Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! MS­Z­M­P S­Z­E­G­ED VÁRO­S­I B­I­Z­OTT­SÁG­Á­N­A­K LAPJA Tárgyalt a Minisztertanács A kormány tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén Lá­­­• György tájékoztatást adott azokról a javulásokról, amelyeket a szovjet kor­­mny meghívása alapján Nyiko­aj Alek­­ndrovics Tyihonovval, a Szovjetunió ni­sztertanácsának elnökével folytatott Mszkvában. A kormány a tájékoztatót tv­áhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megerősítette az­­ ektronika társadalmi-gazdasági alkal­mazásának előterjesztését szolgáló közpon­ti fejlesztési és szervezési program kon­cepcióját. Úgy döntött, hogy a programot a népgazdaság VII. ötéves tervével egy időben, azzal összehangolva kell előter­jeszteni a Minisztertanácshoz. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a szak­munkásképzés helyzetéről. Kötelezte az il­letékeseket, hogy a jelentésben összegezett tapasztalatokat a közoktatás fejlesztésére kidolgozott program végrehajtásának me­netében hasznosítsák. Koncepció az elektronika el­terj­eszt­ésér­e A Minisztertanács megerő­sítette az elektronika társa­dalmi-gazdasági alkalmazá­snak elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és szerv­ezési program koncepcióját.­­ Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, illetve az I­pari Minisztérium, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal, a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Magyar Posta által kidolgozott koncepció alap­ján a hetedik ötéves terv időszakától kezdődően átfo­gó központi gazdaságfejlesz­tési program keretében te­remtik meg az elektronizá­­ció gyorsításának feltételeit. Az iparilag fejlett orszá­gok társadalmi és gazdasági fejlődésének egyik meghatá­rozó tényezője az elektro­nika széles körű alkalma­zása. Az elektronikus elven működő távközlés, automa­tizálás, számítástechnika, méréstechnika stb. színvo­nala határozza meg, hogy az információ milyen mér­tékben hasznosul és válik termelőerővé. A világ szá­mos országában készültek már kormányzati és kor­mányközi programok az elektronizálás ütemének gyorsítására. Hazánkban a kormány a számítástechnikai központi fejlesztési program és az elektronikai alkatré­szek központi fejlesztési programja elfogadásával már az elmúlt években is erőfeszítéseket tett e folya­mat gyorsítására. Az elfogadott koncepció értelmében a Minisztertanács most részletes intézkedési­­ program kidolgozását írta elő az elektronizálás társa­­dalmi méretekben történő hatékony befogadásának biz­tosítására, megteremtve az a továbbképzés és ges átképzés felté­­kormány elrendelte oktatás­­a szaksi teleit. A olyan preferenciarendszer kidolgozását, amely növeli a vállalatok érdekeltségét a legkorszerűbb elektronikus megoldások alkalmazásában, és intézkedéseket irányzott elő az elektronikus rendsze­rek és eszközök hazai forrá­sokból, illetve importból tör­­ténő beszerzésére. A prog­ram a gazdaságirányítási rendszer és a gazdasági sza­bályozási rendszer korszerű­sítésére kidolgozott intézke­désekkel összhangban, a vállalati önállóságra alapoz­va valósul meg. Emellett a kormány intézkedést hozott ágazatközi részprogramok kidolgozására a koncepció megvalósításához szükséges infrastruktúra javítására, el­sősorban a távközlési háló­zat fejlesztésére, valamint a költségvetési keretből mű­ködő számítástechnikai in­formációs rendszerek szol­gáltatásainak bővítésére, az oktatás és a tudományos kutatás feltételeinek javítá­sára. A koncepció külön figyelmet fordít az élenjáró elektronikus technológiák — többek között a berendezés­orientált áramkörökön ala­puló megoldások, a helyi számítógép-hálózatok, a szá­mítógépes tervező és fejlesz­tő rendszerek, az úgyneve­zett intelligens robotok stb. — gyors ütemű elterjeszté­sére. A koncepció értelmében az elektronizálási program sokoldalúan elősegíti a hazai elektronikai berendezéseket gyártó ipar és az ehhez kap­­csolódó szolgáltatások fej­lesztését, az elektronikai iparban megtestesülő szelle­­mi munkahányad növelését, az ipar versenyképességének a javítását. A Miniszterta­nács állásfoglalása értelmé­ben a programmal párhuza­mosan ki kell dolgozni az elektronikai alkatrészipar központi fejlesztési program­ja 1986 utáni­­ folytatásának lehetséges változatait. Az elektronizálási program a gazdaság valamennyi te­rületét és a társadalom egy­re bővülő körét érinti, így a minisztériumok és orszá­gos hatáskörű szervek — együttműködve intézménye­ikkel és vállalataikkal — tárca-szintű elektronizálási részprogramokat dolgoznak ki. Ezek a részprogramok jelentősebb feladatokat is megfogalmaznak, ilyen pél­dául az elektronikus pénz­tárgép-rendszerek és azok elterjesztése az üzletháló­zatokban, a készpénzforgal­mi folyamatok számítógépes támogatása, a közlekedés­­irányítási rendszerek elter­jesztése, az irodai munkák automatizálása, a mérnöki tevékenység elektronikus tá­mogatása. Összehívták a VSZ külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően, december elején Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. Reimatelépsek vándorgyűlése Csütörtökön Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megkezdődött a Magyar Reumatológusok Egyesületének vándorgyűlé­se. A háromnapos rendez­vényen hetven előadás hangzik el a viszonylag fia­tal, néhány évtizedes ön­állósult orvosi szakágazat témakörében. Ismertetik egyebek között a veseműkö­dés rendellenességeiből szár­mazó kösz­vény­es megbete­gedések és az ízületi el­változások okozta fájdal­mak megszüntetésének, gyó­gyításának új módszereit, a betegség pontos felismerése érdekében folytatott kuta­tások eredményeit. A tanácskozáson külön hangsúlyt kap az egészség­­­­ügyi felvilágosító munka. A reumatikus jellegű fáj­­­­dalmak ugyanis a legkülön­félébb betegségektől szár­­maz­hatnak, ezért felismeré­sük is nehéz. I Felszabadulásunk 40. évfordulóján Tudományos emlékülés Szegeden A Csongrád megyében társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók, politiku­sok és szakemberek tegnap, csütörtökön összegezték azo­kat a tudományos eredmé­nyeket, amelyek nyomán tiszta és hű képet kapha­tunk a felszabadulás óta el­telt 40 esztendő gazdasági, politikai, ideológiai és kul­turális fejlődéséről. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának oktatási igaz­gatósága, a városi pártbi­zottság, a felsőoktatási in­tézmények marxizmus tan­székei, a Szegedi Akadémiai Bizottság és a TIT Csong­rád megyei szervezete bá­báskodott a tudományos emlékülés fölött, melyet a reggeli órákban az MSZMP Csongrád megyei bizottsága oktatási igazgatóságának nagytermében dr. Székely Sándor, a városi pártbi­zottság titkára nyitott meg. Részt vett az ülésen Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Plenáris előadást dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára tartotta, elemez­ve Csongrád megye el­múlt négy évtizedének fej­lődéstörténetét — szólt a gazdaság, a társadalom és az életmód változásairól. A plenáris előadás után két szekcióban folytatódott a munka. Az egyik a gaz­daság, a politika és az ideo­lógia kérdéskörét vizsgálta, itt dr. Váczi Mária, az ok­tatási igazgatóság tanszék­­vezetője és dr. Serfőző La­jos, a JATE egyetemi ta­nára elnökölt, referátumot pedig dr. Kanyó Ferenc, az oktatási igazgatóság igazga­tója A felszabadulás­i sors­forduló és dr. Réti László, az MSZMP Központi Bizott­ságának­­ munkatársa A népi Magyarország négy évtizedé­ről címmel mondott, majd tizenegy korreferátum hang­zott el. A másik szekcióban az ideológia, a kultúra és a közgondolkodás témaköre szerepelt, a szekció elnöki tisztét dr. Bárány Ferenc, a SZGTE tanszékvezető egyetemi tanára és dr. Fe­hér István, a JGYTF tan­székvezető főiskolai tanára látta el. A szocialista kul­turális forradalom feladatai és vívmányai Csongrád me­gyében címmel dr. Koncz János, a megyei pártbizott­ság titkára: A közgondol­kodás és a tudatváltozás néhány tendenciája Csong­rád megye felszabadulás utáni fejlődésében címmel pedig dr. Horuczi László, a JATE tanszékvezető egyete­mi docense tartott referátu­mot, melyhez kilenc körre­ferátum csatlakozott. tudom­­án­yos emlékülés elnöksége — a szónoki emelvénynél ót. Komócsin Mihály 74. évfolyam 275. szám 1984. november 23­, péntek Ára: 1,40 forint A városi tanács vb üléséről jelentjük Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnapi soros ülésén határozatot hozott a tanács összehívására. Úgy döntött, hogy a városi testület ülé­sét 1984. december 6-án, csü­törtökön délelőtt fél 9-re tű­­zi ki és a következő napi­rend megtárgyalását javasol­ásából eredő feladatok: A városi tanácsi szervek köz­reműködése a községek me­gyei irányításában; Az al­koholizmus elleni küzdelem helyzete és feladatai Szege­den; A tanács 1985. évi munkaterve; Előterjesztések, interpellációk. A tanács ülésének előké­l­ja: Az MSZMP Központi di­­szítése mellett a végrehajtó .. . . . , bizottság megtárgyalta bi­zottságának a tanácsok mmn- e,fogadta a jog­i pvi laUo_ kaja továbbfejlesztéséről a házfelújítási tervet; még szóló október 9-i állásfogla­ vitatta a lakossági tömeg­sport helyzetét és a tovább­fejlesztés lehetőségeit, és sa­­ját­­ tevékenységének jövő évi tervét. Döntött a végrehajtó bi­zottság személyi kérdésben is: saját kérésére, rokkant­sági nyugdíjba helyezése miatt, december 14-i hatály­ával felmentette munkakö­réből Kispál Jenőt, a Sze­gedi Ecset- és Seprűgyár igazgatóját, aki 1971-től lát­ta el ezt a feladatkört, ered­ményesen. Jövőre 233 millió jut lakóház-felújításra és karbantartásra Az idén­ a legszigorúbb takarékosság mellett sem lehetett tartani a VI. ötéves tervre jóváhagyott lakóház­­javítási pénzügyi előirány­zatot, és az egy lakás fel­újítására tervezett fajlagos költségeket. Ennek oka az építőipari árak 40—50 szá­zalékos emelkedése, és az a mintegy 10 százalékos költ­ségnövekedés, melyet az utólagos hőszigetelés okoz. A lakóházjavítási terv nem számolt a karbantartási költ­ségek 70 milliós emelkedésé­vel, a Szegedi Ingatlankeze­lő Vállalatnak saját kivite­lezésben kell kielégítenie a jogos igényeket. Nem lehet előre tervezni azt sem, mennyi pénzbe kerülnek majd a bérlők által az IKV költségére megrendelt és elvégeztetett javítások, eze­ket ugyanis nem korlátoz­zák az érvényben levő ren­delkezések. Jelentősen emelkedtek a lakóházak működtetési költ­ségei, a hiányokat csak a felújítási alapból lehetett fe­dezni. Az üzemeltetés laká­sonként a tavalyi 2938 fo­rintról várhatóan 3683 fo­rintra emelkedik. Ezek a tényezők okozták, hogy a tervidőszakra elő­irányzott 2337 helyett csak 2153 lakást tudnak felújíta­ni. A födémcserés felújítást végző kivitelezők nem tud­tak vállalásaiknak mara­déktalanul eleget tenni egyéb. Várospolitikai szem­pontból jelentős intézmény­­felújítások miatt A pénzügyi fedezet hiá­nyán túl akadályt jelent, hogy az Oskola utcai épü­letek rekonstrukciójánál az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel a tárgyalá­­sok elhúzódtak. Az ingatlankezelő válla­lat figyelmet fordított a te­tőtérbeépítési lehetőségek vizsgálatára. Sajnos, az ed­digi eredmények nem áll­nak arányban az­ előkészí­tésbe fektetett anyagi és szellemi ráfordítással. Mind­össze három lakás készült el és további háromra ad­tak ki elvi tulajdonosi hoz­zájárulást. A meghiúsulás tételeken túl a bentlakó bér­lők ellenállása és egyes munkavédelmi előírások. 1935-ben 2,53 millió forin­tot használhat fel az ingat­lankezelő vállalat felújítás­ra, tervszerű karbantartás­ra, egyéb karbantartásra és fejlesztésre. 61 födémcserés felújítást fejeznek be és 103 lakásban kezdik meg a mun­kát A jóváhagyott 420 he­lyett körülbelül 270 födém­cserés lakás lesz kész a tervidőszakban. Ugyanak­kor 124 lakás teljes felújí­tását tervezik, esetleges ke­ret­kiegészítés esetén ez a szám természetesen nőni fog és részfelújítást is 50 helyett 121 lakásban végeznek el. Az áremelkedések hatá­sát a jövőben is ésszerű ta­­ka­rékotíiságga­l próbálják majd ellensúlyozni, olcsóbb technológiát alkalmaznak. Mindezek ellenére szüksé­ges az 1934. évi terv módo­sítása, hiszen annak készí­tése idején 238 millió forint állt rendelkezésre, a keret pedig 230 millió forintra csökkent az előző évi több­letfelhasználások miatt. Így a csökkentett program alap­ján várhatóan 397 lakás fel­újítását tudják befejezni a tervezett 465 helyett. Élelmiszer­kereskedelem Szakmai konzultációt tar­tottak tegnap a Belkereske­­delmi Minisztériumban az élelmiszer. és vegyiáru. kereskedelem vezetői. A tnácskozáson elsősorban a következő esztendő lehetősé­giről, feladatairól szóltak. 985 a VI. ötéves terv befe­­ező éve, ekkor kell előke­­ríteni a következő ötéves érvét is. Úgy kell beszerez­ik értékesíteni, hogy a fog­yasztók elégedettek legye ők. Jövőre új szemléletre lsz szükség az élelmiszer, s vegyiáru,kereskedelem,­en is.

Next