Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1993. március (50. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
• Mit szeret a miniszter? • Pengeváltás után: kompromisszum A szülők nyugodjanak meg! Lapunk hallatán „megenyhült”, s bár az idő szorításában, de másfél órás eszmefuttatása után - mely nemzeti sorskérdéseinket összefüggően taglalta - rendelkezésünkre állt. Attól azonban határozottan elzárkózott, hogy MDF-ügyvezetőként megossza gondolatait az olvasóval. Kedvenc „vesszőparipájával” hozakodott elő: - Tanítani szeretek, jobban, mint honvédelmet csinálni. Közben rájöttem, hogy ez utóbbi legalább annyira fontos, mint a tanítás. „ Mit szeretne ön tanáremberként - elérni, látni és tapasztalni a történelemoktatás területén? - Amiről beszéltem: az úgynevezett nemzeti sorskérdések tárgyilagos, tényszerű oktatását. Sajnos, történelemoktatásunk legnagyobb hibája az, hogy a gyerekek előtt elsikkadnak a tények, s az agyonrágott adatok között nincs nagyobb rálátása a hallgatónak és a tanulónak arra, hogy mi is történt ezzel az országgal, ezzel a nemzettel. - Lapunkban pengeváltásnak minősítettük az Országgyűlés honvédelmi alapelvekről szóló vitáját. Mi várható ezen a téren? - Minden jel arra utal, hogy Míg Tóth János, a Magyar Honvédség szegedi helyőrségi klubjának igazgatója üdvözölte Für Lajost, s a jelenlevő hivatalos személyek bemutatása zajlott - elsőnek Arday Lajos, nyugállomású ezredes, a TIB dél-alföldi régiójának elnöke tette tiszteletét a haza honvédőinek minisztere előtt - a történészként várt előadó újságírók jelenléte iránt érdeklődött... az ellenzéki pártok képviselői is készséget mutatnak - akár a kormányzati oldal - egy értelmes, okos kompromisszum létrejöttére. Ezt a kompromisszumot belátható időn belül, remélem, két hét sem telik el, elfogadja a Parlament, így van, Jenő? - fordult a miniszter Póda Jenő országgyűlési képviselőhöz, aki a Honvédelmi Bizottság titkáraként jó ismerője a kérdéskörnek. S míg a szegedi képviselő három hétre taksálta az elfogadást, a miniszter tovább folytatta gondolatait. - Elfogadhatatlan az az ellenzéki indítvány, hogy vonjuk vissza elképzeléseinket, s adjunk be egy másik tervezetet. Korábban többfordulós egyeztetés volt ebben az ügyben a tisztelt ellenzéki képviselőkkel. Múlt hét szerdáján vonult be egy újabb nemzedék a hadseregbe. A nemzetközi, elsősorban délvidéki helyzetre tekintettel, a szülők nyugtalanok. Mit üzen a most bevonult, vagy később bevonuló fiatalok szüleinek? Mérjék fel: miért fontos a nemzet tagjai számára, hogy ezt a kötelezettségüket teljesítsék? A honvédségnél eltöltött 12 hónap kitűnő alkalom arra, hogy a fiatalok egyfajta technikát - bármit is mondanak róla: korszerű technikáról van szó - elsajátítsanak, s nem mindegy, milyen fokon sikerül ez nekik. A tanulás, a leleményesebbé válás szélesebb világlátást biztosít a fiatalnak, mélyebben, másként gondolkodik, újabb összefüggésekben képes alkalmazni a tanultakat. A szülők pedig nyugodjanak meg. PATAKI SÁNDOR Mint elhangzott: az utóbbi években rendkívüli mértékben romlott a cigányság szociális és társadalmi helyzete, a raszszista csoportok megjelenésével pedig fenyegetett helyzetbe kerültek. Úgy ítélik meg: a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket az etnikum problémáinak rendezéséhez. A javasolt törvénytervezetben különösen azt a passzust sérelmezik, amely szerint egy településen csak akkor nyílik lehetőség kisebbségi önkormányzat létrehozására, ha a megválasztott képviselők 50 százalék plusz 1 arányban valamely kisebbség tagjának tartják magukat. A Roma Parlament javaslata szerint egy településen már 50 valamely nemzetiséghez tartozó választópolgár hozhasson létre kisebbségi önkormányzatot. Úgy vélik, a törvénytervezet kidolgozásánál a kormány eltért az 1991-ben, a kisebbségi kerekasztallal történt tárgyalásokon kialakult konszenzustól. A cigányszervezetek anyagi támogatását is kevésnek tartják: az összes cigányszervezet 90 millió forintot kapott, ez a helyi szervezetekre lebontva csak évi 20-25 ezer forintot jelent. Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a kormányzat elsősorban a kulturális vagy a kormányhoz lojális cigányszervezeteket támogatja, ugyanakkor a cigányság politikai önszerveződései nem kapnak működésükhöz elegendő pénzt. A kongresszuson a kétéves múltra visszatekintő szervezet eddigi munkájának áttekintése mellett kisebb mértékben módosították az alapszabályt, s újraválasztották a vezetőséget. A korábbi ismert nevek közül Osztojkán Béla maradt ki az új vezetőtestületből. Ő nem jelöltette magát, mivel politikai nézetkülönbségei voltak a többi vezetőségi taggal. A magyarországi Roma Parlament III. kongresszusának végén Göncz Árpád köztársasági elnök mondott rövid beszédet, majd a jelenlévők kérdéseire válaszolt. A köztársasági elnök hangsúlyozta: a cigányprobléma egyben magyar probléma is, hiszen az egész társadalomra kihat a lakosság 6-7 százalékát kitevő cigányság helyzete. Mint Göncz Árpád elmondta: a halmozottan hátrányos helyzetű etnikumot sújtja legjobban a munkanélküliség, körükben legnagyobb a gyermekhalandóság, és a legrövidebb a várható élettartam. Az államfő utalt a cigányszervezetek szerepének fontosságára, s kijelentette: a belső vita szükséges, bizonyos szintet meghaladóan azonban öngyilkossághoz vezet. A cigányszervezeteknek kéz a kézben kell haladniuk - tette hozzá. A polgári társadalom - mint az elnök mondta - azt jelenti: mindenki tudja jogait és kötelességét. A polgárosodásnak - csakúgy, mint az egész társadalomban - a cigányság körében is meg kell történnie, habár ez nagyon nehéz feladat. Göncz Árpád hangsúlyozta a tanulás, a szakképzés fontosságát, e kérdésben a cigánycsaládokra is nagy felelősség hárul. Az oktatással kapcsolatban még elmondta: nagyon szeretné, ha a művelődési minisztériumban lenne cigányügyi előadó, s ez ügyben már tett is lépéseket. A cigányság integrációjáról szólva kijelentette: ez mind a cigánytársadalom, mind a többségi társadalom részéről erőfeszítéseket igényel. A skinhead-jelenséggel kapcsolatban megjegyezte, az idegenellenesség és a rasszizmus ma egyfajta „divathullám” a világban, ennek leküzdéséhez elsősorban a család és az iskola nevelő hatására van szükség. • Roma Parlament Horváth Aladár az elnök A Roma Parlament kisebbség- és cigányellenesnek tartja a kormány által javasolt kisebbségi törvényjavaslatot - hangzott el a Roma Parlament III. kongresszusának keretében tartott szombati sajtótájékoztatón, amelyet Horváth Aladár országgyűlési képviselő, a szervezet újraválasztott elnöke és Zsigó Jenő szóvivő tartott. • Vadászok és természetvédők szövetsége A nyúl viszi a puskát el A földeáki vadásztársaságban már régen rájöttek arra, hogy óvni, gondozni kell az erdők-mezők élővilágát - megelőzve ezzel a végső kipusztulást. Térségükben jól bevált a vadak takarmánybiztosító búvóhelyeinek gondozása, a rendszeres téli etetésről nem is beszélve. Szövetséget, megállapodást kötöttek a falubeli természetbarát körrel, akik barangolásaik során figyelik, jegyzik az esetleges rendellenes dolgokat a térségben. A vadászok rövidesen megkezdik majd a dúvadaknak számító szarkák kilövését, fészkestül együtt. Mielőtt azonban ezt az akciót megkezdenék, a természetvédők megvizsgálnak minden fészket. Ugyanis gyakran előfordul, hogy kihalóban lévő, védett ragadozó madarak -mint a kék és vörös vércsék - vernek tanyát a szarkák otthonában. Piros festékkel megjelölik az ilyen fák törzsét, fenntartva a környék biológiai egyensúlyát. A fácánokat keltetéssel jó eredménnyel szaporítják. Sajnos, a gyérülő „tapsifüles-állományon” csak a kilövések korlátozásával tudnak segíteni. Vége már a vadászszezonnak. Ez esetben képletesen szólva, talán azt is megengedhetnék, hogy a nyúl vigye a puskát... Pitvarost elhagyva, Mezőhegyes irányában például a lucernatáblákba T alakú ülőfákat helyeztek ki az egerészölyvek számára. Rájöttek, hogy olcsóbb és veszélytelenebb a biológiai védekezés a rágcsálók ellen, mint a vegyszerezés. O. T. 2 A KRESZ-ben új fogalomként jelenik meg a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi meghajtású kerekes szék, amely, ha sík úton önerejéből 6 km/óra sebességgel nem képes haladni, akkor a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes székhez, továbbá a gyermekkocsihoz és talicskához hasonlóan, nem minősülnek járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek a gyalogosok kategóriájába sorolhatók. A kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozottak részére is lehetővé kell tenni, hogy az úttesten közlekedhessenek, abban az esetben persze, ha a járdán vagy az úttest melleti területen valamely oknál fogva nem lehet közlekedni. Erre a körülményre viszont a gépjárművek vezetőinek a figyelmét is fel kell hívni, s ez indokolja az új szabály KRESZ-be való felvételét. Az úttesten való közlekedés általános szabálya, hogy a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig az úttest menetirány szerinti jobb oldalán haladhatnak. Lakott területen: 50 km/ óra... A KRESZ-ben történő módosítások közül nyilvánvalóan a lakott területeken személygépkocsival és motorkerékpárral való közlekedésben az eddigi 60 km/ óra sebesség 50 km/ órára való korlátozása a legismertebb, annál inkább, mert a legtöbb közlekedőt érinti. Hogy mi indokolta csökkentést? Elsősorban a hazai közúti közlekedésbiztonság drámai helyzete, amelyet a közlekedési statisztikák is alátámasztanak. Az európai országok között az utolsó helyek egyikén vagyunk, s a fajlagos - jármű vagy lakosságszámra vetített - baleseti mutatóink kétszerháromszor rosszabbak, mint az európai átlag. Ezt bizonyítja az az adat is, amely szerint Nagy- Britanniában a száz balesetre eső halálos áldozatok száma 1, Németországban 2, Ausztriában 3, Magyarországon pedig 9! A baleseti kockázat és a balesetek súlyosságának csökkentése érdekében más országok tapasztalatait figyelembe véve - indokolt a személygépkocsikra is a megengedett sebesség lakott területen belüli 50 km/ órára történő csökkentése. Európában egyébként az EK országaiban, illetve Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Svájcban, Ausztriában is ennyi a legnagyobb megengedett sebesség. A sebességcsökkentés bevezetése előtt és az azt követően elvégzett vizsgálatok szerint a közúti balesetek száma 20-30 százalékkal, a személyi sérüléseké pedig ennél is jelentősebb mértékben csökkent. • Módosult a KRESZ (2.) Lakott területen, lassabban • Jön a gáz, jön a gáz... * * • Gál János tanácsnok lett Begyűjtik a csanyi vandálokat (?) Csanytelek az utóbbi időkben gyakorta adta tanújelét annak, hogy nem kívülről, nem felülről várja a segítséget. Ekképp történt ez a legutóbbi testületi ülésen is, amikor a testület olyan döntést hozott, mellyel - remélhetőleg - hathatósan javítani tud a falu közbiztonságán. Gál János önkormányzati képviselő személyében közbiztonsági tanácsnokot választott a képviselőtestület. Jelen pillanatban e funkciót még mindössze ketten látják el a megyében - a másik tanácsnok Szegeden folytatja tevékenységét. Gál János számára nem idegen a feladat. Tevékenysége mindenekelőtt a falu közbiztonságának javítására összpontosul, amely egyébként nem rosszabb a megyei átlagos helyzetnél. A falu életében - egyebek mellett - a diszkót követő randalírozások okoznak különös gondot. Az utóbbi időkben minden hétvégén néhány - italtól nekihevült - ifjú azzal (is) igyekszik erejét fitogtatni, hogy az útjába eső ablakokat sorra kiveri, kíméletlenül tördel derékba kis fákat. Ez természetesen kiváltja a lakosság nemtetszését, nem ritkán haragját. Bizonyítják ezt maguk a képviselők is, akikhez egyre sűrűbben fordulnak bejelentéssel, panasszal a megkárosítottak, a községért aggódok. A közbiztonsági tanácsnok szükségességét tehát maga az élet követeli. A feladat, melyet el kell látnia, nem egyszemélyes. Ezért várják mindazok közreműködését, akik féltik a falu közbiztonságát és szeretnék óvni azt. Munkájuk kezdetben a községben feladatot ellátó körzeti megbízottakéhoz szervesen kapcsolódna, a későbbiekben pedig a létrehozandó rendőrállomás munkájába tagozódna be. Gál János elképzeléseit is felvázolta a testület előtt, amikor a közbiztonsági tanácsnok funkcióját elvállalta. Kapus János - elsősorban vállalkozói minőségben - a munkát megkönnyítendő, két darab CB-készülék ajándékozására tett ígéretet. (Az ajánlat ott, helyben elfogadtatott!) Nem kevésbé fontos volt a testület következő döntése: elfogadták az 1993. évi költségvetési tervet. Mint ismeretes, előző ülésén elnapolták azzal, hogy vessék alaposabb vizsgálódás tárgyává a pénzügyi előterjesztést: hol, milyen költségek átcsoportosításával, elhagyásával lehetséges a meglehetősen szűkös adottságok minél optimálisabb hasznosítása. Kilencvenhét és fél milliós bevétellel, s ugyanilyen mértékű kiadással gazdálkodhat ebben az évben az önkormányzat. Beépítésre kerültbevételként és természetesen kiadásként is) az a 30 milliós tétel, melynek felvételével a döntő lépés gázügyben megtörténik. Erről részletesebben a község lakói a március 14-i falugyűlésen hallhatnak. Veres János polgármester tájékoztatta a testületet a gáz bevezetéséhez kapcsolódó tárgyalásai során eddig szerzett információiról. Mind inkább úgy tűnik, előbb-utóbb meggyulladhat a gáz Csanyteleken is. A lakosság részéről érkező jelzések azt igazolják, hogy egyre többen szeretnének belekapcsolódni abba a programba, amely nemcsak az egyéni életvitelben jelent majd könnyebbséget, de jelentős lépés lesz ez a falu életében is. LEHOCZKY LEOPOLDINA A Borászok figyelmébe Kié a legjobb? A csongrádi Kertbarát Klub nemes vetélkedőre hívja nemcsak a csongrádi, hanem a megye valamennyi bortermelőjét. Holnap, kedden 8-tól 12-ig, délután 2-től 4-ig a Csongrádi Művelődési Központ I. emeletén lehet leadni a bormintákat kétliteres, zöld üvegben. A nevezési díj mindössze száz forint. A legjobb szakemberekből álló zsűri dönti el, kié a legjobb bor. Eredményt 5-én, csütörtökön, délután 5 órakor hirdetnek a borverseny színhelyén, a művelődési központban. HÉTFŐ, 1993. MÁRCIUS 1.