Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kim Ir Szern vezetésével Koreai párt- és állami küldöttség érkezett hazánkba Ünnepélyes fogadtatás — Pohárköszöntők >A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására párt- és állami küldöttség élén csütörtökön.Javasalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke. A több szocialista országot érintő körútja során most hazánkat felkereső delegáció különvonata a délelőtti órákban gördült be a Keleti pályaudvarra. Kimír Szent, valamint a küldöttség tagjait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölték. Ezután a vendégek és a vendéglátók gépkocsikba szálltak, s a Kossuth Lajos térre hajtattak. Az Országház előtt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott téren a díszmotorosok kíséretében érkező koreai párt- és állami küldöttséget katonai tiszteletadással fogadták; felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Több ezer budapesti dolgozó és fiatal gyűlt össze a téren, s üdvözölte a Kádár János és Losonczi Pál társaságában érkező Kim Ir Szent — aki 28 esztendővel ezelőtt már járt hazánkban — valamint a delegáció tagjait, közöttük Kang Szong Szánt, a KNDK Minisztertanácsának elnökét, Li Dzong Okot, a KNDK alelnökét, Kim Jong Nam miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert és Jon Ujong Makot, a Koreai Munkapárt titkárát, a KB Politikai Bizottságának tagjait. Fogadtatásukra ' meg iöieríti' ' Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a KB titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja — köztük Várkonyi Péter külügyminiszter —, továbbá párt-, állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Etre Sándor, hazánk phenjani és Ju Jón Goi, a KNDK budapesti nagykövete. Kürtszó harsant, s a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a KNDK legmagasabb rangú párt- és állami vezetőjének. Felcsendült a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság himnusza, majd Kim Ir Szen Kádár Jánossal együtt ellépett a díszzászlóalj előtt. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A koreai párt- és állami küldöttség magyarországi programja délután tiszteletadással folytatódott. Kim Ir Szen és a delegáció tagjai a Hősök terén koszorút helyeztek el a magyar hősök emlékművén. Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa díszvacsorát adott a Kim Ir Szen vezette koreai párt- és állami küldöttség tiszteletére a Parlament vadásztermében. A díszvacsorán Kádár János és Kim ír Szén pohárköszöntőt mondott. (A pohárköszöntőket a 2. oldalon ismertetjük.) Kim ír Szén Kádár Jánossal és Losonczi Pállal a Keleti pályaudvaron. (Fotó: Wéber Lajos — MTI—Telefotó—KS) Kambodzsai képviselők látogatása Losonczi Pálnál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országház nándorfehérvári termében fogadta a kambodzsai parlamenti küldöttséget, amely Chea Simnek, a Kambodzsai Népköztársaság nemzetgyűlés elnöke vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. 74. évfolyam 133. szám 1984. június 8., péntek Ára: 1,40 forint Ülést tartott a Minisztertanács A vasúti hatósági és gazdálkodási tevékenység különválasztása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának saját munkájáról és a megye településfejlesztéséről szóló beszámolóját. Elismeréssel állapította meg, hogy a tanács és végrehajtó szervei tevékenységükkel eredményesen hozzájárultak a megye társadalmigazdasági fejlődésének előmozdításához, a központi és a területi érdekek összehangolásához, a lakosság életkörülményeinek javításához. A Minisztertanács helyeslően tudomásul vette az irányító munka színvonalának növelését szolgáló elgondolásokat, egyidejűleg felszólította a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy a népgazdasági tervek kidolgozásakor hasznosítsák a végrehajtó bizottság javaslatait. A kormány a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta az energiagazdálkodási program végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megállapította, hogy a termelő- és a kommunális ágazatokban egyaránt jobban, a korábbinál takarékosabban gazdálkodtak az energiával. Az irányító szerveket kötelezte a vizsgálat tanulságainak hasznosítására, és arra hogy tegyenek további intézkedéseket az energiafogyasztást mérséklő megoldások kidolgozásának és széles körű elterjesztésének gyorsítására. A Minisztertanács jóváhagyta a közlekedési miniszter előterjesztését a vasúti hatósági és gazdálkodási tevékenységek szervezeti különválasztásáról. E szerint a vasút fenntartását, korszerűsítését és üzembiztonságának növelését szolgáló feladatok egy részét közvetlenül a vasutat üzemeltető gazdálkodó szervezetek irányításával oldják meg. Szegedi kábelek Kuvaitnak Több mint 2 milliárdos termelés A Magyar Kábel Művek szegedi gyára az idén tovább növeli termelésének értékét. Úgy tervezik, hogy 2,2 milliárd forintért gyártanak különféle kábeleket a szegedi és a kisteleki gyárakban. A vezetékek zöme a hazai felhasználókhoz kerül. Legnagyobb vásárló a posta, de a kábeleket és az e ,,családba” tartozó erősáramú és híradástechnikai vezetékeket számos magyar vállalat igényli és építi be termékeibe. A kábelgyári partnerek cikkeiket egyrészt idehaza, illetve a külpiacokon értékesítik. Ezért mondta Tombácz József gyárigazgató, hogy a szegedi kábelgyár ezernyi magyar cégnek a háttéripara. Az idei munkálataikról, gyártási és üzleti terveikről elmondta többek között, hogy az első öt hónap eredményeivel elégedettek. Az egész esztendőre beütemezett 2,2 milliárd értékből már közel 900 millió forint értékű kábelféleségeket adtak át megrendelőiknek. Az exportjuk ugyan nem túlságosan nagy mennyiség, de arra büszkék hogy újabban a legigényesebb tőkés megrendeléseknek is eleget tartnak tenni. Kuvaitba szállítanak 100 millió forint értékben telefonkábeleket Olyan vezetékek ezek, amelyek 800 érpályát „kötnek egybe”, a minőség éppen olyan kiváló, mint a nemzetközi piacokon fölső mércének elfogadott japán kábeleké. A szocialista piacon elsősorban a Szovjetuniónak szállítanak olyan vezetékeket, amelyeket a kőolaj- és földgázvezetékek mentén használnak föl hírközlési berendezéseknél. Újdonságaikról, terveikről is hallhattunk. A kisteleki gyárban készülnek a tévéátviteltechnikai berendezésekhez nélkülözhetetlen vezetékek, az úgynevezett CATV-kábelek. Gyártanak még igen kis keresztmetszetű vezetékeket, amelyek zöme alkalmazható, fölhasználható háztartási berendezések gyártásánál is. Korábban is fölmerült már az a gazdasági kérdés, hogy a Magyar Posta telefonprogramjához a magyar kábelgyártás adjon több anyagot, mivel jelenleg a posta a tőkés piacon vásárol telefonkábeleket. A tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, a posta anyagilag is támogatja a kábelgyári fejlesztést , közel 5 millió dollárért vásárolnának nyugati országokból kábelgyártó berendezéseket, és később természetesen alapanyagokat is. Ha ez a közös érdekű beruházás létrejön, a magyar kábelgyárak kielégíthetik a hazai telefonprogram minden igényét, s nem kellene importálni. A befektetés kedvező időben megtérülhet. Exportra készítik a 800 „érpályás” vezetékeket Az energiagazdálkodási program végrehajtása Megfelelően alakult, a korábban kitűzött célok szerint fejlődött az ország energiafelhasználása az elmúlt három esztendőben — ez a leglényegesebb megállapítása annak a jelentésnek, melyet csütörtöki ülésén megtárgyalt és elfogadott a Minisztertanács, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság előterjesztése alapján. A kormány energiagazdálkodási programjában, illetve akcióprogramjában meghatározott feladatok a középtávú tervidőszak végéig — 1985-ig — szintén teljesíthetők, ha minden szinten és minden területen az eddigihez hasonló ésszerűséggel, takarékoskodva bánnak a rendelkezésre álló energiaforrásokkal. Ezek a megállapítások annak alapján kristályosodtak ki, hogy a népi ellenőrzés 1980 óta rendszeresen vizsgálja: a különféle területeken miként teljesítik az energiagazdálkodás javítására, illetőleg VI. ötéves tervi akcióprogramjára — annak gyorsítása érdekében — hozott határozatokat. Legutóbb 520 gazdálkodó szervnél folytattak beható helyszíni vizsgálatokat, egyúttal áttekintve az energiagazdálkodás javítása érdekében korábban tett népi ellenőrzési javaslatok érvényesítését. Megállapították, hogy a termelő ágazatok tüzelőanyag-felhasználása mennyiségi szempontból és szerkezete szerint is megfelelően alakult. Lényegében sikerült visszaszorítani a pazarló jellegű felhasználást: 1983-ban 6,2 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint 1980-ban. Kétségtelen, hogy ebben nemcsak a megfelelő intézkedéseknek volt szerepük, hanem annak is, hogy a korábbiakhoz képest mérséklődött a gazdasági növekedés üteme, illetőleg egyes ágazatokban nagyobb lett a kevésbé energiaigényes termelés részaránya. A lakossági és kommunális energiafelhasználás növekedési üteme az elmúlt három évben — az ár- és takarékossági intézkedések hatásaként is — 8,4 százalékkal csökkent. Itt is általában megszűnt, mert már mindinkább saját zsebre is megy az energia pazarlása, kivéve a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást. A gépkocsi-tulajdonosok csökkentették járművük üzemanyag- fogyasztását, s a háztartásokban is a korábbinál kevesebb tüzelőolajat fogyasztottak. Azt is nyugtázhatta a KNEB, hogy sokirányú, állami és vállalati intézkedések eredményeként az utóbbi években sikerült javítani a népgazdaság energiafelhasználásának szerkezetén. A legjelentősebb eredmény, hogy az olajfelhasználás aránya az 1980. évi 34,7-ról 1983-ban 29,4 százalékra mérséklődött. Igaz ugyanakkor a gázfelhasználás — e korszerű fűtési mód terjedésével egyidejűleg — 2,5 százalékkal nőtt. Ilyenformán a szénhidrogének részaránya az energiafelhasználásban együttesen 59,3 százalékra csökkent, és elérte az ötéves tervidőszak végére előirányzott szintet.