Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
2t ANDROPOV KÖNYVE Andropov-kötet jelent meg a minikönyv-gyájtők népes táborának örömére. A könyv tartalmazza Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Jurij Andropovhoz címzett, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének történt megválasztása alkalmából küldött üdvözlő táviratát, valamint az SZKP KB főtitkárának az SZSZKSZ 60 éve címmel, 1982. december 21-én elmondott beszédét. KATONAI PUCCS Hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint péntekre virradóra Thomas Sankara százados sikeres katonai hatalomátvételt hajtott végre Felső-Voltában. Sankara százados pénteken reggel az Ouagadougoui rádióban elhangzott beszédében jelentette be, hogy magához ragadta a hatalmat. Kijelentette, hogy a Jean-Baptiste Ouedraogo elnök kormányának megdöntése után létrehozott nemzeti forradalmi tanács „teljes mértékben ura a helyzetnek az egész országban". baráti LÁTOGATÁS A LEMP Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására NDK párt- és állami küldöttség utazik augusztus közepén hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba. A delegációt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke vezeti — jelentették be csütörtökön Berlinben. BÉKE. LESZERELÉS A béke, a leszerelés, az igazságos társadalmi és gazdasági viszonyok megteremtése a központi kérdés az Egyházak Világtanácsa több nap óta tartó Vancouveri közgyűlésén. A közgyűlés például elítélte az Egyesült Államok közép-amerikai politikáját, különösen a Nicaragua elleni akciókat. A béke és igazságosság kérdéseivel foglalkozó határozattervezet vitájában a magyarországi egyházak küldötteinek nevében a teljes ülésén felszólalt dr. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke. A többi között kérte a közgyűlést, határozatban foglaljon állást az amerikai nukleáris rakéták tervezett nyugat-európai telepítése ellen. CHEYSSON KUBÁBAN Csütörtökön Havannába érkezett Clauda Cheysson francia külügyminiszter. A kubai szocialista forradalom győzelme óta ez az első alkalom, hogy francia külügyminiszter a szigetországba látogat. TŰZHARC Robert McFarlane amerikai különmegbízott, aki csütörtökön tért vissza Jeruzsálemből Bejrútba, még aznap este találkozott Elie Szalem libanoni külügyminiszterrel. Az amerikai diplomata az izraeli hadsereg libanoni jelenlétével kapcsolatos kérdésekben közvetít a két fél között. A Bejrúttól délkeletre fekvő Alef-hegységben csütörtökön kiújult a tűzharc a falangista és a drúz fegyveresek között. A szembenálló felek tüzérséget is bevetették. 68 HARCKOCSI Az amerikai hadügyminisztérium értesítette a törvényhozást, hogy 64 millió dollár értékben 68 harckocsit, hozzájuk tartozó pótalkatrészeket és lőszert kíván eladni a libanoni hadseregnek. Eszperantó világkongresszus A közös nyelv haszna • Budapest (MTI) Pénteken, a Budapest Sporcsarnokban folytatja mancáját a CH. eszperantó világkongresszus. A rendezvénysorozat fő témájáról — a modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásairól — lengyel, magyar NSZK-beli és svájci szakértők taráltak előadásokat. Az Eszperantó Világszövetség választmánya szervezeti kérdésekről tanácskozott, találkoztak az eszperantista újságírók és a szakfolyóiratok szerkesztői, és ülésezett a Hodler-alapítvány, amely a világ minden táján anyagilag támogatja az eszperantó nyelvű kulturális tevékenységet. Bemutatkoztak a küldötteknek a világszövetség elnökségének kedden újjáválasztott tagjai, valamint a világkongresszusnak a következő két évben otthont adó Vancouver és Augsburg képviselői. A kanadai és az NSZK-beli kongresszusi előkészítő bizottság vezetői tájékoztatták az eszperantistákat a 119. és a 70. világkongresszus előkészületeiről. Munkaértekezletet tartott az eszperantó kutatási és dokumentációs központ, amely gyűjti a közös nyelvvel kapcsolatos valamennyi adatot. Számításaik szerint csupán a tanulás miatt kieső munkaidő és a tanítás költségeit figyelembe véve a világ évente csaknem húsz milliárd dollárt takaríthatna meg, ha a jelenlegi soknyelvűség helyett egyetlen nyelvet használnának a nemzetközi kommunikációban. Gazdaságossági megfontolások mellett nyelvészeti kutatások eredményei is indokolják, hogy ez a nyelv az eszperantó legyen, amely átlagosan körülbelül negyedannyi idő alatt sajátítható el, mint a hagyományos világnyelvek, az angol, a francia, az orosz — hangoztatták. A nemzetközi kongresszusi egyetemen a pszichoterápiáról, valamint az emberi agyról hangzottak el eszperantó nyelvű előadások. Az eszperantó utazási irodák képviselői turisztikai vásáron találkoztak, s egyeztették jövő évi utazási terveiket. Az irodák szervezte utak — amelyekre nemcsak eszperantisták jelentkezhetnek — a megszokott áraknál általában jóval olcsóbbak, hiszen a fogadó ország eszperantó szövetsége kölcsönösségi alapon sokat segít az utak lebonyolításában. A Pataki István Művelődési Központban újabb eszperantó nyelvű előadásokat rendeztek. Julian Modest Élni fogunk! című dokumentum-drámáját a Kecskeméti Garabonciás Stúdió mutatta be, majd Levelek címmel Pécsi Ildikó előadóestjét tekinthették meg az érdeklődők. Este, a Budapest Sportcsarnokban — a rendezvénysorozat szombati befejezése előtt — a küldöttek jó hangulatú kongresszusi bálon búcsúztak egymástól. * Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke hivatalában fogadta Humphery Tonkint, az Eszperantó Világszövetség alelnökét és Simó Milosevicset, az Eszperantó Világszövetség rotterdami központi irodájának főigazgatóját. Tájékoztatta őket a főváros fejlődéséről, a vendégek pedig köszönetet mondtak azért, hogy a magyar főváros otthont adott az eddigi legnagyobb szabású eszperantó világkongresszusnak. A rendezvénysorozat küldötteinek egy csoportja a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál tett látogatást, az Eszperantó Világszövetség nőbizottságának képviselőit pedig a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői fogadják. Tanácskozik a PFSZ Szűnjön meg a belviszály! • Tunisz (Reuter) Csütörtökön Tuniszban folytatódott a PFSZ Központi Tanácsának rendkívüli ülése, amely az Eljutott palesztin szervezeten belüli ellentétek kérdésével foglalkozik. Az ülésen megtárgyalták annak a — június végén létrehozott , hattagú palesztin bizottságnak a tevékenységét, amely az Ll Fatahon belüli viszály megoldása érdekében eddig már kétszer is próbálkozott közvetítéssel. Szóba kerültek Jasszer Arafatnak, a PFSZ Végrehajtó Bizottsága elnökének különböző országokban tett legutóbbi látogatásai, valamint Szíria és a PFSZ viszonya . A küldöttek a PFSZ vezetőjének Szíriából történt kiutasítását csak mint Jasszer Arafat személye, és nem mint a PFSZ egésze elleni sérelemként értékelték. Najef Havatmeh, a Demokratikus Front Palesztina felszabadításáért elnevezésű radikális szervezet vezetője szerint még van lehetőség Arafat és Szíria kibékülésére. Az szükséges — mondta hogy" az El Fatah előbb,saját portáján tegyen rendet” — azaz szüntesse meg belviszályát. Havatmeh végezetül kijelentette: a palesztinoknak saját érdekükben jó kapcsolatokra kell törekedniük Szíriával és az azzal baráti viszonyban levő Libanoni Nemzeti Megmentési Fronttal szembe kell viszont szállniuk a Reagarféle közel-keleti rendezési tervvel. Ifjúsági béketalálkozó (ft Budapest (MTI) Nagyszabású ifjúsági béketalálkozót rendezett pénteken Velencén, az ifjúsági üdülőközpontban az Országos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága, valamint a KISZ Fejér megyei és budapesti bizottsága. A találkozón részt vett Romes Csandra, a Béke Világtanács elnöke és Sebestyén Nándorné, a Béke Világtanács alelnöke, az Országos Béketanács elnöke is. A környékbeli építőtáborokból, a székesfehérvári, dunaújvárosi és budapesti üzemekből több ezer fiatal sereglett össze. Sarkadi Nagy Barna, az OBT főtitkára vezette a politikai fórumot, amelyen a júniusi, prágai béke-világtalálkozón részt vett küldöttek és leszerelési szakértők válaszoltak a fiatalok kérdéseire. A velencei ifjúsági béketalálkozó résztvevői tiltakoztak az újabb európai rakétatelepítések ellen és a hirosimai, a nagaszaki atombomba-robbantás 38. évfordulóján felemelték szavukat az atomfegyverek betiltásáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért. Sajtóértekezlet Varsóban A mezőgazdaság fejlesztése • Varsó (PAP) A lengyel kormány kész arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére külön alapot létesítsenek megfelelő jogi szabályozás keretei között — jelentette ki sajtóértekezletén Jerzy Urban, a miniszterelnökség tájékoztatási államtitkára, sajtószóvivő. Urban emlékeztetett arra, hogy az illetékesek kidolgozták a mezőgazdasági és élelmiszertermelés fejlesztésének komplex programját. Nagyra értékelte a katolikus egyháznak azt a kezdeményezését, hogy anyagi eszközökkel is támogatni akarja a lengyel mezőgazdaságot. A nyugati sajtó mintegy 5 milliárd nyugatnémet márka nagyságrendű összegről ír — mondotta Urban. Az egyházi támogatást illetően azonban sok félreértés is támadt. A kormány álláspontja szerint amennyiben ezek az összegek befolynának, akkor (■, az állam számára nem jelentene újabb külföldi adósságot. A kormány kész törvénytervezetet kidolgozni a mezőgazdaság fejlesztésére hivatott pénzügyi alap létesítéséről és előterjesztette javaslatait, hogy az alapba befolyó összegeket a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó ipar legégetőbb importszükségleteire fordítsák. Urban elmondta, hogy a kormánynak nincsenek hivatalos értesülései a 16 ország képviselőiből álló „Párizsi klub” értekezletének eredményeiről, amelyen a nyugati kormányok garantálta lengyel hitelek kiegyenlítéséről volt szó. Emlékeztetett arra, hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya több ízben is javasolta: kezdjenek tárgyalásokat a lengyel adósságok törlesztéséről. Ezek a tárgyalások mindkét fél érdekeinek megfelelnének — hangsúlyozta Urban. A sajtószóvivő elmondta hogy eddig több mint három és fél ezer személy részesült amnesztiában. A KÉSKOR vezetőinek perével kapcsolatban közölte, hogy hosszabb ideje folyik aagy mintegy 40 kötelet kitevő aktáinak tanulmányozása. Az eljárás még nem fejeződött be. Nem felel meg a valóságnak — mondotta —, hogy Kuronnak felajánlották volna, távozzék külföldre. Urban visszautasította azokat a híreszteléseket, amelyek szerint vita folyna a lengyel legfelsőbb hatalom struktúrájának megváltoztatásáról. Szombat, 1983. augusztus 6. Mementó Mindent megírtak már Hirosimáról: az első amerikai atombomba-szörnyeteg hatását, a halottakat és a sugársérültek tragédiáját, a kísértetvárost. Mégis, a név és ami 1945. augusztus 6-án ott történt, időszerű, elévülhetetlen marad. Ennek a mindig friss emlékezésnek és gyásznak az az oka mindenekelőtt, hogy jelenleg is ezer- és ezerszám vannak a világon olyan atomfegyverek, amelyeknek robbanóereje a hirosimai ősnek sokszorosa. S amíg ez így lesz, addig nemcsak történelmi dátum ez a nap, hanem mai és holnapi cselekvési parancs. Mindezt tudni kell, nem azért, hogy pánikba essünk, s a szaporodó robbanófejek láttán a kilátástalanság vegyen erőt a világon. Ellenkezőleg, még nagyobb tenni akarás ösztönzésére szolgál a visszatekintés, a múlt felelevenítése. Senki nem akar atomhalált halni. Igen nagy erők, tömegek, mozgalmak, pártok, politikusok küzdenek Keleten éppen úgy, mint Nyugaton azért, hogy megállítsák a fegyverkezési versenyt. Marx írta, hogy az emberiség csak olyan célokat tűz maga elé, amelyeket képes megvalósítani. A leszerelés ezek közé tartozik. A rakéták ideje a ma realitása, igaz, de a békeharc is. A fegyverzet korlátozásának megvan minden lehetősége. Nagyok a feszültségek, a bizalmatlanság sok viszonylatban még igen mély, az ideológiai ellentétek feloldhatatlanok lesznek, amíg különböző társadalmi rendszerek élnek egymás mellett. Ennek ellenére semmilyen ésszerű ok nem kiált atomfegyverért. Minden ellene szól. A fegyverkezési hajszával a kiadások súlyos teherként nyomnak minden vállat; nyilvánvaló, hogy csak a békés kereskedelem hozhat üdvöt bármely ország gazdaságának, népének. Kis helyi háborúktól még remélhet egyik vagy másik fél valamilyen előnyt, de atomösszecsapás esetén mindenki elpusztul. Orvosok, tudósok a maguk területén mutatják ki ezt, a katonák stratégiai számításokkal szinte előre, elméletben le tudják játszani az ilyen harc első napjait, heteit és a következményeket. Soha az emberiség történetében nem tudták ilyen pontosan, mi vár ránk egy háborúban. A kép tehát e tekintetben világos, minden nagy nemzetközi tárgyaláson, legyen az négyszemközti vagy testületi, megállapítják, mit jelent az atomháború veszélye. Az egy évtizeddel ezelőtti szovjet—amerikai megállapodások is e megfontolás alapján jöttek létre. S húsz esztendeje, az atomcsendszerződés is, amelyet napjainkig több mint száz ország ratifikált. Mégsem haladunk a nemzetközi együttműködés útján a kívánatos ütemben, még sincsen a szocialista javaslatoknak megfelelő visszhangja. A nehézségek a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés gyakorlati megoldásánál kezdődnek. Régi ellentétek és új előítéletek, érdekkülönbségek és bizalmatlanságok, félreértések és félremagyarázások, beidegződöttségek és eltérő politikai célok bonyolítják a helyzetet. Mindez együttvéve sem szolgálhat azonban indítékot arra, hogy az emberiség feladja a leszerelésért folytatott küzdelmet, ne akarjon fordulatot végrehajtani a tartósan békés együttműködés felé. Ehhez jó, ha mementóként mindig ott lebeg a világ szeme előtt Hirosima képe. Tatár Imre Nukleáris fegyverkezés Ponoszarjov nyilatkozata D Bonn (MTI) A Szovjetunió álláspontja szerint mindaddig, amíg nem kezdődik meg az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése, van lehetőség megállapodás elérésére az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokon — jelentette ki Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. abban az interjúban, amelyet az Unsere Zeitnek, a Német Kommunista Párt központi lapjának adott, s amelyet a lap pénteki számában közölt. Ponomarjov megállapította: egy szovjet-amerikai megállapodás elősegíthetné az Európában található nukleáris fegyverek jelentős csökkentését, megakadályozhatná a fegyverkezési verseny újabb fordulóját, általában kedvező hatással lenne a nemzetközi helyzetre. A Szovjetunió — egyetértésben a többi szocialista országgal — a közép-hatótávolságú fegyverek korlátozására törekszik, s ezért kész ilyen fegyvereinek számát a francia és a brit nukleáris fegyverzet szintjére csökkenteni, feltételezve, hogy nem krül sor az amerikai rakéták telepítésére — mondta Borisz Ponomarjov. Az Egyesült Államok a telepítéssel olyan kiváltságos helyzetet akar a maga számára teremteni, amelyben rendkívül kis távolságról lenne képes elérni célpontokat a Szovjetunió területén nagy mélységben. Ugyanakkor a Szovjetunió nem rendelkezik az Egyesült Államok közelében ilyen potenciállal, s az amerikai vezetés logikája szerint nem is rendelkezhet. A szovjet politikus utalt arra, hogy az amerikai telepítés megkezdése esetén határozott ellenintézkedésekre kerülhet sor. Szavai szerint ezek az intézkedések érintenék magának az Egyesült Államoknak a területét, s kihatnának azokra a nyugat-európai országoknak a területére is, amelyekre az amerikai rakéták kerülnének. Borisz Ponomarjov megismételte, hogy a Szovjetunió nem kívánja az események ilyen alakulását, de az amerikai telepítés megindítása után egyszerűen nem lenne más választása. Az SZKP Politikai Bizottságának póttagja arra a kérdésre, hogy milyen hatással lenne a telepítés a szovjet—nyugatnémet viszonyra, leszögezte: hamisak azok a remények, hogy „átmeneti lehűlés után a két ország viszonya a régi mederben folyhatna”. A Szovjetunió és az NSZK viszonya „bonyolultabbá” válna, ha a nyugatnémet kormány hozzájárulna ahhoz, hogy olyan rakétákat telepítsenek az NSZK területére, amelyek a háborús veszély feléledését jelentenék a szovjet nép számára — állapította meg Borisz Ponomarjov az Unsere Zeitnek adott interjújában.