Demokrácia, 1948. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1948-01-04 / 1. szám

próbáda____________ 8 -*~b Ellenállók 1927-ben Móricz Zsigmond ünneplése 1927-ben és a „hivatalos Magyarország Amikor ötszáz fiolál magyar értelmiségi nyíltan kiállt az üldözött író mellé Az első világháború befejezése és az 1918—19-es magyar forradalom vérbefojtása u­tán uralomra jutott Horthy-rendszeren a szellem ereje ütötte az elsőí­téseket. Ugyanakkor, amikor az egyetemeken és a köz­életben a bajtársi szervezetek ural­kodtak, több mint 500 fiatal értelmi­ségi akadt az országban, akik szem­­beszállva a hivatalos Magyarország rosszulásával, nagyszabású ünnepé­lyen emlékeztek meg az üldözött Mó­­ricz Zsigmond 25 éves írói jubileu­máról. Az ünnepély szervezési munkálatai­­a hársfaulcai Diákok Házából indul­tak ki azzal a jelszóval, hogy leg­alább 500 aláírást kell gyűjteni azoktól a fiatal értelmiségiektől, akik vállalják a nyílt kiállást a baloldali író mellett. Az eredmény meglepő volt. Szinte napok alatt összegyűlt a bölcsész, mérnöki, orvosi, művész és közgazdász fiatalság köréből az 500 aláírás. A „hivatalos Magyarország“ minden eszközzel igyekezett az ün­neplést megakadályozni. Ahány hiva­talos helyen el kellett járni az ünnep­­­­ség rendezőinek, annyi eltanácsolás, kiutasítás, sőt fenyegetés hangzott el az „eltévelyedett ifjúság“ felé. A­­ rendezőség az 500 aláírást ki­nyomtatta és az ünnepély alkalmával kiadott tíz oldalas füzet, ma már tör­ténelmi dokumentumnak számít. Do­kumentálja, hogy az ellenforradalom legsötétebb éveiben volt a magyar értelmiségnek olyan csoportja, amely szembefordult az akkori hivatalos Magyarországgal és nyíltan odaáll­­t a baloldali író mellé. Olvashatjuk az alább közölt névsorban Olt Károly­­nak, a jelenlegi népjóléti miniszter­nek, Puskás Lajosnak, a mártírhalált halt írónak, Vass Lászlónak, a neves publicistának és kritikusnak, Aba- Novák Vilmos, Basilides Barna, Kontuly Béla, Pártay István, Pekáry István és még sok más kiváló művé­szünknek nevét. A teljes névsor A teljes névsor a kö­vetkező: Aba-Novák Vilmos, Aba-Novák Vilmosné, Adorján Magda, dr. Ajtay Miklós (Páris), Albisy György, Albisy Katalin, Almay György, Antal Elemér, Antal Fülöp, Antal László, Amrich István, Apró Margit, Asztalos Zol­tán, dr. Augusztinovics Elemér, Ács Lajos, Ádám Alajos­ , Baátz Irén, Bacsó Nándor, Balázs Ilona, Balázs László, Balázs Samu, Balázs Laci, Balicza Valéria, Balla János, Balogh Teréz, Bandi Antal, Bankó Emil, Baranyai Gyula, Barabás Sarolta, dr. Barcza Béla, Basilides Barna, Basilides Sándor, Bácsi Mária, Bak S. Mihály, Bán Imre, Bánec József, Bátky Károly, Batta Ottó, Bélán Ferenc, Bencsik Béla, Bencze Sándor, ifj. Benda László, Bene Ferenc, Bene Lajos, Bene Zoltán, Benedek Erzsébet, Benedek Sarolta, Bene­dek Judit, Bereczky Ákos, Be­recz Géza, Bereznay Ferenc, Békés György, Bodoki Richárd, dr. Bielik Rezső, Binder László, dr. Biró Károly, Biró Lajos, Blau Béla, Bod­ás János (Pápa), Bodon Sándor, Bod­­roghy Lajos, Bodnár József, Bodnár Sán­dor, Boér Ferenc, Bognár István, Bogyó Lajos, Bolla József, Borbély András, Bor­­dács József, Boross Géza, Boros Sándor, Borsody István, Borsos Endre, Borsos I. József, Borsos László, Botha József, Bör­ner Ottó, Brachfeld Olivér, Burián László, Czenthe Béla, Czeidhéné Lady Gabriella, Csaba Irén Csabay István, Csáki Pál, Csi­­csely Mátyás Csikay Pál, Csiszár Lajos, Cserna Mária, Csóka István, Csűrik Endre, Csűrös Ida, Csűrös Piroska, Csűrös Zoltán, Danczkay Béla, Deák Emma, Dianiska­­ Jenő, Doby Alice, Dobos Árpád, Dóczi György, Dóczi János, Domby Ilam­a­ka, Demján János (Berlin), Domokos János, Dömötör Sándor, Du­kom­ár Jenő, Drózdy Kálmán, Dugár László, Duna Imre, Dutka MEgyed Judit, Ehrenfeld Miklós, Elefánti Ferenc, Elekes György, Endre Árpád Er­délyi Imre, dr. Erdődy Lajos, Erdős Zoltán.. . Dr. Fábián Dániel Fabriczy Mária, Fabriczy Olga, Fabró József, Faragó Ist­ván,* Farkas András, Farkas Ferenc, Fazekas István, Fehér József, F­ekete Béla. Fekete Frida. Felek Sándor. _1 Feny­ves Sándor. Ferenczy Mihály. Fél­egy­házi László. Fetter Gyula Filep Jenő. 1 «j-P Sárika (Kolozsvár). Finczhc/KV hl'an* ] J' dor Ferenc. Fejtik Eszter Fonyad Dezső. Fónyad József. Fridrich István. Fne' [T'­zsébet Fritz Ödön. Fuchs Hajnalka, Fuhr­mann Mátyás. Fuszek István. Fülöp László Fülöp Sándor, Fürjes Dénes. гаи Méri: Gajdos István, Galamb András, Gál Már­a, dr. Gáli Mária. Gallé Tibor. II. Gaudy Láz­ló, Gausz Gellért, Gellért Magda, Gergel , Gerstner Emma. Gers­ner István. gir. Godán Tibor. Goldstand Frigyes. Gond* Ferenc. Gorell Anna. Govnk Elemér. Govnk Tivadar. Gólián Béla. Gőh.cr Marta Gi.Ц vats Tivadar. Gravats Teodora. Gulya Erzsébet. Győrgy Andor. Gyor#­ E‘JJ*rc. Győrgy Sándor. Györffy Dezső Gyftrfy József. Győri János, Győry Gyula. Gyű Vérbffne?10Gyula. Halászy Lajos, Halmos Károly. Halvax Gusztáv Hanzsicr Sándor, Haraszthy Árpád. Harsányi *sván: S Haw­­dalija. He,ht Gustrav. Hedvig AuTM, dr HwStt» ¦ Miklós, Ilosz Anna. Herdy S­oós 1 ЙЙЛ* «fia. Jakab Józsif. Jancsovics Kimm, Juhász László Junger Kató. Kaffka Albert Kardos Béla. Kardos Ede, d. Karsay Zoltán. Kádár László. Kántor Andor, Kiszerni János. Kecskés László. Keinem­ Éva, Kepes l.vorB­. Keszed­li Vilmos. Ke­rész­lér. V Dezső Kertesz Panni. Keviczky l­órind Kertók László. Kiss Bel­­luska, Kiss Ferenc, Kiss Ibolya, Kiss Ist­ván Kiss Jenő, Kiss Jolánka, Kiss József, Kiss Lajos, Kiss Miklós, Kiss Zoltán, Kircsy István, Kirchner Oszkár, Kirchner Osz­kárné, Kliebert László, Klemencs Jolán, B­ócska Károly, Koczor Lily, Kolosy Imre, Kollár József, ifj Kohmntbán György, dr. Komlóssy István, Konc László, Konsuly Béla, Kopasz­­Aurél, Kopp Jenő, Kormos Erzsébet, Kosik­ György, Koszta Teréz, Kottner Győző, Kovács Béla, Kovács Ernő, Kovács Juliánna, Kovács Kálmán, Kovács László, Kovács Pongrác, Kozár István, Kozma Erzsébet, Kökényessy András, Kö­kényessy Katalin, Kőműves Dávid, Königes Cella Körmöczi László, Kötél József, Kő­­váry István, Kővár­y Margit, Kremmer Ferenc, Kremmer Gyula, Kriza Kálmán, Kuchanik Jenő, Kudász József, Kun László, Kupferstein Imre Kurtz Endre. Lady Magda, Lakatos László, Láng Imre, Langhoffer Pál, Lapid Péter, László Béla, Leeds J. Edmund (U. S. A.), Lehrmann József, Lelkes István, Léderer Jolán, Len­gyel Márton, Lipowski-Harmos Endre, Lit­­key György, Lőcsey Antal, Lytkin Vazul, Minor Ernő, Major Miklós, Mandl Sán­dor, Mánczos József, Mánczos Irén, Máté Géza, Mátéffy Dezső, Márok János, Mátray Zoltán, Mekler Jenő, Mellinger János, Mezőbándi Pál, Mihaj Mihály, Mihály Rózsa, Miklós Géza, Miklós Imre, Miklós Jenő, Mingai János, Mocsáry Margit, Molnár Béni, dr. Molnár Antal Jenő, Mol­nár József, Molnár Zoltán, Morvay István, dr. Moravek Endre, Muraközy József, Nagy Árpád, Nagy Dezső. Nagy Ibolya Nagy István, Nagy József, Nagy Károly. Nagy Lajos, Nagy László, nagybányai Nagy László nyitrai Nagy László. Nagy M.K­un­ Narancsik Pál. Nádasdy József. Neubaner Jenő. Neuherz Margit. Németh Albert Németh Béla, Németh­­ Mik­ő?v. Nyulasy Imre. Oli Károly. Orbán Lajos. Országh László, Opitz Györgyi, Ölbey Erzsébet, őre János. Paczolay, István. Parzolay Sándor. Pap Béla. Papin Emilia. Pap Ferenc, dr. Pulay Mária. Pa­taky Tibor. Pál Ilonka. Páll Va­­lika Pártay István,­­’ászthay György. Pe­­káry István, dr. Bethő Mózes. Peti Zoltán, Pogány Albert, Póki Pál, Pollák Mihály, Polónyi György, Puskás József, Puskás Lajos, Rácz István, Rátz István, Rácz Zoltán, Ro­­honczy György, Rohonyi László, Rakottyay György, Reiss Elvira, Reiss Justi, Répássy László, Révész Zsuzsánna, Robinsohn Ottó, Romhányi Gyula, Rónay Ernő, Rónai Klári, ifj. Rónai Mihály, Rónai Pál, Rosta Fe­renc, Rozsinszki László, Sail Béla, Sáfár József, Sághy Lajos, Lánczel László, Sárkány Sándor, Simon Károly, Simsny Lajos, Sipos István, Sipos Lajos, Sommer Bertalan, Somogyi László, Somlay Ferenc, Soml­yódy István (Szeged), Somogyi Margit, Sonek László, Sövény Ilona, Stark Mária, Steinfeld Frida, Stern Andor, Stichh­uiner Károly, Sugár György, Schütt J. Miklós, Somos Elemér, Schumacher Károly, Schütz Mária, Schütz Zoltán, Simonits Dezső, Siposs József, Siposs Zol­tán, Slima Gyula, Sükösd Gyula, Szabó Kálmán, Ónodi Szabó Magda, Szabó Zsig­mond, Szakál Károly, Szalay Dezső, Sza­­lay János, Szalay János (dömsödi), Szántó Lajos, Szász Béla, Szegő Endre, Szem­kő Júlia, Szentirmay Teréz, dr., Szepessy Árpád, Széles László, Szép Ernő,­­Szikom István, Szilágyi Árpád, Szilvássy Bálint, Szírt Miklós, Szikszai-Boór Géza, Szokolay Béla, Szolnoki­ Béla, Szolnoki-Czinóber Miklós, Szombathy Károly,­ Szörényi Sán­dor László, Szunyogh János, Szűcs Zoltán, Takács Béla, ifj. Takács Lajos, Takács Ödön, Tam­ás András, Tamásy János, Tari Sándor, Tarnay Károly, Tercsi József, Theil Henrik, Tompa Mária, Tóth András, Tóth Kálmán (Mezőtúr), Tóth Kálmán, Tóth László, Tóth Mária (Kecskemét), Tóth Sándor, Sz. Tóth Zsigmond, Vadas György, Vargóczy István, Vajna Éva, Varga Béla, Varga Ernő, dr. Varga László, Varga Nándor Lajos, Vass László, Véki­­s Miklós. Veress Ferenc. Végh J°nő., Virág Sándor. Vitályos Géza. Vitályos Tibor, ifj. Wohl­mu­th István. Vörösmarty Mária. Weiss László. Wosniczky Ferenc. Wiecsics Lajos, Wolff Géza. Dr. Zakariás G. Sándor. Záray Laci, Zsifkovics Ervin, Zsigmond Albert. Emléket Móricz Zigmondnak A Móricz Zsimond-ünnepség min­den akadály ellenére fényesen sike­rült. A Zeneművészeti Főiskola nagy­terme 1927 május 21-én este zsúfo­lásig megtelt a tüntető fiatal magyar értelmiséggel. Az ünnepi est műsorá­ban, a­ halott Ady mellett felvonultak a magyar szelem igazi képviselői: írók, zenészek, festők, színészek. Kodály „Lengyel László-játék"-át és a „­Ielenli magát Jézus“ című kóru­sát a Wesselényi-uttcai polgári iskola híres énekkara adta elő, majd Szabó Dezső tartott bevezető előadást. Palló Imre székely népdalokat éne­kelt Berg Ottó kíséretével, ezután Kosztolányi Dezső beszélt Móricz Zsigm­omdról Bartók Béla „Régi táncnóták“ című művét és Kodály „Székely nótá“­ját Kósa György zon­­gorázta, majd Rudnay Gyula festő­művész beszé­l a népköltészet halá­sáról a képzőművészetre. Sugár Ká­roly, a tragikus sorsú nagy színész Móricz „Tragédiája“-t jelenítette meg, Ady „Levél-féle Móricz Zsigmond­­hoz“ című versét pedig Somló István szavalta el. Ezután Medgyasza­y Vilma énekelt Kodály dalokat és Simonyi Mária adta elő Móricz „A gyermek hazamegy“ című remekművét. Végül küldöttségek üdvözölték az írót. Az ötszázak büszkék lehetnek erre a húsz év előtti megmozdulásra. Fel­vetjük a gondolatot, hogy az ötszá­zak ismét álljanak össze és indítsa­nak mozgalmat a nagy író emléké­hez méltó szobor elkészítésére. A „Demokrácia“ készséggel vállalkozik a beérkező javaslatok ismertetésére. Gál Anlla „Él Pesten egy yógi“ — Salva Raja Yesudian és annak egy asszisz­tensnője . Itt véget ér a meseszerű­­ség. Neszty Egoiiné. Egy időben, hat­­nyolc évvel ezelőtt nagyon divatosak voltak. Városunk­­szebbkeblű hölgyei közül azok, akik már túl voltak sóid román­, orgesztik­án és boxtunfolya­­m­on, testük karcsúbbá tevése végett jártak fel a budai villába „vógázni" amint ezt az igét a pesti köznyelv azonnal megteremtette. Emlékszem hogy volt olyan újságíró, aki meg is írta, hogy strandon már nem di­vat egy nőre elismerően azt mon­dani, hogy ,.de jól kisportolt nő", hanem ezt: Jól kivógázott macska. Nem hinném, hogy ma ugyanazok járnának hozzájuk és ugyanazért alva Raja Yesudian egzotikus bronz­barnasága se gyakorolja már azt a Az illető orvos váratlan dolgot mond­ott. ... — Köztudomású, hogy az izgal­mak növelik a cukortartalmat a szer­vezetben az arra hajlamos egyének­nél. Ha izgalommal, tehát lelki be­hatásokkal növelni lehet valamit, nem kell hozzá nagy fantázia, hogy az ember elképzelhesse: az izga ön ellentétével, tehát nyugalommal, csökkenteni lehet ugyanazt. No már most a vóga-gyakorlatok a nyuga­lomnak olyan testi és b­lk­­osát képesek megteremteni az emberben, amit más gyógyeljárással előidézni nem lehet. Még több azoknak a száma, akik valami túlvilági tájékoztatást remél­nek itt kapni, valami kapcsolatot a lélek anyagtalan mélységeihez, kár­pótlásul mindazokért, akiket az anyag világában elvesztettek.­Ezúttal azonban nem a vóga-isko­­láról akarok írni. Pedig talán köny­­nye­ és hálás téma volna megnézni a ritmusra lélegző nagykereskedőket, tótágast álló miniszteri tanácsosnő­­kat és a materialista fölényével ki­nevelni az egészet. Sajnos, vagy hála Istennek, ezzel a bizonyos fölénnyel régen nem rendelkezem. A jóga-iskola asszisztensnőjével, Neszty Egonnéval akarok beszélni új művéről, mely most készül s amely­ben az emberi arcról ír, azokról az asztrológiai erőkről, amik az arcot ilyenné vagy olyanná formálják,­­ azokról a belső emberi erőkről, amikkel ezeket a hatásokat ellen­­súlyozhatjuk, a szépség, azaz a har­­mónia és az egyensúly érdekében. Szóval a magunk egyszerű nyel­vén: csillagászati kozmetikai tan­könyv készül itt, valami okos és hasznos dolog, amit igénybe vehe­tünk majd útmutatásul akkor is, ha mást akarunk megismerni, akkor is, ha önmagunkat. Olyasmi ez, mint a grafológia. Csak más alapon. Tanárok számára, akik hirtelen szembekerülnek egy osztálynyi nehezen kibetűzhető gyer­­mekarccal, politikusok számára, akiknek sorsdöntő ügyekben kell tár­gyalnia, asszonyoknak, akik idegen férfivel kerülnek szembe izgalmas körülmények közt, talán rövidesen nélkülözhetetlen lesz az arcismének ez az új megállapító formája. De azok, akik önmagukon akarnak dol­gozni is sokat tanulhatnak belőle. A yóginé rendes frotter ruhában, van egyébként, foglalkozására nézve ismert szobrász volt pár évvel ezelőtt is, az arca tökéletesen sima és fia­tal, holott az előbb mondta, hogy felnőtt fia van, a szeme viszont át­hatóan, kéken csillog. Nem tudom miért, lehet, hogy ez véletlen, de még soha nem találkoztam transz­cendentális dolgokkal komolyan fog­lalkozó emberrel, akinek nem lett vol­na ez a furcsa, intenzíven kék sze­me, mely mintha keresztülnézne a dolgokon; olyankor is, mikor pél­dául Nesztyné felhívja a figyelmemet arra, hogy el ne essek, mert о том vikszolta fel a yóga-termet sajátkezű­­le­g. Mikor végre leülünk, zavar eresz­kedik közénk, mert­ kérdésem tulaj­donképpen olyan, mintha egy orvos­­professzortól azt kérném, mondjon el gyorsan mindent, amit az orvos­tudományról tud De épp ezért, szi­gorúan ragaszkodom ehhez a pici szelvényhez az óriási körből, — csak új arcisméje felől akarok érdeklődni — Azt azonban mégis csak tudnia kell — mondja Nesztyné — hogy hét főerő van, akár csak hét főhang a skálában, amit öt mellékhang egé­szít ki tizenkettőre. Nem önkényes emberi megállapí­tás ez? Mint mondjuk a tizes szám­­rendszer? A 7-es szám titka — Nem — feleli gyorsan. — Hi­­zen a hét sziki a spektrumban a szi­várvány két színe is igazán van, borzongató vonzerőt, mint a pár év­vel ezelőtti elkényeztetett asszonyok­ra. Azóta már mindenki annyi és oly intenzív izgalmon esett túl, hogy legtöbbjük szükséglete e téren hosz­­szabb időre fedezve van és a fogyó­kúra se divat ostrom ér rá. De azért a régi­ iskola működik. Orvosok jár­nak ide és hozzák ideges zavarok­ban, asztmában, cukorbajban szen­vedő pácienseiket, akiknél állítólag csodálatos eredményeket érnek el ezek az évezredes lélegző és testtar­­tás gyakorlatok. Mikor először hallom, kissé hitet­­enül nézek arra, aki ezt közli ve­­em. Hogy képzelhető el, hogy cu­kor a vérben el tud múlni, vagy vis­s s­­za tud fejlődni, bármely tornagya­korlattól, nem ember állapította meg, hogy ennyi legyen. És a hetes számnak többszöröse az a rezgésszám is, mely a látás illúzióját kelti. A he­­es, tizenkettes szám mindenütt meg­van a természetben, — a szám, a nyelv, amin Isten beszél (Érdekes, körülbelül ugyanezt mondja Neergard is, a természet­tudós-filozófus: „A Huszadik század feladata“ című művében A termé­szet a matematika nyelvén szól az emberhez.) — A hét főem­­lebál működik, kinn a természetben és berint minden lényben. Az ember azonban megta­nulhat bánni ezekkel az erőkkel úgy mintha két fogantyú lenne a lelké­ben, melyeket tetszés szerint mindig kezelhet. Az erők arányát egy-egy emberben a kü­lső megjelenése jel­zi, az egész test, a mozgás, a színe­zések, de főleg, legfelismerhetőbben: az arc. (Az ember tehát eszerint vegyüld. Arca: a képlet, mely jelzi, mennyi van benne jelen egy-egy elemből. De ezt csak én gondolom. Lehet, hogy nincs egészen így.) A „típus-ember“ — ilyen rövid idő alatt csak tiszta típusokról beszélhetünk, — folytatja Nesztyné és már fel is rajzolja a sé­mát, a közepes normális emberarcot, amely tudvalevőleg jóformán sehol nem létezik. De a csecsemők arca, — mint mondja — meglehetősen egy­forma. Azután formálják csak őket belül­ről kifelé a hatóerők. Vegyük először a Jupiter-embert.­­ Jupiter-hatás csupa jóság, atyai indulat. Ez az ember annyira teli van jósággal, hogy külsőleg is meg­húzzad tőle. Álla alatt toka képző­dik,­ nyaka megvastagszik, gyomra, hasa, szintén. A tiszta Jupiter jelleg a kövér, jóságos pap, a vidéki plé­bános, a kedélyes öreg király, az­ édes, kollósszerű anya. Tisztaagyú, kikímnő ember, de hajlama van a lustaságra, passzivitásra, tunyaságra. A magyar emberben ez a leggyako­ribb megjelenési alak. Aki tehát fel­fedezi magán ezeket a külső ismér­veket és kora, foglalkozása nem en­gd­i meg neki, hogy engedje őket magán eluralkodni, az kényszerítse magát mozgásra, aktivitásra, sportra és gyakorló jóságra. A Mercur-ember. A kapcsolatot te­remtő közvetítő, kíváncsi, nyugtot nem lelő. Homlokát az­ agymunka kidomborítja, orra kihegyesedik át­lét, hogy mindenbe beledu­gja, ha Férfi, kopaszodásra ha­jlik, ha nő, vé­­kronyszájú, selejtes haja van. Jel­­egzetesen sovány, hisz folyton, ló­sul. Szája és orra közt rövid a köz, illa kicsi és fejletlen, mert nem az erőszak embere. Ha szépülni akar, te pletykázzon annyit, mélyüljön el kissé, uralkodjék felelü­letességén, ne töltesse folyton a szemét, amiről az szúrós kifejezést kap és szánjon néha kis időt a pihenésre. Főleg pe­dig próbáljon nem ártani ember­társainak! Saturnus-ember. Közelálló szemek, élv­árok száj és orr közt kétoldalt, két ránc a szemöldök közt. Keserű esszimista kifejezés. A legtisztább Saturnus-profil a Danteé. A filozófus, a kritikus arca, esetleg a gonosz­tevőé. Ha nő a tükörben felismeri magán ezt a jelleget, egyet tehet, mosolyogjon sokat, kísérelje meg mások örömének is örülni, uralkod­jon ösztönös zsugoriságán, adjon kis ajándékokat, akinek csak tud, ilyen­kor karácsony táján itt az alkalom! A Mars-ember az erőszaké, Csuika állkapocs. Homloka alacsony, haja a homlokába nőtt, szeme közel áll egymáshoz. A boxbajnok ilyen s­a­­fus diktátor. Mussolini majdnem egész tiszta Marsaikat volt. Nőben per­sze ritkább ez a fajta, de fia ilyen, csak önzetlenség módszeres gyakor­lásával szépülhet és még házizsar­noki allűrjeinek leküzdésével. A Vénusz-ember a szokványos fo- (f§N­HA\CI§IA\III A yóga­ nyugatora gyógyítja a cukorbajt mmmm Mi köze van a yógának az orvostudományhoz Mart Vénusz .

Next