Diósgyőri Munkás, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-08 / 10. szám

4 I Kossuth-1 lerakat Kiemelkedő eredményt ér­tek el tavaly a Kossuth Könyvkiadó gépgyári ter­jesztői: majdnem 500 ezer forint értékű politikai köny­vet és folyóiratot adtak el a Diósgyőri Gépgyárban. (Eb­ben a majdnem félmillió fo­rintos könyvvásárlásban ki­zárólag a helyi Kossuth-le­­rakat által kínált kötetek és folyóiratok összegeződnek — a Művelt Nép Könyvterjesz­tőnél vett könyvek nem sze­repelnek benne.) Dicséretes munka ez, hi­szen politikai könyveket — még ha szépirodalmi alkotá­sok is vannak közöttük — jóval nehezebb terjeszteni, mint hagyományos irodalmi műveket. Jellemző a gépgyá­riak „könyvéhségére”, hogy az év végén megjelent A ma­gyar irodalom története című kiadványból már nem lehet kapni, s az október végén piacra került Világtörténel­mi enciklopédia is elkelt mind egy szálig, annak elle­nére, hogy 365 forintba ke­rült. Mindez persze nem jelen­ti azt, hogy ne lenne mit vá­sárolni jelenleg. A készpén­zes vásárlás egyébként el­enyésző : a központi hiva­talház alagsorában lehet vá­sárolni fél 8-tól fél 1 óráig. A könyvek és folyóiratok többségét a pártalapszerve­­zetekben dolgozó könyvter­jesztőktől szerzik be a gép­gyáriak — náluk részletfi­zetési kedvezmény is van. Mint Tóth Annától, a Kos­suth Könyvkiadó gépgyári lerakatának vezetőjétől meg­tudtuk, remek idei könyvek vannak, például Hans Falla­­da Farkas a farkasok között című politikai szépirodalom­ba sorolt műve, vagy ismét megjelent Dymphna Cusac ausztrál írónő két nagy sike­rű regénye: Hőhullám Ber­linben, illetve a Fekete vil­lám — egy kötetben. Ugyancsak a slágerek kö­zé tartozik, hogy az 1983. évi nemzetközi nőnapra is­mét megjelentette hagyomá­nyos összeállítását a Kos­suth Könyvkiadó. Az idei irodalmi antológia címe: As­­­szonyaink arca (Asszonyok tükre), amelyben elsősorban magyar írók művei és né­hány külföldi költő verse kapott helyet. Korlátozott számban ugyan, de még kapható a januári ideológiai értekezletről ki­adott füzet is» DIÓSGYŐRI MÜNK*? Négy kerékkel, okosan A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ és a megyei köz­lekedésbiztonsági tanács által meghirdetett Négy kerékkel okosan című vetélkedősorozat március 25-i döntőjébe jutott legtöbb pontszámot elért 10—10 csapat nevét ezúton közöl­jük. A tesztlapokat a megyei rendőr-főkapitányság illetékes szakembere értékelte és alakította ki a sorrendet. A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigád­jaival telefonon veszi fel a kapcsolatot a művelődési köz­pont. A HELYES VÁLASZOK: A DÖNTŐBE KERÜLT 20 BRIGÁD NÉVSORA. LENIN KOHÁSZATI MŰVEK 1. MÜ szervezési főosztály, Holnapért brigád Brigádvezető: Koczka József 2. Rakodó és szállító gyáregység, gépkocsi üzem Brigád vezető: Kosztolányi Zsolt 3. V. igazgatóság, Kopernikusz brigád Brigádvezető: Szedlacsek György 4. LEM TI főosztály, Petőfi Sándor brigád Brigádvezető: Búza Barnáné 5. VMA motorszerelő ifjúsági szocialista brigád Brigádvezető: Pápai György 6. R. sz. gyáregység, vasúti-közúti komplex brigád Brigádvezető: Czira Bertalan 7. KÜ gyáregység, 67/b üzem, Edison brigád Brigádvezető: Kárpáti István 8. Hengermű, Fazola Henrik brigád Brigádvezető: Marosi István 9. VMA, Petőfi Sándor brigád Brigádvezető: Adamcsik Béla 10. Középhengermű, A­ műszak Brigádvezető: Veres József DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. ia. H 1. Béke brigád Brigádvezető: Tóth József Barátság brigád Brigádvezető: Papp Árpád Salvador Allende brigád Brigádvezető: Sándor Bertalan Kollontár AM brigád (oktatási osztály) Brigádvezető: Rádrfy Géza „ Petőfi brigád Brigádvezető: Mártha Béláné Landler Jenő brigád Brigádvezető: Ignácz László Menetrend brigád Brigádvezető: Ludmány György Fazola Henrik brigád Brigádvezető: D. Molnár Bálint Öveges brigád Brigádvezető: Arday Lajos Kollontár brigád (H/I) Brigádvezető: Tomcsik Tiborné 1983. március 8. ­ műszaki igazgatóság és a közművelődés Az LKM II-es igazgatóság­hoz tartozik a termelési főmér­nökség, a technológia, a gyárt­mányfejlesztés, a minőségellen­őrzési főosztály, a meók, a ve­gyészet. Olyan szerteágazó, hogy még a főenergetikai is beletartozik, sőt a munkavé­delmi főosztály, is. Több mint ezren tartoznak a II-es igazga­tóság kollektívájába s e szerte­­ágazóságot csak példaképpen illusztrálja, hogy a meósok min­den üzemben ott vannak. Kovács Jenő, a műszaki igazgatóság közművelődési bizottságának elnöke való­jában a metallurgiai osztály laboratórium vezetője egy esztendeje szervezi, koordi­nálja a munkahelyi műve­lődést itt. Ahogy hallgatom a­ kohómérnök-ember sza­vait, ismét rádöbbenek ar­ra a sarkalatos igazságra, hogy a közművelődést tes­sék-lássék nem lehet, nem szabad csinálni, csak így, lelkesen, odafigyelve. Egyéb­ként szerényen, csöndben munkálkodnak közművelődé­si feladataikon a II-es igaz­gatóságiak, olyannyira, hogy időnként egy-egy rendezvé­nyük híre is más csatorná­kon jut el szerkesztőségünk­be s így nem csoda, hogy néha még elfelejtjük őket a legjobbak közé sorolni. — Régebben tanfolyamok­kal, szaktanfolyamokkal, sze­mináriumokkal tudták le a közművelődést. Én úgy lá­tom, hogy a munkásműve­lődés szélesítése a cél. Az igényfelmérésnél ki is de­rült, hogy mennyi időszerű téma érdekli az embereket, akiket korábban nem von­tak bele a művelődésbe. Munkatervet készítettünk az igények alapján. Tavaly ős­­szel például sokan szerettek volna többet tudni a kisvál­lalkozásokról, elhívtuk dr. Tímár László megyei bíró­­helyettest, hogy tartson elő­adást . . . ma már vannak is kisvállalkozásban dolgozók nálunk is. — No, persze az állami és pártoktatásban változat­lanul részt vesznek dolgozó­ink — mondja Csíki Csaba, az igazgatóság pártvezetősé­gének titkára. — Kedden például filmvetítést tartot­tunk a pártoktatásban részt­vevőknek, hogy ne csak szá­raz előadások legyenek. Másfél óra alatt négy filmet láthattak. Lassanként kibontakozik a II-es igazgatóság közműve­lődésének sok hajtása és ág-boga. Valószínű, azért megy itt jól ez a munka, mert párt és gazdasági ve­zetés egyaránt fontosnak tartja. A pártvezetőség kü­lön is foglalkozott a mun­kahelyi művelődéssel 1981. tavaszán. A fejlődésben kü­lönösen a szemléletjavulást üdvözölte örömmel, a felada­tokat pedig 7 pontba fog­lalta össze. Hatásos volt. — Itt járt tavaly Mezei András, író — meséli Ko­vács Jenő. — Az újítások­ról, szabadalmakról beszél­gettünk. — Sok mindent so­rol még a tavalyi rendez­vényekből az innovációs hét eseményeitől az anyák napi műsorig. Fémtani professzo­ri előadástól kozmetikai ta­nácsadásig széles a skála, amit a közművelődésben gyáron belül biztosítottak, s az igazgatóság dolgozói él­tek is vele. Ritkaság, hogy valamin ne lennének leg­alább hatvanan. Az már idei siker, hogy dr. Laka­tos Imre, a filozófiai tudo­mányok kandidátusa „Glo­bális problémák és a szo­­cializmus­­ fejlődése” című előadása után felcsattant a taps. Még a nőnap előtt állnak, de örömmel sorolják a ne­veket, kiket várnak a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vészei közül, s a tervekről is sokat diskurálunk. A köl­tészet napjára Arany János délutánt szánnak, de szak­mai előadásokat is szervez­nek a dolgozóknak a válla­lat helyzetétől a termelési problémákig. Ismét megren­dezik a III. negyedévben azt az egynapos csanyiki össze­jövetelt, amelyen az egy­mástól távol eső és más-más munkát végző dolgozók job­ban megismerik egymást.­­ Egyébként sok olyan ren­dezvénye vant a II-es igaz­gatóságnak, amelyet ismer­­nek lapunk olvasói, az ener­giatakarékossági és környe­zetvédelmi napoktól a mun­kavédelmi vetélkedőkig, s dicséretre méltó az is, hogy itt képezték át a kombi­nált acélmű laboratóriumá­ba kerülő szakembereket — saját munkatársaikból. Kiál­lításoktól a szocialista bri­gádmozgalom új vonásaitól a tanfolyamokig, helyi és fővárosi előadóktól művé­szekig, sok minden szóba kerül még, ám nem dicse­kedni akar a II-es igazga­tóság, hanem e munka fon­tosságáról szólni. Jellemző, hogy nem elé­gednek meg a sok bevált rendezvény ismétlésével, fej­lesztésével, hanem újakat is teremtenek. Legutóbbi ülé­sén például a pártvezetőség határozta el, hogy ez évtől kezdve „minőségi napok”-at rendeznek. Lehet, hogy a neve még változik, lényege, hogy még közvetlenebbül foglalkozzanak a minőség­gel. Ny. P. Új időpont A Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központban a március 1-re hirdetett Kabos László est a művész betegsége mi­att elmaradt. Az előadást március 22-én 16, 18 és 20 órai kezdettel tartják meg. A jegyek érvényesek, vagy visszaválthatók. ai múzeumi szerzemények A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítótermei­ben láthatók az elmúlt hét kö­zepétől az intézmény azon új szerzeményei, melyek az el­múlt tíz év során kerültek a múzeum birtokába. Az intézmény életében a legnagyobb fellendülést az el­múlt 10 esztendő hozta meg. Meghatszorozódott a létszám és a költségvetés, kiterebélye­sedett a muzeológiai, tudo­mányos és közművelődési munka. Kiállításunkon — az­­ új szerzemény tükrében — er­­ről szeretnénk számot adni — írja az új kiállítás katalógu­sának előszavában dr. Sza­badfalvi József, a múzeum igazgatója. A kiállítók természetesen nem vállalkozhattak arra, hogy a múzeum valamennyi olyan szerzeményét bemutas­sák, melyek érdeklődésre tarthatnának számot, hiszen az intézmény az említett idő­szak alatt sok ezer tárggyal, dokumentummal, régészeti, történeti, néprajzi, numizma­tikai, képzőművészeti és ter­mészettudományi értékkel gyarapodott. A mostani kiál­lításon bemutatott szerzemé­nyek mellett az állandó kiál­lításokon is láthatók a leg­utóbbi idők gyűjteményének egyes darabjai. A kiállítás rendezői a mostani bemuta­tón arra törekedtek, ha nem is mindent, de legalább a leg­érdekesebb darabokat meg­nézhesse a múzeumlátogató közönség. A néprajzi gyűjtemény az elmúlt évek során elsősorban egyedi tárgyakkal gyarapo­dott, s kevés tárgyegyüttes megszerzésére, nyílt alkalom. Mindezek ellenére sok kva­litásos tárgy is bekerült a nép­rajzi gyűjteménybe, melyek közül nehéz­ lenne bármit is kiemelten említeni. A képzőművészeti gyűjte­mény anyaga az elmúlt 10 év alatt az ország egyik legran­gosabb gyűjteményévé vált, és jelenleg már 12 000 képzőmű­vészeti alkotással rendelkezik. A kétszáz év magyar festé­szetét felölelő képanyag mel­lett különösen jelentősek az elmúlt két évtized hazai gra­fikai termésének reprezen­tánsai. A természettudományi gyűj­­temény ásvány-, kőzet, ős­lény-, növény- és zoológiai anyaga egyike az ország leg­jelentősebb, egy helyen meg­található együttesének, sok­sok kuriózummal. A múzeum régészeti gyűj­teménye jelenleg már 110 000 tárgyat őriz, melyek a megye területéről az időszámítás előtti negyedik évezredtől a XVII. századig terjedő idő­szak társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődéséről adnak fontos dokumentumokat. Az elmúlt 10 év során a múze­um régészei 235 lelőhelyet vizsgáltak meg, és mintegy­ 60 000 tárggyal gyarapították a régészeti gyűjteményt. A történeti osztály közel 25 ezer darabos gyűjteménye az eltelt 10 év folyamán 3200 da­rabbal gyarapodott. A numizmatikai gyűjte­mény darabszáma megköze­líti a 44 ezret. Érdekes, tanulságos, jó idő­töltés egy múzeumi séta a Papszeren az új szerzemények kiállításán. — t. gy. — Tanuló (Alle Teréz munkája)

Next