Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
II. Stefánia • Egy megfigyelésre érdemes szentesi téeszelnök utóélete Virágos kálvária: reprezentációért 3 év börtön Ma, amikor gazdasági bűnügyek sokasága marad felderítetlen, sőt büntetlen, kissé nevetségesnek hat, hogy a hetvenes évek elején valakit többek között azért tartottak harminckét hónapig börtönben, mert túllépte a reprezentációs keretet. A szentesi Virágos Kis István kezén igazából nem is ezért kattant a bilincs. Gazdasági bűncselekménybe igyekezett csomagolni az akkori hatalom ellenszenvét, mert akadt egy a szövetkezeti elnök, aki már a hatvanas években részesművelést hirdetett, vállalkozni mert, virágot exportált a déli végekről fél Európába. A Termál Tsz a rendszerváltás után visszakapta azt az elnököt, akit az előző rendszer börtönbüntetésre ítélt. „A Virágos" éppen olyan fogalom lett országszerte, mint a „meggymagos" Demeter Béla. A véletlen furcsa játéka, hogy évekig együtt ültek a szegedi Csillag börtönben. • Mitől Virágos Kis István? - így hívták az egész családomat, mert Szentes környékén nagy virágtermelő dinasztia voltunk. • Hogyan lett a magángazda fiából téeszelnök? - 1959 februárjában elkezdtük szervezni a szövetkezetét Szentesen. Apám nem írta alá elsőnek a belépési nyilatkozatot, az egyik komájára várt. Hosszú huzavona után végül is egyszerre léptek be önként. Furcsa volt, hogy miközben máshol erőszakkal agitálták az embereket, vigyék be földjüket a közösbe, nálunk azért győzködték a tagokat, hogy lépjenek ki. Kezdettől fogva nem bíztak bennem, azt akarták elérni, hogy hagyjanak magamra az emberek. Másik szövetkezetet szerettek volna szervezni, de még abba is könnyebben belenyugodtak volna, ha sehová sem lépnek be a parasztok, csak a Virágos ne legyen elnök. A tsz alakuló gyűlésén mindössze ketten jelentek meg. Az egyik azért, hogy azonnal be is jelentse, kilép a szövetkezetből. • Néhány év múlva Virágos Kis István mégis a magyar szövetkezetek egyik fenegyereke lett! Megfigyelésre érdemes elnök... - Ez nem nagyon érdekelt. Már az első őszön 200 hold közös vetésünk volt. Egy gyerekkori barátom mellém állt, és együtt folytattuk a szövetkezet szervezését. Egyre többen léptek be... • Ekkor már téeszelnök volt? - 1959-ben választottak meg. Azt mondták, ha fölkötöd a kolompot, rázzad is. • Mi volt Virágos Kis István vonzereje akkor, amikor máshol erőszakkal sem lehetett közösbe kényszeríteni az embereket? - Az első naptól fogva részesművelést ajánlottunk. Hamar híre ment, itt mindig tisztességes hangot használunk a tagokkal, és nem a hatalom fontos, hanem az erkölcsi normák. Kezdettől fogva a termálvíz volt a mániám. A szentesi kórház területén éppen akkor fúrtak egy termálkutat, aminek a másodlépcsős vize sokáig elfolyt a Kurtába. Ezt szerettem volna virágtermelésre használni. Gondolom, ekkor már országszerte felfigyeltek a Termálra! Akkor kapták föl a fejüket, amikor az „Újbarázda” helyett felvettük a Termál Tsz nevet. Ez abban az időben hatalmas bűnnek számított. Először nem is engedélyezték, mondván micsoda mánia, hogy le akarjuk cserélni veretes nevünket. Nem is sejtettem, később ezt a bíróságon komoly vádponként használják majd fel ellenem. - A környezete már ekkor gyanúsan méregette. Miféle vállalkozásokról beszélt a hatvanas években a Virágos? - Elsőként szereztünk export-import jogot a virágforgalmazásra. Két másik téesszel megalakítottunk egy külkereskedelmi céget, Hungarovirág néven. A magyar vágott virágexport nyolcvan százalékát mi szállítottuk külföldre. Ezek akkoriban még imperialista technológiának és gondolkodásmódnak számítottak. A szentesi pártbizottság első titkára osztálytársam volt, szerencsémre, így hagytak bennünket dolgozni. - Mintatéesznek tartották a Termált? - Nem csak mi voltunk akkoriban mintaszövetkezet, az egész szentesi körzetet kiemelten kezelték. Intenzív bolgárkerti művelés honosodott meg ezen a tájon, a termálvízzel együtt Kelet-Magyarország fővárosának számított Szentes. Sokan mégis elkezdtek irigykedni, piszkálódni, jelentgetni bennünket. Az elnökösködésemet nem szívlelték, nem tudták megemészteni, hogy mindig olyan dolgokba vágtuk a fejszénket, amilyeneket mások még nem csináltak. Negyedévenként legalább egyszer kiszállt hozzánk a népi ellenőrzés, feltúrták az irodát, azután minden alkalommal megjósolták, na most lecsukják a Virágost. Ez tíz évig tartott, a tizenegyedikben sikerült. - Mi volt akkor ön ellen a vád? - A reprezentációs keret túllépése, vesztegetés, népgazdaság elleni károkozás. - Valami közvetlen kiváltó okot is illett keresni! - Belevágtunk egy lébényi üzemépítésbe. Az ottani téeszek szintén kertészkedni szerettek volna, de nem tudták, hogyan fogjanak hozzá. Az alapító összeget le kellett tennünk kedden, de a szükséges pénz csak csütörtökön állt volna rendelkezésünkre. Ezért - két napra - egy másik hitelszámláról vettünk fel pénzt. Azonnal rámcsaptak a pénzügyi fegyelem megsértése és csalás volt a vád. - Közben hogyan alakultak a téesz dolgai? - Sokáig nyereségesek voltunk, de hetvenben az árvíz sok kárt okozott. Ez is jó alkalomnak bizonyult a félreállításomhoz. - Az árvizet is Virágos Kis István intézte? - Nem, de a szövetkezet tizennyolc és fél ezer holdjából tizenegyezer márciustól szeptemberig víz alatt állt. A maradék vetést június 24-én elverte a jég. Ki is emeltek bennünket tizedmagunkkal, mint árvízkárosult szövetkezetét, de végül a kivételezettség nem illett bele abba a tervbe, hogy engem félreállítsanak. Innen azután már nem volt megállás. - Az irigység záratta önt börtönbe? - Nem, úgy tüntettek fel hetvenben, mint a Csongrád megyei ellenforradalom eszmei előkészítőjét. Az ötvenhatos cikkeim ehhez jó alapot szolgáltattak. Dehogy is voltam én eszmei előkészítője a forradalomnak, csak változást akartam - egy tisztességesebb szocializmust. Ez volt az én bűnöm. - Mit gondol, miért vártak tizenöt évet a leszámolással? - Ha ez megnyugtatja, ők ezt már ötvenkilencben meg akarták tenni. A részesművelés és a vállalkozásaink miatt folytonos gyanakvással figyeltek, de a szövetkezet eredményei olyanok voltak, hogy nem tudtak belém kötni. Ehhez kellett a hetvenes árvíz és a jégverés. Jól jött nekik, vizsgálat vizsgálatot követett. Először kiküldtek egy szakemberekből álló bizottságot, állapítsák meg, rosszul gazdálkodunk. Nem tudták. Erre igencsak komoly fejmosást kaptak, és előírták nekik, mit kell találniuk. - Mi volt a bűnlajstromon? - Az, hogy herdálom a szövetkezet vagyonát, mert túlléptük a reprezentációs keretet. - Valóban túllépték? - Nem, sőt amit elhasználtunk belőle, azt is amiatt, mert a megyei vezetők idehordták a vendégeiket. De mire mindezt sikerült bebizonyítanom, eltelt két és fél esztendő. - Addig börtönben ült? - Harminckét hónapig tartottak fogva. Hetvenegy március 9-én felfüggesztettek, 19-én letartóztattak és bevittek Szegedre. - Két és fél évig előzetes letartóztatásban tartották? - Huszonhét hónapig voltam előzetesben, nyolc hónapig a szegedi rendőrség fogdájában, azután a Csillagban. - Ott találkozott a meggymagos Demeterrel? - Gyógyszerosztó volt a Csillagban. Akkor már jogerősen elítélték, s mivel cukorbeteg volt, Szegedre került. Négy évet kapott, mert eladta a meggymagot. - Hogyan ismerkedtek meg? - Gyógyszert hozott a zárkánkba. Azután eltört a lábam, mert ágyazás közben megcsúsztam, és leestem az emeletes ágyról. Egy hét múlva felkerültem a börtönkórházba, ott találkoztunk ismét. - Ki mindenki volt még akkor elítélt a Csillagban? - Egy debreceni vezérigazgató és a Termál elnökhelyettese. A többiek köztörvényesek voltak. Nevettem is magamban egyszer a börtönkórházban, két hét után derült ki, tizenöt betegből tizennégyen gyilkosságért voltak elítélve. 9 Ott volt az ellenpélda, Demeter. Ő is csak a meggymagot adta el, mégis lecsukták négy évre. - Tisztában voltam vele, nem kell bűnözőnek lenni, hogy valakit évekre leültessenek. Első fokon tíz évet kaptam. 9 Elkeseredett? -r Bíztam az igazságban. De a védelmem nem volt egyszerű. Sorozatban négy ügyvédemet félemlítették meg. Az ötödiket már hivatalból jelölték ki. Nem csinált semmit, de nem is akadályozott. 9 Az elsőfokú tárgyaláson önmagát védte? - Igen. A kirendelt ügyvéd meg sem szólalt. 9 Kapott is érte tíz évet. - Először tizehatot akartak adni. 9 Hat évet sikerült lefaragnia. Jött a másodfokú tárgyalás és... - Az első ítélet júniusban volt, a másodfokú 1973. februárjában született. A legfelsőbb bírósági tárgyalás is több mint két hónapig tartott, azelőtt az ilyen ügyeket egy délelőtt elintézték. - Miért szenteltek ennyi időt Virágos Kis Istvánnak? - Egy végtelenül rendes elnököt kaptunk. Két hónap után az utolsó szó jogán nagy nehezen elmondhattam, amit gondoltam. - Ezután jött az ítélethirdetés. - Nem jött. Kiderült a bíróságon is, hogy a tanúk hazudtak. Szünet után bejelentették, az elnök rosszul lett, s a tanácsot feloszlatták. Kezdődött a kálvária elölről. Hetek múlva lett csak ítélethirdetés: néhány hónappal kaptam többet, mint amit már letöltöttem, de a helyettesemet ott azonnal szabadlábra helyezték. 9 Mennyire volt tipikus a hetvenes években, hogy politikai pereket gazdasági bűncselekményként csomagoltak be? - Minden megyében akadtak a szövetkezeti mozgalomnak nagymenői, akik teljesen más vonalat képviseltek, mint a többség. Nekem végig az volt a meggyőződésem, hogy mi nem illettünk bele az akolba, ez volt a bűnünk. - Amikor hazajött, nem elnöki székkel várták vissza. - A szövetkezetbe se tehettem be a lábam. Még a téesz nevét is meg akarták változtatni, semmi se emlékeztesse az embereket a Virágosra. - És ön? - Rehabilitáltatni akartam magam. Mindenütt próbálkoztam, végül a szentesi téglagyár vezetője - akit szintén meghurcoltak valamiért, felvett éjszakai téglaégetőnek. Földet béreltem, nappal pedig otthon fóliáztam. Fél évig bírtam. Idegileg teljesen kimerültem, 74 nyarán betegállományba kerültem, majd leszázalékoltak. Alig kaptam meg az első nyugdíjat, máris felülvizsgálatra küldtek. Ráparancsoltak az orvosra, vonja meg tőlem a nyugdíjat. Amikor értetlenül nézett, közölték vele, ez politikai kérdés. Megértette. - Mikor jöhetett vissza a Termál Tsz.-be? - A rendszerváltás után. Addig folyamatosan figyeltek, felbontották a leveleimet, leselkedtek utánnam. Tudomásul vettem, olyan ez, mint a színház, rám ezt a szerepet osztották. Kilencvenben azután hirtelen eltűntek a megfigyelők. Közben otthon megvalósítottam azt, amit a téeszben nem sikerült. Nagykőrösön lakom ott is. Szentesen is gazdálkodom, virágot termelek. - Milyen téeszt kapott vissza? - Három év alatt széthurcolták a vagyont. A szövetkezetnek csak a csontváza maradt, mire ’92-ben ismét megválaszoltak elnöknek. - Sikerült mára talpra állítania a Termált? - Mondjuk úgy, túléltük az elmúlt éveket. - Miért erőlködik Virágos Kis István. Önigazolást keres? Fenét. Az én életemben ebből már nem lesz virágzó téesz. Most azon mesterkedem, hogy egy újfajta közös gazdálkodást honosítsunk meg a széthurcolt földeken. Almáskertet telepítünk. Higgye el, nincs bennem gyűlölet... ■ [UNK]fai Gábor Virágos Kis István: „Nincs bennem gyűlölet." (Fotó: Enyedi Zoltán) Termálvízért 32 hónap, a Csillagban. (Fotó: Gyenes Kálmán) A meggymagos Én voltam a gyógyszerosztó a szegedi Csillagban - emlékezik vissza Demeter Béla, a „meggymagos” magánkertész, aki börtöntársa volt a hetvenes évek elején Virágos Kis Istvánnak azért kerültem ide, mert a megrázkódtatástól cukorbeteg lettem, azoknak pedig itt volt a konyhájuk s bár rengetegszer provokáltak, nem követtem el semmi olyat, amiért elmarasztalhattak volna. Két elítéltet rávettek arra, hogy mondják azt, államellenes kijelentést tettem. Szerencsémre Virágos Kis István is akkor töltötte büntetését, a fogorvos asszisztenseként. Az elítéltek körében - mint a rendszer áldozata - igen népszerű volt az egykori tsz-elnök, s ő kiállt mellettem. De engem, a maszek milliomost is kedveltek. Virágos Kis István elmondta az esetet Banga alezredesnek, a börtönkórház igazgató-főorvosának, aki ismerte a családomat, szeretett, s közölte a börtönparancsnokkal, hogy ha Demeter ellen tesznek valamit, itthagyja a kórházat.” A víz volt büdös? Öt évvel a Termál Tsz- elnökének bebörtönzése előtt, még 1965-ben készült a Büdösvíz című magyar film. Érdekessége többek között az, hogy az alkotók Virágos Kis Istvánról vették a mintát. A főhőst alakító Nagy Attila éppen úgy a börtönben végzi, mint később a szentesi tsz-elnök. Abban az időben a szabadversenyt elfojtó, a puha diktatúra viszonyai között is magát mindig feltaláló, üzleti vénával megáldott „ügyeskedő” figuráját rajzolták meg az alkotók. A filmkészítők jóslata bevált: a büdös vizet hasznosító szentesi tsz-elnök néhány év múlva tényleg rács mögé került. Szombat, 1996. Ápr. 13.