Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-12 / 190. szám
4 postaláda társszerzőnk az olvasó tevésével segíteni tudunk. F. É. leveléből megtudtuk, nemrégiben a Mozgáskorlátozottak Csongrád megyei Egyesületének tagjaiból verbuválódott csoport a Szolnok megyei Cserkeszölön töltött egy kellemes hétvégét. Mint olvasónk írja, a kedvelt fürdőhelyet nem érhették volna el, ha a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezetése nem sietett volna önzetlenül segítségükre, s a kiránduláshoz térítésmentesen autóbuszt biztosított. Ezek után az már csak természetes, hogy az egyesület tagjai köszönettel emlékeznek meg a vállalat gesztusáról. Rangos hetilapunk minapi riportja jutott eszembe a mostani levéltermés böngészése közben. Amerikai diákok áradoznak kellemesnél kellemesebb csalódásaikról, melyek a magyarországi utazáskor érték őket. Ám, hogy ne csak a szépről beszéljenek, egyértelműen rosszallásukat fejezik ki a szennyeződő levegő és a számukra nem túlzottan megnyerő lakótelepek miatt. És ők még nem is élnek ott, bár igaz áhított otthon a családoknak. Akik azonban itt laknak, a vitathatatlan komfortelőny mellett „élvezik”, a bőrükön érzik a sokszor kényszerű együttélés okozta súrlódások apróbb, nagyobb sebeit is. Nem rajtunk múlott, hogy a „békés egymás mellett élés” nagypolitikai jelszavát kell emlegetnünk az egészen kis közösségekre gondolva is. Még mindig van tanulnivalónk. S a másik téma: a környezetvédelem. Lehet, ha tengerentúli fiatalok idejönnek Szegedre, némileg tisztábbnak érzik a bestukkolt levegőt, ám — s ezt leveleink sugallják — itt is találtak volna fekete pontot érdemlő jelenséget. S alighanem jogos, hogy az ünnepi hetek idején még jobban szemet szúrhat az ilyesmi. Budapesti levél Mozgássérültek Cserkeszőlőn Nem először jelentkezik lóban szívesen is vesszük, hasábjainkon a mozgáskor- örülünk, ha a jó híreket látozottak egyesülete, s va- közlő tudósítások megjelent Szeged Magyarország egyik legszebb városa. Éppen ezért szívesen keresik fel mind a hazai, mind a külföldi vendégek, különösen a szabadtéri játékok idején. Mi is szívesen látogatunk Szegedre Budapestről. Eközben pedig figyelemmel kísérjük a város fejlődését. Ezért tesszük szóvá a következőket, ami nagyon bántja a szemünket. A Moszkvai körút és a Petőfi Sándor sugárút sarkán levő ház — ahol a totólottó kirendeltség működik — rendkívül csúnya látványt nyújt. Félig lebontott, elöregedett használaton kívül levő épületek látszanak az utcáról. Körülötte törmelékhalmaz, a házban lakók Tizenegy aláírással érkezett a Kecskeméti utcából a következő levél: „Több hónapja próbáljuk elviselni utcánkban — mely valaha csendes volt — a motorizáció okozta ártalmakat, mely jelenleg a zajban jelentkezik. Tavaly új társasház épült itt és azóta a lakók nyugalma véget ért. Kora tavasztól itt gyülekeznek a házban lakó egyik fiatalember barátai motorjaikkal és természetesen este, 8 óra után megkezdődik a verseny. Előfordul, hogy 6—7 motoros is összejön, plusz az ablakon keresztül szórják ki a szemetet ami ott bűzlik, erjed. A ház pincéjéből különböző járatokon még nappal is — a járókelők megdöbbenésére— szaladgálnak a patkányok. Mindez egy nemzetközi, forgalmas útvonal mentén van, ahol naponta többezer gépjármű halad keresztül. A sarkon levő jelzőlámpa miatt — a várakozás idején — mindezt kénytelenek végignézni. Nem épületes látvány, nem beszélve a környezetvédelemről, az egészségkárosító hatásról.” — írja Dán Jánosné s még két budapesti fesztiválvendég, aláírással jelezvén az egyetértést a baráti kör. Talán mondanunk sem kell, hogy a hangtompítót mindegyikből kiszerelték. Az utcában az autók már csak lépésben mernek haladni a bravúroskodó, egykerekező gyerekek közt. Nekünk, lakóknak pihenésre még csak gondolni sem lehet. A nagy meleg miatt az ablakok mindenütt nyitva vannak, tehát tisztán. ..torzítás nélkül tudjuk élvezni az ingyenes rodeót". Többen már rájuk szóltak, hiszen kisgyerekek is vannak, de sajnos, semmit sem használt.” Gyermekünk a szemünk fénye s aligha van nemesebb feladat, mint segítséget nyújtani egy-egy gyermekintézmény gondjainak megoldásához. Erre fogtak össze a minap a DÉLÉP Kandó Kálmán, * az Éliker Teleki Blanka, valamint a Szegedi Vízművek és Fürdők szocialista brigádjai, hogy az ilyenkor esedékes Válaszol a Balesetveszély címmel jelent meg június 23-i számunkban az az írás, melyre az erdészeti szakközépiskola igazgatója a következő választ küldte: „A sportpályát 1081-ben építették, melynek kerítése valóban alacsony. A pályát nemcsak az iskola tanulói használják hanem a környék sportolásra vágyó fiatalai is, akik rongálják az alacsony kerítés dróthálóját. A MAHART hajójavító üzemének szocialista brigádjai vállalták, hogy társadalmi munkában a kerítés magasítását elvégzik, a megrongált dróthálót, kijavítják. Kérjük a környék sportolni vágyó fiataljait, vigyázzanak a kerítésre, hogy éhen maradjon — ez saját érdekük is.” „A Tömörkény István üdülőtársulat területe két oldalról ,sorompóval lezárható: az egyik az öreg Kőrössy Halászcsárda mögött van, a másik a Honvéd üdülőnél. Ez utóbbi minden nap nyitva van reggel R-tól 10 óráig, ahol be lehet jutni az üdülőkhöz. Igaz, hogy így 2—2,5 kilométer többletfuvar merül fel anyagszállításkor. Tájékoztatjuk az érdekelteket hogy a nyári idényben az előbb már közölt nyitvatartási időn túl, célfuvar esetén az öreg Kőrössy Halászcsárda felöli sorompónál Két olvasónk köz- és közlekedésbiztonsággal foglalkozó levelét bővebb kivizsgálását kérve átküldtük az illetékesebb fórumhoz, a városi rendőrkapitánysághoz, így most válaszolni azokra nem tudunk. T. A.-né soraiból kiviláglik, mennyire rendezetlen a Makkosháza városrész gépkocsi-tulajdonosainak helyzete. Legalább anvngár takarítási munkáit elvégezzék az Északi városrészben levő 11-es számú lila óvodában. Erről tudósítja lapunkat az óvoda dolgozó kollektívája nevében Tátrai Sándorné, akitől megtudtuk, a fegyelmezett és jól szervezett munka eredményeként szinte újjávarázsolták a gyermekeknek egész évben otthont adó intézményt, s illetékes az emlékműig gépjármű-közlekedést biztosítunk. A sorompó kulcsa a 289. számú üdülőben található. A Honvéd üdülőnél célfuvar esetén a sorompó kulcsa a Honvéd üdülő gondnokánál található.” — írja Sorompó című cikkünkre válaszolva Molnár Imre intéző bizottsági elnök. Az algyői postahivatal munkájával kapcsolatos észrevételekre a Szegedi Postaigazgatóságtól kaptunk választ.. ..A panaszos címére szóló távirati utalvány június 27-én érkezett Szeged- Algyő postahivatalhoz. Kiosztása reggel, az első indítás alkalmával történt. A kézbesítési kísérlet sikertelen volt, mivel a kézbesítő átvételre jogosultat nem talált a címhelyen ezért értesítőt hagyott hátra a küldemény érkezéséről, majd a távirati utalványt visszavitte a hivatalba. A hivatalban munkanapokon 8-tól 15 óráig lehet pénzt befizetni, illetve átvenni. Sajnos, a címzett fél órával pénztárzárás után érkezett, ezért az utalvány összegét a hivatal nem tudta kifizetni. A távirati utalvány összegének kézbesítése csak másnap történt meg. A vizsgálat során postai mulasztást nem állapítottunk meg.Anyira, mint maga a városrész ... Meggyőződésünk viszont, hogy amíg mindenki számára kötelező érvényű eligazító táblák nem szabályozzák a rendet, senkinek nincs joga egyéb címen külön előírásokat rákényszeríteni hasonló sorsú társaira. összeállította: Igriczi Zsigmond Motorbőgető ifjak Segítőkész felnőttek Üzenetek Szép, kifejező magyar nyelvünk sok olyan fogalmat konzervál, amit a külföldi akkor sem érzékel igazán, ha százszor lefordítja. Mi magyarok viszont nagyon értjük. Hogy aztán néha mi is melléfogunk? Hát istenem! A lónak is négy lába van... Egyik intézményünk gépkocsivezetőjét, Lalát, amolyan vidám emberként tartották számon. Szinte nem lehetett kihozni a béketűrésből, mert mindenből viccet csinált. Nem csoda, ha olyan sokat pihent néha, mint ezúttal is, amikor főnökét sürgősen Pestre kellett vinnie a kora reggeli órákban. — Negyedóra, húsz perc! — mondta a főnök a megérkezés után — ne menjen sehova, mert indulunk vissza! Lala még újságot sem meri venni, nehogy a főnöknek kelljen rá várnia. No meg úgysem lenne idő olvasni — nyugtázta magában. A húsz perc eltelte után még indokoltabbnak tartotta a helyben maradást, mert hisz minden pillanatban itt lehet a főnök. Úgy dél felé már nagyon iorgott a gyomra. Lala, a pil meg egyéb ügyek is szorongatott helyzetbe hozták. Délutánra pedig megadta magát sorsának. Állát hol az egyik, hol a másik tenyerében pihentette, úgy gondolkozott főnökéről. A főnök köztiszteletben álló személy volt. Szakmailag elismert, emberileg barátságos és kifejezetten szerény. Érveit mindig halkén és egyszer adta elő. Úgy tartotta, hogy a miniszter is egyszer mondja el expozéját. Hanem, mivel az emberi tulajdonságoktól senki sem mentes, az ő vérnyomása is tudott ám emelkedni, ha francia szót hallott. Ugyanis a francia nyelv volt az egyetlen hobbija. Minden alkalmat megragadott, ahol franciául kellett, vagy lehetett beszélni. Ilyenkor mintha kicserélték volna: tűzbe jött és szívesen ismételte meg a szavakat, mondatokat. Délután öt óra felé járt az idő, amikor visszaérkezett a kocsihoz. — Ne haragudjon már Lajoskám, egy kicsit elhúzódott az idő, de most már taposson bele, mert ma este van még egy megbe nt agyú széle sem Szegeden. Ott már nem kell rám várni, hazamehet! Már elhagyták Alsónémedit, amikor Lala megszólalt. — Főnök! — Tessék. — Amíg ott várakoztam, egy olyan kocsit láttam...! — Milyet? — Képzelje, hogy a járda mellett parkírozott, de másik két kocsi úgy ráállt elöl, hátul, hogy onnan képtelenség lett volna kijönni. De kijött, mert négy hidraulikus lábra emelkedett, oldalra kilépkedett, ismét kerekeire eresztette magát, majd nagy gázzal eliramlott. Tudja, olyan békaorrú Citroen volt. A hátulján pedig egy F betűt láttam. — Francia! — kiáltott a főnök. — Az F. az francia. Maga nem ismeri a gépkocsi jelzéseket ? • — De igen, csak ezt az egyet nem tudtam. — Azt a mindenit! — csettintett a főnök. Ha a rendszám betűi előtt netán 7506 szám volt, akkor ráadásul Párizs megyei a kocsi. Ezek a franciák... — és csettintett újra. Lala pedig beletaposott és annak rendje-módja szerint hazaérkeztek Szegedre. Másnap reggel a titkárnő azzal fogadta Lalát, hogy a főnök sürgősen hívatja, menjen be hozzá az irodájába. Amikor benyitott, nem akart hinni a szemének; a főnök hátratett kézzel sétált faltól falig. Bonyolította a helyzetet, hogy nem szólalt meg mindjárt. Felbolygatott oroszlánhoz hasonlított. Lalának örökkévalóságnak tűnt ez az idő. — Mondja Lajos, igaz volt az a tegnapi történet? — Áh, csak vicceltem főnök! — Hát idefigyeljen! Velem többet ne vicceljen! Tudja mit tett velem? Megyszégyenítette ősz fejemet! Az este a Virágban elmondtam, hogy mit láttunk Pesten. Együtt magával! A szó szoros értelmében körülröhögtek. Mindezt köszönthetem a maga hi. . . a maga pihent agyának. Tűnjön el a szemem elől! Nos, ami azt illeti, az előző napon valóban volt ideje pihentetni az agyát. Csóka Dániel Péntek, 1983. augusztus 12. kertbarátoknak. Jégverés után A hosszan tartó aszályos időjárás nehéz helyzet elé állította a kiskerttulajdonosokat is. öntözés nélkül szinte lehetetlen volt a zöldségnövények életben tartása, még a szőlő-, gyümölcsültetvények is megkívánták a mesterséges esőt. Az augusztus elején bekövetkezett országos eső megyénkben is kedvező hatással volt a növények fejlődésére. A lehullott csapadék többségében elérte a 20—30 millimétert. Sajnos, egyes helyeken az időváltozás jégveréssel együtt következett be, komoly károkat téve a szántóföldi növényállományban és a kertészeti kultúrákban egyaránt. A dorozsmai és a domaszéki területen igen sok kiskert áldozatul esett A zöldségfélék többsége olyan súlyos mértékben károsodott, hogy sem a meglevő termést nem lehet felhasználni, sem a növény szára nem képes arra, hogy újabb termést neveljen, ezért minél előbb fel kell használni komposzt készítésére, mert a területen hagyva a sérült növények különböző gombabetegségekkel fertőződnek. A terület még különböző rövid tenyészidejű növényekkel hasznosítható, például kínai kellel, amely nálunk csak az utóbbi időben kezd elterjedni. Főzeléknek, párolva és friss salátának készíthető el. Talajigénye megegyezik a káposztafélékkel. Rövid tenyészideje és gyors fejlődése folytán sok vizet kíván. A szerves trágyát ugyancsak kedveli, amely a talaj vízháztartását is javítja. Július közepétől augusztus közepéig állandó helyre vethető. Fő növekedési ideje augusztus végétől szeptember végéig tart, ez idő alatt ajánlatos gyakran öntözni, különösen, ha száraz az időjárás. A sor- és tőtávolság 30x40 centiméter. Már október végétől szedhető folyamatosan. November végzén, december elején, ha közelednek az erősebb, mínusz 6— 8 fokos éjszakai fagyok, a növényeket ajánlatos felszedni, a fejeket a durvább külső levelektől meg kell tisztítani, és így tárolhatjuk. Nagyobb mennyiséget pincében, garázsban tarthatunk, ládában, vagy a padlóra rakva. Tárolásra legalkalmasabb a 4—R fokos helyiség, ahol egész télen megfelelően eltartható a kínai kel. Melegebb helyiségben csak rövidebb ideig tárolható romlás nélkül. A fodros kel szintén alkalmas kései vetésre. A kifejlődött növény fagytűrő képessége kiváló, csak a szigorúbb, hó nélküli hideg teleken fagy el. A szétterülő, erősen szabdalt, hólyagos leveleket fogyasztjuk. Kiváló ízű, vitaminban és ásványi anyagokban rendkívül gazdag téli zöldség. Friss leveleit mélyhűtőben hosszú ideig tárolhatjuk. Talajban nem válogat, de a vízellátásra igényes. Tenyészterülete korábbi vetés esetén 40x40 centiméter, késői vetésnél (augusztus) 40x20 centiméter. A kifejlődött fodros levelek a szabadban is maradhatnak, és a fogyasztást megelőzően szedjük le. A téli hel vetés ideje már kissé megkésett, azonban érdemes vele megpróbálkozni, hosszú ősz esetén a hideg beálltáig megfelelően megerősödik és a tél folyamán még a hó alól is szedhető és fogyasztható. A spenót is a gyors fejlődésű zöldségnövények közé tartozik. Az őszi spenót vetésideje július végétől szeptember közepéig tart. A vetéshez 2—3 dekagramm vetőmagot kell felhasználni. Az állománysűrűség kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a ritkább állomány nagyobb leveleket és jobb minőséget biztosít. A téli, illetve áttelelő termesztéshez elegendő a magot szeptember közepétől elvetni, az a lényeg, hogy a hideg idő beálltára a növény a 3—4 leveles állapotot elérje, így már május elején megkezdhetjük a fogyasztásra alkalmas levelek szedését. A téli petrezselyemzöldszükséglet biztosításához szintén alkalmas a kipusztult növények helyére vetett petrezselyem, melynek vetésideje júliustól szeptember közepéig van. Alkalmas fajták a korai cukor, a félhosszú és a moha fodrozatú. A jégverés sokkal jelentősebb és maradandó kárt okozott a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. A termő szőlőben a lombozat nagy részét meghasogatta, leverte, melynek következtében a megmaradt termés beéréséhez nem maradt megfelelő asszimilációs felület, s a jövő évi terméshez a rügydifferenciálódás feltételei sem kedvezőek. A termést szintén megritkította, a bogyók jelentős részét leverte, sokat felhasogatott, s ez megfelelő fertőzési forrást biztosít a botritis fertőzéshez, még megfelelő permetezés esetén is. Ennek ellenére mindent meg kell tenni a fertőzés csökkentésére, melyhez elsősorban szürkerothadás ellen alkalmas vétekéőszert kell felhasználni. A levélen é* termésen kívül károsította a jég a vesszőket is. Ez főleg a nem termő szőlők esetében igényel nagy figyelmet, mert a sérült vesszőn keresztül könnyen fertőződik a növény, de a sérült vessző nem alkalmas a 8—10 kg termés megtartására és az ehhez szükséges tápanyag szállítására. Mindenesetre elsősorban az ültetvény mielőbbi permetezéséről kell gondoskodni. Arra kell törekedni, hogy a vesszőállomány bem-leletet elő tudjuk segíteni A tavaszi metszés alkalmával kell dönteni, hogy alkalmas-e a törzs a továbbnevelésre, vagy új törzset kell nevelni.. ebben az esetben ott kell a vesszőt visszavágni ahol már egészséges, és a rügy megfelelően beérett. A gyümölcsfáknál a szőlőhöz hasonlóan kell eljárni A termő gyümölcsösök esetében az erősen megsérült, de még nyers gyümölcsöt le kell szedni és meg kel semmisíteni, az érett gyümölcsöt fel lehet használni szörp, gyümölcslé készítésére d*a cefrét is lehet belőle készíteni. A fákat és a fán maradt gyümölcsöt minél előbb meg kell permetezni gombaölő szerrel. A nem termő ültetvényeknél részletesen vizsgáljuk meg az ültetvényünket a permetezést követően, és ha szükséges, minél előbb végezzünk zöldmetszést. A sérült ágakat, vesszőket távolítsuk el, ha szükséges, inkább kezdjünk hozzá új korona kineveléséhez, mint egy erősen sérült ágrendszerű koronával kínlódjunk. A jég által okozott sebeket és az esetleges visszametszés helyét kenjük be Céliddel vagy Sankti SM-mel. A jég által károsított ültetvényeknél nagyobb gondot fordítsunk a tápanyagvisszapótlásra, hogy a fák és a szőlőültetvény minél előbb kiheverhesse a károsodást. Dr. Tóth Mihály megyei főkertesz