Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
2 Külpolitika (Rájátszás Marosvásárhelyen) Általában a törvényes előírásoknak megfelelően zajlottak le Romániában a helyhatósági választások - ezzel a következtetésssel zárult a szavazásokat ellenőrző külföldi (köztük a magyar) küldöttségek jelentése, s ezek után nagy meglepetést keltett a hír: Marosvásárhelyen valószínűleg megismétlik a polgármesterválasztást. Mint ismert, az első választási forduló mindjárt eldöntötte a vásárhelyi polgármester kilétét; Pokorny László, az RMDSZ teljes támogatását élvező független jelölt S3 százalékot kapott. A szavazás után azonban az alulmaradt Román Nemzeti Egységpárt kétségbe vonta az eredmény tisztaságát, mégpedig olyan váddal, amely nem a szavazás menetét érintette, hanem a győztes jelölésének jogosságát. Kiderült ugyanis, hogy a jelöltséghez szükséges 1200 aláírás között kiskorúak és nem marosvásárhelyi illetőségűek neve is szerepel. Az RMDSZ ezáltal kínos helyzetbe került, bár tegnap kiadott közleménye szerint a független jelölt indulásához szükséges aláírások gyűjtésénél történt mulasztásokért a felelősség nem a szervezetet terheli. A jelölő aláírások száma jóval meghaladta ugyan a szükségest, s a szabálytalanokat leszámítva is elegendő a szabályos jelöléshez, ez azonban senkit nem ment fel a szabálysértés vádja alól. Az RMDSZ marosvásárhelyi vezetőségének nyilatkozata szerint az ellene indított támadás után Pokrony László lemondott a polgármesteri tisztségről. Ami ezek után a marosvásárhelyi esetleges újraszavazással kapcsolatban mégis biztató: az új jelölt, Borbély László (jelenleg országgyűlési képviselő), ha lehet, még Pokorny Lászlónál is népszerűbb a városban. (Második forduló) Az első eredményekkel Romániában korántsem ért véget a helyhatósági választás, s itt jobb nem gondolni a második forduló kapcsán esetleg kirobbanó feszültségekre. A „második fordulós” erdélyi városokban, szinte valamennyi fontosabb helyen esély van az egyesített ellenzék, illetve az RMDSZ győzelmére. Jellemző, hogy ez a győzelem rendre ott maradt el az első fordulóban, ahol az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció nagyjából egyenlő esélyeket érezve nem indított közös jelöltet. Szatmárnémetiben 5 százalék hiányzott az RMDSZ-jelölt győzelméhez, mégpedig úgy, hogy a front és a nemzeti egységpárt közös konkurenst állított. Amennyiben a második forduló az ellenzéki román pártok csatlakozásával indul, a magyar polgármester-jelölt biztos győzelemre számíthat. Ugyanakkor pedig biztos vereségre, ha (és ennek kevés a valószínűsége) az ellenzéki konvenció a román kormánypárt támogatására hívja fel szavazóit. Hasonló a helyzet Nagyváradon, ahol az RMDSZ 34-35 százalékkal, a Demokratikus Konvenció 21-gyel, s velük szemben a front 26 és a nemzeti egységpárt 11-12 százalékkal zárta az első fordulót. Kolozsváron ennél bizonytalanabb az újabb szavazások kimenetele. Itt az összesített ellenzék mindössze 2 százalékkal maradt el az 50-től, s a külön induló front és egységpárt 18 és 26 százalékot szerzett, összesen 4-gyel kevesebbet, mint teljes ellenzéke. A rendszerint nemzetiségi korteskedéssel zajló erdélyi választások egyik színfoltja kétségkívül Székelyudvarhely városa volt, ahol ugyancsak új fordulót kell tartani, mivel a három magyar jelölt közül még nem sikerült polgármestert választani. (Radic ellenparlamentje) A hét elején úgy látszott a Krajinai Köztársaság a jugoszláviai polgárháború egyetlen, az ENSZ-béketeret ellenző szereplője. Mint kiderült, ez sem teljesen igaz: Milan Babic „köztársasági elnök” akarata ellenére hétfőn összeült a krajinai parlament, és megszavazta a kéksisakosok telepítési tervét. Milan Babic, aki előzőleg egy népszavazás kiírásával próbálta hátráltatni a békeerők telepítését (s e népszavazást február 22-23-ára ki is hirdette) csütörtökön már megváltozott véleményével állt a nyilvánosság elé. A Krajinai Köztársaságot - mondta - az ENSZ védnöksége alá kell helyezni, mivel ily módon bántatlanul elszakadhat Horvátországtól. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár eközben átadta a Biztonsági Tanács tagállamainak a békefenntartó erők telepítésének javaslati tervét. A Biztonsági Tanács várhatóan e hét elején hozza meg határozatát. A döntés nagy jelentőséggel bír majd, mihelyt a kéksisakosok elfoglalták állásaikat. Lord Carrington immár egy stabil, a tűzszüneti megállapodások ingatagságától nem veszélyeztetett békében hívhatja össze a következő Jugoszlávia-értekezletet. S. P. S. Azerbajdzsán A 87 ezer négyzetkilométer területű ország 6,8 millió lakosának kétharmada azeri, a többi örmény, orosz, lezg és egyéb nemzetiségű. Öt és fél millió azeri él a volt Szovjetunió területén és ugyanennyi Iránban. A hívő azerik általában síiták. Az 1917-ben létrejött szovjethatalmat (1918-1920) török és angol megszállás követte. 1920-ban megalakult az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaság, amely 1922-1936-ban a Kaukázusontúli Szövetségi Köztársaság részeként, majd 1991-ig önállóan volt a Szovjetunió tagköztársasága. 1991. december 21-én csatlakozott a Független Államok Közösségéhez. A politikai életét meghatározó nacionalizmus elsősorban az örmények, másodsorban az oroszországi Dagesztánnal határos területeken élő lezgek ellen irányul. Az örmény-ellenes pogromok miatt az örmények egy része elmenekült az országból, Karabahban pedig (ahol többségben voltak), fegyveres ellenállás bontakozott ki. A Nahicsevani Autonóm Köztársaság és a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület egyaránt el akar szakadni Azerbajdzsántól, hogy Iránhoz, illetve Örményországhoz csatlakozzon. PÉLMAGYARORSZÁG_____________ Hétfő, 1992. Febr. 17. Karabahban kiújultak a harcok MINTEGY 300 RAKÉTA és tüzérségi lövedék csapódott be vasárnap a Hegyi-Karabah korábban Sztyepanakertnek nevezett fővárosában. A város ellen harmadik napja tart a tüzérségi támadás, több épület teljesen romba dőlt és a város különböző pontjain tüzek ütöttek ki. A vasárnapi halottak és sebesültek száma meghaladja a harmincat. A helyi belügyminisztériumi alakulatok illetékese azt a tájékoztatást adta, hogy sok áldozat van a Hegyi-Karabah Marhakert, Askeran és Martuni nevű járási központjaiban is. Ezeket a településeket páncélosokkal támadják. Az ITAR-TASZSZ jelentésében következetesen tartózkodott attól, hogy a támadók és megtámadottak nemzetiségi hovatartozását megemlítse. A KRAJINAI SZERB KÖZTÁRSASÁG parlamentje vasárnap megtartott rendkívüli ülésén felmentette tisztségéből Milan Babic krajinai elnököt, az ENSZ-békeerők horvátországi telepítésének fő ellenzőjét. Babiccsal egy időben a parlament felmentette az egész krajinai kormányt, és elutasította a volt elnök népszavazási tervét. Milan Babic menesztésével az egyik legszélsőségesebb szerb politikus távozik. Babic leváltását 74 képviselő szavazta meg. Az eltávolított elnök a döntést újságírók előtt törvénytelennek és érvénytelennek minősítette. Közölte: nem áll szándékában távozni. ELNÖKSÉGI ÜLÉST TARTOTT szombaton és vasárnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A brassói ülés után Szőcs Géza politikai alelnök elmondta, hogy az RMDSZ a demokrata erőkkel való együttműködést szorgalmazza a Demokratikus Konvenció keretében. A szervezet bízik a 14 pártot tömörítő ellenzéki koalíció támogatásában, olyan helyeken, mint Szatmárnémeti és Nagyvárad, ahol a polgármester-választásban második fordulót kell tartani. Eszéket ismét lövik Horvátországban a szövetségi hadsereg vasárnapra virradó éjszaka több fronton is támadást hajtott végre - jelentette a zágrábi rádió. Eszéknél a horvát védelmi erőket valamennyi frontvonalon tüzérségi támadás érte; két ember meghalt, három további pedig megsebesült. A városban - ugyancsak az éjszaka során - jelentős anyagi károkat okozó „terroristaakciókra” is sor került - közölte a rádió az AFP szerint, részleteket azonban nem ismertettek. A szövetségi erők tüzérsége emellett ágyúkkal lőtte Újgradiska, Sziszek és Gospic városok védelmi vonalait is. Mintegy harminc lövedék csapódott Zára városára és lövöldözésekről érkezett hír Dubrovnikból is. A Vecernje List című horvát napilap vasárnapi száma eközben arról közölt értesüléseket, hogy 140, Kelet-Szlavóniában fogva tartott horvát katonát a „legnagyobb titokban” katonai védelem mellett Belgrádba szállítottak. Branko Kostic jugoszláv al elnök egy belgrádi hetilapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a szövetségi hadsereg sohasem vonul ki Bosznia-Hercegovinából. A szlovéniai és horvátországi forgatókönyv nem ismétlődhet meg Boszniában, ezt mindenkinek tudomásul kell vennie - jelentette ki Kostic. Minszk dokumentumai Az ITAR-TASZSZ hírügynökség nyilvánosságra hozta a Független Államok Közössége pénteki, minszki csúcsértekezletén elfogadott dokumentumokat. A FÁK összes tagállama által aláírt politikai nyilatkozat kimondja: a tagállamok továbbra is tartják magukat a tavalyi minszki, alma-atai és az idén januári moszkvai megállapodáshoz, miszerint nézeteltéréseiket kizárólag politikai úton rendezik: a volt Szovjetunió fegyveres erői ingó és ingatlan vagyonának áthelyezését csakis a befogadó köztársaság egyetértésével lehet végrehajtani, ennek szabályozására pedig külön konvenciót dolgoznak ki. A hadászati erők státusáról rendelkező egyezmény rögzíti: ezen erők önálló egységként működnek és az összes tagállam biztonságát szolgálják; a parancsnokuk az államfők tanácsának és a FÁK főparancsnokának van alárendelve; költségeiket előre megállapított arányban fizetik a tagállamok; a nemzetközi egyezményekben vállalt csökkentésükben és megszüntetésükben tevékenyen részt vesznek. Ezen erők és objektumaik elhelyezése nem sérti az adott állam szuverenitását, nem jelent a belügyeibe való beavatkozást. Külön kitételként szerepel, hogy az adott állam nem engedi meg, hogy ezen erők feladatainak ellátását bármi megzavarja, kivéve, ha tevékenységük nem sérti az állam törvényeit. Rögzítették továbbá, hogy a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítéséig ezen fegyverek bevetése előtt - az 1991. december 30-i egyezmény értelmében - az orosz elnök köteles konzultálni a másik három atomköztársaság (Ukrajna, Kazahsztán, Fehéroroszország) vezetőivel. A védelmi miniszterek tanácsa a katonapolitikával kapcsolatos összes feladat összehangolását végzi. A dokumentumot azonban csak Oroszország, Kazahsztán, Örményország, Üzbegisztán és Tádzsikisztán írta alá. A FÁK főparancsnoki teendőivel Jevgenyij Saposnyikovot bízták meg, de nem jelölték meg, mennyi időre szól megbízatása. Türkmenisztán és Moldova nem írta alá a kinevezést. A moldvai ellenzék Romániát választja A moldvai ellenzék vezetője szerint az egykori szovjet köztársaság csatlakozása Romániához elkerülhetetlen, és a lehető leghamarabb véghez kell vinni. A Moldvai Népfront szombaton kezdődött kongresszusán a párt vezetője a hallgatóság ovációja közepette kijelentette: a Romániával történő újraegyesítés elkerülhetetlen folyamat, amelynek most kell lezajlani s „nem valamikor a távoli jövőben... A kongresszusnak helyet adó chisinaui operaház színpada fölé Nagy-Románia térképét függesztették, s a falra erősített transzparens szövege szerint a népfront „szent célkitűzése az anyaországgal való újraegyesülés”. Moldva, ahol jelenleg 65 százaléknyi a román ajkú lakosság aránya, nagyrészt Románia részét képezte 1940-ig, amikor a Szovjetunió a náci Németországgal kötött paktum értelmében annektálta a térséget. Az ellenzéki népfront vezetője a Reuter hírügynökségnek nyilatkozva bírálta Mircea Snegur moldvai elnököt, aki szavai szerint „politikailag alkalmatlan” az újraegyesítés kérdésének megoldására. Iurie Rosca szerint Románia is „rendkívül rossz sugallatra” hallgatott, amikor tavaly független államként ismerte el Moldovát, mivel ezzel - úgymond - gyakorlatilag elvesztette jogát az 1940-ben tőle elrabolt terület visszakövetelésére. Korábban mind Snegur, mind Iliescu román elnök a gyors egyesülés ellen foglalt állást. Iliescu nemrégiben kijelentette, hogy a „politikai bölcsességnek és a realizmusnak felül kell kerekednie az üres retorikán”, Snegur pedig a héten az orosz tévében azt nyilatkozta, hogy szükségtelen „mesterségesen felgyorsítani” Moldva és Románia egyesítését. Moldva tavaly augusztusban nyilvánította ki függetlenségét Moszkvától, s csatlakozott az egykori Szovjetunió romjain emelt új államközösséghez. Nahicsevani Autonóm Köztársaság Az Örmény-magasföldet kettészelő Araksz folyó bal partján elterülő, mindössze 5500 négyzetkilométer területű, 280 ezer lakosú köztársaság 1921 márciusában autonóm területként alakult meg, s csak 1924. február 9-én lett autonóm köztársaság. Nevét 30 ezer lakosú székhelyéről kapta. Vallásos lakossága síita, s ezek szívesen vennék az Iránhoz való csatlakozást. A zavargások miatt már 1988 szeptemberében rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be. Az 1989. október 5-i azerbajdzsáni szuverenitási nyilatkozat pedig külön hangsúlyozta, hogy ez a szuverenitás a Nahicsevani Autonóm Köztársaság területén is érvényesül. 1989. decemberétől nahicsevániak több alkalommal súlyos támadásokat intéztek a szovjetiráni határ létesítményei (megfigyelőtornyok, jelzőrendszerek, határoszlopok, távközlési vonalak) ellen, és zavargások voltak a határ teljes hosszában. A szovjet határőrség azonban ismételten ellenőrzése alá vonta a határt. A Nahicsevani Köztársaság 1991. január 20-án kinyilvánította függetlenségét, egyszersmind Azerbajdzsánból és a Szovjetunióból való kilépését. Függetlenségét azonban sem a bakui, sem a moszkvai kormány nem ismerte el. Azóta gyakran kerül sor fegyveres összecsapásokra Nahicsevan városban és vidéken is. Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület Az Azerbajdzsánban 1923. július 7-én megalakult, 4400 négyzetkilométer területű Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen a 180 ezer főnyi lakosság nagy többsége örmény. A terület tanácsa 1988. február 20-án kéréssel fordult Azerbajdzsán, Örményország és a Szovjetunió legfelső tanácsaihoz, hogy a területet csatolják Örményországhoz. Az azerbajdzsán parlament azonnal elutasította a kérést, és a Bakutól északra fekvő Szumgait városban február 28-án, majd másutt is, örményellenes pogromok kezdődtek. Karabahban 1988. szeptember 21-én rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be. Azerbajdzsán 1989. október 5-i Szuverenitási nyilatkozata külön kiemelte, hogy az állam szuverenitása a Karabah-hegyvidékre is kiterjed. A szovjet szövetségi csapatok 1991 végéig megakadályozták, hogy a területen az örmény és azeri fegyveresek gyakori összecsapásai polgárháborúvá fajuljanak. A Szovjetunió megszűnését követően az azerbajdzsáni fegyveres erők igyekeznek ellenőrzésük alá vonni az egész területet. Örményország Az Örmény-magasföldön elterülő 29 800 négyzetkilométer területű ország 3,3 milliós lakosságának 90 százaléka örmény, 6 százaléka azeri, 3 százaléka orosz, 1,5 százaléka kurd. A lakosság 97 százaléka 800 és 2400 méter közötti magasságban él. Mintegy 1 millió örmény él más volt szovjet köztársaságokban és kb. 1,5 millió Közép-Európában, Törökországban, a Közel- Keleten és Amerikában. Az önálló Örmény Köztársaságot 1917-ben kiáltották ki, de 1918-ban törökök, majd angolok szállták meg, s 1920-ban ismét török támadás érte, végül a Vörös Hadsereg foglalta el és 1920-ban megalakult az Örmény Szovjet Köztársaság. Ez 1922-1936-ban a Kaukázusontúli Föderatív Köztársaság részeként, 1936—1991-ig pedig önállóan volt tagja a Szovjetuniónak. 1991. december 21-én csatlakozott a Független Államok Közösségéhez. 1988-tól a Hegyi- Karabah Autonóm Terület sorsa miatt Azerbajdzsánnal kirobbant viszálya határozta meg politikai életét. Az Örményországban élő azerik egy része Azerbajdzsánba menekült, míg Örményország az 1988. december 8-i földrengés pusztításai miatt az azerbajdzsáni pogromok elől menekülő örményeknek csak egy részét tudta befogadni, ezért ezek nagy része széttelepült a Szovjetunióba, ami - a rossz lakáshelyzet miatt - több helyen újabb konfliktusforrássá vált. Rátkai Árpád Tűzfészek Közép-Ázsiában