Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

4 — A Dóm téri üvegpalota a Somogyi-könyvtár mellett otthond ad a C­songr­ád me­gyei Levéltárnak is. Dunai Józsefnét, a levéltár igazga­­tóhelyettesét arra kértem, mutassa be új székhelyüket. — A Dóm téri épületben a Csongrád megyei Levéltár 1028 négyzetméter területtel rendelkezik. Az első em­­ele­­ten kapott helyet a kutatóte­rem, a levéltári szakkönyv­tár, az előadóterem és a hi­vatali rész. A korszerű ku­tatóterem mellett mikrofilm­olvasó helyiségek is rendel­kezésre állnak. Az épület ne­gyedik emeletén több mint 3 és fél száz négyzetméter a raktári terület — itt a sze­gedi központ ötezer méter iratanyagából 1800 elhelye­zésére nyílt lehetőség. Itt ta­lálható Csanád megye köz­­igazgatási anyaga 1711—1950 és Szeged városé 1704 és 1950 között. Mindebből kide­rül, hogy csak a korszerűt­len nyirkos és penészes pin­ceraktárakat számolhattuk fel, a széttagoltságot nem tudtuk megszüntetni. To­vábbra is szükségünk van a Honvéd téri, a tápéi és a szőregi raktárakra. A költö­zést még az elmúlt év utol­só hónapjaiban a munkatár­sak áldozatkész közreműkö­désével zökkenőmentesen végrehajtottuk, és lehetősé­get teremtettünk a hatásos és eredményes kutatómunká­hoz. — Hogyan épül föl és mi­lyen anyaggal rendelkezik a meaye levéltári hálózata? — A mai Csongrád megye levéltárának létrejötte a tö­rök kiűzése és a Rákóczi­­szabadságharc utáni időszak­ra tehető. A megelőző évszá­zadokra vonatkozó iratok 50 középkori oklevél és néhány száz török kori irat kivételé­vel jobbára elpusztultak. A feudalizmus és a kapitaliz­mus korában Csanád és Csongrád megye, valamint a városok és községek irat- és levéltárai a közigazgatási szervek irányítása alatt mű­ködtek. Az iratok rendezé­se, lajstromozása a 18. szá­zad végén indult meg. E munkálatok és a gondos őr­zés eredményeként a levél­tár 18—20. századi iratanya­ga folyamatos. 1950-ben a megye területén két állami levéltárat — a szegedit és a Dunai Józsefné levél­tároshoz szentesit — szervezték meg. Miután a levéltárak tanácsi irányítás alá kerültek, 1973- ban a Csongrád megyei ta­nács vb egyesítette a megye területén működő két önálló levéltárat és kialakult a je­lenleg is fennálló megyei szervezet. Azaz: városi levél­tár áll a kutatók rendelkezé­sére Hódmezővásárhelyen és Szentesen, a Csongrád me­gyei levéltári központ Sze­geden működik. Az összes anyag mintegy 10 ezer mé­tert tesz ki. legrégebbi ere­deti irat a Csanádi káptalan 1­559-ből származó tanúsító oklevele. Az iratanyagot gazdag plakát-, térkép- és tervtár­­gyűjtemény egészíti ki. — Milyen feladatokat lát el a levéltár? — Igazgatási és közműve­lődési feladatokat. A kutató­forgalom az Országos Le­véltár után nálunk a legna­gyobb. Jelentős feladatot je­lent a Szeged-, Szentes-, Hódmezővásárhely-, Csong­rád-, Algyő- és Kiskundo­­rozsma-m­onográfiák kutatá­si igényeinek kielégítése. A levéltár tudományos tevé­kenységének része a Tanul­mányok Csongrád megye tör­ténetéből című évkönyv rendszeres megjelentetése. A kötetekben a megye történe­tire vonatkozó helytörténeti tanulmányok szerepelnek. A kutatói főirányhoz kapcso­lódva, részt veszünk az An­­jou-!­ori okmánytár feltáró munkálataiban, bekapcsolód­tunk a tanácsi iratok iratta­­ni és iratképző történeti ku­tatásaiba. Buda török alóli felszabadulásának évforduló­jára tervezett országos le­véltári kiadvány előkészíté­sében is szerepelünk. A köz­művelődési tevékenység ré­szeként — előzetes bejelen­tés alapján — az érdeklődők számára levéltár-ismertető előadásokat szervezünk, is­koláknak levéltári órákat tartunk. Minden év októbe­rében levéltári napokat ren­dezünk, melyeken a készülő várostörténeti monográfiák­hoz kapcsolódva, konferen­ciákat hívunk életre. A program egyik visszatérő ese­ménye a nyílt levéltári nap, amikor minden érdeklődő megismerheti legértékesebb iratainkat. T. I­ Műsorajánlat A Zsukáta népzenei együt­­tes lesz a Móra Ferenc Mú­zeum múzeumi matinék­ sorozatának vend­ére az idei évadot záró foglalkozáson ma, szombaton délelőtt 10 órától. A Szeged Táncegyüttes utánpótlás csoportja mutat­kozik be önálló műsorával ma, szombaton délután 3 órai kezdettel a Vasutasok Szakszervezetének Rákóczi utca 1. szám alatti Petőfi Sándor művelődési házban. Két népszerű humorista, Kottás Róbert és Farkas­­házy Tivadar műsorát lát­hatják hallhatják az érdek­lődők holnap, vasárnap dél­után 6 órától a Juhász Gyula művelődési központ­ban levő Volán-klubban. A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola szegedi ta­gozata holnap, hétfőn este fél 8 órai kezdettel rendezi meg úgynevezett „előkészí­tős érettségiző” növendékei­nek idei záróhangversenyét. Dario Fo F­gy anarchista véletlen halála című művé­­­­nek magyarországi bemuta­tóját tartják meg Gaskó Bence rendezésében, a Sze­gedi Nemzeti Színház mű­vészeinek közreműködésével május 28-án este fél 8 órai kezdettel a szegedi tévéstú­dió Úttörő fal 22. szám alatti épületében. Gazdag program gyermeknapra Az idei gyermeknap alkal­mából a városi úttörőelnök­ség sok-sok segítőtársával e hét végére is gazdag, színes programmal kedveskedik a szegedi gyerekeknek. Ma, szombaton, a hagyományos széksóstói kerékpártúrára várják a gyülekezőket az Úttörő téren, reggel fél 8-ra. Délelőtt 9 órakor Játsszunk együtt! címmel tömegsport­vetélkedő kezdődik a felső­városi általános iskolában. A Kálvin téren, a Balázs Béla Úttörőházban 10 óra­kor a névadó tiszteletére nyí­lik kiállítás. A Kodály téri gyerekeknek sem kell unat­kozni, a Bartók Béla Műve­lődési Központ és az Ifjú­sági Ház egész napos prog­rammal gondoskodik róluk. Reggel 9 órakor Tóni bohó­cot és társait láthatják, föl­lép a téren a Zsukáta együt­tes, láthatnak aerobikbemu­­tatót. Akinek kedve lesz, próbálkozhat az aszfaltrajz­versenyen, és a májusfa ké­szítésével. A pécsi Szélkiáltó együttes is szórakoztatja majd őket. Nemcsak a gye­rekek, hanem a szülők is részt vehetnek a sportver­senyen. Este diszkóval, film­vetítéssel zárul a program. Holnap, vasárnap, a Vö­rös Csillag moziban délelőtt 10 órakor kezdődik a gyer­meknapi díszünnepség, ame­lyen kiváló pajtásokat is­mernek el kitüntetésekkel, a köszöntőt követően. Ugyan­csak 10-től a Balázs Béla Úttörőház elsősorban játsza­ni várja a gyerekeket. A Dugonics moziban rajzfilm­­összeállítást nézhetnek az ér­deklődők, 11 órától a Fáklya és a Vörös Csillag mozi is nyitva áll a gyerekek előtt, jutalomfilmeket vetítenek nekik. Nem marad el a Szé­chenyi téri aszfaltrajzverseny, 11-kor kezdődik. Délután 1-kor csak gyerekeknek „Könyvről-könyvért” vetél­kedő kezdődik a Dugonics téren. Az Ifjúsági Házban 3 órakor kulturális díszbemu­tató lesz a műjégpályáért. Fellép többek között a jugo­szláv pionírok néptánccso­portja. A Juhász Gyula Mű­velődési Ház 4 órától tánc­házat rendez. A Vidám Park ma, szom­baton délután 1-től este 8-ig, vasárnap 10-től este 8-ig várja a jutalom jeggyel ren­delkező gyerekeket. A város tömegközlekedési eszközein valamennyi pajtás, nyakken­dőben, díjmentesen utazhat. Csillag­börtön Fogalommá lett a magyar munkásmozgalom történeté­ben a szegedi Csillag bör­tön neve, talán ezért is írták egybe a két szót a szegedi tévéstúdió nemrégiben el­készült filmjének alkotói az 1883 és 1885 között épült „intézmény” százéves törté­netét áttekintő alkotásuk fő­címében. (A film forgatásá­ról annak idején lapunkban is beszámoltunk.) Az országos tévébemutató előtt az elmúlt csütörtökön alkalmuk volt megtekinteni a nyolcvanperces filmet azoknak, akik elfogadták az MSZMP szegedi nyugdíjas­klubjának meghívását. A ve­títésre — melyen részt vet­tek a film alkotói is — so­kan kíváncsiak voltak, ért­hető érdeklődésük nem le­het véletlen. Hiszen a né­zők jó része átélte azt a kort, melynek a film is nagyobb teret szentel: a két világhá­ború közötti, s a második világháború alatti független­ségi, ellenállási mozgalmak korát. Többen harcostárs­ként, a munkásmozgalom aktív résztvevőjeként sze­mélyes ismerősei a doku­mentumfilm szereplőinek, köztük a két szegedinek, Gladics Gyulának és Komó­csin Antalnak. A szegedi tévéstúdió vál­lalkozásának első nézői ava­tott kritikusai lehettek hál a filmnek, melynek tévébeli vetítését — mint hírlik — országszerte érdeklődés előzi máris. Nem fognak csa­lódni ... P. K Szombat, 1984. május 26 Virágzanak a Rákóczi­­hársak A kései kitavaszodás mi­att a szokásosnál későbben, de az idén is virágba borul­tak azok a több mint 200 éves hársfák, amelyeket a nép ma is Rákóczyhársak­­ként emleget. E hatalmas famatuzsálemek többek kö­zött Sárospatakon, Regécen és több más Tokaj-hegyal­­jai­ volt Rákóczi-birtokon találhatók. Az egykori fel­jegyzések igazolni látszanak a hagyományt. Ezek szerint ugyanis a 16—17. században már tömegesen ültették a Rákóczi-birtokon a hársa­­kat, s azóta is megmarad­tak a zempléni vidék ked­velt fafajtájának. Élénk idegenforgalmi előszezon Idegenforgalmi szempont­ból jól indult az esztendő; 30 százalékkal többen érkez­tek hazánkba az első négy hónapban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez idő alatt összesen 1,9 mil­lióan látogattak Magyaror­­szágra, közülük 1,1 millióan a szocialista, 800 ezren pe­dig a tőkés országokból. Az élénkebb forgalom a szállodavállalatnál is érez­tette hatását. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vál­lalatnál például 21 száza­lékkal növekedett a szállo­dákban töltött éjszakák szá­ma. A budapesti szállodák forgalma volt a legerősebb, ezeknél 24 százalékos emel­kedés volt tapasztalható. A vidéki szállodákban 14 szá­zalékkal több napot töltöt­tek a vendégek, mint az előző évben. Különösen a szocialista országokból ér­keztek sokan, számuk 33 százalékkal haladja meg a tavalyit. Lengyelországból az elmúlt évi 30 ezerrel szemben 64 ezren, a Szov­jetunióból pedig a tavalyi 38 ezer helyett 46 ezer tu­rista kereste fel Magyaror­szágot az első negyedévben. A tőkés vendégek közül Ausztriából érkeztek a leg­többen, 12 ezren, egyhar­­maddal többen mint tavaly ilyenkor. Más európai or­szágokból az elmúlt évinél kétezerrel többen, összesen 8,5 ezren látogattak Ma­gyarországra. A HUNGARHOTELS szál­lodáiban 12 százalékos for­­galom-emelkedést tapasztal­tak az elmúlt négy hónap­ban, ezen belül a tőkés or­szágokból érkezett vendégek 22,7 százalékkal, a szocia­lista országokbeli turisták pedig csaknem 18 százalék­kal több éjszakát töltöttek el. Elsősorban a budapesti szállodák forgalma nőtt, mindenekelőtt azért, mert a közelmúltban épített szál­lodák külföldi propagandája valójában csak most érik be. Az IBUSZ előszezoni for­galma is kedvezően alakult. Januártól április végéig a szocialista országokból 104 ezren, a tőkés országokból pedig 44 ezren érkeztek ha­zánkba az iroda szervezésé­ben, a tavalyinál 12, illetve 55 százalékkal többen. El­sősorban a szovjet és a csehszlovák turisták érdek­lődése növekedett hazánk iránt; az elmúlt évinél 26, illetve 18 százalékkal töb­ben jöttek. Ausztriából 6 százalékkal, az NSZK-ból pedig 44 százalékkal érke­zett több vendég, mint ta­valy ilyenkor. A COOPTOU­RIST-nál szintén kedvezően indult az év; 67 százalékkal több szer­vezett és egyéni turistát fo­gadtak, mint tavaly ilyen­kor. A szocialista országok­ból 16 700-an érkeztek, 74 százalékkal többen, mint 1983 első hónapjaiban. Fő­ként a lengyel turisták szá­ma emelkedett, 3000-ről 10 000-re. A tőkés országok­ból érkező vendégek száma 57 százalékkal nőtt, össze­sen 13 ezren utaztak ha­zánkba. A legnagyobb arányban — csaknem 70 százalékkal — az NSZK tu­risták száma növekedett. Az utazási irodák szak­embereinek véleménye sze­rint a forgalomnövekedés oka elsősorban abban kere­sendő, hogy változatos, szé­les körű programokat és kedvezményes ajánlatokat dolgoztak ki az előszezoni időszakra. Emellett számot­tevő vendégvonzó hatása volt a márciusban megren­dezett Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. Az előzetes jelzések szerint az év to­vábbi részében is kedvezően alakulhat idegenforgalmunk. A kisfiú, akit eltemet­tünk, pár napja még élt. Játszott és vidám volt, mint a többiek. Nem is lehet másként, így hétévesen A kisfiú a kislányom osztály­társa volt. Az elsőt járták, mondhatni, kijárták, mint­hogy lassan kiürülnek már a termek­, és egy időre nyárba vesznek a vidám vison­gások. A halálhír mindig meg­rázó. Egy gyermekhalál megrendítő. A hivatalban hallottam a hírt. Vízbe fúlt idősebb ba­rátjával vasárnap délután, nem sokra, hogy kivesztek a szülői pillantásból. És ahogy a hírmondók tudták, egymásba kapaszkodva hoz­ták a felszínre őket. Egy A temetés napig az iskola nem tudta a tragédiát. A kislányom­nak is csak otthon mondta el az édesanyja. Nem hitte el, nincs meg képe a ha­lálról. Ahogy állt, szemeit egy pillanatra körbevitte a szoba falán. — Aki csak hétéves, az még nem halhat meg iga­zán — mondta váratlanul. S aztán elfordult a játéká­hoz. Névre szóló értesítés aligha készült. Nincs szü­lő, aki képes lehet ilyen­kor nyomtatványok rende­lésére, címzésére, borítéko­lására. A temetőben most mégis szokatlanul sokan voltak. Aki szülőként jött, a maga gyerekéért könnye­zett. Azért, aki még él, de tudva az élet számtalan veszélyét, félve, rettegve lopakodó tragédiától. Így lett mindenki halott­ja a koporsóban fekvő kis­fiú. Friss virágok, zöld ko­szorúk borították mellette a földet. Aki csak rátekin­tett, fölzokogott. Mélyről jövő, fájdalmas zokogással. Sokan pedig nem ismertük, nem láttuk még eddig őt. Kis arca sápadt volt, és úgy tűnt, mintha mosoly takarná végtelen némasá­gát. Különös látomás. Talán, mert, aki hétéves, az nem halhat meg igazán ... Lévay Endre Bemutatjuk az OTP—Penta­ Tours-t Amikor az országos napi­lapok hírül adták, hogy az Országos Takarékpénztár és az osztrák Penta Tours uta­zási iroda közös vállalatot alapított, még nem tudhat­tuk,­hogy utazási lehetősé­geink új színekkel gyara­podnak-e, vagy ez a vállal­kozás egy lesz a többi, kül­földi társasutakat szervező iroda sorában. Azóta megje­lent a színes programfüzet, munkához láttak a buda­pesti és 22 vidéki városban működő kirendeltségek ügy­intézői. Szegeden is, a Ta­karéktár utcai OTP-szék­­házban, ahol április elseje óta Pernyész Istvánná cso­portvezetőtől kaphatnak fel­világosítást, segítséget az ér­deklődők, ha az OTP—Penta Tours KFT utasai szeretné­nek lenni. A bemutatás elejére kí­vánkozik, hogy­­ — nevez­zük röviden így: — Penta ajánlatából elsősorban a kü­lönlegességek iránt érdeklő­dőknek érdemes válogatniuk. Kenya, Marokkó, a Kanári­­szigetek nem tartoznak az átlagember mindennapi — és elérhető — vágyálmai kö­zé. Ám, hogy kereslet mégis van rá, azt igazolják a té­nyek. Keresett lett a prog­ramfüzet, sok a kérdezőskö­dő ügyfél már a szegedi OTP-ben is. Amit érdemes jó előre tudni: útjaik legtöbbjét Ausztriából, jobbára a bécsi schwechati repülőtérről in­dítják, az odajutást egyéni­leg kell megszervezniük a turistáknak. (Az ottani in­gyenes gépkocsimegőrzési le­hetőség persze nagy segít­ség!) Az utak egy részét fo­rintért is meg lehet venni, egy másik csoportba pedig az utasok saját valutakere­­téből vagy deviza-, illetve BC-számlájáról kifizethető társasutak tartoznak. (Ilyen értelemben tehát valóban exkluzívek az árajánlatok...) A forinttal fizethető utak­hoz az OTP munkatársai szerzik be az útiokmányo­­kat, engedélyeket, vízumo­kat, a valutás utak­­ papír­jairól kinek-kinek magának kell gondoskodnia. (A vízu­mok beszerzését külön térí­tésért az irodák is vállalják. Ám, aki nem az OTP—Pen­ta Tours szervezésében megy külföldre, annak útlevél­ügyeivel nem foglalkoznak a Takaréktár utcában!) Mint megtudtuk, az idei nyárra hirdetett utak iránt egyre élénkebb az érdeklő­dés, a nyár eleji utakr­a azonban a vízumok megszer­zésének időbeli korlátai mi­­att már aligha lehet jelent­­kezni. No, majd a jövő nyá­ron ! Addigra megszokjuk, hogy van egy OTP—Penta Tours-unk is. Már csak a részvételi díjat kell meg­szerezni ... Pálfy Katalin Szláv kéziratos könyvek kiállítása Május 24-én ünnepelte a világ a szláv írásbeliség megteremtésének évforduló­ját. Ebből az alkalomból a JATE Orosz nyelv és iro­dalom tanszéke és az egye­temi könyvtár kiállítást nyi­tott tegnap, pénteken a köz­ponti könyvtárban (Dugonics _L tér 13. I. emelet). A kiállítá­son bemutatja a szláv kéz­iratos könyvek fejlődését a legfontosabb kódexek rep­rodukcióival, a kódexek dí­szítéseit, illusztrációit a leg­régibb időktől kezdve. Az érdeklődők a kiállítást két hétig, reggel 8 órától dél­után fél 5 óráig tekinthetik naefi.

Next