Délvilág, 1998. január (55. évfolyam)

1998-01-13

Kedd 1998. jan. 13. • Fontos válaszok a makói hagymaesten Minőségi maggal érvelnek A makói hagymater­­mesztők jövőjét megha­tározó vállalkozásról, a makói hagymakutató működtetésére létreho­zott kht.-ról is szó volt a tegnapi hagymaesten. A Hagyma Termékta­nács elnöke a termesz­tők előtt elmondta, a kutató ügye nem rende­ződött még véglegesen, a tárgyalások még foly­nak. A kht. gazdálkodni fog, bevételével kiegé­szíti a kutatásra kapott állami pénzt, és nem adminisztratív eszkö­zökkel, hanem a jelen­leginél is jobb minőségű szaporítóanyag felkíná­lásával kívánja majd rávenni a termesztőket arra, hogy ezután min­dig fémzárolt dughagy­­mát, feketemagot hasz­náljanak. A mezőgazdasági téli es­ték múlt heti rendezvényé­ről szóló tudósításunkban több olyan kérdés is fölme­rült, melyekre a tegnapi, második hagymaestén visszatértek az illetékesek. A makói városháza házas­ságkötő termében dr. Búzás Péter polgármester azt hangsúlyozta, hogy a makói hagyma hírnevét úgy lehet megőrizni, ha a makói hagyma ügyét a hagymából élő makóiak karolják föl, és megteremtik a pénzt a kuta­tás további finanszírozására. A polgármester szerint jó jel, hogy az önkormányzat­nak csak tíz százalékkal kel­lett beszállnia a kutató mű­ködtetésére létrehozott kht.­­ba, a törzstőke nagyobb ré­szét ugyanis tényleg a hagy­mából élő felvásárlók és ter­mesztő cégek fizették ki. Benkő Antal, a Hagyma Terméktanács elnöke el­mondta, hogy a makói kuta­tóállomás sorsa még nem rendeződött véglegesen, a kutató működtetésére létre­hozott helyi közhasznú tár­saság vagyonáról még foly­nak a tárgyalások, bár a leg­több ügyben már megszüle­tett a megállapodás. A ma­kói székhellyel és ötmilliós törzstőkével létrejövő Hagymakutató Kht.-nak a tervek szerint a termékta­nács, az önkormányzat, a Gazdasági Egyesület és több terméktanács-tag mel­lett huszonöt százalékban a régi gazda, a Zöldségter­mesztési Kutatóintézet Rt. is tulajdonosa lesz, a társa­sági szerződést azonban még nem írták alá. Ennek pedig az az oka, hogy a ZRI és a makói tulajdonosok kö­zött még nem született meg­állapodás arról, hogy a régi vagy az új gazda térítse meg a makói kutatóállomás által felhalmozott adósságot. Benkő Antal elmondta: a tárgyalásokon úgy érvelt, hogy annak kell megtéríte­nie ezt az adósságot, aki lét­rehozta. Az új kht. ezt a terhet most nem tudná magára vál­lalni, legföljebb is csak öt vagy tíz év múlva tudná visszafizetni a tartozást. Benkő Antal kifejtette: ha a társasági szerződést végre aláírja a ZKI is, a kht. a makói állami földeken gazdálkodik majd, és bevé­telével hozzájárul a kutató­állomás munkájához, a megfelelő mértékben kiegé­szítve a továbbra is érkező állami támogatást. Így nem csak arra lesz lehetőség, hogy új és új fajtákat alakít­sanak ki a kutatók, hanem arra is, hogy a jelenleginél jobb minőségű dughagymát és feketemagot állítsanak elő. A termesztőket a jobb minőségű vetőmag felkíná­lásával, és nem adminisztra­tív eszközökkel akarják rá­venni arra, hogy a kht.-tól vegyék a szaporítóanyagot, és ezután ne a feketén előál­lítottat használják. A mostani hagymaesten, éppúgy, mint az előzőn, több kérdés is felvetődött. Dr. Bamnóczki Attila, a ma­kói kutatóállomás vezetője egy legutóbb is felvetődött észrevételre válaszolva el­mondta: a makói hagyma­kutató állomásnak több mint tízezer hektárra való szapo­rítóanyag-készlete van, a dughagymás és a magról termesztett fajtákat együtt­véve, tehát mindenképpen elegendő ahhoz, hogy az idei igényeket kielégítse. A legutóbb felvetődött kérdésekre most mindenki választ kaphatott. Ezt köve­tően a vöröshagyma nö­vényvédelméről Török Mik­lós, a Kossuth Tsz szakem­bere szólt, a fokhagyma nö­vényvédelméről pedig Kiss Imre, a Csongrád megyei Növényegészségügyi és Ta­lajvédelmi Állomás növény­­védelmi felügyelője. Bakos András A HUNGERIT Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Rt. felvételre keres 1 fő felsőfokú élelmiszeripari végzettségű, esetleg oktatói gyakorlattal rendelkezető munkatársat gyakorlati oktatási vezető munkakörbe. Érdeklődni és jelentkezni a 63-312-022/112-es telefonszámon lehet. Ha Ön akkora hirdetési felületet vásárol, mint ezen hirdetésünk (100 hasábmilliméter), akkor egy olvasó tájékoztatása 6 fillérjébe || | ■ Hirdetési képviselőink I m jm fill segítségével Ön is If Q Pl 111 meggyőződhet számításunk AVI Vll helyességéről! • Felejtsük el a kannás bort? Rajtra kész palackozók A csongrádi és a bok­ros­ pincék vezetői elég­gé humánusan jártak el, amikor azt mondták: „Hozzátok be ezt a szó­lót, ne hagyjátok a tő­kén, mi ugyan nem fize­tünk érte, nincs miből, de itt tarthatjátok, amíg vevőre nem találtok." Utólag fölszámítják majd a tárolási díjat, termé­szetesen. A értékesítési nehézség elsősorban a nem minőségi fehér sző­lőkből készített borok esetében tartja magát igen makacsul. • A Csongrádi Hegyköz­ség tavalyi munkája meg­felelt-e a kívánalmak­nak? - kérdeztük Gulyás Ferenctől. - Induljunk ki abból, hogy addig szőlőt nem lehet átad­ni, bort eladni, amíg a minő­séget tanúsító származási bi­zonyítvány nincs a termelő birtokában. A feladatra föl­készültünk. Több mint hét­száz regisztrált tagja van a hegyközségnek. Vagyis Csongrádon és környékén ennyien értékesíthetnek sző­lőt vagy bort. Időben felhív­tuk erre a figyelmet. Kértük, a származási igazolásokat időben váltsák ki, s akkor ez nem okozhat gondot. Persze számoltunk vele, nem mind­annyian hallgatnak ránk. Ezért Bokroson, az önkor­mányzati kirendeltségen hegyközségi dolgozó fogadta a hét két napján az ügyfele­ket, Csongrádon (a városhá­zán) pedig a hét három nap­ján. A felvásárlási időszak­ban pedig mindkét pincéhez kiküldtünk egy-egy dolgo­zónkat, akik a helyszínen ké­szítették el az igazolásokat. Úgy érezzük, megtettük a tő­lünk telhetőt. Először csinál­tuk, vagyis ez volt a tanuló­évünk. Kaptunk persze táma­dást, bírálatot rendesen. Azt gondolták, a két emberünket azért „tettük ki” a pincékhez, hogy ezzel odatereljük a sző­lőt, hogy ott adják el. Ennek semmi alapja nem volt! Sőt öt nem csongrádi kereskedő­vel is felvettük a kapcsolatot és kértük, jöjjenek és vásá­roljanak! Csak érdekesség­ként említem: akik támadtak bennünket, mégse a vidéki felvásárlóknak adták a sző­lőt! Mi ezt persze nem kifo­gásoljuk. Mindent egybevé­ve a hegyközség megtette a magáét. Rengeteg munkával járt... • Hányan birkóztak ve­le? - Ha magamat nem szá­molom bele, akkor hatan. Csúcsidőben folyamatosan dolgoztunk. Előtte meghív­tuk a szőlőfelvásárlókat és a borkereskedőket, s tájékoz­tattuk őket a változásokról. Hogy a törvényt be lehessen tartani. Partnerek voltak. S akik vidékre vitték el a sző­lőt, azok is kifizették a hegy­községi járulékot. • Mit hozhat 1998 a sző­lősgazdáknak? - Új bortörvényünk van. Mégsem örülök felhőtlenül, mert kétségeim vannak. Sze­retném tudni, kinek kedvez, kinek nem. • Hogyan értelmezzük ezt a kétséget? - Eddig is volt bortör­vény, európai viszonylatban nem is rossz, lehet, hogy egy kicsit szigorú volt. Lényeg: azt se tudtuk betartatni. Akik eddig se nagyon törődtek a törvénnyel, azoknak hátha még nagyobb teret engedünk az újjal? Akik ellenőrzik az új törvény érvényesülését, azoknak el kellene ezen is gondolkod­ni. Ugyanis­ a származási bizonyítvány is hamisítható. Ha elkezdik, ak­kor mi változik? Tudom, pesszimista hozzáállás ez. Aki borral foglalkozott eddig is, az talán nem is csodálko­zik annyira. De legyünk opti­misták! Lesz foganatja az új törvénynek. Akkor, remélhe­tően rend lesz a borpiacon! Most, ‘98 januárjában egy dekával sem kevesebb a ha­misított bor, mint egy éve. - Mikor fellegzik be a kannás bornak? - Nem tudom, de be kell következnie. Palackozni kell a borokat. Enélkül nem lehet továbblépni. A Csongrádbor Kft. pincéjénél palackozó ké­szült és jómagam egy bo­­rászti eszközöket árusító céggel kötöttem egy megál­lapodást. Teljes vertikumot hoztak Bokrosra. A palacko­zómasinával együtt szűrő, dugozó, címkéző és a kupak­zsugorító is. Szívesen meg­mutatom gazdatársaimnak is. Nem olyan ördöngős dolog! Árát tekintve se. Egyébként: palackozni sokkal könnyebb, mint minőségi bort termelni. Bálint Gyula György Egyelőre még egy raktárban várja a „rajtot" a komplett borpalackozó - ennyi az egész! (Fotó: Enyedi Zoltán) Idén újra kemény bír­ságot fizetnek az enged­ély nélkül építkezők. Az új törvény szerint a be­épített érték 20-100 százalékát szabhatják ki büntetésként. A szi­gorítástól az utóbbi években erősen meg­romlott „építési fegye­lem" javulását remélik. A korábban kiszabható bírság ugyanis nem ri­asztotta el a gátlástalan vállalkozókat... A január 1-jétől érvényes, új építésügyi törvényben is­mét szerepel az „építésügyi bírság” tételese, amelyet a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján töröltek el. Eddig mindössze 30 ezer fo­rintra büntethették azokat, akik a pecsétes tervektől el­térően, esetleg teljesen „fe­ketén” építkeztek. A polgármesteri hivatal kötelessége eljárni ezekben az ügyekben. Csakhogy mire tudomásukra jut, hogy egy társasházra titokban ráhúz­tak még egy emeletet, vagy üzletté alakították a tervraj­zon még garázsnak jelölt he­lyiséget, többnyire késő... Szegeden „kényszerbon­tást” még nem rendeltek el - legalábbis a polgármesteri hivatal műszaki irodájának munkatársai nem emlékez­tek ilyen estre. Azt viszont elmondták, hogy tavaly összesen 117 esetben indí­tottak eljárást a fennmaradá­si engedély kiadására. A sza­bálytalanságok nagy része abból adódik, hogy az erede­ti, engedélyezett tervtől ki­­sebb-nagyobb mértékben el­térnek az építők. A szabályok megsértését legföljebb 30 ezer forintos bírság kiszabásával büntették - ez az összeg természetesen nem riasztotta el azokat a pénzéhes és gátlástalan építé­si vállalkozókat, akik minden eladható négyzetmétert „hasznosítottak.” A legjob­ban a társasházak építésénél lehetett keresni... A vállalko­zó megvette a telket, enged­élyeztette a tervet, azután a közös helyiségeket is lakás­ként, vagy üzletként értékesí­tette. A jóhiszemű, s az épít­tetés cseles fogásait nem is­merő lakásvásárló természe­tesen csak utólag értesült ar­ról, hogy leendő hajléka, a beépített tetőtér, tulajdonkép­pen padlás, ahol a macskákon kívül másnak nem szabadna szállást keresnie... Még az is elfordult, hogy az „élelmes” vállakozó a kapualjból is üz­letet csinált - méghozzá a szó szoros értelmében. Az építési hatóság ilyen­kor nem tehet mást, mint ki­adja a fennmaradási enged­élyt, és kiszabja az előírt bír­ságot. Persze a vállalkozó­nak gyakran már bottal üthe­tik a nyomát, a félrevezetett lakókat pedig nem lenne méltányos büntetni - ezért aztán a hivatal méltányos­ságból eltekint a pénz behaj­tásától. Az elmarasztaltak pedig fizetnek, mert a bírságot el­zárásra is változtathatják. Akkor pedig inkább pár ezer forint, mint néhány hét fog­ház... Az új építésügyi törvény már jóval szigorúbb: ha en­gedély nélkül, vagy a tervek­től eltérően épített házra bukkannak, százezres (netán milliós) bírságokat szabhat­nak ki. Meghatározzák az építmény „készültségi fokát” (magyarán, hogy hol tart az építkezés), s a kiszámolt ér­ték 20-100 százaléka lehet a bírság. Az építtetők tehát jól te­szik, ha a vállalkozó körmé­re néznek. Kérjék csak bát­ran az építési engedélyt, meg a hatóság pecsétjével hitele­sített tervet. Mert ha nem te­szik, a nyakukba varrt milli­ós bírsággal megterhelik az ingatlant, s ennek a tulajdoni lapon is nyoma marad. Nyilas Péter • Itt az építésügyi bírság Engedély nélkül - milliókért? A Nap 5 Árzuhanás • Budapest (MTI) Kilenc százalékot esett a Budapesti Értéktőzsde részvé­nyindexe hétfőn. A BUX zá­ráskor 7280 ponton állt, azaz 721 ponttal alacsonyabban, mint pénteken. A határidős index piacán napközben két­szer is meg kellett szakítani a kereskedést a limiteket meg­haladó ármozgások miatt. A távolabbi lejáratokban 1000 pontnál is többet estek az árak. A Mol árfolyama 5170 forintról 4700 forintra zuhant. A TVK-részvények ára 400 forinttal esett, 3030 forintot értek záráskor a társaság pa­pírjai. A BorsodChem 6860 forinton fejezte be a kereske­dést, ami 520 forintos érték­­vesztésnek felel meg. A Ma­­táv-részvények 927 forintot értek a kereskedés végén. A Richter-papírok ára 20 ezer 245 forintra esett. Az Egis­­részvények 11 ezer 480 forin­tot értek a nap végén. Az OTP ára 845 forinttal, 6705 forint­ra zuhant. A másik bankpapír, az Inter-Európa 17 ezer 750 forinton zárt. A Rába értéke 3400 forintról 3100 forintra csökkent. A kárpótlási jegy ára az általános esés ellenére erősödött, napközben az 1000 forintot is elérte, végül 980 forinton zárt. Ejtőernyős tragédia • Gödöllő (MTI) Szörnyet halt a gödöllői repülőtér felett végrehajtott ejtőernyős ugrás közben egy huszonhét éves, törökálinti lakos. Az eddigi vizsgálatok szerint a IX. kerületi ejtőer­nyős klub tagjai hajtottak végre ugrást a gödöllői repü­lőtéren. Az ugrást követően csak részben nyílt ki a sze­rencsétlenül járt fiatalember főejtőernyője, ezért oldotta azt, majd ezt követően meg­próbálta kinyitni a mentő­­ernyőt, sikertelenül. A sze­rencsétlenül járt ejtőernyős ezt megelőzően 84 ugrást hajtott végre. Vért kérnek • Hága (MTI) Egy holland lapjelentés szerint orosz szakértők vér­mintát akarnak kérni Julianna holland anyakirálynőtől is az utolsó orosz cár és családtagjai földi maradványaival kapcso­latos kételyek végleges elosz­latására. Vjacseszlav Popov, a cári család azonosítására felál­lított orosz elnöki bizottság egyik tagja a Handelsblad cí­mű rotterdami újságnak nyi­latkozva hangsúlyozta: min­den lehetőséget meg kell ra­gadni az azonosításhoz, ne­hogy elsietett döntést hozzon a bizottság. A 88 éves Julian­na anyakirálynőt több rokoni szál fűzi a Romanov-házhoz. Eddig több DNS-próbát is vé­geztek a maradványok azono­sításához. Az örökítőanyag hasonlóságának megállapítá­sára korábban hajszálat kértek Fülöp hercegtől, II. Erzsébet királynő férjétől is. Fakitermelők, figyelem! Nemesnyár-tönk folyamatos beszállítására partnereket keresünk. Telefon: 66-324-622

Next