Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-08 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kim Ir Szern vezetésével Koreai párt- és állami küldöttség érkezett hazánkba Ünnepélyes fogadtatás — Pohárköszöntők >A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghí­vására párt- és állami kül­döttség­ élén csütörtökön.Ja­­vasalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkára, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság el­nöke. A több szocialista orszá­got érintő körútja során most hazánkat felkereső de­legáció különvonata a dél­előtti órákban gördült be a Keleti pályaudvarra. Kim­ír Szent, valamint a küldött­ség tagjait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára és Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke üdvözölték. Ezután a vendégek és a vendéglátók gépkocsikba szálltak, s a Kossuth Lajos térre hajtat­tak. Az Országház előtt, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott téren a dísz­motorosok kíséretében érke­ző koreai párt- és állami küldöttséget katonai tiszte­letadással fogadták; felsora­kozott a Magyar Néphadse­reg díszzászlóalja. Több ezer budapesti dol­gozó és fiatal gyűlt össze a téren, s üdvözölte a Kádár János és Losonczi Pál tár­saságában érkező Kim Ir Szent — aki 28 esztendővel ezelőtt már járt hazánkban — valamint a delegáció tag­jait, közöttük Kang Szong Szánt, a KNDK Miniszterta­nácsának elnökét, Li Dzong Okot, a KNDK alelnökét, Kim Jong Nam miniszterel­nök-helyettest, külügymi­nisztert és Jon Ujong Ma­kot, a Koreai Munkapárt titkárát, a KB Politikai Bi­zottságának tagjait. Fogadta­tásukra ' meg­ iöieríti' ' Lázár György, a­­ Minisztertanács elnöke, Havasi­­ Ferenc, a KB titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai; Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, valamint a kormány több tagja — köztük Várkonyi Péter külügyminiszter —, továbbá párt-, állami és tár­sadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Etre Sándor, hazánk phenjani és Ju Jón Goi, a KNDK budapesti nagyköve­te. Kürtszó harsant, s a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett a KNDK legmaga­sabb rangú párt- és állami vezetőjének. Felcsendült a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság himnusza, majd Kim Ir Szen Kádár Jánossal együtt ellépett a díszzászlóalj előtt. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. A koreai párt- és állami küldöttség magyarországi programja délután tisztelet­­adással folytatódott. Kim Ir Szen és a delegáció tagjai a Hősök terén koszorút he­lyeztek el a magyar hősök emlékművén. Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa díszvacso­rát adott a Kim Ir Szen ve­zette koreai párt- és állami küldöttség tiszteletére a Par­lament vadásztermében. A díszvacsorán Kádár Já­nos és Kim ír Szén pohár­­köszöntőt mondott. (A po­hárköszöntőket a 2. oldalon ismertetjük.) Kim ír Szén Kádár Jánossal és L­osonczi Pállal a Keleti pályaudvaron. (Fotó: Wéber Lajos — MTI—Telefotó—KS) Kambodzsai képviselők látogatása Losonczi Pálnál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országház nándorfehér­vári termében fogadta a kambodzsai parlamenti kül­döttséget, amely Chea Sim­nek, a Kambodzsai Népköz­­társaság nemzetgyűlés elnö­ke vezetésével hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Cser­­venka Ferencné, az or­szággyűlés alelnöke. Jelen volt Kao Samreth, a Kam­bodzsai Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. 74. évfolyam 133. szám 1984. június 8., péntek Ára: 1,40 forint Ülést tartott a Minisztertanács A vasúti hatósági és gazdálkodási tevékenység különválasztása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a Baranya me­­gyei Tanács végrehajtó bizottságának sa­­ját munkájáról és a megye településfej­lesztéséről szóló beszámolóját. Elismerés­sel állapította meg, hogy a tanács és vég­rehajtó szervei tevékenységükkel eredmé­nyesen hozzájárultak a megye társadalmi­­gazdasági fejlődésének előmozdításához, a központi és a területi érdekek összehan­golásához, a lakosság életkörülményeinek javításához. A Minisztertanács helyeslően tudomásul vette az irányító munka szín­vonalának növelését szolgáló elgondoláso­kat, egyidejűleg felszólította a minisztériu­mok és a főhatóságok vezetőit, hogy a népgazdasági tervek kidolgozásakor hasz­nosítsák a végrehajtó bizottság javasla­tait. A kormány a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnökének előterjesztése alap­ján megvitatta az energiagazdálkodási program végrehajtásának eddigi tapasz­talatait. Megállapította, hogy a termelő- és a kommunális ágazatokban egyaránt jobban, a korábbinál takarékosabban gaz­dálkodtak az energiával. Az irányító szer­veket kötelezte a vizsgálat tanulságainak hasznosítására, és arra hogy tegyenek to­vábbi intézkedéseket az energiafogyasztást mérséklő megoldások kidolgozásának és széles körű elterjesztésének gyorsítására. A Minisztertanács jóváhagyta a közle­kedési miniszter előterjesztését a vasúti hatósági és gazdálkodási tevékenységek szervezeti különválasztásáról. E szerint a vasút fenntartását, korszerűsítését és üzem­­biztonságának növelését szolgáló fel­adatok egy részét közvetlenül a vasutat üzemeltető gazdálkodó szervezetek irányí­tásával oldják meg. Szegedi kábelek Kuvaitnak Több mint 2 milliárdos termelés A Magyar Kábel Művek szegedi gyára az idén to­vább növeli termelésének értékét. Úgy tervezik, hogy 2,2 milliárd forintért gyár­tanak különféle kábeleket a szegedi és a kisteleki gyá­rakban. A vezetékek zöme a hazai felhasználókhoz ke­rül. Legnagyobb vásárló a posta, de a kábeleket és az e ,,családba” tartozó erős­áramú és híradástechnikai vezetékeket számos magyar vállalat igényli és építi be termékeibe. A kábelgyári partnerek cikkeiket egyrészt idehaza, illetve a külpiaco­kon értékesítik. Ezért mondta Tombácz József gyárigazgató, hogy a szege­di kábelgyár ezernyi ma­gyar cégnek a háttéripara. Az idei munkálataikról, gyártási és üzleti terveikről elmondta többek között, hogy az első öt hónap ered­ményeivel elégedettek. Az egész esztendőre beüteme­­zett 2,2 milliárd értékből már közel 900 millió forint értékű kábelféleségeket ad­tak át megrendelőiknek. Az exportjuk ugyan nem túlsá­­gosan nagy mennyiség, de arra büszkék hogy újabban a legigényesebb tőkés meg­rendeléseknek is eleget tart­nak tenni. Kuvaitba szállí­tanak 100 millió forint ér­tékben telefonkábeleket Olyan vezetékek ezek, ame­lyek 800 érpályát „kötnek egybe”, a minőség éppen olyan kiváló, mint a nem­zetközi piacokon fölső mér­cének elfogadott japán ká­beleké. A szocialista piacon­­ elsősorban a Szovjetunió­nak szállítanak olyan veze­tékeket, amelyeket a kőolaj- és földgázvezetékek mentén használnak föl hírközlési berendezéseknél. Újdonságaikról, terveikről is hallhattunk. A kisteleki gyárban készülnek a tévé­­átviteltechnikai berendezé­sekhez nélkülözhetetlen ve­zetékek, az úgynevezett CATV-kábelek. Gyártanak még igen kis keresztmetsze­tű vezetékeket, amelyek zö­me alkalmazható, fölhasz­nálható háztartási berende­zések gyártásánál is. Koráb­ban is fölmerült már az a gazdasági kérdés, hogy a Magyar Posta telefonprog­ramjához a magyar kábel­­gyártás adjon több anyagot, mivel jelenleg a posta a tőkés piacon vásárol tele­fonkábeleket. A tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, a posta anyagilag is támogatja a kábelgyári fejlesztést , közel 5 millió dollárért vásárolnának nyu­gati országokból kábelgyártó berendezéseket, és később természetesen alapanyagokat is. Ha ez a közös érdekű beruházás létrejön, a ma­gyar kábelgyárak kielégít­hetik a hazai telefonprog­ram minden igényét, s nem kellene importálni. A be­fektetés kedvező időben megtérülhet. Exportra készítik a 800 „érpályás” vezetékeket Az energiagazdálkodási program végrehajtása Megfelelően alakult, a ko­rábban kitűzött célok szerint fejlődött az ország energia­felhasználása az elmúlt há­rom esztendőben — ez a leglényegesebb megállapítá­sa annak a jelentésnek, me­lyet csütörtöki ülésén meg­tárgyalt és elfogadott a Mi­nisztertanács, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság előterjesztése alapján. A kormány energiagazdálko­dási programjában, illetve akcióprogramjában megha­tározott feladatok a közép­távú tervidőszak végéig — 1985-ig — szintén teljesíthe­­tők, ha minden szinten és minden területen az eddigi­hez hasonló ésszerűséggel, takarékoskodva bánnak a rendelkezésre álló energia­forrásokkal. Ezek a megállapítások an­nak alapján kristályosodtak ki, hogy a népi ellenőrzés 1980 óta­ rendszeresen vizs­gálja: a különféle területe­ken miként teljesítik az energiagazdálkodás javításá­ra, illetőleg VI. ötéves tervi akcióprogramjára — annak gyorsítása érdekében — ho­zott határozatokat. Legutóbb 520 gazdálkodó szervnél foly­tattak beható helyszíni vizs­gálatokat, egyúttal áttekint­ve az energiagazdálkodás ja­vítása érdekében korábban tett népi ellenőrzési javas­latok érvényesítését. Megállapították, hogy a termelő ágazatok tüzelő­anyag-felhasználása mennyi­ségi szempontból és szerke­zete szerint is megfelelően alakult. Lényegében sikerült visszaszorítani a pazarló jel­legű felhasználást: 1983-ban 6,2 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint 1980-ban. Kétségtelen, hogy ebben nemcsak a megfelelő intézkedéseknek volt szere­pük, hanem annak is, hogy a korábbiakhoz képest mér­séklődött a gazdasági növe­kedés üteme, illetőleg egyes ágazatokban nagyobb lett a kevésbé energiaigényes ter­melés részaránya. A lakos­sági és kommunális energia­felhasználás növekedési üte­me az elmúlt három évben — az ár- és takarékossági intézkedések hatásaként is — 8,4 százalékkal csökkent. Itt is általában megszűnt, mert már mindinkább saját zsebre is megy az energia pazarlása, kivéve a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást. A gépkocsi-tulajdonosok csökkentették járművük üzemanyag- fogyasztását, s a háztartásokban is a koráb­binál kevesebb tüzelőolajat fogyasztottak. Azt is nyugtázhatta a KNEB, hogy sokirányú, ál­lami és vállalati intézkedé­sek eredményeként az utób­bi években sikerült javítani a népgazdaság energiafel­használásának szerkezetén. A legjelentősebb eredmény, hogy az olajfelhasználás aránya az 1980. évi 34,7-ról 1983-ban 29,4 százalékra mérséklődött. Igaz ugyan­akkor a gázfelhasználás — e korszerű fűtési mód terje­désével egyidejűleg — 2,5 százalékkal nőtt. Ilyenfor­mán a szénhidrogének rész­aránya az energiafelhaszná­lásban együttesen 59,3 szá­zalékra csökkent, és elérte az ötéves tervidőszak végére előirányzott szintet.

Next