Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-23 / 147. szám
Csütörtök, 1983. június 23. Elhunyt Drahos Lajos Az MSZMP Központi Bizottsága, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma közli: Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Drahos Lajos elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, nyugalmazott nagykövet hosszan tartó betegség után elhunyt. Drahos Lajos elvtárs temetése június 28-án, kedden 14.00 órakor lesz a budapesti Mező Imre úti temetőben. Ma összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányunk 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján június 23- ra, mára összehívta az országgyűlést. Legfelső törvényhozásunk napirendjén várhatóan két téma szerepel: a Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és további feladatairól, a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. * Az Alkotmány 39. paragrafusának 1. bekezdése kimondja: a Minisztertanács felelős működéséért az országgyűlésnek, és tevékenységéről rendszeresen beszámolni köteles a törvényhozásnak. A testület számvetéséhez egyaránt alapul vette az MSZMP Központi Bizottságának 1983 áprilisi határozatát, valamint társadalmi-gazdasági életünk jellemzőit, a kormányzati munkában szerzett tapasztalatokat. A miniszterelnöki expozé előreláthatóan az országgyűlés elé tárja azt is: miben látja a kormány az elkövetkező évek legfontosabb tennivalóit. A mezeprfeert biztosításról A magyar mezőgazdaságot az éves termés, 10—12 százalékával egyenértékű kár éri egy átlagos esztendőben. Ez manapság, mintegy 12 milliárd forint terméskiesést jelent. A mezőgazdasági biztosításokra összesen 2,6 milliárd forintot fizetnek be. A mezőgazdasági biztosításoknál kétféle ,,játékszabály” érvényesül: a biztosítási ágazatnak hosszabb távon öneltartónak kell lennie. Ugyanakkor támogatnia kell a biztosítónak a mindenkori termeléspolitikai célkitűzéseket. Az összes kárt csak akkor téríthetné meg a biztosító, ha a jelenleginek körülbelül a háromszorosára növelné a díjtételeket, tovább bővítve a kockázatvállalást. A mai, a költségekre érzékeny gazdasági helyzetben ez nem járható út, ekkora biztosítási díjakra nem vállalkoznának a gazdaságok. Marad a másik lehetőség, amelyet jelenleg is alkalmaznak; kiválasztani a kockázatviselés körét, meghatározni a mértékét, s az érte fizetendő díjat, úgy, hogy hosszabb távon beálljon az egyensúly. Ezeken a kereteken belül azonban lehetőség van a módosításra, az érdekek egyeztetésére, s erre törekszik a biztosító is, a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői is. A tapasztalatcserét, az utóbbi évek fejlődése által felszínre hozott gondok jelzését, a biztosító terveinek ismertetését szolgálta az a tanácskozás, amelyet tegnap, szerdán tartottak az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgatóságán. A megye mezőgazdasági üzemeinek vezetői tettek föl kérdéseket, amelyekre Tar Jenő, az Állami Biztosító Központjának ügyvezető igazgatója és Zokocs József osztályvezető válaszolt. A vitában fölszólalt Nagyhuszen Tibor, a bordányi Előre Szakszövetkezet, Fejes Ernő, a pusztaszeri Hétvezér Tsz, Molnár Albert, a röszkei Kossuth, Móricz Imre, a szatymazi Homokgyöngye Tsz, Forrai Erzsébet, a hódmezővásárhelyi Dózsa Tsz, Kalivoda Imre, a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet, Györfi Sándor, a maroslelei Rákóczi Tsz, Rébeli József, a szentesi Felszabadulás Tsz, Matusovics Tamás, a szőregi Tisza—Maros-szög Tsz, Patyi Pál, a Dél-Alföldi Pincegazdaság, Tanács Imre, a röszkei Kossuth Tsz és dr. Szeberényi Sándor, a megyei pártbizottság képviseletében. A fölvetett kérdések a tájkörzet központi problémáit tükrözték: a homokvidéken nagy károkat okoz a homokverés és az aszály. A téeszek szeretnék, ha ezeket is bevonnák a kockázatviselés körébe. Az összes mezőgazdasági károk 38 százaléka aszálykár. Vannak területek, amelyeket évről évre sújt a szárazság. Az öneltartás rendszerébe ilyen mértékű kockázatvállalás nem fér bele. Tanévzáró ünnepség a pártiskolán Szerdán délután tanévzáró ünnepséget rendeztek Szegeden, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán az egyéves pártiskolai tanfolyam befejezése alkalmából. Ez egyben az oktatási igazgatóságon szervezett káderképző és továbbképző tanfolyamok munkájának befejezését is jelentette. Ezeken az oktatási formákon 495, a marxizmus—leninizmus esti egyetemen 2066, összesen 2561 hallgató tanulmányozta a marxizmus—leninizmus kérdéseit. Az ünnepségen dr. Szetei József igazgatóhelyettes köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kanyó Ferenc igazgató értékelte az 1982— 83-as oktatási év munkáját. Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára meleg szavakkal köszöntötte a végzős hallgatókat. A pártiskolai hallgatói önkormányzat vezetője, Gyémánt Katalin (HÓDIKÖT) köszönte meg a tanárok lelkiismeretes nevelő munkáját. fl MEDOSZ megyei bizottságának megbeszélése A MEDOSZ Csongrád megyei bizottsága tegnap, szerdán, Hódmezővásárhelyen, az egyetemi tangazdaság központjában tartotta ülését. A testület megtárgyalta Kovács Lajos MEDOSZ megyei titkár előterjesztése után a megye állami gazdaságainak energiamérlegét. A testület megállapította: jelentősek az eredmények az energiatakarékosságban. Jó, hogy a gazdaságok nagy lépést tettek a földgázenergia kiterjedtebb hasznosításában. A testület tagjai azonban javasolták, hogy erőteljesebben szerepeljen a szocialista brigád mozgalom és munkaverseny céljai között az energiatakarékosság. Jobban kell segíteni az ilyen jellegű újítások megvalósítását, terjesztését. Javasolták, az üzemi bérpolitika is ösztönözzön jobban az energia takarékosabb felhasználására. A megbeszélésen részt vett és a vitában felszólalt dr. Piros László, az SZMT elnöke. dr. Gojdár László, a MEDOSZ Központi Vezetőrségének munkatársa. Kardos Imre, a MEDOSZ Központi Vezetőségének tagja. Hovorka György, az egyetemi tangazdaság igazgatója. Nógrádi Istvánná, az SZMT munkatársa, továbbá Sulyok József, Csinos József, Bacsa Mihály és Megyaszai Imre, a megyei bizottság tagjai. Tanácsülésekről jelentjük Kitüntető oklevél Kisteleknek Kistelek nagyközségi tanácsa tegnap, szerdán a művelődési házban ülésezett. A testület először a TIT tudományos és ismeretterjesztő tevékenységéről tájékozódott, majd megvitatta és elfogadta a tanácstagok beszámolóiról, közérdekű bejelentésekről és panaszok ügyintézéséről szóló jelentést. Szó volt még a tanács községpolitikai és településfejlesztési munkájáról, majd előterjesztésekre került sor. A tanácsülésen Molnár Sándor, a népfront megyei titkára ünnepélyes keretek között adta át a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elismerő oklevelét Ott József tanácselnöknek. Ezt a kitüntetést a nagyközség múlt évi társadalmi akcióinak sikereiért nyerte el. A társadalmi munka értéke 15,6 millió forint értékű volt, és az oklevél mellett Kistelek 400 ezer forint jutalmat is kapott. Ott József pedig Kistelekért Emlékérem kitüntetést nyújtott át Bede Györgynek, a kisteleki kábelgyár vezetőjének, valamint Tóth Lászlóné nyugdíjasnak. szerdán tartotta ülését a József Attila Művelődési Házban a zsombói községi tanács. A testület több falut érintő napirendi kérdést tárgyalt, majd jutalmazta a társadalmi munkában élen járó kollektívákat, személyeket. Kiváló Munkáért kitüntető plakettet kapott a Hazafias Népfront- Zsolti bó községi bizottsága, mert adt szervezte a lakók társadalmi munkáját. A tanácstagok és népfrontaktivisták munkájéval több mint két és fél millió forint értékű munkával gyarapodott a község. IJtat portalanítottak, ivóvízhálózatot bővítettek, részt vettek a tanyák villamosításában, az orvosi rendelők bővítésében, a tanyai gázcseretelep építésében, s a parkok szépítésében. A portákhoz tartozó közművek tervezéséért a szegedi városi beruházási vállalat Ady Endre szocialista brigádja is kitüntést kapott. A Gyümölcsös sasnak, aki ezt az elismerést az ipartelepítésben való közreműködésért vehette át. A társadalmi munkában élenjárók a Kiváló és az Érdemes Társadalmi Munkáért kitüntetést kapták. A testület a tanácstagi beszámolók tapasztalatait értékelve megállapította, hogy azokat a feladatokat, amelyeket közigazgatási szervek nem tudnak megoldani — de jogos lakossági igények — megismertették a nagyközség üzemeivel, vállalataival, és a megvalósításhoz segítségüket kérték. Például a helybeliek több helyen az utakat akarják feltölteni és ehhez kérik a támogatást. Nem szükséges „nagy beruházás” a következő észrevételhez. Sokan javasolták, illetve felhívták a Volán-vállalat figyelmét, hogy a belterületi autóbuszmegállóknál jól olvasható menetrendet függesszen ki, mert csak így tud az utazóközönség megfelelően tájékozódni. Kiderült, a Volán már korábban kifüggesztette az érvényben levő menetrendeket, azonban felelőtlen utasok azokat letépték, megrongálták. Ám Mezőgazdasági Szakszövetkezet többek között az új utcák nyitásakor, a terep égyengezésekor, a sportpálya építésekor jeleskedett. A szövetkezet gépkocsijával segítette a sportolókat, útépítésnél vettek részt. Az iskola és környékének rendben tartásáért az általános iskola sMlői munkaközöeté Qft . kapta a Társadalmi, Munkáért , plakettet. Ugyanebben az elismerésben részesítették a kőolajkutató vállalat Münnich Ferenc szocialista brigádját. (Ők a vízmű kútját helyezték üzembe, az iskolai világítást korszerűsítették és villanyt vittek a házasságkötő terembe. A Közúti Útépítő Vállalat aszfalttal borította be a sportpályát. Ugyancsak a községet szépítő társadalmi munkáért kapott kitüntető plaketett a községi Egységes Sportkör, a Volán 10. számú vállalat Deffenzív, Vörös és Rába szocialista brigádja, az útkitűző Oltay Károly szoa közlekedésiek megígérték, hogy olyan menetrendeket helyeznek majd el, amelyek jobban tűrik „egyesek” dühét. A választók nem voltak elégedettek a nagyközség köztisztasági helyzetével. Többen úgy ítélték meg, hogy növekszik azoknak a száma, akik a szemetet, hulladékot illegális helyen rakják le. Tűrhetetlennek tartják a MÁV-állomás környékén évek óta tartó állapotot, és a tanács mielőbbi intézkedését várják. Szó volt arról is, hogy a nagyközségi tanács rendszeresen ellenőrzi a köztisztaság helyzetét, évről évre több helyen szereltek fel szemétgyűjtő tartályokat, amelyeket csak ritkán vesznek igénybe a lakosok. A testület hangsúlyozta, hogy csak közös összefogással lehet a tisztasági közállapotokon változtatni. Kitűnt a közérdekű bejelentésekből az is, hogy a tanyai lakosok a jobb áruellátás feltételeinek megteremtését kérik — igaz, ennek érdekében a helyi áfész gyorsan intézkedett. cialista brigád, a Gyümölcsös Mezőgazdasági Szakszövetkezet gépjavító műhelyének Arany János, irodai dolgozóinak Petőfi Sándor, az erőgépvezetők Dózsa György, a kertészek Hámén Kata, a gépkocsivezetők Volán, valamint a növénytermesztők Farkas Bertalan szocialista brigádja. A községi KISZ-bizottság is kapott plakettet. A Csongrád megyei tanács rendelete szerint a kiemelkedő társadalmi munkáért jelvény adományozható a falu fejlődését segítő lakóknak. Tegnap Zsombón, a Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatot 52-en, ezüstöt 27-en, bronzot 73-an kaptak. Az ünnepi tanácsülésen jelentette be dr. Faragó Mészáros Vilmos tanácselnök, hogy a zsombói kollektívák és lakók tavaly csaknem 6 millió forint értékű társadalmi munkával járultak a falu szépítéséhez. Társadalmi munka Zsombón Nagy László felvétele Az újszegedi sportuszoda végében 12X2« méteres tanmedencét építenek a DÉLÉP dolgozói! A 90 centiméter mély medence korszerű vízforgató berendezéssel valósul meg. Amikor felvételünk készült, éppen betonpumpával hordták föl a betont a támfalra 3 Családpolitika Üllésen Üllésen a munkaképes korú lakosság 59 százaléka az összlakosságnak ,s a dolgozók 29 százaléka férfi, 30 oktató- 1 százaléka nő. A községgel közös tanácsi közigazgatásban levő Forráskúton a lakosság 58 százaléka munkaképes korú, itt viszont 31 százaléka férfi és 27 százaléka nő. Üllésen a dolgozók 45 százaléka, Forráskúton pedig 66 százaléka él a mezőgazdaságból, s a községek földrajzi elhelyezkedése is adja a magyarázatát, hogy meglehetősen alacsony az ingázók száma: mindkét községben csupán 9 százalék. Ezek a számadatok képezték annak a vizsgálatnak alapját, amelynek segítségével Üllés nagyközség közös tanácsa a két község családpolitikai helyzetét elemezte. Tegnap délután tartott ülésén a nagyközségi tanács testülete többek között megállapította, hogy a két településen a családok életszínvonala az országos átlagnak megfelelően alakult, s bizonyos változás bekövetkezik a családok anyagi helyzetében, amikor az anya gyermekgondozási segélyre megy. Mindkét községben általános tapasztalat, hogy az így kiesett keresetet mezőgazdasági munkával, állattartással igyekeznek pótolni. Megállapították a tanácsülésen azt is, hogy a családok helyzetét jelentősen befolyásoló lakáskörülmények alakulását kedvezően segítette, hogy az elmúlt két évben a magánházépítésre kijelölt telkek kínálata és választéka kielégítő volt. Tavaly Üllésen 65, Forráskúton 39 telket bocsátottak a lakosok rendelkezésére, az idén Üllésen 16-ot, Forráskúton 45- öt. Jó tapasztalat, hogy a kijelölt telkek 40 százaléka már elkelt, s új tulajdonosaik túlnyomórészt (90 százalékban) fiatal házaspárok, akik az OTP kedvezményes kölcsöneit is fénybe vették és veszik az építkezéshez. Részletesen elemezték a tanácsülés, résztvevői a gyermeknevelés és -gondozás helyzetét, amely nagymértékben függ a családi nevelésen túl a közösségi intézmények munkáiétól. Sajnos, zsúfoltak az óvodák. Üllésen 142, Forráskúton 134 százalékos a gyermekintézmények kihasználtsága. Megoldott viszont az általános iskolások és óvodások étkeztetése, és például Üllésen a napköziotthonos konyha minden igényt kielégít, emellett a gyermekek csupán 85 százalékban „töltik meg” a napközit. Forráskúton azonban már 114 százalékos a napközi otthon „telítettsége”. Üllés nagyközség közös tanácsa a fenti kérdéseken kívül elemezte a lakossági szolgáltatás helyzetét, foglalkozott az adóügyekkel és más közérdekű bejelentéseket tárgyalt meg.