Délvilág, 1999. december (56. évfolyam)

1999-12-02

Csütörtök, 1999. Dec. 2. Magyarország „megért" Budapest (MTI) Az OECD értékelése w­­tf szerint Magyarország sike­resen befejezte a gazdasági rendszerváltást, intézmé­nyi, gazdasági struktúráját tekintve érett az európai uniós tagságra - mondta Szegvári Péter, a Minisz­terelnöki Hivatal helyettes államtitkára az OECD sza­bályozási reform vizsgála­tának legfontosabb megáll­apításait ismertetve szerdai budapesti sajtótájékoztató­ján. Magyarország tavaly jelentkezett a vizsgálatra, amelynek készülő anyaga öt fejezetet ölel fel: a kor­mányzati kapacitást a ma­gas szintű szabályozás biz­tosítására, a versenypoliti­ka, a kereskedelempolitika, az energiapolitika és a telekommunikáció helyze­tét. Megbírságolt brókercég Budapest (MTI) Az Állami Pénz- és Tő­kepiaci Felügyelet 900 ezer forintra bírságolta a Posta­bank Értékpapírforgalma­zási és Befektetési Rt.-t, amiért üzleti irataira a nyil­vánosság számára is meg­közelíthető helyen, Buda­pesten a XV. kerületben ta­láltak rá, és így nyilvános­ságra is kerültek. Az rt.-től kikerült iratok jelentős ré­sze értékpapír-titkokat is tartalmazott. Merev álláspontok Budapest (MTI) Továbbra is nagy az el­térés a szakszervezetek és a munkaadói érdekképvi­seletek jövő évi minimál­bér-emelési elképzelései között; az álláspontok nem közeledtek az Országos Munkaügyi Tanács szerdai szakbizottsági ülésén sem. A szakszervezetek fenn­tartják 27 ezer forintos igé­nyüket, míg a munkaadói érdekképviseletek 24 ezer 500 forintot ajánlanak. A kormányzati oldal az ülé­sen változatlanul a jelenleg 22 ezer 500 forintos mini­málbér 25 ezer forintra emelését tartotta elfogad­hatónak. A partnerek a tárgyalást az OMT decem­ber 8-ára tervezett plenáris ülésén folytatják. Budapest (MTI) Ha megfeszülök sem tudok más célra több pénzt kicsavarni ebből a költségvetésből - jelentet­te ki Orbán Viktor minisz­terelnök a Magyar Rádió­nak adott szokásos szer­da reggeli interjújában. A kormányfő elismerte, hogy a kisgazdák jogos és szakmailag alátámasztott igényt fogalmaztak meg az agrárkiadások növelésére. Ál­láspontja szerint azonban ez az összeg nagyobb volt, mint ami indokolt lehet az ország teherbíró képessége szem­pontjából. Felhívta a figyel­met: a leggazdagabbak és legsikeresebbek kivételével szinte minden társadalmi cso­port - a nyugdíjasok, a fiata­lok, a gyermekes családok, a szakmunkások, az értelmisé­giek - elmondhatják, hogy vesztesei voltak az elmúlt tíz évnek. A miniszterelnök érvelése szerint a Független Kisgaz­dapárttal kötött kompro­misszum nem jelent nagyobb készpénzkiadást, hanem ar­ról van szó, hogy 55 milliárd forinttal emelkedik az az ere­detileg 10 milliárdos állami garancia, amelyet azoknak a gazdáknak szánnak, akik nem tudják visszafizetni a felvett hiteleket, de készek gazdaságuk újraszervezésére. A kormányfő kitért arra, hogy az adófizetők által befi­zetett pénz jelentős részét a kormánynak úgymond pos­tásként az adóssághitelek ka­mataira kell fordítania. Az adósságtörlesztéssel kapcsolatos eltérő vélemé­nyeket ismertetve Orbán Viktor úgy vélte: logikailag érthető az a gondolkodás, hogy ezeknek a hiteleknek a nagy részét az ország még 1990 előtt vette fel, amikor a magyar nép nem volt a maga ura, ennek hangoztatása azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy az adósságterhe­ket nem csökkentik, az új hi­teleket azonban rosszabb fel­tételek mellett veheti fel Ma­gyarország. Orbán Viktor véleménye szerint a járható út az, hogy az ország gazdasági teljesítő­­képességének növelésével és az infláció csökkentésével egyre kedvezőbb kamatozá­sú hiteleket vehet fel Ma­gyarország, és így folyama­tosan csökkenthető az adós­ságtörlesztés aránya a költ­ségvetésben. - A januártól életbe lépő új otthontámogatási rend­szernek köszönhetően jövőre akár kétszer annyi lakás épülhet - jelentette ki a mi­niszterelnök a kormány ked­di döntéseiről szólva. Orbán Viktor elmondta: változatlan feltételekkel, de szigorúbb ellenőrzés mellett vehető majd igénybe a szoci­álpolitikai támogatás. Beve­zetik az úgynevezett „fél szocpoltámogatást” is, ami lakásbővítésre és a komfort­­fokozat javítására használha­tó fel. Kiemelte emellett: mindenki számára, aki a Földhitel és Jelzálogbank Rt.-vel szerződésben álló pénzintézettől vesz fel hitelt, igénybe vehető lesz a kor­mány által biztosított három­­százalékos kamatkedvez­mény, a fiatal házaspárok és a legalább háromgyermekes családok pedig 10 éves idő­tartamra kedvezményes, 6-8 százalékos lakáshitel-kamat­hoz jutnak majd. A miniszterelnök közölte: a kormány jelenleg azt vizs­gálja, hogy a háromgyerme­kes családok után hogyan vehetnék igénybe a kétgyer­mekesek is a kedvezményes kamatot a nagyobb lakáshoz jutás érdekében. Orbán Viktor úgy látja, hogy a családokat sok eset­ben a szűk otthon tartja vissza több gyermek vállalá­sától. Ezért több négyzetmé­terrel növelni fogják az úgy­nevezett méltányolható la­kásterületet is. Orbán Viktor a költségvetésről „Több pénzt nem lehet kicsavarni" Kerekasztal-beszélgetés Vásárhelyen A sajtószabadság gumicsontja Van-e sajtószabadság, ha nincs cenzúra? címmel rendeztek kerekasztal-be­­szélgetést kedden este a vásárhelyi Fekete Sas Szálló dísztermében. A vendégek, Dlusztus Imre, lapunk főszerkesztője, Ke­reszty Gábor, a Tv 2 krea­tív főszerkesztője és Ta­nács István, a Népszabad­ság főmunkatársa egy do­logban értettek egyet: korlátok régen is voltak és most is vannak. • Milyen állapotban van a sajtószabadság a mai Magyar­­országon? - tudakolta Dicső Anikó, az est háziasszonya. Dlusztus Imre és Kereszty Gá­bor egyetértettek abban, hogy erről, a szakma művelőinek kellene beszélgetniük. Dlusz­tus Imre elmondta: a politiku­sok, a média vezető munkatár­sain keresztül próbálják meg befolyásolni a sajtót mint leg­hatékonyabb hírvivőt. Ettől azonban nem, csak saját magá­tól sérül a sajtószabadság. Az az újságíró ugyanis, aki szak­mailag alkalmatlan a pályára, nem tudja, hogyan működik a szabad sajtó. A Délmagyaror­szág Kft.-nél egy ember mond­ja meg, milyen cikk nem jelen­het meg: a főszerkesztő, s ez a sajtó működésének a rendje. Kereszty Gábor szerint a MTv 2-nél él a sajtószabadság. Azonban, amikor ő 1986-ban, a Petőfi Rádió ötödik sebesség című műsoránál dolgozni kez­dett, még adás előtt lehallgatta a műsor felvételét egy, a párt­központból kiküldött ember, s rábólintott, vagy változtatást kért. Ma viszont nincs ilyen ember. Tanács István szerint a párt­állami időkben, a csak író új­ságírók szemszögéből sem a sajtószabadság, sem annak hiá­nya nem volt teljes. Mindig voltak, s ma is vannak korlá­tok, s ezeket az újságíró főnö­kei testesítik meg. Úgy vélte: a sajtószabadság szemszögéből mindegy, ki korlátozza az em­bert. Dlusztus Imre kiemelte: a Délmagyarország és a Délvilág lapokban nincs tabu téma. A sajtószabadság olyan szabad­ságjog, mely minden polgári demokrácia alapkritériuma. Megvalósulását azonban majd csak a történészek tudják meg­állapítani. Azok, akik majdan megmondják, hogy a szabadon működő sajtó segítséget nyúj­tott-e a polgári demokrácia fej­lődéséhez, s törvényes műkö­déséhez. Ám az egyes szer­kesztőségekben természetesen sérül ez a szabadság, hiszen sok gazdasági és politikai ér­dek befolyásolja működésüket. Ám ezt nem kell hagyniuk a szerkesztőségeknek. A sajtó ugyanis csak ábrázol, de nem képvisel érdekeket. Az igazi újságírót foglalkoztatja a sajtó­­szabadság, s azt a tehetségével, tudásával védi meg. Dlusztus Imre hozzátette, az előző rend­szerben is tudta azt biztosítani egy főszerkesztő, hogy szaba­don szárnyalhasson egy-egy újságíró. A folyton napvilágra kerülő botrányok gumicsontja­it sokszor valamely szervezett politikai erő dobja fel. Tanács István úgy vélte: előre meg­ásott lövészárkok is csorbítják a sajtószabadságot. Az írott és elektronikus média azonban az utóbbi évek óta nem élhet meg botrányok nélkül. Egy csomó dologra nem kellene senkinek sem figyelnie, s akkor nem lenne ennyi botrány. Csak ép­pen a hírverseny miatt érdekes mindez. Kereszty Gábor úgy vélte, nincs ma oknyomozó új­ságírás, a sajtó csak néhány napig foglalkozik a dogokkal, aztán elfelejti azokat. A szer­kesztőségeknek egymást kelle­ne erősíteniük. Dlusztus Imre szerint azért sem támogatják egymást, mert olyan réteg ke­rült a sajtóba, amely nem ta­nulta és nem is tanulhatta az újságírást. Mindegyik redakció azt hiszi, csak ő jogosult az igazmondásra. Tanács István úgy vélte: a Watergate ügytől a Monica Lewinsky botrányig tartott az oknyomozó újságírás mítosza. Míg az előbbi végén Nixon kénytelen volt lemonda­ni, az utóbbi következménye­ként - bár a sajtó mindent fel­tárt -, mindenki maradt a he­lyén. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy fel­hígult a szakma, a mai újság­íróképzés gyenge, annak alap­jait a szakmai érdekképviselet­nek kellene megteremtenie. Régebben, a szerkesztőségek nevelték ki a maguk utánpótlá­sát. S hogy hiteles-e a sajtó? A történteket mindenki egyfor­mán tálalja, csak a kommentár más, s ez jelenti a sajtó szabad­ságát. Karom András Dlusztus Imre, Kereszty Gábor és Tanács István szerint korlátok régen is voltak, s ma is vannak. (Fotó: Tésik Attila) Budapest (MTI) A MÁV Rt. jövőre 12 szá­zalékkal emeli a belföldi és 7 százalékkal a nemzetközi áruszállítási tarifákat - közöl­te Bobál István, a MÁV Rt. szakigazgatója a fuvarozta­tóknak tartott fórumon Buda­pesten, szerdán. A szakigaz­gató elmondta, hogy az idén a kedvezőtlen tendenciák miatt a tervezett 47,5 milliónál 3,5 millió tonnával kevesebb árut szállít a MÁV, s emiatt a be­vételkiesése 7,5 milliárd fo­rint. A jövő évi üzleti tervben a vasúttársaság 45,5 millió árutonna teljesítménnyel szá­mol. A MÁV szeretné elérni, hogy ne csökkenjen tovább szerepe az árufuvarozásban - fűzte hozzá Bobál István. Az igazgató kifejtette, hogy a MÁV az áruszállításban is a menetrend betartására és a megbízhatóságra törekszik. A MÁV árai Belföld 3 jegyzet Hol legyen a lyuk? A nyugdíjasok, a fiatalok, a gyermekes családok, a szakmunkások, az értelmiségiek nem csak az elmúlt tíz, hanem a mögöttünk hagyott ötven valahány évnek is a vesztesei - megkockáztatom a megjegyzést: a leggaz­dagabbakkal és a legsikeresebbekkel együtt. Hiszen - hogy a gazdagokról ne is beszéljünk -, miképpen jártak itt a sikeresek? Egy Szent-Györgyi Albert, például? A szegedi egyetem tanáraként kapott Nobel-díjat 1937-ben, és Amerikában volt kénytelen tovább halmozni sikereit. Vegyünk egy közelebbi példát, Ilia Mihály a hetvenes évek első felében a Kárpát-medence legsikeresebb ma­gyar szerkesztője volt - pályaívének összetöréséért hatal­mi központok fogtak össze; izzó telefonvonalak, brummo­­gó Volga autók és titkos tanácskozások vacsorázták föl a pénzt, amelyet kölcsönbe vettünk föl, és még most se tu­dunk visszafizetni. Mi történt Rubik Ernő bűvös kockájával? Miután az agy halott pártfőnökök nem látták át a játék nagyszerűsé­gét, a kockát nem lehetett kellőképpen levédetni, így kül­földön is gyártani kezdték. Rubik meggazdagodott ugyan, de ha tökéletes lett volna az ügyintézés, sokkal gazdagab­bá válhatott volna, és a sokkal gazdagabb feltaláló ma sokkal nagyobb mértékben tudná támogatni más, egyel­őre nem sikeres és nem gazdag feltalálók kutatásait... A­z elmúlt tíz év pedig - nem túl zseniális ez a megál­lapítás - csak folytatása az előző negyvennek. Örö­költünk egy hajót, neve Magyarország, s a hajón több lyukat. Hova tegyük, jaj, hova tegyük? Na nem a hajót, az rajta van az ezredvég Sargasso-tengerén - hanem a lyukakat? Az a program, amelyik nem eleve a hajófené­ken akarja az összes lyukat elhelyezni, nekünk már nagy­szerű. Hiszen a vízzel elárasztott kamrákból át lehet pu­colni a száraz kajütökbe - már akinek. De gazdagjaink és sikereseink is itt vannak ezen a hajón, ahol a lét nem csak a nyugdíjasok, a fiatalok, a gyermekes családok, a szakmunkások, az értelmiségiek számára méltatlan, de a gazdagság és a siker se képes akkorára megnőni, mint kedvezőbb éghajlatokon. Járai a gazdaságról Nyíregyháza (MTI) A magyar gazdaság na­gyon jó eredményeket pro­dukál az idén - jelentette ki Járai Zsigmond szerdán, Nyíregyházán tartott sajtó­­tájékoztatóján. A pénzügy­­miniszter hangsúlyozta: az idei gazdasági növekedés kedvező lesz, eléri a 4 szá­zalékos mutatót. Az orosz válság sem rendítette meg igazán a teljesítményt - tet­te hozzá. Járai Zsigmond a jövő évi kilátásokat még kedvezőbb­nek ítélte meg. Kifejtette: nagymértékben az Európai Unió eredményeitől függ a magyar gazdaság fejlődése, s a közösség országaiban 2000-ben az ideinél gyor­sabb növekedésre számíta­nak. Én ki akarom próbálni az új FIAT Puntót! Melyik Fiat-modellbe fér be a Mikulás? NYÍLT HÉTVÉGE dec. 3-4-5. Meglepetés minden tesztvezetőnek. ARAM­IA

Next