Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-22 / 93. szám
4 Hetedhét határon Gyenes Kálmán felvétele Új benzinkút várja Mórahalom nyugati kapujában az autósokat. A reggel 6-tól este 9-ig - ünnepnapokon is - üzemelő kútnál 92-es, 98-as ólommentes 95-ös benzint, keveréket és kis kapacitású gázolajat lehet tankolni, motor- és fékolajat, autóscikkeket lehet vásárolni. Forráskúti lakásügyek Mi legyen a szolgálati lakásokkal? Megtartsák-e az önkormányzatok, vagy elidegenítsék? Egyre több városkörnyéki település képviselő-testülete tűzi napirendre ezt a kérdést. Nyilvánvalóan azért, mert közszolgálatért kapott lakások fenntartása hovatovább elviselhetetlen terheket ró az önkormányzatokra. Az épületekre költeni kell és a költségeket a közös kasszából alig-alig tudják már finanszírozni. Forráskúton egy ad hoc bizottság vizsgálta meg a szolgálati bérlakások állapotát. Felmérték, hányan vásárolnák meg szolgálati otthonukat és milyen módon tudnák a vételárat kifizetni. Tizennégy lakásról van szó és a bizottság jelentése szerint a legtöbb bérlő tulajdonossá akar válni, azaz kész lakása megváltására. A vételi szándék azonban nem egyenlő a teljes összeg készpénzben történő kifizetésével. Erre aligha lenne képes bármelyik szolgálati lakásban élő család. Marad tehát az a megoldás - és erre tett javaslatot az ad hoc bizottság -, hogy részletfizetési kedvezményt adjanak a szolgálati lakások megvásárlásához. Ezzel egyetértett a képviselő-testület, és az adásvétel módjáról, a lakások elidegenítésének konkrét feltételeiről várhatóan novemberben döntenek. Májusban határoznak viszont a képviselők arról, hogyan és milyen mértékben segítsék azokat, akik OTP-kamattartozásaik kifizetéséhez kértek támogatást. Köztudomású, hogy az úgynevezett kommunális fejkvótába „beépített" összegből juttathatnak erre a célra támogatást az elöljáróságok. Forráskúton április 30-ig fogadják el a kérelmeket. Ezután személyre szólóan állapítják meg: kamatmentes hitel formájában, vagy a havi 1500 forintos részletek átvállalásának módját választva támogassák az igénylőket. Szükség lesz arra is, hogy a következő félévben a helyi lakásépítés támogatására megfelelő pénzösszeget különítsenek el és ebből az alapból segítsék a legrászorulóbb családokat. G. E. MEGSZÁMLÁLVA 5. Puszták fogyóban Mind tovább jutunk a csoportokban, egyre kevesebb embert találunk, lévén a városkörnyéki települések csoportosítását mesterkélt módon a népesség csökkenő rendje alapján végeztük. Természetesen a friss adatok alapján, bár igen érdekes lenne azt látni, milyen lakónépesség tartományba számítanának a végigvett helyek az 1980-as adatok alapján. Bárki végezhet ilyen összehasonlítást is, ha előkeresi a korábbi napokban ezen az oldalon közzétett ábrákat. Annyi bizonyos, a most sorra vett öt falu a kétezer főig terjedő sávba tartozott volna tíz éve is. Viszont Pusztaszer éppencsak negyvenöt ember híján, míg mostanra 217-en hiányoznak még abból a létszámból is, fele-fele arányban a természetes népességcsökkenés, illetve az elvándorlás következtében. Még kevésbé szerencsés a másik „puszta" névösszetételű kistelepülés. Pusztamérges: több mint 16 százalékot veszített az évtized során, amúgy is csekély népességéből. Kilenc százalékhoz közeli arányban az elvándorlás csökkentette a lakónépességet, hét és fél százalék a természetes fogyás. Kübekházát mintha megtizedelték volna, százalékosan ennyien hiányoznak a község lakói névsorából. Tiszasziget hét és fél százalékkal marad el a 80-as adatoktól, kétharmad részben a halálozás és születés közötti számbeli negatívum miatt. A mostani, ezertől kétezerig terjedő népességű települések legapróbbja, Újszentiván van önnön megőrzésének szemszögéből a legkedvezőbb helyzetben. Mindössze másfél százaléknyi a vesztesége, huszonkét emberrel élnek e helyi tíz év után kevesebben. becsei Szénről gázra Vége a fűtési szezonnak, mégis a fűtés szolgáltat apropót a következő információhoz. Megkezdték ugyanis a szatymazi Ady Endre Művelődési Ház fűtéskorszerűsítését. Kicserélik a kazánokat, szén helyett gázzal tüzelnek majd a jövőben. Egy hete kezdte meg az átalakítást két helybeli kisiparos, Lippai Mihály és Nagymihály Sándor. A falu költségvetési tervezetében egymillió forintot szántak erre a felújításra. A kivitelezők napokon belül szétszedik a régi szenes „nagykályhát" és helyébe három új gázkazánt szerelnek fel. A radiátorok maradnak, a kéményeken viszont a fűtés- és biztonságtechnikai előírásoknak megfelelően változtatniuk kell a kisiparosoknak. A gázfűtésre való áttérés ugyanis alumíniummal bélelt kéményeket igényel, csak ezzel a módosítással felelhet meg a műszaki követelményeknek ez a beruházás. A kisiparosok megbízása azonban nemcsak a kultúrház fűtéskorszerűsítésére szól. Hasonló feladat vár rájuk az általános iskolában, hiszen ott is gázfűtés váltja majd fel az elavult széntüzelést. G. E. 1991. április 22., hétfő Kultúrházból gyerekház? Az önkormányzatok sorba adják bérbe a falusi kultúrotthonokat. Jobb megoldás híján, az „enyém a vár, tied a lekvár" megoldást választják. Ki-ki boldoguljon az épületekkel, ahogyan tud. Persze kikötik, kocsmává ne tegyék a házakat, játékbarlangot is csak módjával teremtsenek. Egyébként csináljanak, amit akarnak, egy a lényeg: valamiképpen tartsa el magát a kultúra, ússzák meg a művelődési házak veszteség nélkül ezt az évet, legyen úgymond nullszaldós a költségvetésük - mondogatják a polgármesteri hivatalokban. Ebből a „megúszásból" azonban nem lesz élet a házakban. Nem lesz, mert a bérlők nem gazdag üzletemberek, hanem kezdő vállalkozók. Egyének, vagy kft.-k, akik, illetve amelyek legfeljebb apportként bevitt vagyonukkal pályázzák meg a felkínált bérleményeket, tudván tudva, a puszta létfenntartásra kényszerülő önkormányzatoktól nem várhatnak anyagi segítséget. Marad a maguk ereje, ami nyilvánvalóan nagyon kevés. Vegyünk egy példát: Forráskúton pedagógusok bérlik a kultúrházat. Nem szegődtek megváltónak, de bizakodtak. Hátha... Gyenge kapaszkodónak bizonyult azonban ez a „hátha", hiszen naponta tapasztalják, mekkora érdektelenség kíséri csaknem minden kezdeményezésüket. Bevételük egyelőre alig akad. A fiatalok elszoktak a faluból, rendkívül nehéz visszacsalogatni őket. A diszkó már nem elég vonzó, márpedig játéktermet aligha ígérhetnek a bérlők. A házasok bálján, a bálás ruhaakción kívül jószerével egyetlen vállalkozásuk, programjuk sem sikerült úgy, ahogy szerették volna. Azt tapasztalták, egyedül a gyerekekért, a diáksport kedvéért érdemes kinyitni a házat. Az ám, csakhogy ők nem pénzes vendégek. Ez itt a bökkenő. És nemcsak Forráskúton. (gombos ) SORS, HÁROM BEKEZDÉSBEN Napsugár legenda Tfrős kezű ember volt HiNégyökrű Antal, de most már igen figyelmesen kell fognia az üveget, ha bort akar tölteni a pohárba. Sokat megélt gazda, de panaszkodáson aligha kapnánk, ha csak az egészsége miatt nem. Az meg a borral együtt kopik. Bizonyos, most már nem kéz, ropogtató a rózsai ember parolája, pedig egy szomszéd falubeli fiatalembertől régi jellemzőül ezt hallottam. Ám a most is szálegyenes takású Négyöklű Antal már túl van a népmeséi hetvenhét esztendőn. Sorsa úgy hozta, szövetkezeti elnökként töltötte fél életét. Bár sose álmodott közös gazdaságról, arról meg végképp, hogy másfél évtizednél hosszabban tsz vezető lesz. Ahogy szemügyre veszem a szobában a keretezett tablót, óhatatlanul számolni kezdem, hányan járták 1967-ben a zsámbéki tsz vezetőképző iskolát. Hat sorban tizenöt bélyegméretű kép. Négyöklű Antal se nem büszkén, se nem szégyenkezve beszél. Arról, hogyan fogadta meg a legeslegelső tízes korszak után, soha többé közös. A már történelmi távlatba vesző évek másképp hozták: a kár előszíne, 1949 novemberében, tíz évnyi szabadabb lélegzet után is kezdték alaposabban szorongatni, írjon alá. „Azt már egyszer megtapasztaltam milyen könnyen elviszik az embert, ha akarják, többen kerültek a szomszéd tanyákból dűlőkből amolyan recski üdülésre. Kedvem ahhoz nem mutatkozott, de hiába hogy szerettem volna a magam ura lenni, az se ment. A rúzsai, Napsugárnak elnevezett tsz-ben találtam magam 1960 január 13-án. Szerdai nap volt, mégse mondom, hogy nem lehetett volna szerencsésebb. Kicsit borosabb, megoldódott hangulatban, hogy túl voltunk a belépésen, határoztunk pár dologban, így akik ott voltak nyolcvanan, mind egyöntetűen azt akarták, én legyek az elnök. Szó se lehetett róla, hogy ne ez történjen, annyira ebbe voltak a többiek. Nem terhelném végigmondva, milyen volt szövetkezetet csinálni, de bizonyosan hatott rám az első, még 1953-as időbeli emlék, hogy a közös csoport szétosztásakor még nekem kellett befizetnem 3 ezer forintot. Ilyen remek eredménye volt az első szövetkezésnek. Ha már a fogadalmat nem tudtam tartani, legalább ne olyan gyászosan dolgozzunk az induló tsz 850 hold területén. Azt nem szeretném kifelejteni: az én ténykedésem alatt majdnem 18 évig egyszer se volt mérleghiányos a tsz. Hatvannégy éves koromban mentem nyugdíjba, 1977 május elsején. Az" utódom négy év leforgása alatt lerohasztotta a szövetkezetet. Szinte a kérdést se érti Négyöklű Tóni bácsi - ahogy a környékben mindenki nevezi , amint arról érdeklődnek, ki mindenki haragszik rá a faluban. Oly hosszú elnökösködéssel csak szerezhetett egynéhány haragost. Nincsen olyan, aki Iwrtigudna rá. úgy gondolja. Szintúgy nem tart ilyen módon számon senkit ő se. Ha már haragost nem szerzett, akkor hogy áll a vagyonnal. Házak, nyaraló, birtok. Erre már el is neveti magát, hogy nyaraló volt, de már lemondtak róla: az ugyanis a háztáji volt, hat kilométerre innen, a régi családi földeknél, s mivel az erő fogytán, nem bírják művelni. A szülők, a régi dűlőrész kerül szóba. .v mondja a saját vicce után Négyöklű gazduram, hogy lám az apja azért nálánál komolyabb ember volt. régész hétre való története itt lenne, milyen volt az élet a városi bérleten gazdálkodva, amit azután a háború után földosztáskor örökbe odaadtak nékik. Huszonötben az egyetemi dűlőben fogtak ki először 10 hold földet. Ennek a bérlete az egyetemet támogatta, a másik, az egyházi dűlőé a fogadalmi templom építésének befejezésére ment. Erre öntünk egy kortyocskát a könnyű borból. Isten nevében, egészségre, hogy jobbadán már régebbre ne kalandozzunk. Oda a régi idők, oda a Napsugár tsz. is, de attól még a nyár talán nem lesz kacifántosabb és a nap ugyanúgy süt Rúzsán a békességéé tájra. Becsei Péter