Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-29 / 281. szám

P &r- ' A­Z M­SZHKS C EDV­Á­ROSI B­IZ­O­TT SÁlfJÁNA­K LA Az idei gazdálkodás és a jövő évi tervek Az ipari szövetkezetek küldöttgyűlése . Tegnap, hétfőn Szegeden rendezték meg az ipari szö­vetkezetek Csongrád megyei szövetségének második félévi, soros küldöttgyűlését. A tanácskozás résztvevői Horváth Jánosnak, a KISZÖV elnökének tájékoztatóját hallgatták meg az 1983-as év várható gazdasági és szövetkezetpolitikai eredményeiről és az 1984. évi főbb feladatokról. Beszá­moló hangzott el a közös fejlesztési alap idei forgalmáról és az ebből a forrásból nyújtott támogatásokról. A kül­döttközgyűlés állandó bizottságai ismertették az évi mun­kájukat és jövő évi terveiket. A küldöttek jóváhagyták a szövetségnek és intézményeinek 1984. évi költségvetését. A szövetség felvette tagjainak sorába az újonnan alakult Salon Gyertya- és Formakészítő, valamint a Számítástech­nikai Kisszövetkezetet. A Csongrád megyei ipari szövetkezetek gazdálkodásá­ban az egyik legnehezebb év volt az idei, a gondok megszűnését a január else­jén kezdődő évtől sem vár­hatják. . Ez év elején új szerveze­ti formákat vezettek be a szövetkezeti­ iparban is. A megyében jelenleg 15 szö­vetkezet gazdálkodik kisszö­vetkezeti formában, ezek­nél bruttó jövedelemérde­keltség van érvényben. Nap­jainkban is több kisszövet­kezet, szolgáltató szakcso­port és gazdasági munkakö­zösség alakul. Több, koráb­ban gazdaságtalanul műkö­dő részleget adnak át át­­alányelszámolásos üzeme­lésre. A megye ipari szövetke­zeteinek termelési értéke 1983-ban várhatóan megkö­zelíti a 4 milliárd forintot. Az előállított termékek ér­téke 1982-höz viszonyítva a legdinamikusabban a kis­szövetkezeteknél nő (16­6 százalékkal), a hagyományos formában működő szerveze­tek 3,6 százalékos növeke­dést tudnak produkálni, míg az építőipari tevékenységet folytató egységek teljesítmé­nye a tavalyi szinten ma­rad. Szinte minden ágazatban tovább romlott az anyag- és az alkatrészellátás. Ez csak részben a külföldi be­szerzési nehézségeknek a következménye. Tavaly óta a szövetkeze­tek termékeinek külföldi el­adása 2,4 százalékkal emel­kedett. A tőkés országokba kiszállított cikkek értéke 8 és fél százalékkal nőtt. A rubelelszámolású értékesítés mintegy 8 millió forinttal elmarad az egy évvel ko­rábbitól. Ennek az oka az NDK-ból származó bérmun­ka erős csökkenése. A Csongrád megyei szö­vetkezetek belföldi értéke­sítésből származó bevétele az idén 4,5 százalékkal ha­ladja meg az elmúlt évit. Majdnem 3 százalékkal nő a lakosság részére végzett szolgáltatások bevétele. A mérsékelt növekedésben nagy szerepe van egyes anyagárak (rádió-, tévé- és gépkocsi-alkatrészek), fotó­cikkek, valamint szolgálta­tási díjtételek emelkedésé­nek. A hagyományos formában dolgozó szövetkezetek dol­gozóinak bérszínvonala egy év alatt 4,5 százalékkal nőtt. A kisszövetkezeti for­mában nem szabályozzák a bérszínvonalat. Ezek az egy­ségek jobban meg tudják fizetni a dolgozóiknak a teljesítménynövekedést, így az átlagkeresetek náluk 10 —15 százalékkal nőnek. A hagyományos formában működő szövetkezetek 1983- ban 140 millió forintot for­dítanak beruházásra. Ez több mint az egy évvel ko­rábbi volt. Az építkezések­kel és gépbeszerzésekkel a tőkés exportot akarják bő­víteni a Szegedi Ruházati Szövetkezetnél, és a Szege­di Bőrdíszmű Szövetkezet­­nél. Az im­portpótló >»­ tevé­kenység növelése a cél az LTM­ VERSALát­ál és a Sze­gedi Vas- és Fémipari Szö­vetkezetnél. A fejlesztések megvalósításához a szövet­kezetek nem vettek igény­be bankkölcsönt. A hagyományos formában működő szövetkezeteknél a nyereség kisebb ütemben nő, mint­ a termelési érték. Az építőipari egységeknél kevesebb lesz az ered­mény, mint egy évvel ko­rábban. A tőkés piacokon — főleg a könnyűipari ágazat­ban működő szövetkezetek­nek — súlyos értékesítési gondjaik voltak, és termé­keiket nemegyszer lényege­sen kisebb nyereséggel vagy éppen ráfizetéssel tud­ták csak értékesíteni. A tervek szerint jövőre a Csongrád megyei ipari szö­vetkezetek termelése na­gyobb mértékben bővül, mint a népgazdasági átlag. A többlettermékeknek az eddiginél nagyobb hányadát próbálják meg külföldön el­adni. A gazdálkodó egységek számára plusz feladatot je­lent 1984-ben a társadalom­­biztosítási kötelezettség nö­vekedése, és a 40 órás munkahétre való áttérés. E két tényezőt az ipari szö­vetkezetek a termelési fo­lyamatok jobb megszerve­zésével, a technológiák kor­szerűsítésével, a veszteség­­források csökkentésével, a munkaidő jobb kihasználá­­­sával és a dolgozók szük­ség szerinti átcsoportosítá­sával kívánják ellensúlyoz­ni. A bérköltségek emelke­dése a legnagyobb gondot a háziipari szövetkezeteknél jelenti, mert ezek termé­keinél a legtöbb az élőmun­ka-ráfordítás. Szükség van a bedolgozói rendszer sza­bályozóinak módosítására is. Jövőre a megyében a ha­gyományos formában műkö­dő ipari szövetkezetek 4 százalékos term­elésnöveke­­dést terveznek. Lényegesen többet fog termelni a vegy­es gépipar. A könnyű- és építőipar teljesítménye alig változik majd. A konvertibilis export nö­velését továbbra is kiemelt feladatként kezelik. A szö­vetkezetek folyamatosan mutatnak be új termékeket és modelleket, ezeket érté­kesítésre felajánlják a kül­kereskedelmi vállalatoknak. Szerényebb mértékben nő a belföldi nagy- és kiske­reskedelmi vállalatok részé­re az értékesítés, de ezen a területen is bővíteni k­ell a választékot. A lakossági szolgáltatások 3,6 százalékos emelését tervezik. A beruházások összege 1984-­ben várhatóan emelke­dik. Ennek­ az oka, hogy a Medikémia tsz végleges te­lephelyének kialakítása nagy ráfordításokat igé­nyel. Jövőre alacsonyabb lesz a nyereségnek az árbevétel­hez viszonyított aránya, va­lamint a nagysága is, mint az idén volt. Az előbbiekből kitűnik, hogy a kisebb termelő és szolgáltató egységek sem függetleníthetik magukat a gazdasági fő folyamataitól, de a szűkebb termékkör, az alacsonyabb létszám és a kisebb készletek rugalma­sabb gazdálkodást tesznek lehetővé. A lehetőséggel pe­dig élni kell! B. I. Várkonyi Péter Iránban Várkonyi Péter külügymi­niszter november 26. és 28. között Ali Akbar Velajati külügyminiszter meghívásá­ra hivatalos látogatást tett Iránban. Teheráni tartózkodása so­rán a magyar külügyminisz­tert fogadta Szajed Ali Ma­­menei köztársasági elnök és Hosszein Musszavi minisz­terelnök. Várkonyi Péter megbeszé­lést folytatott Hasszán Abe­­di Dzsafari kereskedelmi mi­niszterrel is. A tárgyalásokon a külügy­miniszterek áttekintették a két ország kapcsolatainak jelenlegi állását — különös tekintettel a gazdasági, ke­reskedelmi együttműködésre —, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megelégedéssel nyugtázták a kétoldalú kapcsolatokban ed­dig elért eredményeket, és kifejezték készségüket azok továbbfej­lesztésére. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere magyaror­szági látogatásra hívta meg Ali Akbar Velajatit, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. (MTI) Piti 73. évfolyam 281. szám 1983. november 29., kedd Ára: 1,40 forint A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság­ kormánya egyetértéssel fogadta és támogatja Jurij Andronovnak, az SZKP Központi Bizott­sága főtitkárának, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnökének 1983. november 25-i nyilatkozatát, amelyet az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdésé­vel kapcsolatban tett. A közép-hatótávol­ságú amerikai rakéták nyugat-európai te­lepítése tovább növeli a nemzetközi, min­denekelőtt az európai katonai feszültséget és a fegyverkezési hajsza olyan új fordu­lóját indítja el, amely nemcsak a szocia­lista országok biztonságát veszélyezteti, hanem ellentétes az egész emberiség ér­dekeivel, fenyegeti a világ békéjét. Az Amerikai Egyesült Államok, a­­ NA­TO vezető körei mindvégig figyelmen kí­vül hagyták a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés szervezetének azokat a javasla­tait, amelyek az egyenlő biztonság köve­telményének megfelelő megállapodásra irányultak, ezért a feszültség fokozódásá­ért őket terheli a felelősség. A magyar kormány a kialakult helyzetben megala­pozottnak, a katonai erőegyensúly fenn­tartásához pedig szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama bizton­ságát szavatoló, a béke megőrzését célzó lépéseit. A magyar kormány üdvözli a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amennyiben az Egyesült Államok és nyu­gat-európai szövetségesei készséget­­ mu­tatnak a rakétatelepítés előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt kö­vetkezetesen folytatja a fegyverkezési haj­sza megfékezésére, a politikai és a katonai feszültség csökkentésére, a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárítására, az ehhez szükséges párbeszéd fenntartására irányu­ló erőfeszítéseit. (MTI) . Rekonstrukciók, gépcserék Élelmiszer-ipari beruházásoa Az élelmiszer-feldolgozó üzemek az idén az előzetes előirányzatnak megfelelően összességében várhatóan 6,5—41,7 milliárd forintot for­dítanak beruházásokra, fej­lesztésekre. A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt nagyobb jeientesésű új­­­ ágar építéséhez az idén nem kezd­hettek hozzá, az erők dön­tő többségét rekonstrukciók­ra, gépcserékre fordították a vállalatok. Emellett nagy összegeket áldoznak az energiatakarékosságra és a melléktermékek fokozott hasznosítására. Az üzemek a berendezé­sek állandó korszerűsítésére kényszerülnek, mivel a gép­park meglehetősen régi. Sok gép ugyan még műszakilag használható, a gyorsan vál­tozó piaci igények azonban mind több helyen gyors át­állást követelnek, ami csak­is új gépekkel valósítható meg. Emiatt szánták el ma­gukat a húsipari üzemek kü­lönféle külföldi fűrészek, ha­sízók megvásárlására. Ugyan­is megnőtt a piaci érdeklő­dés a darabolt sertéshús iránt, s e helyzet kihaszná­lására­­,rövid időn belül nagy mennyiségű­ sertést kelett darabolva előkészíteni az exportra.­­A piaci követel­ményekhez­­ igazodva más üzemek bőrfejtő gépeket sze­reztek­ be, megint mások — elsősorban­­­ a­­ baromfiipar vállalatai — csontszeparáto­rokat vettek. E gépek a csontokra tapadt, korábban lefejthetetlen, veszendőbe ment értékes húst is „leszip­pantják”, ily módon csök­ken a feldolgozás során a veszteség. Néhány üzem építése, bő­vítése az elmúlt években kezdődött, és az idén fejező­dött be. Elsősorban a környék és általában a hazai lakosság ellátásának javítását segíti az elmúlt hónapokban átadott szekszárdi sajtgyár. Befejező­dött a zalaegerszegi sajt­üzem rekonstrukciója is, en­nek eredményeként évente 2 ezer tonnával több ementá­li készítmény kerül az üzle­­tekbe. Bácsbokodon, Pásztori és Kalocsán új tejüzemben kezdték meg a feldolgozást. A napokban kezdődött meg a termelés a jánossomor­jai cikóriaüzemben, a cikóriaré­­pából itt készülő kávépótló fil&panyagtól nem­csak­ á; Ha­­zai figura jut, hanem az­ NSZK-ba és­­ Svájcba is szál­lítanak belőle. Több helyen jelenleg is folynak a munkálatok, a következő években fejeződ­nek be a rekonstrukciók. Legjelentősebb közöttük a Győri Keksz- és Ostyagyár felújítása. Az ősrégi beren­dezések már nem bírják a tempót, emiatt szerepelnek a kekszek, édes sütemények gyakran a hiánycikkek kö­zött. A helyzet megoldására megkötötték a szerződést az új kekszgyártó és linzerké­szítő gépek vásárlására. Kor­szerűsítési munkákat végez­nek a kalocsai, a tiszaföld­­vári, a ménfőcsanaki és az orosházi malmokban is, a megújuló üzemekben jobb minőségű liszt készül majd. (MTI) Magyar napok Kisinyovban Marjai József nyitotta meg a rendezvénysorozatot Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese nyi­totta meg hétfőn a Moldá­via Szovjet Szocialista Köz­társaság fővárosában, Kisi­­nyovban a magyar gazdasá­gi napokat. A megnyitó ün­nepségen felszólalt Vladis­lav Kutirkin, a Moldáviai Szovjet Szocialista Köztár­saság miniszterelnök-helyet­tese is. Marjai József beszédében hangsúlyozta, hogy Magyar­­ország számára igen fontos a nemzetközi munkamegosz­tásban betöltött szerepének bővítése, a világ számos pontján tartott, már ilyen rendezvénysorozatot, bemu­tatva szocialista iparának, fejlett élelmiszer-gazdaságá­nak legújabb eredményeit. A Szovjetunióban sorra kerü­lő magyar napok azért kap­nak megkülönböztetett fi­gyelmet, mert a Szovjetunió minden szempontból hazánk legfontosabb partnere. Olyan szövetséges, amelyhez ki­próbált, eltéphetetlen, inter­nacionalista alapokra épülő testvéri kapcsolatok fűzik népünket. Mindez biztos tá­maszt jelent a mai, kritikus­sá váló világpolitikai hely­zetben. A kormány elnök­­helyettese kiemelte, hogy a magyar nép nemcsak helyes­li és nagyra értékeli, de ha­tározottan támogatja a Ju­rij Andropov legutóbbi nyi­latkozatában foglaltakat. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok egységé­nek és együttműködésének további erősítésén munkál­kodik. A Minisztertanács el­nökhelyettese szólt arról is, hogy a Moldávia Szovjet Szocialista Köztársaság és Magyarország között a köz­vetlen kapcsolatok máris konkrét eredményeket hoz­tak, és mindkét fél számára további jelentős előnyöket ígérnek. Marjai József hétfőn a délutáni órákban visszaérke­zett Budapestre. (MTI) Mit ér a novemberi eső? • Más években nem számí­tott szenzációnak, ha ősszel esett az eső. Idén viszont a nyár is adós maradt 150—200 milliméter csapadékkal, s a három őszi hónap csapa­dékátlaga sem több 40 mil­liméternél. Úgy nézett ki, november egyetlen csöpp eső nélkül int búcsút a ba­rázdafenékig száraz­földek­nek. A vasárnapi és a hét­fői eső még nem hozott túl nagy változást, hiszen Szege­den és környékén nem egé­szen 14 milliméter csapa­dék hullott. Ennek is nagyon örültek a mezőgazdák. Az őszi vetés­nek becslések szerint 5—10 százaléka meg sem csírázott, mert száraz talajba hullott az elvetett mag. A hos­­­szan tartó, helyenként mí­nusz 15—18 Celsius-fokos fa­gyok is károsították az őszi vetést. Csengésén, Ópuszta­szeren például a már kikelt őszi árpa a hegyétől lefelé egyszerűen kiszáradt. Sok a „tarka" gabonatábla, amely­nek egyes részein kiveszett vagy ki sem kelt a vete­­mény. A mostani eső a vetés mélységéig megáztatta a ta­lajt. Ahol még nem csí­ráztak a szemek, ott most csírázni kezdenek. Éppen ezért mostanában enyhébb idő kellene a gabonának, hi­szen, ha újra fagy, a csírá­zásban levő szemekben is­mét kárt okozhat. S eső kel­lene még, vagy hó, a most lehullott csapadékmennyiség­nek sokszorosa, hogy végre helyreállhasson a talaj víz­­háztartása.

Next