Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
P &r- ' AZ MSZHKS C EDVÁROSI BIZOTT SÁlfJÁNAK LA Az idei gazdálkodás és a jövő évi tervek Az ipari szövetkezetek küldöttgyűlése . Tegnap, hétfőn Szegeden rendezték meg az ipari szövetkezetek Csongrád megyei szövetségének második félévi, soros küldöttgyűlését. A tanácskozás résztvevői Horváth Jánosnak, a KISZÖV elnökének tájékoztatóját hallgatták meg az 1983-as év várható gazdasági és szövetkezetpolitikai eredményeiről és az 1984. évi főbb feladatokról. Beszámoló hangzott el a közös fejlesztési alap idei forgalmáról és az ebből a forrásból nyújtott támogatásokról. A küldöttközgyűlés állandó bizottságai ismertették az évi munkájukat és jövő évi terveiket. A küldöttek jóváhagyták a szövetségnek és intézményeinek 1984. évi költségvetését. A szövetség felvette tagjainak sorába az újonnan alakult Salon Gyertya- és Formakészítő, valamint a Számítástechnikai Kisszövetkezetet. A Csongrád megyei ipari szövetkezetek gazdálkodásában az egyik legnehezebb év volt az idei, a gondok megszűnését a január elsején kezdődő évtől sem várhatják. . Ez év elején új szervezeti formákat vezettek be a szövetkezeti iparban is. A megyében jelenleg 15 szövetkezet gazdálkodik kisszövetkezeti formában, ezeknél bruttó jövedelemérdekeltség van érvényben. Napjainkban is több kisszövetkezet, szolgáltató szakcsoport és gazdasági munkaközösség alakul. Több, korábban gazdaságtalanul működő részleget adnak át átalányelszámolásos üzemelésre. A megye ipari szövetkezeteinek termelési értéke 1983-ban várhatóan megközelíti a 4 milliárd forintot. Az előállított termékek értéke 1982-höz viszonyítva a legdinamikusabban a kisszövetkezeteknél nő (166 százalékkal), a hagyományos formában működő szervezetek 3,6 százalékos növekedést tudnak produkálni, míg az építőipari tevékenységet folytató egységek teljesítménye a tavalyi szinten marad. Szinte minden ágazatban tovább romlott az anyag- és az alkatrészellátás. Ez csak részben a külföldi beszerzési nehézségeknek a következménye. Tavaly óta a szövetkezetek termékeinek külföldi eladása 2,4 százalékkal emelkedett. A tőkés országokba kiszállított cikkek értéke 8 és fél százalékkal nőtt. A rubelelszámolású értékesítés mintegy 8 millió forinttal elmarad az egy évvel korábbitól. Ennek az oka az NDK-ból származó bérmunka erős csökkenése. A Csongrád megyei szövetkezetek belföldi értékesítésből származó bevétele az idén 4,5 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Majdnem 3 százalékkal nő a lakosság részére végzett szolgáltatások bevétele. A mérsékelt növekedésben nagy szerepe van egyes anyagárak (rádió-, tévé- és gépkocsi-alkatrészek), fotócikkek, valamint szolgáltatási díjtételek emelkedésének. A hagyományos formában dolgozó szövetkezetek dolgozóinak bérszínvonala egy év alatt 4,5 százalékkal nőtt. A kisszövetkezeti formában nem szabályozzák a bérszínvonalat. Ezek az egységek jobban meg tudják fizetni a dolgozóiknak a teljesítménynövekedést, így az átlagkeresetek náluk 10 —15 százalékkal nőnek. A hagyományos formában működő szövetkezetek 1983- ban 140 millió forintot fordítanak beruházásra. Ez több mint az egy évvel korábbi volt. Az építkezésekkel és gépbeszerzésekkel a tőkés exportot akarják bővíteni a Szegedi Ruházati Szövetkezetnél, és a Szegedi Bőrdíszmű Szövetkezetnél. Az importpótló >» tevékenység növelése a cél az LTM VERSALátál és a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél. A fejlesztések megvalósításához a szövetkezetek nem vettek igénybe bankkölcsönt. A hagyományos formában működő szövetkezeteknél a nyereség kisebb ütemben nő, mint a termelési érték. Az építőipari egységeknél kevesebb lesz az eredmény, mint egy évvel korábban. A tőkés piacokon — főleg a könnyűipari ágazatban működő szövetkezeteknek — súlyos értékesítési gondjaik voltak, és termékeiket nemegyszer lényegesen kisebb nyereséggel vagy éppen ráfizetéssel tudták csak értékesíteni. A tervek szerint jövőre a Csongrád megyei ipari szövetkezetek termelése nagyobb mértékben bővül, mint a népgazdasági átlag. A többlettermékeknek az eddiginél nagyobb hányadát próbálják meg külföldön eladni. A gazdálkodó egységek számára plusz feladatot jelent 1984-ben a társadalombiztosítási kötelezettség növekedése, és a 40 órás munkahétre való áttérés. E két tényezőt az ipari szövetkezetek a termelési folyamatok jobb megszervezésével, a technológiák korszerűsítésével, a veszteségforrások csökkentésével, a munkaidő jobb kihasználásával és a dolgozók szükség szerinti átcsoportosításával kívánják ellensúlyozni. A bérköltségek emelkedése a legnagyobb gondot a háziipari szövetkezeteknél jelenti, mert ezek termékeinél a legtöbb az élőmunka-ráfordítás. Szükség van a bedolgozói rendszer szabályozóinak módosítására is. Jövőre a megyében a hagyományos formában működő ipari szövetkezetek 4 százalékos termelésnövekedést terveznek. Lényegesen többet fog termelni a vegyes gépipar. A könnyű- és építőipar teljesítménye alig változik majd. A konvertibilis export növelését továbbra is kiemelt feladatként kezelik. A szövetkezetek folyamatosan mutatnak be új termékeket és modelleket, ezeket értékesítésre felajánlják a külkereskedelmi vállalatoknak. Szerényebb mértékben nő a belföldi nagy- és kiskereskedelmi vállalatok részére az értékesítés, de ezen a területen is bővíteni kell a választékot. A lakossági szolgáltatások 3,6 százalékos emelését tervezik. A beruházások összege 1984-ben várhatóan emelkedik. Ennek az oka, hogy a Medikémia tsz végleges telephelyének kialakítása nagy ráfordításokat igényel. Jövőre alacsonyabb lesz a nyereségnek az árbevételhez viszonyított aránya, valamint a nagysága is, mint az idén volt. Az előbbiekből kitűnik, hogy a kisebb termelő és szolgáltató egységek sem függetleníthetik magukat a gazdasági fő folyamataitól, de a szűkebb termékkör, az alacsonyabb létszám és a kisebb készletek rugalmasabb gazdálkodást tesznek lehetővé. A lehetőséggel pedig élni kell! B. I. Várkonyi Péter Iránban Várkonyi Péter külügyminiszter november 26. és 28. között Ali Akbar Velajati külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Iránban. Teheráni tartózkodása során a magyar külügyminisztert fogadta Szajed Ali Mamenei köztársasági elnök és Hosszein Musszavi miniszterelnök. Várkonyi Péter megbeszélést folytatott Hasszán Abedi Dzsafari kereskedelmi miniszterrel is. A tárgyalásokon a külügyminiszterek áttekintették a két ország kapcsolatainak jelenlegi állását — különös tekintettel a gazdasági, kereskedelmi együttműködésre —, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megelégedéssel nyugtázták a kétoldalú kapcsolatokban eddig elért eredményeket, és kifejezték készségüket azok továbbfejlesztésére. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere magyarországi látogatásra hívta meg Ali Akbar Velajatit, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Piti 73. évfolyam 281. szám 1983. november 29., kedd Ára: 1,40 forint A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya egyetértéssel fogadta és támogatja Jurij Andronovnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének 1983. november 25-i nyilatkozatát, amelyet az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdésével kapcsolatban tett. A közép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai telepítése tovább növeli a nemzetközi, mindenekelőtt az európai katonai feszültséget és a fegyverkezési hajsza olyan új fordulóját indítja el, amely nemcsak a szocialista országok biztonságát veszélyezteti, hanem ellentétes az egész emberiség érdekeivel, fenyegeti a világ békéjét. Az Amerikai Egyesült Államok, a NATO vezető körei mindvégig figyelmen kívül hagyták a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés szervezetének azokat a javaslatait, amelyek az egyenlő biztonság követelményének megfelelő megállapodásra irányultak, ezért a feszültség fokozódásáért őket terheli a felelősség. A magyar kormány a kialakult helyzetben megalapozottnak, a katonai erőegyensúly fenntartásához pedig szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló, a béke megőrzését célzó lépéseit. A magyar kormány üdvözli a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amennyiben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt következetesen folytatja a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a politikai és a katonai feszültség csökkentésére, a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárítására, az ehhez szükséges párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseit. (MTI) . Rekonstrukciók, gépcserék Élelmiszer-ipari beruházásoa Az élelmiszer-feldolgozó üzemek az idén az előzetes előirányzatnak megfelelően összességében várhatóan 6,5—41,7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, fejlesztésekre. A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt nagyobb jeientesésű új ágar építéséhez az idén nem kezdhettek hozzá, az erők döntő többségét rekonstrukciókra, gépcserékre fordították a vállalatok. Emellett nagy összegeket áldoznak az energiatakarékosságra és a melléktermékek fokozott hasznosítására. Az üzemek a berendezések állandó korszerűsítésére kényszerülnek, mivel a géppark meglehetősen régi. Sok gép ugyan még műszakilag használható, a gyorsan változó piaci igények azonban mind több helyen gyors átállást követelnek, ami csakis új gépekkel valósítható meg. Emiatt szánták el magukat a húsipari üzemek különféle külföldi fűrészek, hasízók megvásárlására. Ugyanis megnőtt a piaci érdeklődés a darabolt sertéshús iránt, s e helyzet kihasználására,rövid időn belül nagy mennyiségű sertést kelett darabolva előkészíteni az exportra.A piaci követelményekhez igazodva más üzemek bőrfejtő gépeket szereztek be, megint mások — elsősorban a baromfiipar vállalatai — csontszeparátorokat vettek. E gépek a csontokra tapadt, korábban lefejthetetlen, veszendőbe ment értékes húst is „leszippantják”, ily módon csökken a feldolgozás során a veszteség. Néhány üzem építése, bővítése az elmúlt években kezdődött, és az idén fejeződött be. Elsősorban a környék és általában a hazai lakosság ellátásának javítását segíti az elmúlt hónapokban átadott szekszárdi sajtgyár. Befejeződött a zalaegerszegi sajtüzem rekonstrukciója is, ennek eredményeként évente 2 ezer tonnával több ementáli készítmény kerül az üzletekbe. Bácsbokodon, Pásztori és Kalocsán új tejüzemben kezdték meg a feldolgozást. A napokban kezdődött meg a termelés a jánossomorjai cikóriaüzemben, a cikóriarépából itt készülő kávépótló fil&panyagtól nemcsak á; Hazai figura jut, hanem az NSZK-ba és Svájcba is szállítanak belőle. Több helyen jelenleg is folynak a munkálatok, a következő években fejeződnek be a rekonstrukciók. Legjelentősebb közöttük a Győri Keksz- és Ostyagyár felújítása. Az ősrégi berendezések már nem bírják a tempót, emiatt szerepelnek a kekszek, édes sütemények gyakran a hiánycikkek között. A helyzet megoldására megkötötték a szerződést az új kekszgyártó és linzerkészítő gépek vásárlására. Korszerűsítési munkákat végeznek a kalocsai, a tiszaföldvári, a ménfőcsanaki és az orosházi malmokban is, a megújuló üzemekben jobb minőségű liszt készül majd. (MTI) Magyar napok Kisinyovban Marjai József nyitotta meg a rendezvénysorozatot Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg hétfőn a Moldávia Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában, Kisinyovban a magyar gazdasági napokat. A megnyitó ünnepségen felszólalt Vladislav Kutirkin, a Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese is. Marjai József beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország számára igen fontos a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepének bővítése, a világ számos pontján tartott, már ilyen rendezvénysorozatot, bemutatva szocialista iparának, fejlett élelmiszer-gazdaságának legújabb eredményeit. A Szovjetunióban sorra kerülő magyar napok azért kapnak megkülönböztetett figyelmet, mert a Szovjetunió minden szempontból hazánk legfontosabb partnere. Olyan szövetséges, amelyhez kipróbált, eltéphetetlen, internacionalista alapokra épülő testvéri kapcsolatok fűzik népünket. Mindez biztos támaszt jelent a mai, kritikussá váló világpolitikai helyzetben. A kormány elnökhelyettese kiemelte, hogy a magyar nép nemcsak helyesli és nagyra értékeli, de határozottan támogatja a Jurij Andropov legutóbbi nyilatkozatában foglaltakat. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok egységének és együttműködésének további erősítésén munkálkodik. A Minisztertanács elnökhelyettese szólt arról is, hogy a Moldávia Szovjet Szocialista Köztársaság és Magyarország között a közvetlen kapcsolatok máris konkrét eredményeket hoztak, és mindkét fél számára további jelentős előnyöket ígérnek. Marjai József hétfőn a délutáni órákban visszaérkezett Budapestre. (MTI) Mit ér a novemberi eső? • Más években nem számított szenzációnak, ha ősszel esett az eső. Idén viszont a nyár is adós maradt 150—200 milliméter csapadékkal, s a három őszi hónap csapadékátlaga sem több 40 milliméternél. Úgy nézett ki, november egyetlen csöpp eső nélkül int búcsút a barázdafenékig szárazföldeknek. A vasárnapi és a hétfői eső még nem hozott túl nagy változást, hiszen Szegeden és környékén nem egészen 14 milliméter csapadék hullott. Ennek is nagyon örültek a mezőgazdák. Az őszi vetésnek becslések szerint 5—10 százaléka meg sem csírázott, mert száraz talajba hullott az elvetett mag. A hosszan tartó, helyenként mínusz 15—18 Celsius-fokos fagyok is károsították az őszi vetést. Csengésén, Ópusztaszeren például a már kikelt őszi árpa a hegyétől lefelé egyszerűen kiszáradt. Sok a „tarka" gabonatábla, amelynek egyes részein kiveszett vagy ki sem kelt a vetemény. A mostani eső a vetés mélységéig megáztatta a talajt. Ahol még nem csíráztak a szemek, ott most csírázni kezdenek. Éppen ezért mostanában enyhébb idő kellene a gabonának, hiszen, ha újra fagy, a csírázásban levő szemekben ismét kárt okozhat. S eső kellene még, vagy hó, a most lehullott csapadékmennyiségnek sokszorosa, hogy végre helyreállhasson a talaj vízháztartása.