Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-15 / 38. szám
KEDD, 2005. FEBRUÁR 15. NINCS BELVÍZVESZÉLY A hóolvadás nem ad okot belvízzel kapcsolatos aggodalomra; annyi csapadék nem esett a télen, hogy ebből gond származhatna. De ha a következő időszakban jelentős mérvű csapadék esik - kialakulhat a mélyebben fekvő földterületeken vízborítás. A húszfokos hőingadozás megviseli a szervezetet Kopogás, tocsogás, és ami előttünk van Hidegfront söpörte ki a hideget a Kárpát-medencéből, ez okozza a mostani, a néhány nappal ezelőttihez képesti meleget - mondja a szakember, hozzátéve: a jelenség csak látszólag ellentmondásos. MUNKATÁRSUNKTÓL Mínusz 20 fok alá is süllyedt a hőmérséklet a múlt héten a hajnali órákban, vagyis kopogott - azóta viszont a szintén hajnali minimumhőmérsékletek alig 0 fok körüliek, vagyis tocsog. Mi a hirtelen, 20 fokos hőmérséklet-emelkedés magyarázata? Makra László, az SZTE éghajlat-tudományi és tájföldrajzi tanszékének docense mondja: a nagy hideget sarki vidéki, hideg légtömegek beáramlása okozta. E hideg légtömegek a Kárpát-medencében tartós nyugalomba jutottak. A „megülepedő" hideget - épp a medencehatás miatt - sokszor csak nagyon erőteljes fronthatás tudja távozásra bírni - ez történt a közelmúltban is. A nyugatról jövő front voltaképp enyhe melegfronttal induló hidegfront volt - s csak azért érezzük melegnek, mert az általa hozott hideg még mindig enyhébb, mint az előtte itt lévő sarki légtömeg volt. A következő napokra várható újabb lehűlés már valószínűleg nem lesz oly mérvű, mint a korábbi. Egy biztos: a frontérzékenyek szervezetét a hirtelen hőingadozások erősen megviselik. És a növényvilágra milyen hatást gyakoroltak e téli szélsőségek? Tekintve, hogy novembertől januárig enyhe volt az idő, a növények egy része nem merült túl mély álomba, bizonyos fák több helyen kirügyeztek. A január végén hirtelen beköszöntő hidegek miatt e rügyek bizonyára elfagytak, a gyümölcsösökben tehát fagykár várható - tudtuk meg Hódi Lászlótól, a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatóhelyettesétől. Hozzátette: a gabonát és a repcét a hótakaró miatt nem érte károsodás. Kerülgetik a tócsákat a szegedi Kárász utcán Fotó: Frank Yvette^^ «AKTUÁLIS* 5 Szeged fogy, a környékbeli falvak gyarapodnak Olcsó telkek vonzásában Folytatás az 1. oldalról Gellérfy László „korai kiköltöző", 1989 óta él Zsombón. Második gyermeke már oda született. A 9. emeleti panelt váltotta föl a család az új építésű falusi házzal. Akkor sokkal jobb lehetőségek adódtak az újrakezdéshez, például kedvező építési kölcsönhöz lehetett jutni - mondta Gellérfy. - Ma nem mernék belekezdeni. Csábítottak Zsombóra, hogy nagyon jó telket kínáltak, nagyon olcsón. Mintafalu volt, televíziósként többször forgattam ott. Nem nehéz összeegyeztetni a városi munkát a falusi élettel, de a mindennapokat szervezni kell. Úgy érzem, nem idegenként élek Zsombón, sőt „beépültem" a falu közéletébe, voltam alpolgármester, most önkormányzati képviselő vagyok - tette hozzá az ismert televíziós. Nagy költözködő Mészáros Zsolt is, korábban Újszentivánon, most Dorozsmán él. A Béke Utcai Általános Iskola igazgatója úgy érzi, talán már az életkorral is összefügg, hogy az ember a lakótelepi lét helyett nyugodtabb körülményeket próbál keresni. Erre Szeged kertvárosai is alkalmasak, az ingatlanárak azonban jóval alacsonyabbak a környéken. - A tömegközlekedésre nem mondanám, hogy jó, inkább elfogadható. Mi autóval igazából csak bevásárolni járunk, naponta busszal megyünk be Szegedre - magyarázta. - A gyermekeim általános iskolások voltak, amikor kiköltöztünk, de nem adtuk a helyi iskolába őket, a „kinti" szolgáltatásokat kiköltözők ritkábban veszik igénybe. A földrajz szakos tanár úgy véli, a kiköltözés akkor veszélyes, ha a falu elveszti hangulatát, és kisvárossá válik. Kérdés továbbá, hogy az új lakók a falu közösségi életébe be tudnak-e kapcsolódni - vetette föl az igazgató, aki úgy érzi, neki sikerült: annak idején az újszentiváni oktatási bizottságban dolgozott. Egy határig nőhetnek csak a falvak - ezzel egyetért Talpai János is. Újszentiván polgármestere elmondta: ebben az évben még hatvan közművesített telket kínálnak föl, ezek a szegedi áraknál hatvan százalékkal olcsóbbak lesznek. Megpróbálják ugyanazokat a feltételeket megteremteni, mint városon, hiszen a beköltözők 80 százaléka Szegedről jön. Az idei osztás Újszentivánon az utolsó - fűzte hozzá, különben elvész a település falusias jellege. M. B. I. Domaszék az egyik kedvenc falu, amit a városiak megcéloznak. Itt is házak épülnek majdFotó: Schmidt Andrea Etikai kódex az időközi választásra MUNKATÁRSUNKTÓL Az Együtt Szegedért Egyesület kezdeményezésére tegnap a március 6-i időközi önkormányzati képviselő-választáson, a 21-es választókerületben induló négy jelöltből három aláírta a négy pontból álló választási etikai kódexet. A jelölteket az Együtt Szegedért Egyesület támogatottja, Berényi Károlyné hívta meg a Bécsi kávézóba. A megállapodás egyik pontja szerint „az aláíró felek a kampány során tartózkodnak a valótlan állításoktól, a másik felet indokolatlanul rossz színben feltüntető megállapításoktól megfogalmazásától és terjesztésétől". A megállapodást Berényiné mellett névjegyével látta el Dobó János, a Fidesz- MPSZ- MDF-KDNP-MKDSZ, valamint Sólymos László, az MSZP-SZDSZ-Centrum- MSZDP jelöltje. A MIÉP színeiben induló Hajdú András nem jelent meg a találkozón. Felvételi lap: volt is. Hiánycikk is, meg nem is a felsőoktatási jelentkezési lap - tapasztaltuk Szegeden tegnap, a beadási határidő előtt egy nappal. Olyan üzlet is akadt, ahol az „A", a másikban a „B" változat volt kapható. Előttem vitték el az utolsó példányokat a könyvesboltban, ahová először mentem. De a második üzletben már sikerrel jártam - mondta tegnap, a főposta épületében Mohácsi Blanka, aki a szegedi és a győri egyetemre jelentkezik. Hozzátette: középiskolája már előre megrendelte a lapokat, neki csak azért kellett személyesen megvennie a nyomtatványt, mert utólag úgy gondolta: módosít a már kitöltött, de még föl nem adott lap egyik adatán. A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium már jó előre megrendelte a jelentkezési lapokat, azok december 15-ére meg is érkeztek az iskolába, s pár nap múlva már a diákok kezében voltak - tudtuk meg Mike Csaba igazgatótól. A Kőrösy szakközépiskola szintén megrendelte a jelentkezési lapokat, diákjai ugyancsak automatikusan kézhez kapták a nyomtatványokat - mondja Kiricsi Imréné igazgatónő. Ám ő is hallott arról, hogy ideiglenesen hirtelen hiánycikké vált a jelentkezési lap. Véleménye szerint egyebek közt ennek tudható be, hogy a nyomtatvány készítői nem számítottak arra: évekkel ezelőtt érettségizett, volt diákok is kedvet érezhetnek - többesztendős munka után - a továbbtanulásra, s ez megnövelhette a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számát. Ugyanakkor az is hozzájárulhat a váratlan hiányhoz, hogy sok diák az utolsó pillanatokra halaszt- nem is ja a nyomtatványok beszerzését, amikor esetleg már utánnyomtatásra sincs idő - tette hozzá az intézményvezető. És végül is mennyire hiánycikk a jelentkezési lap? Hol jobban, hol kevésbé. Akadt írószerüzlet, ahol tegnap éppen nem lehetett nyomtatvány - elképzelhető, azóta már igen. Az Alexandra Könyvesbolt Szeged Plazában lévő üzletében „B" laphoz juthattak hozzá a vásárlók - Veszelka Mária üzletvezető-helyettes tájékoztatása szerint -, a Bartók téri könyvpavilonban pedig „A"-hoz. - Reggel még a „B" is kapható volt, aztán fél órán belül legalább tíz diák jött, s elvitték az egészet. Igaz, azóta nem mutatkozott kereslet - mondta a pavilon vezetője, Szalai Mátyásné nevében az eladók egyike, kora délután. F.CS. Nem foglalkoztatja a szegedieket az utcanév-változtatás Wallisch, Czibula, Udvardi elvtárs a direktóriumból A politikailag nemkívánatos személyek nevét viselő utcákon a táblákat a rendszerváltozás után levették és helyette újakat helyeztek el, így volt ez Szegeden is, ahol azonban az utóbbi két évben politikai megfontolásból nem történt utcanév-keresztelő. Az ilyen adatváltozásért nem kell fizetni személyes iratok esetén. Az újszegedi Wallisch Kálmán utcában néhány éve a lakosok próbálkoztak a névváltoztatással, akkor azonban az meghiúsult. Igaz, az ott élők közül csak néhányan tudják, valójában ki is volt Wallisch Kálmán. Shvoy Kálmán, az egykori szegedi honvéd körletparancsnokság vezérkari főnökének emlékirataiból kiderül: Wallisch Kálmán 1919. március 21-e után a proletárdiktatúra egyik szervezője volt Szegeden. A megalakult direktóriumnak - rajta kívül - a fővárosból hazaérkezett üvegessegéd Udvardi János és Czibula Antal ügyvéd is tagja lett. Róluk Kecskéstelepen neveztek el utcát 1975-ben, illetve 1988-ban. Az ottani lakosok azonban szinte semmit nem tudnak az utcájuk névadójáról. - Engem egyáltalán nem zavar, hogy mit csinált Udvardi János - mondta a nyugdíjas Berta Istvánná. - Nekünk inkább az lenne fontosabb, hogy normális utat kapjunk, ígérték, a csatornázás után megoldják, hát azóta is kátyús - fakadt ki Horváth Imréné, aki arra emlékeztetett, hogy Udvardi hozzátartozója még a rendszerváltás előtt járt a környéken és megígérte, kibetonoztatja az utcát, de semmi nem lett belőle. - Én bizony megváltoztatnám a Wallisch Kálmán nevet, mert rengeteg vesződés van vele, amikor számlát kérek - magyarázta Kass Ferenc háziorvos. - Állandóan betűzni kell, emellett tényleg jobb lenne, ha olyan utcanevet választhatnánk, ami megállja a helyét négyévente, sőt ötven esztendő múlva is. Talán a hét vezérünk egyikének a nevét szívesen látnám a házszámom felett. - A mai napig nem tudom, hogyan lett a Feketeföld utcából Czibula - tárta szét a karját Szarvas István. - Egyszer csak jöttek és kirakták a táblát. Szerintem senkit sem kérdeztek meg. Egyébként ha nem kerül pénzbe, akár változtathatunk is nevet, de nem hiszem, hogy az utcában valakit ez foglalkoztat. A VÁLTOZTATÁS INGYENES CS. G. L. Bármely állampolgár kezdeményezheti az utcanév megváltoztatását. De ebben az évben sem érkezett ilyen kérés a szegedi polgármesteri hivatalhoz - tudtuk meg Marschalekné Wagner Angelikától, a közigazgatási iroda csoportvezetőjétől. A bejelentést követően a helyi képviselő lakossági fórumot hív össze, majd az önkormányzat névadó bizottsága ezt véleményezi és az előterjesztésről a közgyűlés dönt. Az utcanév-változtatás illetékmentes a magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak. Ha a gazdasági társaságok csak telephelyeiket újítanak, azért nem kell fizetniük a cégbíróságnak, azonban az ügyvédek a társasági szerződés módosításáért 25-50 ezer forintot is elkérnek. Szarvas István nem tudja, hogyan lett a Feketeföld utcából CzibulaFotó: Schmidt Andrea