Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

8 A kapualj... Levélben és telefonon keresték meg szerkesztőségün­ket a Takaréktár utca 6. szám alatti lakók közül. Va­lamennyien aggodalommal figyelik a ház kapualjában fo­lyó munkálatokat, és terepszemlére hívtak bennünket, te­kintsük meg, miként osztották ketté a bejáratot, lépcsőle­járót építve egy leendő borkóstolóhoz. A lakók részint nyugalmukat féltik az intézmény leendő látogatóitól, ré­szint a lépcső mellett meghagyott — valóban szűknek lát­szó — bejárófolyosót kifogásolják, s nem utolsósorban egy régi, szép kapualj elcsúfításán szomorkodnak. Ottjár­­tunkkor a Csongrád megyei Építő Szövetkezet munkásai éppen a lejáró köré emeltek ideiglenes korlátot Megtud­tuk, hogy a már egyszer fölépített, otromba kőfal helyett esztétikailag megfelelő, szép korlát kerül majd. Az épí­tők remélhetőleg betartják az építési osztály engedélyé­be foglaltakat, mert, mi tagadás, a bejáró keskenynek tű­nik. Külföldi példák bizonyítják, hogy hasonló módon le­het hangulatos borozókat vagy cukrászdákat létrehozni ré­gi házakban. Reméljük, hogy a ház 17 lakásának lakóit nem zavarja majd nyugalmukban az új társbérlet. MEGSZŰNŐ VASÚTI MEGÁLLÓHELYEK A MÁV Szegedi Igazgató­ságától kapott tájékoztatás szerint január 31-én, hétfőn 0 órától az Újszeged—Mező­hegyes vasútvonalon levő Külső- Mezőhegyespuszta, to­vábbá a Mezőhegyes—Batto­­nya vonalon levő Fapereg­­puszta megállóhelyeket a csekély utasforgalomra való tekintettel megszüntetik. Hétfőtől tehát a vonatok ott már nem állnak meg. FELKÉSZÍTŐ A Munka és műveltség­vetélkedő politikai ismere­tek­­ témakörének felkészítő­jeként A szocialista demok­rácia gyakorlata címmel Se­bők János, az SZMT osz­tályvezetője tart előadást ma, csütörtökön délután 3 órától a Juhász Gyula Mű­velődési Központban. A KISKERTEK TALAJVIZSGÁLATA A szántóföldekhez hason­lóan ■ a kiskertekben is cél­szerű — a gazdagabb ter­més érdekében — a talaj­­vizsgálat Megfelelő termést ugyanis csak akkor lehet el­érni, ha a korszerű táp­­anyag utánpótlásról is gon­doskodnak a kerttulajdono­­sok. Ennek hiányában a fák nem teremnek, sárgulnak, sínylődnek. Pedig viszony­lag kevés utánjárással és munkával, minimális költ­ségráfordítással a talaj fel­javítható. A többi között a kisüzemi termesztés kiszol­gálására is életre hívott or­szágos talajvizsgálati labora­tóriumi hálózat segít e mun­kában: szaktanácsot ad a tápanyag-utánpótlás helyes megszervezésére és kivitele­zésére A talajvizsgálatok rendjéről a megyei növény­védelmi és agrokémiai állo­mások adnak felvilágosítást. ELEKTRONIKAI KLUB A TIT elektronikai klub­jában ma, csütörtökön dél­után 5 órától Sipos Árpád, a televízió szegedi stúdiójá­nak munkatársa tart­­ elő­adást Videomagnók, video­rendszerek címmel, a gép­ipari szakközépiskolában. NYUGDÍJASOK TALÁLKOZÓJA A KISZÖV területi szak­­szervezeti bizottságának nyugdíjascsoportja szervezé­sében holnap, pénteken dél­után 4 órakor a Veréb is madár című magyar filmet vetítik Kabos László fősze­replésével az Arany János utca 9. szám alatti KISZÖV- klubban. i Házasságtörés Néhány olvasóm régen biztat arra, írjak egyszer egy csattanós végű tárcát a korunkban meglehetősen gyakori házasságtörésekről. Meg­mondom őszintén, nem szívesen vál­lalkoztam erre, nem tudom, hány ember érzékenységét karcolnám meg, ha társadalmi képletek formá­jában kiteregetném a házasságtörés napjainkban tapasztalható elemeit. Tehát inkább visszanyúlok a múlt­ba, onnan veszek egy példát, az is kielégítheti az érdeklődők óhajait. Élt egyszer a mi kis városunkban egy jómódú hentesmester, utóneve szerint Ignácnak nevezték. Két üz­letben gazdálkodott, egyik a belvá­ros közepén viselte a díszes firmá­ját, másik a keményítőgyár közelé­ben szolgálta ki tőkehússal, kolbás­­­szal, szalonnával, töpörtyűvel és más nyalánksággal a munkások csa­ládjait. Háza is kettő volt ennek az Ignácnak, egyik a belvárosi Plébá­nia utca közepén, szép, magasföld­szintes ház, mutatós keményfa ka­puval és hat ablak nézett az utca felé. Ebben a házban nem lakott más, csak a hentes és nagyon szép felesége, de volt az udvar végén egy szoba-konyhás épületecske, abban amolyan belső cselédfélét tartottak. A történet idejében bizonyos Meleg Antal idős özvegyember szolgálta őket A másik házban nyolc lakó élt ezektől minden hónapban maga Ignác vagy a felesége szedte be a lakbért. Ez a feleség nagyon rátarti sze­mélyiség volt. Szőke, testidomú, szép mozgású, kékszemű és nagyon csinos arcú. A hentes más városból hozta, de az idevalósiak sok min­dent tudtak róla, tudták például, hogy kalaposlány volt. Mindig sok férfi sündörgött körülötte, huszon­hat éves volt, amikor Ignác elvette, gyerek nem született a házasságuk­ból. Az asszony eleinte be-benézett a központi boltba, oda is­­ hivalkodó öltözéket vett magára, de néhány hónap után megunta a bolti segéd­­kezést, otthon maradt és délelőttön­ként kint pipiskedett a főutcán, né­zegette a kirakatokat és gyönyörkö­dött a falápk tekintetű férfiak hó­dolatában. A házasság hat évig nagyjából rendben folyt. Senki se mondhatott különös rosszat az asszonyról, a kacérságát sokan emlegették, de, hogy valaki a közelébe férkőzött volna, arról szó sem esett. Hatévi házasság után egyszer csak a hentes életében mutatkozott némi változás. Tizennyolc esztendővel volt idősebb a feleségénél, hat éven át híven hazajárt boltzárás után, de akkor belekerült a Fekete Sas kávéház úri társaságába, nagy pénzeket költött; ez volt az ára annak, hogy az urak megtűrték maguk között. Az asszony pedig­ éhezni kezdett. Eleinte kicsit szégyenkezett a főut­cán, azt hitte, mindenki tudja az ura kicsapongásait, s akkor ő is tá­­gabbra engedte maga mögött a gyeplőt. Egy-egy délutáni sétán szí­vesen látta maga mellett a Berg­mann nevezetű szövet-nagykereske­dő Jenő ficsúr fiát, aztán a lakás­ban is fogadta, szép kis summákat adott a szobalánynak, az öreg szol­gának, hogy ne kotyogjanak ezekről a látogatásokról. Aztán elég rövid ostrom után sza­bályszerűen engedett a ficsúrnak és ezzel megtörtént a házasságtörés. Az asszonynak jólesett a ficsúr, a fi­­csúrnak az asszony és a hentesnek fogalma se volt a­rról, mi történik a családi fészkükben. Másfél éve tartott a viszony, ak­kor a hentes szabályszerű névtelen levelet kapott „Maga ostoba Birka” megszólítással, közölték vele, mi­lyen ferde utakon jár a felesége, s mindezt egy „Jóakarója” tette aján­lott levélbe. A hentes aznap — szabályszerű — patáliát csapott, egyesek szerint kékre-zöldre verte a feleségét és az apja boltjának irodájában megpo­fozta a ficsúrt. Ezek után közel fél évig ki se mozdult az asszony a házból. Kette­jük között megromlott a viszony, de aztán a hentesné mégis fölbukkant a Főutcán és az István-ligetben, a ficsúrt felváltotta egy adóhivatali tisztviselő, tartalékos főhadnagy, szép folyamatosan ő is besurrant az asszony hálószobájába és készen volt a második házasságtörés. Ezt aztán a második névtelen levél és az elagyabugyálás követte. Mondhatnám ezt tovább, egészen a hatodik vétkezésig, bele kellene szőnöm, hogy időközben a hentes is félrelépett néhányszor, de nem te­szem. Inkább Thorkild Hansen dán szerző egyik írásából idézek. Azt mondja, Dániában a XVI. század közepén szigorúan büntették a há­zasságtörést,­­egyszerűen az ördög művének tartották, ősi jog szerint, ha egy asszony együtt hált egy ide­gen férfival „köteleztetett, hogy szeretőjét ama tagjánál fogva, amel­­­lyel a vétek elkövettetett, vezesse végig a város utcáin”. Ormos Gerő 4-9 ° Várható időjárás ma estig: Időnként felszakadozik a fel­hőzet, több helyen várható kisebb eső, keleten átmene­tileg havas eső is előfordul­hat. A nyugati, északnyugati szél elsősorban a Dunántú­lon megélénkül. Reggel he­lyenként köd képződik. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet csúcsértéke 4— 9 ° között valószínű. Tanács Főnök a beosztotthoz: — Tökéletesítse a hi­báit! Dolgozzék / igyel­­mese­bbek! MARADTAK A VÁNDORMADARAK Az enyhe tél miatt Finn­országban nagyon sok ván­dormadár a szokástól, elté­rően nem repült délre, ha­nem az országban maradt, amelyek pedig elvándorol­tak, már korán visszatér­nek. Több madárfajta, amely általában már kora ősszel elrepül az észak-eu­rópai országból, még most is „nyári” szálláshelyén van, és könnyen talál táplálékot, mert a finn mezőket is csak itt-ott borítja hótakaró. KERTBARÁT KÖR A November 7. Művelődé­si Házban működő kertbarát kör ma, csütörtökön dél­után 5 órától tartja soron következő foglalkozását. Az Agrober-fórumon ezúttal Sárközi István tart előadást Növényvédő szerek, műtrá­gyák, kisgépek címmel. FILMVETÍTÉS a nyugdíjasoknak A MÁV Petőfi Sándor Mű­velődési Házának nyugdíjas­klubjában ma, csütörtökön délután 4 órai kezdettel a Liliomfi című magyar fil­met vetítik. HALÁLOS BAlEsET Nagymágocs külterületén Szabó László 20 éves gép­szerelő, csongrádi lakos sze­mélygépkocsijával előzés közben összeütközött egy ve­le szemben haladó személy­­gépkocsival. Az előzött gép­kocsi vezetője a baleset el­kerülése végett az árokba hajtott. A baleset következ­tében Szabó László és a vele szemben haladó sze­mélyautó utasa, dr. Patak­falvi Jánosné 38 éves ház­tartásbeli, gerendási lakos a helyszínen meghalt. Szabó három utasa, valamint a másik két személygépkocsi vezetője könnyű sérülést szenvedett. A vizsgálat eddi­gi adatai szerint Szabó Lász­ló szabálytalanul előzött. Szomorú szívvel tudatjuk m­indazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett édes­anya, nagymama, dédmama­ , ÖZV. KERTESZ SÁNDORNÉ január 26-án 72 éves korában tü­relemmel viselt, súlyos betegsé­gében, rövid szenvedés után el­hunyt. Drága szerettünk teme­tése január 28-án 15 órakor lesz az Alsóvárosi temető kápolnájá­ból. A gyászoló család. 22 253 Köszönetet mondóunk mind­azoknak, akik felejthetetlen ha­lottunk, RICHTER ANNA temetésén megjelentek és virá­gaikkal, rés­zvét­ükkel gyászunk­ban osztoztak. Köszönetet mon­dunk a körzeti orvosnak és a nővérnek áldozatos és lelkiis­meretes munkájukért. A gyá­szoló család. 21 980 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, akik felejthetetlen édes­anyám. GALL­AI JÓZSEFNt temetésén részt vettek, részv­é­­t­ü­kkel, virágadományaikk­a­l fá­j­­­da­lmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló omlód. Hálás szívvel mondok kösz­ön­­netet m­in­d­azon résztvevőknek, akik HAVASI ANDRÁS temetésén megjelentek. Külön köszönöm a zenebarátok kóru­sának részvételét és megrendítő baráti búcsúszavait. Gyászoló fe­lesége: 22 000 Gyász­közlemények köszönetet mondunk mind­azoknak a rokono­kinak, ismerő­söknek, szamszlédokmak, volt munka­társaknak és mindazok­nak, akik felejthetetlen halot­tunk, CSISZÁR JÁNOSNÉ hamvaszitás utáni búcsúztatásán megjelentek, részvétükkel és vi­rágaikkal fiájd­a­lmunkat enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló csa­­lád. 21635 Fájda­lom­mal tudatjuk, hogy a szeretett nagyapa, édesapa, após, d­édnagyapa, ÖTVÖS ISTVÁN 85 éves korában váratlanul el­hunyt Temetése janu­ár­ 28-án 15 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló csa­lád. 22 255 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, anyós, nagymama, d­édmama és testvér, ÖZV. Kovács Andrásné Papp Rozália életének 73. évében, hosszú szen­vedés után, január 25-én el­hunyt. Temetése január 28-án 11 órakor lesz, az Alsóvárost teme­tő kápolnájából, a gyászoló csil­lád, Mihálytelek. 22 261 Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, após, nagyapa, testvér és rokon. APRÓ JÁNOS életének 63. évében, tragikus hirtelenséggel váratlanul örökre Itthagyott bennünket. Emléke örökké szívünkben él. Búcsúzta­tása hamvasztás után. A gyá­szoló család, Tisza pályaudvar II. 21969 Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NAGY SÁNDOR életének 56. évében elhunyt. Te­metése január 27-én 14 órakor lesz a kiskun­dorozsmai temető ravatalozójából. A gyászoló csa­lád. 21­997 Köszönetet mondunk mind­azon rokonoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, akik felejthe­tetlen hatottunk. KATONA ISTVÁNNÁ temetésén­­ megjelentek, részvé­tükkel és virágaikkal mély fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. 21 992 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy TAUZER JÓZSEFNÉ Kovács Ida a legdrágább fereség, édesanya, nagymama, dédnagymama, test­vér, anyós életének 75. évében váratlanul elhunyt. Felejthetet­len szerettünk temetése január 28-án 13 órakor lesz a Belvárosi temetőben. A gyászoló Tauzer és Boruczi család, Szeged, Haj­nóczy utca 31. Csütörtök, 1983. január 27.' Szerencseűzés spanyol módra Egy biztos, a spanyolok­énak nem kell unatkozniuk. Úton-útfélen belebotlanak a különböző pénztárcák vas­tagságához mért csábító ajánlatokba: szórakozz, játssz, nyerj. A bárokban, kávéházakban, az éttermek­ben a játékautomaták fül­bemászó zenéje h­i­vertat: próbáld ki. A tengerparti üdülőhelyeken exkluzív ka­szinók várják a látogatókat. Munkanélküliek tízezrei kí­nálják az utcasarkokon a lottó­szelvényeket. Hétköz­napi látvány a totóirodák előtti tolongás. Elképesztő népszerűségnek örvend az új játék, a bingó. S ott vannak a tiltott szerencsejátékok, amelyeket — zárt körben — a férfiak számára más „szó­rakozással” is összekapcsol­nak. Sőt, az utóbbi időben a korosodó, de a fiatal fér­fiak társaságára vágyó höl­gyek számára is megszervez­ték az úgynevezett kártya­klubokat A pszichológusok, a szo­ciológusok nem értik ezt az állandóan növekvő ér­deklődést a szerencsejátékok iránt. Nem tudják, mi az oka annak, hogy a spanyo­lok. 1982-ben, körülbelül 600 milliárd pesetát (mintegy 200 milliárd forintot) költöt­tek játékszenvedélyükre. A népszerűségi listát a bingó vezeti. Egy bingó­­szelvény száz pesetába ke­rül. A szelvényen különböző számsorok vannak, a játék­vezető szinte lélegzetvétel­nyi szünet nélkül számokat olvas be, s az aki a szelvé­nyén a bemondott számokat megtalálja, s leggyorsabban kiixeli, elkiáltja magát: bin­gó. Azaz telitalálat, övé a főnyeremény, amelynek nagysága a résztvevő játé­kosok és a megvásárolt szelvények számától függ. Előnye, hogy egy pohár ital mellett, kényelmesen, egy órán belül többször lehet játszani. Az ország 944 bin­­gószalonjának tavaly 18 millió látogatója volt. A forgalom meghaladta a 300 millárd pesetát. A tiszta bevétel ennek 20—25 száza­léka. Spanyolországban 1977- ben engedélyezték a bingó­­szalonokat. A női látogatók száma azóta a duplájára nőtt. Érthető, hogy a kaszinók vezetői ferde szemmel néz­nek a közönséget elcsábító bingószalonokra. Pedig a játékkaszinók látogatottsága is egyre növekszik. Az or­szág 22 kaszinójának 303 asztalán tavaly több mint hárommillióan „forgatták meg” illetve hagyták ott pénzüket. A forgalom meg­közelítette a 15 milliárd pesetát. A játékautomaták szinte már mindenütt megtalálha­tók. Legújabban a fodrász­­üzletetekben, a gyógyszer­­tárakban, az élelmiszerüz­letekben is megjelentek — hátha a háziasszonynak vá­sárlás közben kedve szot­­­tyan egy kis játékra. Az automaták népszerűsé­ge azzal magyarázható, hogy egyszerű a kezelésük, s van remény arra, hogy a bedobott pénz többszörösét adják vissza. Spanyolország­ban jelenleg 400 ezer külön­féle játékautomata üzemel. Továbbra is közkedvelt a hagyományos lottó és totó is. A lottó annyiban különbözik a Magyarországon ismert játéktól, hogy nem a szá­mokat húzzák, hanem a szelvények számsorait. A totóban itt is 14 találat a főnyeremény­, összege gyak­ran eléri a tízmillió pesetát. A fő nyertes persze az államháztartás, ame­ly a spanyolok játéks­zenvedé­­lyének köszönhetően évi 120 —140 milliárdot könyvelhet el bevételként. |%|| A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. Főszerkesztő­ f. Nagy István - Főszerkesztő-helyettes: S. Simon István - Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László - Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged. Ta­nácsköztársaság útja 10. Sajtóház. 6740 - Telefon:­ia-633 - A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Dobó József - Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés­ alj egy hónapra S4 lórim,­­ Index: 23 053 . ISSN: 003-02S x

Next