Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

2 ÖNKORMÁNYZATI FELKÉRÉS A szakképzési program fejlesztéséhez A gazdaság holtpontról való kibillentéséhez, talpraállásához, rövid és hosszú távú növeke­déséhez elengedhetetlen feltétel a gazdasági szerkezetváltás és az azt megvalósító privatizáció, amely meghatározza a nemzet­­gazdaság, a regionális és helyi gazdálkodás fejlődését. Ebben kulcsfontosságú szerephez jut(hat) a szakoktatás, amely biztosíthatja a szakember-utánpótlást és az átképzést. Szeged Város Köz­gyűlésének Oktatási és Ifjúsági Bizottsága Náfrádi Zoltán kép­viselő ötletadó javaslatára fog­lalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként lehet feltárni azokat a financiális tartalékokat, amelyek régiónkban egy piacérzékeny szakképzést honosítanának meg. Ehhez a helyi gazdálkodói szer­vezetek szakoktatási jelenléte szükséges. A gazdálkodói szervezeteket a szakoktatás támogatására egy 1988-ban alkotott, legutóbb 1990-ben módosított, szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvény (Cili.tv.) kötelezte éves bérköltségük 1,5 százaléka, agrártevékenység esetén 1 százaléka erejéig történő befizetésre. A teljesítés módját a hozzá­járulásra kötelezett maga állapítja meg. Azaz, ha a gyakorlati ok­tatásban közvetlenül nem vesz részt és fejlesztési támogatással teljesíti hozzájárulási kötele­zettségét, úgy annak 25 százalékát a szakképzési alapba köteles befizetni, a fennmaradó részt pedig a szakoktatási intézmény számára utalhatja át. Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság jó érzéssel állapította meg, hogy a szegedi gazdálkodó szervezetek egy része élt a törvényadta lehetőségekkel, és az elmúlt esztendőben 46 millió 412 ezer forintot biztosítottak a szakoktatói intézmények számára, részben közvetlen, részben fejlesztési támogatással. Külön jelentőséggel bír, hogy az intézmények is éltek pályázati lehetőségeikkel, és a Munkaügyi Minisztérium által kezelt szak­képzési alapból további 31 millió 667 ezer forintot nyertek, összességében tehát 78 millió 79 ezer forint jutott a szakképzésre. Ezáltal javult a gyakorlati oktatás műszaki színvonala, szervezett­sége és hatékonysága. Mind­ezekből következik, hogy a város és környéke közös érdeke, hogy a szegedi és Szeged környéki gaz­dálkodó szervezetek által fize­tendő szakképzési hozzájárulás jelentős része a városban ma­radjon, és az itt működő szakok­tatói intézményekhez kerüljön. Mindez különös hangsúlyt kap az önkormányzati költségvetés várható deficitjének ismeretében. Ez esetben növekedhet a szakmai oktatás színvonala a jobb tanulói felkészülés és az intézményi eszközellátottság bővülése követ­keztében. E helyt tolmácsoljuk Szeged Város Önkormányzata Oktatási és Ifjúsági Bizottsága kérését a Szeged és környéke szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezetek veze­tőinek, hogy a szegedi szakközép­­iskolák és szakmunkásképző intézetek számára biztosítandó fejlesztési támogatást teljesítsék. Természetesen, az Oktatási és Ifjúsági Bizottság nagyra értékeli az eddigre már kialakult tá­mogatási formák további fenn­tartását, az eddigi intézményi kapcsolatok fejlesztését, a gya­korlati oktatás megszervezését és segítését. Mindenesetre biztosnak tartjuk, hogy a szegedi szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek várják és köszönettel fogadják az állami vállalatok, gazdasági társulások, ipari és szolgáltató, valamint mezőgazdasági szak­csoportok, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségei, továbbá az egyéni vállalkozók jelentkezését és támogatását. Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság a kérés és támogatás reményén túl a szakoktatói intézményvezetők rendelkezésére bocsátották a hozzájárulásra vonatkozó megállapodás-terve­zetet. Várnagy Tamás Körkép Sokba kerülnek Szerbiának A szerb tartományi kormány az elmúlt héten új törvénytervezetet dolgozott ki, amely a jelenlegi oktatási rendszer „ésszerűsítését" készíti elő, és a nemzetiségi kul­túra amputációjával járhat. Az új oktatási modell ugyanis az általános iskolai illetve az óvodai tagozatok összevonását tartal­mazza, valamint azt, hogy a ta­gozatok megnyitásához szükséges létszámot az eddigiek kétszeresére kell emelni. Egy hasonló tervet a jelenlegi kormány már hóna­pokkal ezelőtt megpróbált ke­resztülvinni, de ezt akkor a sajtó és a közvélemény nyomása meg­hiúsította. A Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége (VMDK) szerint a törvénytervezet végve­szélybe sodorja a kisebbségi okta­tást, és munkanélküliséggel fe­nyegeti a magyar pedagógusokat. Emiatt a VMDK felhívással for­dult a cselekedni kész vajdasági kutatókhoz, pedagógusohoz, közgazdászokhoz,jogászokhoz és más szakemberekhez, hogy kö­zösen dolgozzák ki a vajdasági magyar oktatási hálózat új, a po­litikai demokrácián és piacgaz­dálkodáson alapuló modelljét. A kiadott közlemény szerint az összefogás célja, hogy a Vajda­ságban létrejöjjön a magyar óvo­dák, általános- és középiskolák hálózata. Szabadkán pedig megnyílhasson a magyar egye­tem. B. P. R. JUGOSZLÁVIA Válaszúton a délszlávok A balkáni térség a polgárháború állapotában van a minapi horvátországi tragikus események után. Habár a péntek éjszaka után már viszonylagos nyugalom uralkodott, a lakosság körében annál is nagyobb bizonytalanság és kilátástalanság mellett teltek az órák Szlavóniában, Baranyában és egyebütt. Dr. Franjo Tudjman köztársasági elnök pénteken éjszaka rádió- és tévébeszédben fordult a horvát polgárokhoz, több helyen is tanácskoztak a vezető testületek és a biztonsági illetékesek. Estére bejelentették a kibővített államelnökség tanácskozását is. A borovói véres eseményekben 12 horvát rendőr életét vesztette, 21 megsebesült. Többségük a felállított csapdában és mester­­lövészek golyóitól halt meg. A szerb rendőrök veszteségei még nem ismeretesek, mivel a ju­goszláv hadsereg páncélosai kö­rülzárták a települést. A horvát elnök éjjel sugárzott beszédében a horvát demokrácia elleni támadásnak nevezte az ese­ményeket. Mindez nem érte őket váratlanul, hiszen állandóan küz­deniük kellett azokkal az erőkkel, amelyek a csetnik és a nagyszerb elemek segítségével igyekeznek megakadályozni az ország élén esedékes változásokat és a népszavazást. Más szóval, akik a hadsereggel és a dogmatikus kommunista erőkkel akarják létrehozni vagy Szerboszláviát, vagy Nagy Szerbiát. A jugoszláv hadsereg és az államelnökség formálisan elis­merte ugyan az új horvát hatal­mat, de ingatagon viselkedik a csetnik elemekkel szemben, amelyek válaszútra kényszerí­­tenék a délszláv népeket a pol­gárháború kirobbantásával. Szerbiából a terrorakciókat nemcsak ösztönözték, hanem közvetlenül is szervezték. A Független Horvát Szakszer­vezet felhívással fordult Ju­goszlávia polgáraihoz és több nemzetközi testülethez, ne en­gedjék meg, hogy privilegizált és militáns egyének polgárháborúba sodorják az országot. Horvátország-szerte félárbocon lengnek a lobogók. Erőszak­cselekmények fordultak elő több városban is. Pakrácon ismeretlen tettesek felrobbantották a Szent József-kápolnát, és szórványos lövöldözések is hallatszottak. Támadás érte a Split és Zadar kö­zött közlekedő személyvonatot. Vukováron pokolgépet dobtak egy kocsmára. A Vinkovci mel­letti Stari Jankovci helységben felfegyverzett polgárok megver­ték a Keletnémet Rádióhálózat újságíróját, és elvették tőle a több mint 10 ezer DM értékű videó­­felszerelését. Csütörtökön lezárták Hóknál a dunai hidat. A hadsereg páncélos egységei elzárták a főbb utakat Borovo falu felé. Ebben a községben szünetel a tanítás, élelmiszerhiány tapasztalható. Vukovár is el van vágva a külvi­lágtól. Eszéken, akárcsak több más községben is, pénteken késő délutánra nagyszabású tüntetést jelentettek be. Koliger Károly Oranzsisták - HEJHA... után - A közel száz fős szegedi tagság február óta két csoportba szerveződik - kezdte válaszát Berényi Konrád. - Az önkor­mányzatok területén működő csoportok kül­döttei alkotják a területi koordinációs tanácsot, mely a megye közel 400 fideszesének legfőbb szerve. Időnként, egy-egy akcióhoz kapcsolódva a tagságból „kiválik” egy-egy szekció, például a zöldek vagy a középiskolások. A munkát azonban az határozza meg alapvetően, hogy vannak aktív, illetve csak esetenként mozgósítható tagjaink. A szegedi szervezet jellemzője, hogy viszonylag sok a középiskolás, de az egyetemen kevésbé vagyunk jelen, s hiányzik a 30-as korosztály, azaz a befutott szak­emberek is. - A taglétszámhoz képest jelentős sikert ért el a Fidesz a választásokon. - A választási hajcihőt vagy 15-en csináltuk végig, de bírtuk, mert fideszesre vettük az egészet, azaz bulinak tekintettük. Az eredményt úgy értékeltük, hogy azok között, akik egyáltalán vették a fáradtságot, s el­mentek szavazni, sok volt a Fidesz­­szimpatizáns. Tehát nem az itteni csoport, hanem a szervezet egésze vonzotta a szavazókat.­­ Választási sikerével mit nyert, illetve mit veszített a szegedi csoport ? - Szakértőket és információkat nyertünk, de több tagunkat és szimpatizánsunkat elszippantott az önkormányzat, őket mint Fidesz-politikusokat elveszítettük. - Az előbb ismertetett szervezeti felépítés, a helyi és országos fideszes akciók számomra azt jelentik, hogy a párt az önkormányzatokra nagy súlyt helyez - A szervezeti átalakítás oka, hogy A narancs szín nyerő volt a múlt esztendő minden szavazási procedúráján. Az országgyűlési képviselőválasz­tásokon Szegeden 6,1 százalékos ered­ményével a harmadik legerősebb párt volt a Fidesz. A HEJHA..., azaz a helyhatósági választások pedig igazi csúcsformára ösztökélték: a szavazatok közel 27 százalékát megszerezve a második helyre tornászta föl magát a fiatal demokraták szervezete, sőt az önkormányzat polgármestere is az oranzsisták közül került ki. Hogyan foly­tatódott e sikersorozat ? - kérdeztük a fiatal demokraták szegedi vezetőit, Berényi Konrádot ( 20 éves ), Paszternák Istvánt (20 éves) és Tatár Ferencet (26 éves). mozgalmi jellegéből a pártos irányba mozduljon el a Fidesz. Az önkormányzati és a parlamenti munkát, valamint a csoportokkal való kapcsolatot egyaránt szolgálnia kell a területi irodáknak.­­ A vidéki fiatal demokraták mennyire szólhatnak bele a párt országos politikai arculatának formálásába ? Például a hatpárti megbeszélés kezdeményezéséről előzetesen kérték a vidékiek véleményét? - Az országos tanács feladata a politikai irányvonal meghatározása. Ebbe a tanácsba minden megye 2-2 küldöttet delegál, a budapestiek 6 fővel képviseltetik magukat. A hatpárti megbeszélést a Fidesz parlamenti frakciója kezdeményezte, az országos tanács utólag nem ellenezte. Vannak helyzetek, mikor a legdemokratikusabb szervezet is előzetes állásfoglalás nélkül hagyatkozik felkészült vezetőinek javaslataira . - A fiatalos, oranzsista akciókból kifogytak a szegediek? - Anakronizmus lenne, ha az a szervezet, melynek oly sok képviselője dolgozik az önkormányzatban, továbbra is látványos akciókkal, nem pedig a közgyűlésben végzett munkájával akarná elérni céljait - kapcsolódoa a beszélgetésbe Tatár Ferenc. - A látványos akciók egyébként sem elég hatékonyak. A szegedi önkormányzatban a liberális ellenzék befolyása nagy, de szeretném hangsúlyozni, hogy nem „ők vezetik a várost ”, azaz nem tudják minden esetben azokat a döntéseket „keresztül verekedni­", melyek megfelelnek választási ígéreteikének. A fideszes álláspont többnyire nem nyilvánvaló, nem különül el a liberális frakción belül, ennek ellenére nincs itt az ideje saját frakció létrehozásának. Képviselőink munkájával elégedettek vagyunk. Úgy tűnik, a legnehezebb az apparátus átalakítása.­­ A szegedi szem­zet tevékenységében az önkormányzati munkán kívül milyen új elem található? - Az országos hálózatú Narancs klub itt is sikeresen dolgozik - mondta Paszternák István. - A hétvégén Folk kocsma, hét közben pedig - terveink szerint - filmklub és teaház működne itt. Külkapcsolataink bővül­nek: a temesvári és marosvásárhelyi diákszervezetek mellett a vajdasági magyarokkal is együttműködünk ( újszászi) 1991. május 4., szombat ANZAC-nap Canberrában ANZAC, azaz: Austrália and New Zeland Army Corps, az ausztráliai és új-zélandi sereg. (Ejtsd: en­zek.) Az egyik legpatinásabban hangú szó errefelé. Az Anzac-nap eredetileg a Gallipoli csata évfordulója, amely 1915. április 25-én kezdődött, és amelyben hősies küzdelemben az egyesített ausztrál-új-zélandi erők vereséget szenvedtek a törököktől az első világháborúban. Ez a csata egyúttal a legnagyobb emberveszteséggel járt, amit Ausztrália és Új-Zéland valaha elszenvedett. Később jött a többi emberáldozat, Koreában, Vietnamban és szerte Ázsiában. Az Anzac-nap az évek folyamán az ausztrál és új-zélandi háborús halottak napja lett, majd az özvegyek és az árvák fájdalmának oldódásával a nemzeti emlékezés, a hősök és a történelem napja. Nemzeti ünnep. A aussie-ek és a kiwi-k. e két nép tiszteli­­ saját és közös­­ történelmét és hősi halottak. Annak ellenére, de lehet, hogy éppen azért, mert egy olyan néphez képest, mint például a mienk, szerencsésnek mondhatják magukat, és viszonylag békésnek a történelmüket. És mégis, a War Memorial, a „háború emlékmúzeuma" a szövetségi főváros legtöbbet látogatott, és - mértéktartó és szerény fizikai arculata ellenére - az egyik legimpozánsabb intézmény Canberrában. Kívülről messze látszó, a fél város látképét uraló építmény, belülről múzeum, kegyhely és történelmi oktatóközpont. Gazdagon, már-már látványosan berendezett, a látogató mégis csöndes megilletődöttséggel jár benne. Április 25-dike - az idén csütörtök - munkaszüneti nap. Az időjárás-előrejelzés - ritka eset Ausztráliában - csődöt mond. A szerda késő esti híradóban jelentett esős, szeles hideg idővel szemben (a déli féltekén ilyenkor már erősen őszre fordul az idő) másnap bágyadtan langyos, az őszi ködtől kissé tompa fényű, de tiszta kék égre és napsü­tésre ébred a város. Mire az első felhők megjelennek, az ünnepségnek már éppen vége. A résztvevők tízezrei - rengeteg fiatal - végeláthatatlan sorokban jönnek a Memorial felé minden irányból. Ameddig a szem ellát, az őszi színekben pompázó fasorokkal és a sugárutakkal szegélyezett hatalmas, vörös salakos tér legvégéig, ahol a régi parlament épülete fürdik a napfényben. Ebben a környezetben nemigen lehet másként, mint derűsen, de mégis csöndesen ünnepelni. Időnként megszólalnak az ellenhangok. Tavaly ilyenkor, amikor Gallipoli 75. évfordulójára repülőgépekkel vitték az első világháborús veteránokat az egykori csaták színhelyére, hogy ott tartsák az évfordulót, volt, aki „fölösleges csinnadrattáról" és „ausztrál nacionalizmusról" írt és beszélt. Nekik az itteni Anzac-napok sem nagyon tetszettek, valami okból irritálták őket. Azt jósolták, hogy az utolsó lesz az 1990-es. Az idén, mint tavaly is, hajnali istentisztelettel kezdődött az ünnep, 4,30-kor. Most is főként fiatalok vettek rajta részt, a korábbi években megjelent néhány ezerrel szemben az idén sokezren. Mindenki egy szál virágot tett az „emlékezés kövére". Délelőtt felvonulás és ünnepség. Dísztribünt nem ácsoltak, a királynőt­ képviselő főkormányzó és a többi előkelőség mégis jól látható a Memorial előtti tér mértani középpontjában. Közvetlenül mellettük kaptak helyet a diplomáciai testület tagjai, együtt énekeltük a himnuszt-Elgondolkodva lépkedünk a sokszínű avaron. A War Memorial jut ismét az eszünkbe, ahol körös-körül a falakon ott látható minden elesett ausztrál katona neve. Fémbe vésve. Nemcsak Canberrában, minden nagyobb városban megünneplik az Anzac-napot. Történelmi könyvek, cikkek és tanulmányok jelennek meg, melyek java része arra hivatott, hogy erősítse az ausztrálok és az új-zélandiak - különösen a fiatalok - együvé tartozását és hazaszeretetét. A nemzeti tudatot és a nemzeti érzést - a liberalizmus, a multikulturalizmus és az individualizmus e két mintaállamában Pordány László nagykövet SZENT FLÓRIÁN NAPJÁN Kitüntetések tűzoltóknak A tűzoltók védőszentje, Szent Flórián napja alkalmából ország­szerte ünnepségeket rendeznek. A Belügyminisztériumban Kiváló Tűzoltó Jelvényt kapott Faragó Antal, miniszteri dicséretben és jutalomban részesült Füves Ferenc, Gyón! Sándor, Süli János, Vass József, mindannyian me­gyénkben teljesítenek szolgálatot. A megyei parancsnokság tegnapi ünnepségén hadnagyi kinenevezést nyert Hegedűs László, Vass Jánost soron kívül őrnaggyá léptették elő. 46 éves Szolgálatért elismerésben része­sült Botár Gros, Kelló András és Molnár Márton 36 éves szolgálatáért vett át kitüntetést. További 9 tűzoltót léptettek elő soron kívül, többeket dicsérettel, jutalommal illetett a megyei parancsnok. A pancsolás is drágább A munka ünnepe munkanap volt a fürdősök számára: meg­kezdődött a szezon. A Szegedi Vízművek és Fürdők által üze­meltetett Liget- és Partfürdőn, valamint a „Szikin­” azaz Sziksósfürdőn május 1-jétől szeptember 30-ig szóló időre a dolgozók 2250 forintért, nyug­díjasok és 14 év alatti gyerekek 1500 forintért válthatnak bérletet. A 14 éven felüliek diákbérlete megszűnt, a fürdőkben ők már felnőttnek számítanak Ugyanezeken a helyeken napijegyet felnőttek 40 forintért, kedvezményekre jogosultak pedig 30 forintért kapnak. Főszezonban viszont már drágább a pancsolás: júliusban és augusztusban a felnőttek 50, a kedvezmé­nyezettek 40 forintért gázolhatnak a hűsítő habok közé. Az úszóházakban ugyancsak 50 forint a napijegy, a bérletek nagy része már gazdára lelt a törzs­vendégek között. De akinek van 13000 forintja egy négyszemélyes kabinra, még kaphat bérletet, amely szeptember 30-ig érvényes A 14 éven aluliak viszont ingyen látogathatják az úszóházakat

Next