Demokrácia, 1945. április-december (4. évfolyam, 1-38. szám)

1945-04-15 / 1. szám

ЮЕМОКВДСХИ.4 hetetlen politikai kalandoroknak tartotta, akik az ország pusztulását okozták. Fel­háborodva beszélt Rajniss „kultuszminisz­ter úr“ és Vajna „testvér“ nemzetvesztő beszédéről. „Minden sorából érezni lehe­tett a hinta suhogását“ — modotta a Raj­­niss-féle rádióbeszéddel kapcsolatban, a hintáslegényi színvonal jellemzésére. A Karácsony és a Szilveszter közötti napok gyorsan múltak — folytatja elbe­szélését dr. Palzovich Iván. — A Mester nagyon közlékeny, nagyon jókedvű, na­gyon víg volt. Kissé elszomorította ugyan, hogy nem tudja beszerezni a napi húsadagját, ezért nagyon jólesett mieki, amikor Szilveszter estéjén László József házmesterék paprikáscsirkére látták Va­csorára. Elérkezett az Újév is. Szabó Dezső arca egyre reménykedőbb, egyre mosolygóbb lett. Több ízben említést tett készülőben lévő emlékiratairól. Az óvóhelyi pince­élet kezdete előtt épp a harmadik kötetén, dolgozott és ezt a kéziratot állandóan magánál hordta kis táskájában. Halála előtt néhány nappal megmutatta kézira­tának egyik lapját. Feltűnt, hogy a kéz­iratban sehol semmiféle javítás nincs. Ő erre megjegyezte, hogy kéziratain a leg­ritkább esetben szokott javítani. Munkáit negyedívnyi papírra írta ritk­a sorokkal. Halála előtti napokban szótlan, hallga­tag volt. Egész nap mozdulatlanul ült fo­nott székében, legfeljebb szokásos napi 2—3 szivarját szívta csak el az óvóter­­előtérben. Ennyi volt az összes napi moz­gása. Az utolsó nap... Elérkezett január 13-a is. A Mester is­mét közlékeny, jókedvű és bőbeszédű lett. Elemi erővel szidta a németeket, szinte félelmetesen lázba jött. „Eddig is demokrá­cia volt nálunk, de áldemokrácia! Rövi­desen elérkezik majd az igazi demokrá­cia ideje, de ennek a demokráciának biz­tosított demokráciának kell lennie“ — mondotta hihetetlen erővel és bizalommal. Délután kiment az óvóhely előterébe elszívni napi szivarját. Alig hogy kiért, megtántorodott, összeroskadt. Onnan hoz­ták be a ház lakói, leültették egy padra, ahol Mező­ff­y Ferenc postatakarékpénztári becsüs felesége azonnal ápolás alá vette, injekciót adott a Mesternek, de akkor már Szabó Dezső menthetetlen volt. Négy óra negyvenöt perckor megszűnt szívének dobogása. A későbbi orvosi vizsgálat meg­állapította, hogy agyvérzés végzett vele, leromlott testi állapota is siettette a ha­lált.* A Mester holtteste napokig a kapu alatt feküdt egy hordágyon, letakarva. Később a ház lakói egy rossz szekrényből kopor­sót tákoltak össze, és a liftaknába rava­talozták fel. A ház lakói azonnal jegyzőkönyvet ké­szítettek Szabó Dezső hagyatékáról. Ta­láltak nála 111.153 pengőt, egy Regália Média szivart, egy oldalzs­ebtárcát több szerződéssel és polgári személyi lapjával, amely szerint 1879 június 10-én született, református vallású, anyja neve: Nemes Mille Mária. Táskájában talált kéziratok közül „Harmadik életem“, („Akaratok és álmok“ alcímmel, 609 o.), „Negyedik éle­tem“ („Páris megindít“ alcímmel, 1500 o.) ez említésre méltók. Ezeket a kéziratokat a legveszélyesebb időben is magával hordta, együtt aludt táskájával. Mint leg­féltettebb kincsét őrizte. Február 23-án temették el a Rákóczi­­térre. A temetési szertartást Nagy Gyula református lelkész végezte. Alig 15-en voltak a temetésén. H. Z. IDaiPOLITIKAI KRÓNIKA Menekülnek a patkányok Náci-Németország küszöbön álló teljes katonai összeomlása reáveti árnyékát az utóbbi napok külpolitikai történéseire is. Hitler pribékjei, akik az elkövetkezendő fegyverszünettől semmi jót nem várhatnak a maguk számára, bizonyára igyekezni fognak az általános fegyverletétel formaszerinti ki­­nyilvánítását mindenáron elkerülni, evvel is remélvén meghosszabbítani nem ugyan a há­borút, de legalább saját hitvány életüket. Mindenesetre bármit is tesznek azok, akik a második világháború esztelen és bűnös fel­idézéséért, az okozott mérhetetlen pusztításért és az elkövetett szörnyű embertelenségekért felelősek, sorsukat nem kerülhetik el. Min­den előkészület megtörtént, hogy alaposan megérdemelt büntetésüket elnyerjék. A háborús bűnök kivizsgálására alakult szövetséges bizottság legutóbb közölte, hogy elkészültek a háborús bűnösök első listái. A bizottság eddig öt listát állított össze: két listán szerepelnek a német háborús bűnösök nevei, a harmadikon az olasz, a negyediken pedig a japán háborús bűnösök. Az ötödik lista tartalmazza az albán, bolgár, magyar, román és néhány olasz háborús bűnös ne­vét. További listák vannak készülőben. A háborús bűnösök nevét természetesen nem hozzák nyilvánosságra egyelőre. Az is természetes, hogy a felelősségre­­vonásban érdekeltek a maguk részéről min­dent elkövetnek, hogy a számonkérés alól kibújjanak. így, Németországból érkezett hí­rek szerint, a bőrüket mindenáron menteni igyekvő náci­ vezérek újabb és újabb trü­­­kökkel próbálnak vendeges országokba be­szivárogni, elsősorban Svájcba és Svédor­szágba. A svájci hatóságoknak tudomására jutott, hogy Berlinben a német területen bombatámadás következtében életüket vesz­tett svájci állampolgárok nevét felhasználva, máris több náci­ vezér számára állítottak ki hamis svájci útlevelet és állampolgársági bi­zonyítványt is. Ezekkel a náci­ trükökkel kapcsolatosan érdemes utalni az Izvesztija egyik nemrégi­ben megjelent cikkére. A cikk hangsúlyozza, hogy a fasiszta bandavezérek minden módon igyekeznek bőrüket menteni, hogy kivárják a „jobb időket“. Hitlerék nagyon szeretnék igénybe venni az úgynevezett menedékjogot. Az emberiség történetében azonban sehol és sohasem fordult elő, hogy menedékjogot ad­tak volna a háborús bűnösöknek. Ellenkező­leg. Tekintettel a gaztettek rendkívüli sú­lyosságára, soha nem tartották vitásnak, hogy minden hadviselő államnak saját törvé­nyei szerint joga van elítélni és megbüntetni a háborús bűnöket. Nem engedhető meg te­hát, hogy e gaztettek megtorlatlanul marad­janak. A demokratikus népek közvéleménye a háborús bűnösökkel szembeni fellépés kér­désében egységes. Valamennyi demokratikus semleges állam intézkedéseket tett a német háborús bűnösök semleges területre való lé­pésének megakadályozása érdekében. Leg­utóbb Baerquist svéd igazságügyminiszter je­lentette be a svéd kormánynak azt az elha­tározását, hogy Németországból vagy német megszállás alatt lévő területről „m­a kívána­tos egyéneket“ nem enged be svéd területre. Csehszlovákia A háború jelenlegi stádiumában, mikor a diadalmas Vörös Hadsereg csapatai már mé­lyen bennjárnak Csehszlovákia földjén és a feltartóztathatatlanul előretörő angolszáz had­seregek is nemsokára átlépik a csehszlovák határt, amikor tehát Csehszlovákia teljes fel­­szabadulása küszöbön áll, különös érdekessége és jelentősége van a csehszlovákiai helyzet alakulásának. Majdnem hat és félévi tartózkodás után a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Benes március elején elhagyta Angliát, hogy Moszk­ván keresztül hazatérjen. Útban hazafelé, Benes tárgyalásokat folytatott Moszkvában a szövetséges Szovjetúnió vezetőivel. A cseh­szlovák államférfiak látogatásával kapcsolato­san a Pravda cikket közölt, amelyben hang­súlyozta, hogy a Szovjetúnió Csehszlovákia feldarabolását és megszállását sohasem ismerte el és 1943 decemberében barátsági és vé­delmi szerződést kötött a csehszlovák kor­mánnyal. A szovjet-csehszlovák szerződés alapja az európai általános biztonsági rend­szernek, amelyben a kisállamok szuvereni­tása és függetlensége teljes mértékben fenn­marad. Moszkvai látogatása után Benes elnök április első napjaiban megérkezett a cseh­szlovák kormány ideiglenes székhelyére, Kas­sára. Megérkezése után rövidesen a kormány beadta lemondását, amelyet Benes elnök el is fogadott. Az új kormány megalakításával Benes Fierlinger volt moszkvai nagykövetet bízta meg. Az új csehszlovák kormányban helyet kaptak a londoni emigráns kormány tagjai mellett az ellenállási mozgalom vezetői is; a kormánynak 16 cseh és 6 szlovák tagja van. A kormány időközben megtartotta már első minisztertanácsát is, amelyen az új kor­mány programját a következő négy pontban állapította meg: 1. Általános választások, 2. a nemzetgyű­és összehívása és esetleges kor­mányátalakítás, 3. legszorosabb együttműkö­dés a Szovjetúnióval és 4. a legjobb viszony kialakítása és fenntartása Nagybritanniával, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal. A kormány tagjai az első minisztertanács alkalmából üdvözlő táviratokat intéztek Sztá­lin tábornagyhoz, Churchill miniszterelnök­höz, Roosevelt elnökhöz, valamint Malinovszki és Jeremenko szovjet hadseregcsoport-parancs­­nokokhoz. Csolnoky Viktor. Hirdetéseit felvétele a Demokrácia és a Kis Újság számára VI­, Eötvös­ utca 12

Next