Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1991. december (48. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

pedagógusok derekegyházi alkotótábora képzőművészeti kiállítására szólt a meg­hívó pénteken délutánra. A nyolc tanárnő - a szegedi Farkasné Szolnoki Márta, a vásárhelyi Kuklis Mária, a szegedi Lá­­zárné Berkecz Éva, a szintén szegedi Marótiné L. Anna, az ugyancsak szegedi Máté Eszter, a szabadkai Pesztalics Márta, a vásárhelyi Szenténé Kálvai Mária és a szegedi Tóth Rózsa­­ képeiből álló tárlatot ünnepélyes keretek között Lelkes István festőművész nyitotta meg. A megyei Pe­dagógiai Intézet, a helyi önkormányzat, állami gazdaság, általános iskola, műve­lődési ház, valamint a szegedi ifjúsági ház pártfogásával rendezett színvonalas kiállítás Szegeden is látható lesz január 6-tól az ifjúsági házban. (Fotó: Enyedi Zoltán) DEREKEGYHÁZI KIÁLLÍTÁS­­A Százharminc év után megszületett a fotográfiai múzeum Éppen százharminc eszten­deje, 1861-ben vetették föl először a magyar fotográfu­sok, hogy szükség lenne az értékes képanyag szervezett megőrzésére, tárolására, hasz­nosítására. Az ötlet most végre valóra válhatott: szombaton Kecskeméten megnyitották a Magyar Fotográfia Múzeumát, amely a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Magyar Fotográfiai Alapítvány kezelé­sében működik. Két esztendeje annak, hogy Katona István, a Magyar Fo­tóművészek Szövetségének elnöke a televízió nyilvános­sága előtt kért segítséget e nemes cél megvalósításához. Elsőként a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács jelentkezett a föl­hívásra, mivel éppen akkor ke­restek új funkciót a teljes fölújítást igénylő kecskeméti ortodox zsinagógának. Egy esztendeje aztán megkezdőd­hetett az újjáépítés, amit a megye a 116 települési önkor­mányzat egyetértésével 23 mil­lió forinttal támogatott, a mi­nisztérium pedig tíz, a mű­emlékfelügyelőség 4 millió fo­rinttal. A múzeum működtetésének, fenntartásának anyagi fede­zetéről a Magyar Fotográfiai Alapítvány gondoskodik. Számláján egyelőre mintegy 4 millió forint van. Ahhoz azon­ban, hogy a múzeum műkö­désének feltételeit biztosítani lehessen, mintegy tízmillió körüli összegre lesz szükség. A nyilvánosság számára jö­vő tavasszal nyitják meg a múzeumot, amelynek szakmai megnyitására szombaton került sor Kecskeméten. Kőtörő Miklós, a megyei önkormány­zat elnöke adta át az épületet, megnyitó beszédet Nemes­­kürty István mondott. Úgy méltatva a fotográfiát, mint ami a tűnő múlt emlékeit hite­lesebben képes megragadni, mint bármely levéltári gyűj­temény. Ahhoz képest pedig, hogy a századelőn már abban reménykedtek az optimisták, hogy minden városnak meg­lesz a saját fotográfiai múzeu­ma, egy ország fogadhatja örömmel e késve és egyet­lenként megnyílt, de végre megszületett intézményt. Mert - mint Nemeskürty István hozzátette: bár versek tízezrei is méltán kallódhatnak el év­századok rostáján kihullva, mert méltatlanok a megőrzés­re, bárki által egy szerencsés pillanatban készített fotográfia fontossá és kiemelkedően ér­tékessé válhat bármely jövő­ben. E gondolatmenetet folytatta Kincses Károly múzeum igaz­gató is, kifejtve, hogy bár ez a múzeum mindenestől elférne a bradfordi fotográfiai múzeum előcsarnokában, mégis otthont nyújthat a magyar fotográfiá­nak. Az intézmény birtokában egyelőre mintegy százezer mű­tárgy és dokumentum van, s e mennyiség mintegy három­szorosát képesek majd fogadni és kezelni. Végül hadd adjuk közre az alapítvány számlaszámát, azok kedvéért, akik támogatni sze­retnék e kezdeményezést, amelyhez eddig 48 intézmény és magánszemély járult hozzá. Magyar Fotográfiai Alapít­vány, Budapest Bank 208- 25135. SZ. I. (Fotó: Nagy László) A művészet maga a remény A művészet nem ráadása az életnek, hanem talán a lé­nyege. A szépségnek meg kell váltania a világot, hisz a jó­ság társa. Minden művész alkotásával szellemi táplálékot, biztatást, reményt ad, ezért, ami feltámad bennünk egy mű láttán, hallatán, az maga a remény, a szép üzenete, enélkül nem érdemes élni - mondta dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és oktatási miniszter a makói József Attila Mú­zeumban, ahol pénteken délután megnyitotta Zolcsák Sándor neves erdélyi festőművész kiállítását. A művészetet minden generációnak újra meg kellett hódítania, ezért ez a küzdelem szükségszerűen áldozatokkal is jár - folytatta tovább a miniszter úr. Áldozatok, lemon­dások nélkül a művészet nem létezik. Értelme viszont abban keresendő, hogy bepillantást nyújt egy másik világba, s ennek rejtett üzenetét juttatja el hozzánk, megosztván ezáltal velünk is a közös örömöt, a fölfedezés örömét. A kiállításmegnyitón jelen volt Sánta Sándor, a város polgármestere, dr. Mihály Zoltán országgyűlési képviselő, a festő és neje, a miniszter urat pedig Halmágyi Pál, a mú­zeum igazgatója köszöntötte. A rendezvényt a Bartók Béla Általános Iskola növendékeinek fellépése és zenés össze­állítása tette még ünnepélyesebbé. 2 (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter hosszan ecse­telte az érzelmi nevelés jelen­tőségét, amelyet igenis, fel kell vállalniuk az iskoláknak. Felsőoktatásunk mostohább helyzetben van, mint az alap­fokú. Fele annyian tanulnak nálunk, mint fejlett orszá­gokban, és fele annyi költséget fordítanak képzésükre, ráadá­sul az értelmiség jelentős része ma is elhagyja az országot. A felsőoktatásban is szükség van az intézmények közötti „át­járhatóság” biztosítására. Zanzásítva körülbelül erről szólt a miniszter előadása. Úgy tűnt azonban, hogy nem csu­pán a tudósítóban maradt hi­ányérzet. Az oktatás gyeplőjét kezében tartó előadónak talán nem esztétikáról és pedagógiai módszertanról kellett volna főként beszélnie, hanem sokkal bővebben a kormány okta­táspolitikájáról. A hozzászólók ebben az érzésemben megerő­sítettek. Makó polgármestere aggo­dalmát fejezte ki: az önkor­mányzatoknak szinte semmi jogosítványuk nem marad az új törvény elképzelései szerint. Az egyik pedagógus prózai, de lényegi kérdésre tapintott: mi lesz a pedagógusok anyagi megbecsülésével," a béka-pers­pektívából való szemlélődés lassan elviselhetetlen. A mi­niszter jövőre tíz plusz öt százalék béremelést ígért. A Gazsó-féle - azóta már lapátra került - tervezetet jobbnak ítélte az egyik hozzászóló, szerinte a mostani visszalépés. Amennyiben a felállítandó területi oktatási központok, „kisminisztériu­­mok” kezébe hatalmat adnak, akkor az egyenlő az iskolák, a pedagógus kezének megkö­tésével. Fölösleges az isko­laszék az intézmények nyakán. A miniszter válaszában el­mondta, hogy ezek a köz­pontok csupán törvényességi ellenőrzést végeznek, és a legjobb pedagógusok véle­ményét kérik ki. Arról már nem szólt a fáma, hogy kik mondják meg: kik a legjobb pedagógusok? A vitában megnyilvánuló tanárok hangjából aggodalom csendült ki, az oktatási törvény tervezetét erősen centralizált­nak ítélték. Mi lesz az is­kolák, a pedagógusok önálló­ságával? Andrásfalvy Bertalan természetesen igyekezett meg­nyugtatni őket: semmi ok az aggodalomra. A hallgatóság ezt kétkedő hümmögéssel fogadta. Ahogy a vak mondta: majd meglátjuk. V. FEKETE SÁNDOR ? fff. & ?ff: '& ' g |É| :£*■? f| W? WI­' M :fe || | II f # I ill * v ^ W I 41| f # I ff # < Pentagonaléból Hexagonale Jugoszláviát megszűntnek tekinti. A Hexagonale regionális együttműködés tudomásul vette, hogy Jugoszlávia nincs többé, és alkalmazkodik a ki­alakult helyzethez, de nem kirekeszteni akarja a széthulló országot, hanem segíteni a békés rendezést és kibon­takozást. Az elnökséget azon­ban, amit július óta a belgrádi szövetségi kormánynak kellene betöltenie, januártól Ausztriára ruházzák át.­­ Ebben állapo­dott meg egymással az együtt­működési szervezet öt tagor­szága szombaton Velencében megtartott rendkívüli ülésén, amelyet az olasz diplomácia készített elő. Gianni de Michelis olasz külügyminiszter elnökletével Jeszenszky Géza magyar, Alois Mock osztrák, Krzysztof Skubiszewski lengyel kül­ügyminiszter és a csehszlovák külügyminiszter-helyettes azért ült össze, hogy megvizsgálja a jugoszláv válság következmé­nyeit a közép-európai regio­nális együttműködésre. A Hexagonale országai nem kívántak elébe vágni a hágai konferencia, az EK és az ENSZ erőfeszítéseinek, s egyetértettek abban, hogy a szervezet igazodik majd ahhoz az elrendezéshez, ami e fő mokon kialakulhat Ju­­szláviát illetően. Mind az résztvevő hangsúlyozta, de támogatja az ENSZ és Le Carrington erőfeszítése egyetért békefenntartó­it Jugoszláviába küldésével. Olaszország, mint az EK a Nyugat-európai Unió tat részt kíván venni ezekben erőkben. Ezzel szemben, J­ezenszky Géza megismételte magyar álláspontot: „Szom­szédos ország vagyunk és nap­számú magyar kisebbség él Vajdaságban, így nem sem szerencsés katonai részvét­­ünk”. Ugyanezt mond Ausztria nevében Alois Moc is. De Michelis megerősített hogy az Európai Közössé december 18-án elismeri Szlo­véniát és Horvátországot. Jeszenszky Géza azt mondt az ülés után a magyar újság­íróknak, nem az volt célhog kizárják Jugoszláviát az együtt­működésből, hanem az, hog segítséget adjunk a béke­rendezéshez. Jugoszlávia ala­pító tag a Hexagonaléban amely nehezen létezne ennél az országnak a kiválásával. Már Vásárhelyen is mérik A koleszterin rizikója A statisztika szerint Ma­gyarországon évente 28 ezren kapnak infarktust, s körülbelül 14 ezren meg is halnak miatta. Az infarktus veszélyét az öröklődő hajlam mellett úgy­nevezett rizikófaktorok is növelhetik. Minél több van jelen belőlük egy-egy ember életmódjában, annál jobban hatványozódik a veszélye an­nak, hogy az megbetegedjen. A legfőbb kockázati tényezők: a magas vérnyomás, a do­hányzás, a stressz, a helytelen étrend, az elhízás, valamint a vér magas koleszterinszintje. Míg ezek közül a többséggel tisztában lehet mindenki, hiszen azt, hogy helytelenül étkezik-e valaki, biztosan tudja, ahogy azt is, hogy dohányzik-e vagy magas-e a vérnyomása, azt csak rövid ideje tudhatja meg, hogy milyen a vérének a kolesz­terinszintje. Ha emlékeznek az olva­sóink, széles publicitást kapott, amikor a tavaszi BNV-n, s ugyanabban az időpontban a főváros több pontján egy prak­tikus, hordozható gép segít­ségével bárki meghatároz­­tathatta koleszterinszintjét. Az őszi BNV ideje alatt megis­métlődött az akció, igaz, hogy akkor már térítés ellenében végezték el ezt a vizsgálatot. Nos, ha ezek után valaki kí­váncsi, akkor nem kell Pestre utaznia, hiszen Vásárhelyen dr. Benczédi Ferencnek a ren­delkezésére áll egy ilyen ügyes kis készülék. A rövid ideig tartó vizsgálat során­­ az ujj­hegyből egyetlen csepp vért véve — percek alatt megtud­hatja mindenki, hogy nor­mális-e a koleszterinszintje, s ha az magasabb a kelleténél, akkor orvosi tanácsot kap az életmódjára, táplálkozására vonatkozóan. Ezek segítsé­gével (már ha megfogadja őket valaki) alaposan csökkenthető az érelmeszesedés, valamint az infarktus veszélye. KOROM ANDRÁS HÉTFŐ, 1991. DECEMBER 2.

Next