Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-06 / 156. szám

Csütörtök, 1995. Júl. 6.Horizont 7 ■ ítéletidő volt Földeákon Lefejezett paprikák, elfektetett gabonák A közel egy kilométer széles sávban haladva ugyanis tövestül tépte ki a 30-35 centiméter törzsátmé­rőjű fenyőfákat, megrongálta a lakóházak tetejét, sőt tűz­falat is ledöntött. A falut szinte „csatatérré” változtat­ta, és a sajnálatos eset követ­kezményeit fokozta az a kö­rülmény, hogy elszakadtak a villanyvezetékek, a lakóhá­zak zöme áram nélkül ma­radt. A földeákiak azonban e kritikus helyzetben, az összefogás szép példáját ad­va, a vihar elvonultával azonnal munkához láttak. A helyi polgárőrök és önkéntes tűzoltók kezdték meg a pusztítás nyomainak eltünte­tését, majd segítségükre siet­ Kedden délután íté­letidő tombolt Földeá­kon - tudtuk meg teg­nap Megyesi Ferenc alpolgármestertől. Bár a vihar, illetve a jégeső mindössze tíz percig tartott, ennek ellenére óriási pusztí­tást végzett.­tek a makói tűzoltók is, így közös erővel, az oda érkező elektromos szakemberek közreműködésével viszony­lag rövid időn belül sikerült újból biztosítani az áram­szolgáltatást. A jég és a szél persze nem csupán a faluban­ tarolt, de a földeken is elverte a növény­zet egy részét. A főként ma­gángazdák által művelt 1000 hektárnyi területen tegnap óta folyik a keletkezett ká­rok felmérése. Ezek nem csak a biztosítók részére ké­szülnek, hanem az önkor­mányzat is gyűjti azokat, majd a dokumentumot to­vábbítani kívánják a BM- hez, illetve az FM-hez, hi­szen első látásra is nyilván­való, hogy többeknek szinte a teljes kukorica-, vagy pap­rikatermésüktől kellett „bú­csút” venniük. Ugyanakkor tudni kell: a földeákiak zö­me a mezőgazdaságból él/ne­, ezért fontos volna számukra, hogy bizonyos mértékű kártérítésben része­süljenek. N. R. I. Bírság a Takarékszövetkezeti Banknak Tisztességtelen piaci ma­gatartás miatt 3 millió forint bírság megfizetésére köte­lezte a Gazdasági Verseny­­hivatal Versenytanácsa a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-t. A bank ugyanis az általa kibocsá­tott, kamatos kamatot ígérő értékjegy eredeti kamatfelté­teleit utólag megváltoztatta és ezzel - a Versenytanács ítélete szerint - megsértette az üzleti tisztesség követel­ményeit és veszélyeztette a fogyasztók érdekeit. A ver­senyfelügyeleti eljárás két magánszemély kezdeménye­zésére indult. A kérelmezők azt kifogásolták, hogy a Ta­karékszövetkezeti Banknál vásárolt, a beváltásig fix ka­matos kamatot ígérő érték­jegy kamatfeltételeit a bank egyoldalú döntéssel, vissza­menőleges hatállyal 1995. január végén ügyfelei hátrá­nyára módosította. A Ver­senytanács szerdai tárgyalá­sán megállapította: a kére­lemben előadottak a való­ságnak megfelelnek, a bank gyakorlata megsértette a ver­senytörvényt és ezért pénz­­büntetést szabott ki a pénz­intézetre. ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]Mi ■ Körúton Spanyolhonban (2.) A bikákat megölik, ugye? Barcelonától Madridig a távolság 650 kilométer. Ut­­baejtjük Zaragosát is, meg­csodáljuk az El Pilar kated­­rálist, Goya és Velasquez menyezetfreskóit, majd ro­bogunk tovább. Olajfaültetvények és na­rancsligetek között vezet az utunk, s miközben szemem a gyönyörű tájon pihentetem, azon gondolkodom, mi jut az embernek az eszébe, ha a Spanyolország szót hallja? A már idézett Goya és Velas­quez? Vagy Cervantes az író, Pablo Casals a zenész, esetleg Luis Bunuel a film­rendező? Vagy Salvador Da­li, Frederico Garcia Lorca, El Greco, Kolumbusz Kris­tóf, Pablo Picasso, András Segovia, esetleg a „magyar spanyolok" Juan Gyenes és Müller Miklós? Vagy netán: Di Stefano, Gento és a fata­­labb focisták közül Emilio Butrageno? Rövid körkérdést végez­tem az utitársak között, az eredmény: a bikaviadalok! Igen, ezek a rendkívül nép­szerű, tömegeket megmoz­gató rendezvények, melyek híre messze földre eljut. A fővárosban, Madridban lát­tuk: az aréna körül vagy száz méter hosszú sor kígyózott, belépőjegy reményében áll­tak a tűző napon. Egy jegy ára pesetában 5-15 ezer kö­zött mozog. (Ugyanennyi fo­rintban is.) Helyi idegenve­zetőnk szerint olyan még nem fordult elő, hogy eladat­lan jegy maradna a pénztáro­sok nyakán! Erről meg is győződhet­tünk, no, nem a helyszínen, hanem a tévéközvetítések ré­vén. A spanyol adók szinte minden este közvetítettek néhány ilyen viadalt a legis­mertebb arénákból. Arany Gábor kollégám, a Zalai Hír­lap munkatársa, olyannyira érdeklődött a bikaviadalok iránt, hogy a néhány nap el­teltével már ő közvetítette a képernyőn látottakat: ki mit tart a kezében, kinek mi a szerepe, mikor „teljesít jól” a matador, stb. Akármi tör­tént azonban az arénában, a vége, a bika szempontjából, mindig tragikus kimenetelű volt... Azt is megkérdeztük a he­lyi idegenvezetőnktől, hogy mi az, ami annyira vonzza, megragadja a spanyolokat ebbben a véres játékban? A koreográfia, mondta. Az, ahogyan a matador lépked, ahogyan a kezét felemeli, az állathoz közelít, s végül ami­ként megadja a kegyelemdö­fést a többmázsás bikának. Lehet. Én azonban,koreográ­­fia ide, koregráfia oda, in­kább a Real Madrid-Deporti­­vo La Coruna focimeccset választanám. Annál inkább, mert a Barnabéu-stadiont ugyan csak üresen láttam, de így is lenyűgözött méretei­vel, felszereltségével, s a fű is csak Fradi pályán zöl­debb... Madrid, a főváros, a maga 3,2 millió lakosával, az ország legnagyobb váro­sa. Mint minden nagyváros­ban, itt is gondot okoz az au­tósoknak a közlekedés: este 6 óra tájban, amikor a spa­nyolok befejezik a munkát és haza indulnak a külvárosi lakótelepekre, a Madridtól nem messze eső falvakba, leírhatatlan káosz keletkezik. Az Expressz-busszal éppen ilyen időpontban érkeztünk meg mi is, s legalább két órába telt, míg a szállodán­kig megtettük a 2-3 kilomé­teres utat! Pedig azt sem le­het mondani, hogy rossz az úthálózatuk. Amikor viszont az ember bent van, akkor nem szíve­sen jön ki...Madrid ugyanis a parkok, a terek, a szökőku­tak városa. A Jardin del Bu­én Retiro park területe pél­dául jóval nagyobb, mint mondjuk Makkosháza, a vá­ros főtere, a Plaza Mayor, pedig annyi látnivalóval szolgál, hogy az ember leg­szívesebben órákon keresz­tül csak üldögélne egy nap­ernyő alatt és nézné a teret övező épületeket, meg azt a nemzetközi forgatagot, amely itt zsibong, bámész­kodik, fényképezkedik, jegyzetel, forgatja a kamerát. Külön fejezet a Prado Képtár,amelyet III. Károly építtetett 1819-ben, és há­rom szinten 120 teremben 5 ezer festmény található ben­ne! Murillo, El Bosco (akit egyébként Hieronymus Bosch-ként ismerünk), Dü­rer, Rubens, Rembrant, Ti­­ziano, Velasquez, Tintoretto, Rafaello, Goya stb. műveit csodálhatjuk meg. Termé­szetszerűleg csak akkor, ha van időnk. Tárgyilagos becs­lések szerint, legalább egy teljes hét kellene ahhoz, hogy mind a 120 termet vé­gigjárja az ember... Majd legközelebb. Addig azonban azzal a tudattal tá­vozunk, hogy láttuk, vagy inkább bepillantást nyerhet­tünk, a világ egyik leggazda­gabb műgyűjteményébe. Amikor kilépünk a Prado­­kertből, az utcán, egy luxus­kocsi árnyékában, rongyos, borostás képű, remegő kezű kéregetőt látunk. Ez is Madrid. Kisimre Ferenc Várakozók tömege a madridi Aréna pénztáránál, a bikaviadalt mgelőző napon... ■ Még a szakkiállításoké a terep Áll a vásár a Mars téren Július 5-9-ig tart nyitva a szegedi Mars téren az a hár­mas szakkiállítás, amely teg­nap, szerdán délelőtt nyílt meg ünnepélyes külsőségek közepette. Cabrio címen az autó- és járműipar. Sprint el­nevezéssel a szabadidő- és sport­ Oázis néven a lakbe­rendezés­ és építészet mutat­kozik be öt teljes napig. Dr. Katona András, a Sze­gedi Nemzetközi Vásár igaz­gatója a hivatalos köszöntő mondatok után egy XVIII. századból származó vásárbí­rói esküvel teremtett hamisí­tatlan vásári hangulatot. Dr. Szalay István polgármester a vásár fővédnökeként az ese­mény jelentőségét méltatta. Majd Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszter - aki a tavalyi nemzetközi vásár megnyitóján miniszterjelölt­ként, tegnap viszont már csak felmentett miniszter­ként vett részt - elmondta: az eltelt egy évben azért sok minden történt. „Az élet jó irányban halad: az ipari ter­melés 1994-ben 9,5, az ex­port 30 százalékkal nőtt” - hangsúlyozta. Mivel a leg­gyorsabban fejlődő magyar ágazat az autóipar, valamint a vele kapcsolatos szolgálta­tások, a miniszter örvende­tesnek tartotta, hogy a szege­di vásár középpontjában ezek a területek állnak. (A megnyitót követő vásárbejá­ráson különben Pál László a legtöbbet a Schwinn-Csepel Kft. standján, valamint az Oázis kiállítási területén idő­zött.) Szecsei Mihály a szabad­kai delegáció vezetőjeként fejezte ki reményét azzal kapcsolatban, hogy a hábo­rús helyzet ellenére is élők maradnak a régi kapcsolatok a testvérvárosok között. Legvégül Nagy Péter, a Ma­gyar Reklámszövetség elnö­ke díjat adott át a legjobb standnak, amelyet az „N" pavilonban kiállító Háttér Design Kft. stábja tervezett. Az idei három szakkiállí­táson közel 5 ezer négyzet­méternyi területen 160 kiál­lító vesz részt. A rendezők megelégedésére 60 százalé­kukat már törzsvendégként tisztelhetik. Az általában kétévente sorra kerülő szak­kiállítások sorában a Cabrio és az Oázis már másodszorra szerepel. A szakvásár na­ponta 10-19 óráig tart nyit­va, egy belépő 100 forintba kerül, de a családdal érkezők további kedvezményekben részesülhetnek: 200 forintért válthatják meg négy főre szóló jegyeiket. A Garancia Biztosító Rt. minden látoga­tónak általános biztosítást, míg a MÁV 50 százalékos utazási kedvezményt nyújt a vásárra érkezőknek. A kiállítók mellett külön­böző szolgáltatásokat kínáló cégek is megjelennek, példá­ul alapítványok, kamarák, biztosító társaságok. Hason­lóképpen a tavalyi vásárhoz, az idei összevont szakkiállí­táson is árusítják a cégek a termékeiket. J. K. Senki sem gondolta, hogy a legnagyobb vendég címét a Szegedi Nem­zetközi Vásár szervezői már a nyitás napján kioszthatják, pedig tegnap nyugodtan át­adhatták volna Idi Adamu ni­gériai nagykö­vetnek. Az il­lusztris vendég nem kis feltű­nést keltett, amikor oldalán Kozsuchné So­mogyi Katalin­nal, a Csong­­rád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara kereskedelmi irodavezetőjé­vel megjelent a szakkiállítás protokoll-meg­­nyitóján. Idi Adamu a nigé­riai-magyar kereskedelmi kapcsolatok to­vábbfejlesztésé­ről, a külföldi­ek befektetési lehetőségeiről adott tájékoz­tatást tegnap­ Szegeden az ér­deklődő szak­embereknek. A legnagyobb vendég Gyorsfényképet is vállalnak? - kérdezi a miniszter. (Fotó: Gyenes Kálmán) Fotó: Gyenes Kálmán Lehet egy kérdéssel több? A Szegedi Nemzetközi Vásár megbízásából a PUT­TO Marketing Piac- és Közvéleménykutató Társaság által vég­zett felmérés első napi eredményei sok érdekes információ­val szolgáltak. Már a vásár első napján több ezer látogatót fogadtak a szervezők, a válaszadók 28 százaléka mondta magát szakmai vendégnek. A megkérdezett látogatók 39 százaléka nyilatko­zott úgy, hogy a Délmagyarországból értesült a vásár meg­rendezéséről, 15 százaléka a Rádió 88-at hallgatva határozta el, hogy kilátogat a vásárra, 31 százalék pedig hallomásból szerzett tudomást az eseményekről. A válaszadók 22 százalé­ka gyalog, 32 százaléka tömegközlekedési eszközön, 46 szá­zaléka személyautón érkezett a vásárra. A legnagyobb ér­deklődést az Oázis váltotta ki, a megkérdezettek 45 százalé­ka említette az első helyen, a második a Cabrio 37, a harma­dik a Sprint lett 18 százalékkal. A PUT­TO Marketing fiatal és csinos munkatársai a mai napon is megszólítják kérdőíveikkel a vásárlátogatókat, s az érdeklődők már délután hallhatják a csütörtöki számítógé­pes részeredményeket a Rádió 88 és a Partiscum hullám­hosszán. Lengyel Zoltán PUT TO Marketing A vásárszínpad mai programja 16.50-17.­80 Gumimacik 17.00-18.30 IN TEAM koncert 18.30-19.00 Divatbemutató

Next