Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1993. március (50. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

• Mit szeret a miniszter? • Pengeváltás után: kompromisszum A szülők nyugodjanak meg! Lapunk hallatán „megeny­hült”, s bár az idő szorításában, de másfél órás eszmefuttatása után - mely nemzeti sorskér­déseinket összefüggően taglal­ta - rendelkezésünkre állt. Attól azonban határozottan el­zárkózott, hogy MDF-ügyve­­zetőként megossza gondolatait az olvasóval. Kedvenc „vessző­­paripájával” hozakodott elő: - Tanítani szeretek, jobban, mint honvédelmet csinálni. Közben rájöttem, hogy ez utóbbi legalább annyira fontos, mint a tanítás. „ Mit szeretne ön­­ ta­náremberként - elérni, lát­ni és tapasztalni a törté­nelemoktatás területén? - Amiről beszéltem: az úgy­nevezett nemzeti sorskérdések tárgyilagos, tényszerű oktatá­sát. Sajnos, történelemok­tatásunk legnagyobb hibája az, hogy a gyerekek előtt elsik­kadnak a tények, s az agyon­rágott adatok között nincs nagyobb rálátása a hallgatónak és a tanulónak arra, hogy mi is történt ezzel az országgal, ezzel a nemzettel. - Lapunkban pengevál­tásnak minősítettük az Országgyűlés honvédelmi alapelvekről szóló vitáját. Mi várható ezen a téren? - Minden jel arra utal, hogy Míg Tóth János, a Magyar Honvédség szegedi helyőrségi klubjának igazgatója üd­vözölte Für Lajost, s a jelen­levő hivatalos személyek be­mutatása zajlott - elsőnek Arday Lajos, nyugállomású ezredes, a TIB dél-alföldi régiójának elnöke tette tisz­teletét a haza honvédőinek minisztere előtt - a történész­ként várt előadó újságírók jelenléte iránt érdeklődött... az ellenzéki pártok képviselői is készséget mutatnak - akár a kormányzati oldal - egy értel­mes, okos kompromisszum létrejöttére. Ezt a kompro­misszumot belátható időn belül, remélem, két hét sem telik el, elfogadja a Parlament, így van, Jenő? - fordult a mi­niszter Póda Jenő ország­­gyűlési képviselőhöz, aki a Honvédelmi Bizottság titkára­ként jó ismerője a kérdéskör­nek. S míg a szegedi képviselő három hétre taksálta az elfo­gadást, a miniszter tovább folytatta gondolatait. - Elfo­gadhatatlan az az ellenzéki indítvány, hogy vonjuk vissza elképzeléseinket, s adjunk be egy másik tervezetet. Koráb­ban többfordulós egyeztetés volt ebben az ügyben a tisztelt ellenzéki képviselőkkel.­­ Múlt hét szerdáján vonult be egy újabb nem­zedék a hadseregbe. A nem­zetközi, elsősorban délvidé­ki helyzetre tekintettel, a szülők nyugtalanok. Mit üzen a most bevonult, vagy később bevonuló fiatalok szüleinek?­­ Mérjék fel: miért fontos a nemzet tagjai számára, hogy ezt a kötelezettségüket teljesít­sék? A honvédségnél eltöltött 12 hónap kitűnő alkalom arra, hogy a fiatalok egyfajta techni­kát - bármit is mondanak róla: korszerű technikáról van szó - elsajátítsanak, s nem mindegy, milyen fokon sikerül ez nekik. A tanulás, a leleményesebbé válás szélesebb világlátást biztosít a fiatalnak, mélyebben, másként gondolkodik, újabb összefüggésekben képes alkal­mazni a tanultakat. A szülők pedig nyugodjanak meg. PATAKI SÁNDOR Mint elhangzott: az utóbbi években rendkívüli mértékben romlott a cigányság szociális és társadalmi helyzete, a rasz­­szista csoportok megjelené­sével pedig fenyegetett hely­zetbe kerültek. Úgy ítélik meg: a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket az etni­kum problémáinak rendezésé­hez. A javasolt törvényter­vezetben különösen azt a passzust sérelmezik, amely szerint egy településen csak akkor nyílik lehetőség kisebb­ségi önkormányzat létrehozá­sára, ha a megválasztott kép­viselők 50 százalék plusz 1 arányban valamely kisebbség tagjának tartják magukat. A Roma Parlament javaslata szerint egy településen már 50 valamely nemzetiséghez tarto­zó választópolgár hozhasson létre kisebbségi önkormányza­tot. Úgy vélik, a törvényter­vezet kidolgozásánál a kor­mány eltért az 1991-ben, a ki­sebbségi kerekasztallal történt tárgyalásokon kialakult kon­szenzustól. A cigányszerve­zetek anyagi támogatását is kevésnek tartják: az összes cigányszervezet 90 millió fo­rintot kapott, ez a helyi szer­vezetekre lebontva csak évi 20-25 ezer forintot jelent. Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a kormány­zat elsősorban a kulturális vagy a kormányhoz lojális ci­gányszervezeteket támogatja, ugyanakkor a cigányság politi­kai önszerveződései nem kapnak működésükhöz elegen­dő pénzt. A kongresszuson a kétéves múltra visszatekintő szervezet eddigi munkájának áttekintése mellett kisebb mértékben mó­dosították az alapszabályt, s újraválasztották a vezetőséget. A korábbi ismert nevek közül Osztojkán Béla maradt ki az új vezetőtestületből. Ő nem jelöl­tette magát, mivel politikai né­zetkülönbségei voltak a többi vezetőségi taggal. A magyarországi Roma Par­lament III. kongresszusának végén Göncz Árpád köztársa­sági elnök mondott rövid be­szédet, majd a jelenlévők kér­déseire válaszolt. A köztársasági elnök hang­súlyozta: a cigányprobléma egyben magyar probléma is, hiszen az egész társadalomra kihat a lakosság 6-7 százalékát kitevő cigányság helyzete. Mint Göncz Árpád elmondta: a halmozottan hátrányos helyze­tű etnikumot sújtja legjobban a munkanélküliség, körükben legnagyobb a gyermekha­landóság, és a legrövidebb a várható élettartam. Az államfő utalt a cigányszervezetek sze­repének fontosságára, s kije­lentette: a belső vita szükséges, bizonyos szintet meghaladóan azonban öngyilkossághoz ve­zet. A cigányszervezeteknek kéz a kézben kell haladniuk - tette hozzá. A polgári társa­dalom - mint az elnök mondta - azt jelenti: mindenki tudja jogait és kötelességét. A pol­gárosodásnak - csakúgy, mint az egész társadalomban - a cigányság körében is meg kell történnie, habár ez nagyon nehéz feladat. Göncz Árpád hangsúlyozta a tanulás, a szak­képzés fontosságát, e kérdés­ben a cigánycsaládokra is nagy felelősség hárul. Az oktatással kapcsolatban még elmondta: nagyon szeretné, ha a műve­lődési minisztériumban lenne cigányügyi előadó, s ez ügyben már tett is lépéseket. A cigány­ság integrációjáról szólva kijelentette: ez mind a ci­gánytársadalom, mind a több­ségi társadalom részéről erő­feszítéseket igényel. A skin­­head-jelenséggel kapcsolatban megjegyezte, az idegenel­­lenesség és a rasszizmus ma egyfajta „divathullám” a vi­lágban, ennek leküzdéséhez elsősorban a család és az iskola nevelő hatására van szükség. • Roma Parlament Horváth Aladár az elnök A Roma Parlament kisebbség- és cigányellenesnek tartja a kormány által javasolt kisebbségi törvény­­javaslatot - hangzott el a Roma Parlament III. kong­resszusának keretében tartott szombati sajtótájé­koztatón, amelyet Horváth Aladár országgyűlési kép­viselő, a szervezet újraválasztott elnöke és Zsigó Jenő szóvivő tartott. • Vadászok és természetvédők szövetsége A nyúl viszi a puskát el A földeáki vadásztársaság­ban már régen rájöttek arra, hogy óvni, gondozni kell az erdők-mezők élővilágát - meg­előzve ezzel a végső kipusz­tulást.­­ Térségükben jól bevált a va­dak takarmánybiztosító búvó­helyeinek gondozása, a rend­szeres téli etetésről nem is beszélve. Szövetséget, megál­lapodást kötöttek a falubeli természetbarát körrel, akik barangolásaik során figyelik, jegyzik az esetleges rendel­lenes dolgokat a térségben. A vadászok rövidesen megkezdik majd a dúvadaknak számító szarkák kilövését, fészkestül együtt. Mielőtt azonban ezt az akciót megkezdenék, a termé­szetvédők megvizsgálnak min­den fészket. Ugyanis gyakran előfordul, hogy kihalóban lévő, védett ragadozó madarak -mint a kék és vörös vércsék - vernek tanyát a szarkák ott­honában. Piros festékkel meg­jelölik az ilyen fák törzsét, fenntartva a környék biológiai egyensúlyát. A fácánokat kel­tetéssel jó eredménnyel szapo­rítják. Sajnos, a gyérülő „tap­­sifüles-állományon” csak a kilövések korlátozásával tud­nak segíteni. Vége már a va­dászszezonnak. Ez esetben képletesen szólva, talán azt is megengedhetnék, hogy a­ nyúl vigye a puskát... Pitvarost elhagyva, Mezőhe­gyes irányában például a lu­cernatáblákba T alakú ülőfákat helyeztek ki az egerészölyvek számára. Rájöttek, hogy ol­csóbb és veszélytelenebb a biológiai védekezés a rágcsá­lók ellen, mint a vegyszerezés. O. T. 2 A KRESZ-ben új fogalom­ként jelenik meg a mozgás­­korlátozottak közlekedésére szolgáló gépi meghajtású ke­rekes­ szék, amely, ha sík úton önerejéből 6 km/óra sebesség­gel nem képes haladni, akkor a mozgáskorlátozottak köz­lekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes székhez, továbbá a gyermek­­kocsihoz és talicskához ha­sonlóan, nem minősülnek jár­műnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek a gyalo­gosok kategóriájába sorol­hatók. A kerekes székkel köz­lekedő mozgáskorlátozottak részére is lehetővé kell tenni, hogy az úttesten közlekedhes­senek, abban az esetben per­sze, ha a járdán vagy az úttest melleti területen valamely oknál fogva nem lehet köz­lekedni. Erre a körülményre viszont a gépjárművek veze­tőinek a figyelmét is fel kell hívni, s ez indokolja az új szabály KRESZ-be való felvé­telét. Az úttesten való közle­kedés általános szabálya, hogy a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a ke­rekes székkel közlekedő moz­gáskorlátozott gyalogosok mindig az úttest menetirány szerinti jobb oldalán halad­hatnak. Lakott területen: 50 km/ óra... A KRESZ-ben történő módosítások közül nyilván­valóan a lakott területeken személygépkocsival és motor­­kerékpárral való közlekedés­ben az eddigi 60 km/ óra sebesség 50 km/ órára való korlátozása a legismertebb, annál inkább, mert a legtöbb közlekedőt érinti. Hogy mi indokolta csökkentést? Első­sorban a hazai közúti közle­kedésbiztonság drámai hely­zete, amelyet a közlekedési statisztikák is alátámasztanak. Az európai országok között az utolsó helyek egyikén va­gyunk, s a fajlagos - jármű vagy lakosságszámra vetített - baleseti mutatóink kétszer­­háromszor rosszabbak, mint az európai átlag. Ezt bizonyítja az az adat is, amely szerint Nagy- Britanniában a száz balesetre eső halálos áldozatok száma 1, Németországban 2, Ausztriá­ban 3, Magyarországon pedig 9! A baleseti kockázat és a balesetek súlyosságának csök­kentése érdekében­­ más országok tapasztalatait figye­lembe véve - indokolt a sze­mélygépkocsikra is a megen­gedett sebesség lakott területen belüli 50 km/ órára történő csökkentése. Európában egyéb­ként az EK országaiban, illetve Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Svájcban, Ausztriában is ennyi a leg­nagyobb megengedett sebes­ség. A sebességcsökkentés bevezetése előtt és az azt követően elvégzett vizsgálatok szerint a közúti balesetek száma 20-30­ százalékkal, a személyi sérüléseké pedig ennél is jelentősebb mértékben csökkent. • Módosult a KRESZ (2.) Lakott területen, lassabban • Jön a gáz, jön a gáz... * * • Gál János tanácsnok lett Begyűjtik a csanyi vandálokat (?) Csanytelek az utóbbi idők­ben gyakorta adta tanújelét annak, hogy nem kívülről, nem felülről várja a segítséget. Ekképp történt ez a leg­utóbbi testületi ülésen is, ami­kor a testület olyan döntést ho­zott, mellyel - remélhetőleg - hathatósan javítani tud a falu közbiztonságán. Gál János ön­­kormányzati képviselő szemé­lyében közbiztonsági tanács­nokot választott a képviselő­­testület. Jelen pillanatban e funkciót még mindössze ketten látják el a megyében - a másik tanácsnok Szegeden folytatja tevékenységét. Gál János szá­mára nem idegen a feladat. Tevékenysége mindenekelőtt a falu közbiztonságának javítá­sára összpontosul, amely egyébként nem rosszabb a megyei átlagos helyzetnél. A falu életében - egyebek mellett - a diszkót követő ran­­dalírozások okoznak különös gondot. Az utóbbi időkben minden hétvégén néhány - italtól nekihevült - ifjú azzal (is) igyekszik erejét fitogtatni, hogy az útjába eső ablakokat sorra kiveri, kíméletlenül tör­del derékba kis fákat. Ez ter­mészetesen kiváltja a lakosság nemtetszését, nem ritkán ha­ragját. Bizonyítják ezt maguk a képviselők is, akikhez egyre sűrűbben fordulnak bejelen­téssel, panasszal a megká­rosítottak, a községért aggó­dok. A közbiztonsági tanács­nok szükségességét tehát maga az élet követeli. A feladat, melyet el kell látnia, nem egyszemélyes. Ezért várják mindazok közre­működését, akik féltik a falu közbiztonságát és szeretnék óvni azt. Munkájuk kezdetben a községben feladatot ellátó körzeti megbízottakéhoz szer­vesen kapcsolódna, a későb­biekben pedig a létrehozandó rendőrállomás munkájába ta­gozódna be. Gál János elképzeléseit is felvázolta a testület előtt, amikor a közbiztonsági tanács­nok funkcióját elvállalta. Ka­pus János - elsősorban vállal­kozói minőségben - a munkát megkönnyítendő, két darab CB-készülék ajándékozására tett ígéretet. (Az ajánlat ott, helyben elfogadtatott!) Nem kevésbé fontos volt a testület következő döntése: elfogadták az 1993. évi költ­ségvetési tervet. Mint isme­retes, előző ülésén elnapolták azzal, hogy vessék alaposabb vizsgálódás tárgyává a pénz­ügyi előterjesztést: hol, milyen költségek átcsoportosításával, elhagyásával lehetséges a meg­lehetősen szűkös adottságok minél optimálisabb hasznosí­tása. Kilencvenhét és fél mil­liós bevétellel, s ugyanilyen mértékű kiadással gazdálkod­hat ebben az évben az önkor­mányzat. Beépítésre került­­bevételként és természetesen kiadásként is) az a 30 milliós tétel, melynek felvételével a döntő lépés gázügyben megtör­ténik. Erről részletesebben a község lakói a március 14-i falugyűlésen hallhatnak. Veres János polgármester tájékoztatta a testületet a gáz bevezetéséhez kapcsolódó tárgyalásai során eddig szerzett információiról. Mind inkább úgy tűnik, előbb-utóbb meg­gyulladhat a gáz Csanyteleken is. A lakosság részéről érkező jelzések azt igazolják, hogy egyre többen szeretnének bele­kapcsolódni abba a programba, amely nemcsak az egyéni életvitelben jelent majd kön­nyebbséget, de jelentős lépés lesz ez a falu életében is. LEHOCZKY LEOPOLDINA A Borászok figyelmébe Kié a legjobb? A csongrádi Kert­barát Klub nemes vetélkedőre hívja nemcsak a csong­rádi, hanem a me­gye valamennyi bortermelőjét. Hol­nap, kedden 8-tól 12-ig, délután 2-től 4-ig a Csongrádi Művelődési Köz­pont I. emeletén lehet leadni a bor­mintákat kétliteres, zöld üvegben. A nevezési díj mind­össze száz forint. A legjobb szakem­berekből álló zsűri dönti el, kié a leg­jobb bor. Ered­ményt 5-én, csü­törtökön, délután 5 órakor hirdetnek a borverseny színhe­lyén, a művelődési központban. HÉTFŐ, 1993. MÁRCIUS 1.

Next