Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

8 D­M röviden Három mázsa nemesfém A szegedi óra. Ékszer és Könnyűfém Szövetkezetben évente 200—300 kilogramm nemesfémet dolgoznak föl. Az alapanyagot a Magyar Nemzeti Banktól kapják, s feldol­gozzák félkész termékké, lem­ezekké, huzalokká, de éksze­rek is készülnek a szövetkezetben. Képeinken e munka különböző fázisai láthatók CSALÁDVÉDELMI TANÁCSADÓ Ma, csütörtökön délelőtt 9- től 12 óráig fogadóórát tart a városi Vöröskereszt csa­ládvédelmi tanácsadó szol­gálata a Székely sor 21. szám alatti helyiségében. PANTOMIM Fintor címmel rendezi meg a Juhász Gyula Művelődési Központ M. Kecskés András pantomimművész előadóest­jét ma, csütörtökön 6 órá­tól. ELMARAD SOLTÉSZ REZSŐ ESTJE : Technikai okok miatt el­marad­t Soltész Rezsőnek Énekeljünk együtt , címmel ma, csütörtökön este 11 óra­ KSZV Victor Hugo utcai klubjában. A műsort elő­reláthatólag február 28-án rendezik meg, a megváltott jegyek érvényesek. OLVASÓKÖR Harcos, sereg nélkül — e címmel Pier Paolo Pasolini­­ről tart előadást Szabó László Sándor, az Ifjúsági Ház olvasókörének mar csü­törtökön délután 5 órakor kezdődő foglalkozásán. Le­vetítik az­ olasz filmrende­ző A csóró című filmjét Hengerelik az ezüstöt Mrázzák a félkész termékeket nagy jLaszió felvételei Három gyűrű a kollekcióból Annyi panaszt ritkán hall egy­­szuszra az ember, mint amennyit azok sorolnak elő, akiknek kertjét, házát kisajátítja a hatóság. Ember legyen a talpán, aki egyáltalán ál­lást tud foglalni az ilyen ügyekben. Magam láttam olyan aktakazlat, ahol két hivatalos szakértő kétféle­képpen vélekedett a forgalmi érték­ről. Végül a bíróság szakértője megfelezte a két számot. Hogy is tudna hát állást foglalni a boldogtalan laikus, amikor ezek a hivatalos emberek töménytelen jogszabály ismeretében ilyen kü­lönbözőképpen vélekedtek. Pedig még azt is megállapították, hogy egy bukszusbokor 50 forintot ér, és becsléseket tettek arra nézvést, hogy mai magyar forintban mennyit ér­het a madárcseresznyefa hűvöse. Azt mondja az állampolgár, ha már kiakolbólitják jogos tulajdoná­ból, legalább l­e garasoskodna a hi­vatal az állam pénzével. Azt feleli erre a hivatal, hogy a tulajdonos sem juthat jogtalan előnyhöz. Ha az ál­lampolgár veszi magának a fárad­ságot, hogy beletanuljon a millió jogszabályba, és mindaddig nem hajlandó elköltözni az állami be­ruházás útjából, míg valamennyi kósza jogszabállyal alátámasztható követelését nem teljesítik — meg­ugráltathatja a hivatalt. Tavaly nyáron magam is beleke­veredtem egy ilyen ügybe. Kiegye­nesítették a főutat az egyik falu­ban, egy öreg ház állt az útjában. Tulajdonosa megjárt tévét, rádiót. Kisajátítás­t panaszolván a nehéz munkagépek úgy rengetik a földet, hogy rögtön a fejére dől a ház. Amikor megnéztem a helyszínt, a ház körbe volt már kerítve sárga műanyag szalaggal, az építkezés állt. A házfal tényleg megrepedt, a gazdája azonban csak hosszas al­kudozás után járult hozzá, hogy aládúcolják. Alkudoztak, szerződést írtak, dúcoltak. Az építkezés azon­ban tovább állt. A közúti igazgatóság szakértője már korábban azt állí­totta, hogy a házat a mész tartja össze. Mindegy, benne laktak, nem lehet az állampolgáron keresztülgá­zolni. A szél lengette a sárga szala­got, az építkezés állt. A közúti igazgatóság fizetett vol­na, de csak annyit, amennyit az öreg ház ért. Ebből újabbat nem lehet építeni. Márpedig valahová el kell költözniük, különben sosem lesz az út megépítve. Van egy jog­szabály a lakáspótlási kötelezett­ség­­ről: csak úgy lehet lakást megszün­tetni, ha helyette ú­i épül. Inen ám, de miből? És mikor? Hol lakjon az idős házaspár, míg az út megépül? Addig várjanak az építők? A megyei tanácsnál beteg volt az illetékes, emiatt is késett kicsit a döntés. Végül pénzt adtak a közsé­gi tanácsnak, hogy vásároljon egy házat, és adja bérbe a kisajátított porta tulajdonosának. Az idős há­zaspár, jól fölszerelkezve jogászok­kal és­ jogi ismeretekkel, nem köl­tözött el az építkezés útjából: tán sejtették, addig biztos a dolguk, míg ez az adó a kezükben van. A házat, amely a réginek sok­szorosába került, megvásárolta a községi tanács. Az ügy azonban még mindig nem oldódott meg: a fürdőszobát előbb be kellett ren­dezni. Az öregember személyesen választotta ki a berendezési tárgya­kat, padlószőnyeget a szobába. A község valamennyi iparosa, a taná­csi vezetők is azon szorgoskodtak, hogy mielőbb legyen kész a ház, le­hessen költözni, és folytatni végre az útépítést, amelyet már vagy húsz éve tervezgettek, s most a megva­lósulás küszöbén állt útjába a kisa­játítási malőr Disznót is hizlalt a régi helyen a házaspár, azzal egészítenék ki cse­­kély járadékukat s az volt a kikö­­tésük, az új helyen is lehessen hiz­lalni. Amikor az egyik tanácsi ve­zető utólag elmesélte a történet vé­gét, megkérdeztem: — Volt-e él az új házban? — Volt bizony, kettő is. — Ak­kor hát lehetett végre köl­tözni, és folytatni az útépítést — N­em ennyire egyszerű. Kide­rült, hogy hiába van a két új ól, akkora kocájuk van az öregeknek, hogy nem fér bele egyikbe sem. Kénytelenek voltunk egy harmadik ólat építeni, kifutóval együtt. Tanács István Borult idő Időjárási előrejelzés az ország területére csütörtök estig: túlnyomóan borult, gyakorta csapadékos idő lesz. Időnként havas eső, ónok eső, de északon, észak­nyugaton többnyire hava­zás, délen, délkeleten főként eső várható. A keleti szél időnként megélénkül, az északi és keleti megyékben néha megerősödik. A leg­magasabb nappali hőmér­séklet csütörtökön észak­nyugaton 0 fok körül, dél­keleten 5 fok közelében várható. ELEKTRONIKAI KLUB A korszerű félvezető ele­mekről tart előadást a TIT elektronikai klubjában Gye­­nes Péter villamosmérnök ma, csütörtökön délután 5 órától, a gépipari szakközép­iskola után. A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓI Vásárhelyen rendezték meg tegnap a szakma kiváló ta­nulója két megyei verse­nyét. A műszergyártó és karbantartó szakma győz­tese Prágai Zsolt, a 602. számú vásárhelyi intézet ta­nulója lett. A második he­lyen Berényi Károly (624. számú intézet, Szeged) vég­zett. A gépi forgácsoló, esz­tergályos kategóriában Papp Csaba (600. számú intézet, Szeged) szerezte meg az el­ső helyet. A második Top­pantó Zoltán, harmadik Tóth Attila lett, mindketten a 600. számú szegedi intézet tanulói. NYUGDÍJASOKNAK A HVDSZ KISZÖV szak­szervezeti bizottsága holnap, pénteken, az Arany János utcai klubban rendezi a nyugdíjasok e heti találko­zóját, délután 4 órától. A Budapesti tavasz című ma­gyar filmet vetítik. FARSANGI DALOS EST A zákányszéki parasztkó­rus és citerazenekar köz­reműködésével farsangi da­los estet rendeznek február 12-én, szombaton a zákány­széki művelődési otthonban. A műsorban fellép Pribojsz­­ky Mátyás citeraművész és a sándorfalvi citerazenekar. ELEKTROMOS ZÁRLAT Elektromos zárlat miatt 16.30-tól 19.45 óráig szünetelt tegnap, szerdán a villamos­­közlekedés az Anna-kúttól a tarjáni végállomásig. A Sze­gedi Közlekedési Vállalat villamospótló buszok közle­kedtetésével biztosította — a 4-es vonalán — a forgal­mat.­ DIAVETÍTÉS LENINGRÁDRÓL Leningrádi fehér éjsza­kák címmel tart előadást Gimesiné dr. Dudás Irén ma, csütörtökön délután 4 órai kezdettel a MÁV Petőfi Sán­dor Művelődési Házának nyugdíjasklubjában. Az elő­adást színes diafelvételek is illusztrálják. Diákszöveg A kórházban a pro­fesszor egy röntgenfel­vételt mutat a mediku­soknak, és magyaráz: — Látják kérem? Ez a beteg erősen sántít, mert az egyik lába jó­val hosszabb, mint a másik ... Nos, Marti­nez, ön mit tenne ilyen esetben — fordul az egyik medikushoz. — Én is sántítanék, professzor úr — hang­zik a válasz. MOSZKVAI DIVATHÁZ A szép ruhák kedvelőinek örömére új épületbe költö­zik a szovjet főváros divat­háza. A Béke sugárúton lét­rehozott új moszkvai „di­vatfellegvár” épületkomple­xumában a korábbiaknál sokkal jobb munkakörülmé­nyek között alkothatnak a ruhatervezők, dolgozhatnak a szabászatok és a varrodák, mellettük tágas helyet biz­­tosítanak egy kiállítópavilon­nak és egy bemutatóterem­nek is A divatház ruha­tervezői már az ez évi őszi divatkollekció összeállításán dolgoznak. Horgászatról gyerekeknek A mezőgazdasági könyv­­hónap a gyerekeknek is szolgált újdonsággal. A Me­zőgazdasági Kiadó és a MOHOSZ közös gondozási­ban jelent meg Nyerges Bé­la gyerekeknek írt könyve a horgászatról, amely a fel­nőttek kedvelt időtöltésé­nek rejtelmeibe vezeti be a fiatal olvasókat, a kezdő horgászokat. A Horgászatról gyerekek­nek című, 143 színes ábrá­val illusztrált, 160 oldalas könyvben a szerző az álta­lános iskolás korúak tudá­sához, ’ képzeletvilágához al­kalmazkodva, közvetlen hangvételben foglalja össze a horgászat és a hozzá szo­rosan kapcsolódó témakörök legfontosabb ismeretanya­gát. Részletesen foglalkozik a halakra vonatkozó alap­vető ismeretekkel, a vizek és a vízpartok élővilágával, a horgászat eszközeivel és módszereivel, a különféle fajokhoz tartozó halak hor­gászatának sajátosságaival. A könyv érdekessége, hogy tulajdonosa önálló észrevé­telekkel és megjegyzésekkel, rejtvények megfejtésével, táblázatok kitöltésével, szándékosan csak félig meg­rajzolt ábrák kiegészítésével ellenőrizheti a horgászattal kapcsolatos tudását. Csütörtök­, 1983. február 10. Mikroprocesszoros taxiórák Új típusú viteldíjjelző készülék első sorozata ké­szült el a tőkés importot he­­lyettesítő korszerű hazai taxiórák kifejlesztésére, gyártására és forgalmazásá­ra alakult Taxel nevű kö­zös társaságnál. A hódmező­vásárhelyi Metripond Mér­leggyár és a Volán 10. szá­mú Vállalata által rövid idő alatt kifejlesztett elektroni­kus vezérlésű taxiórát mik­roprocesszoros adattárolóval is ellátták, s az így rögzí­tett adatok elektronikus számítógéppel rendkívül gyorsan értékelhetők. To­vábbi előnyük, hogy egysze­rűen­ gyorsan programozha­tók, külső beavatkozás ellen jól védettek. Felszerelhetők bármely teher-, vagy sze­mélygépkocsira. Az új típu­sú taxiórákból a tervek sze­rint, évente ezret gyárta­nak, és vállalják a javításu­kat is. Hazakerül a Glatz-gyűjtemény A Nógrád megyei Buják községnek adományozta ér­tékes festménygyűjteményét Glatz Henrikné, az 1958-ban elhunyt Kossuth-díjas Glatz Oszkár menye. A gyűjte­mény legértékesebb része Glatz Oszkár negyven olaj­képe. Az adományozó egyetlen kikötése a festmé­nyek méltó elhelyezése, il­letve állandó Glatz-kiállítás rendezése Bujákon. A köz­ségi tanács már meg is vá­sárolt e célból egy tizenhe­tedik századbeli műemlék­­jellegű barokk kúriát, Fran­­ciskus Fister német építő­mester munkáját. Helyreál­lítását, és a jelenleg a sal­gótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban őrzött gyűjte­mény végleges elhelyezését még az idén meg akarják oldani. Glatz Oszkár a nagybá­nyai festőiskola egyik meg­alapítója. A kilencszázas évek elején rendezett­ be műtermet Bujákon, kapcso­latait a szép fekvésű falu­val, népviseletéhez máig ra­gaszkodó népével haláláig ápolta. Bujákon, ahol igen sok Glatz-kép született, rendkívül eleven a festő kultusza. 1936-ban a község díszpolgárává is választot­ták. A gyűjtemény így vé­gül is haza kerül. Horgásztanyák, kempingi strand Kiskörénél Hazánk második legna­gyobb tavát, a kiskörei víz­lépcső 127 négyzetkilométe­res tározóját, szép környé­két, az élő Tiszából táplált selymes vizét, rejtelmes 013 szigeteit, gazdag halállo­mányát, madárvilágát máris sok hazai és külföldi turis­ta fedezte fel. Tavaly tízez­rek víkendeztek a tó part­ján, és ütötték fel sátrai­kat, horgásztak, csónakáz­tak, szelték a habokat a széldeszkákon. A terület gazdája a Kö­­zép-Tisza vidéki Intéző Bi­zottság és a környező tele­pülések tanácsai igyekeznek jobb feltételeket teremteni a vendégfogadásra: a sze­rény anyagi eszközöket tár­sadalmi munkával pótol­j ki a lakosság, lévén érde­keltek a környék fejleszté­sében. A romantikus fekvé­sű abádszalóki öböl partján a nyáron három hektáron épül kemping, s elkészül egy horgásztanya. Itt horgo­nyoz majd két „nyugdíja­zott” személyhajó, a Déli­báb és a Mecsér; a koráb­ban évtizedekig a Tiszán és a Dunán szolgálatot tel­jesítő vízi járművek egyiké­ben turistaszálló, a másik­ban büfé lesz. Az ide láto­gatókat vendégház fogadja, a szabadstrandon pedig öl­töző, zuhanyozó. Tiszafüreden folytatják az ifjúsági kirándulócentrum­ kialakítását, a leendő gaz­dák, a fiatalok társadalmi munkájával. A közlekedési utakat, sátorhelyeket már megépítették, bekerítették a területet, szépítik a köri­ya­kot. Poroszlón horgásztamá i, szilárd burkolatú autópar­koló várja a látogatókat. Kiskörén a termálvizű uszo­da előkészítő munkáihoz látnak hozzá, s folytatják a leendő falumúzeum épüle­tének felújítását. •MI­­ DÉL MAGYARORSZÁG ! A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: : Nagy István - Főszerkesztő-helyettes: Sz. Simon István - Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László - Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Ta­nácsköztársaság útja 10. Sajtóház.­­740 w Telefon: 12-633 - A lapot nyomja: Szegedi Nyomda. Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 2S. 6720. Igazgató: Dobó József — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra M forint, ss Ludexj 25 «33 a ISSN» 0133_024 | -__

Next