Dolgozó Nő, 1968 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

RIZS ÉS TÖLTÉNY Felvételünk a hősiesen küzdő Dél- Vietnamban készült, ahol a falvak ott­honmaradt lakosai — öregek és nők — példás odaadással, kifogástalan szer­vező­készséggel gyűjtik össze a rizsét a partizánok élelmezésére. Töltényt zsákmányolhatnak a parti­zánok az amerikaiaktól vagy a dél-viet­nami bábhadsereg tagjaitól is, de rizsei csak hozzátartozóiktól, testvéreiktől kap­hatnak. Ezeknek az asszonyoknak és öregeknek jelentős részük van abban, hogy az amerikai hadvezetőség tervei kudarcba fulladnak, hogy a világközvélemény előtt egyre jobban lelepleződnek az agresszorok. Mert nincs ugyan forróbban óhajtott vágyuk, mint a béke, de ember­hez méltó békét, felemelt fővel köszön­tött békét akarnak. IRENE PAPASZ NEMET MOND Az elmúlt év egyik szen­zációja volt, hogy a világ­hírű görög színésznő, az Elektra című nagyhatású film főszereplője, akit a görög­­országi puccs külföldön ért, Rómában telepedett le. Film­tervei mindenképp ehhez a városhoz kötnek (újabban Or­son Welles-szel készítenek közös filmet), de elhatározá­sára nemcsak ideiglenes meggondolások késztették. Az utólagos események, a görög hazafiak ellen indított perek, az évtizedekre menő súlyos börtönbüntetések, ame­lyektől a katona­ vezetők hatalmuk megszilárdítását re­mélik, mindenképpen a szí­nésznő előrelátását dombo­rítják ki. A világ közvéleményének tiltakozása bebizonyította: az ókori görög szellem mai meg­nyilatkozásának, az európai kultúra bölcsőjét ringató szel­lem megtestesülésének nem az ország hivatalos vezetőinek állásfoglalásait kell tekinte­nünk, hanem a számkivetett­­ségben élő Irene Papaszét és társaiét, a görögországi börtönökben sínylődő Theo­­dorakiszét és a többi hazafiét. KŐKERESZT AZ ORSZÁGÚT MENTÉN, Piteşti közelében, az új szőlős telepítése közben a talajgyalu­­hatalmas, cirillbetűs szöveget tartalmazó kőbe akadt, s Budán Constantin, a régészkedő agrármérnök felfigyelt a kincsre, gondo­zásába vette, s meg is fejtette az 1634-ből származó szöveget: „Adică eu — mondja a szöveg — robul lui Dumnezeu lo Matei Basarab, Voivod şi domn Ţării Româneşti, văzând domne de plân­­soarea acestor săraci, cari au vii în dealul Piteştilor...“ Hevenyészett átültetésben valahogy így hangzik: „Istennek szolgája, Matei Basarab, Havasalja vajdája és uralkodója, látván Izgalmas órák a „Groote Schuur-ban“ Még emlékszünk a decemberi izgalmakra, amelyekkel Louis Washkansky sorsának alakulását kísértük, még élén­ken él emlékezetünkben az a közel húsz nap, amikor az újság kinyitásakor először a capetowni híreket kerestük és máris újabb szívátültetési kísérletről értesülünk ugyan­onnan, ugyancsak a Groote Schuur kórházból és ugyancsak Christian Barnard professzortól és munkatársaitól. Ma már elmondhatjuk: túl szép lett volna, ha a kísérlet egyből, minden komplikáció nélkül sikerül. A tudomány haladása néha áldozatokat is követel. De a tudomány végső győzelmébe vetett hit nem inoghat meg az ideiglem■«? kudarcok miatt sem. Így gondolhatta Philip Blaiberg is, aki önként jelentkezett a második műtétre, amelynek most már az első eset tapasztalatai alapján, talán nagyobbak a­ siker­esélyei. Ha Blaiberg életben maradna és az agyszélhűdés követ­keztében meghalt félvér Clive Haupt szívével tovább élne, egyben a népek testvériségének gondolata is újabb, hatal­mas érvvel gazdagodna. Mindenképpen korunkhoz méltó nagy vállalkozásoknak vagyunk szemtanúi. Az ügy sikeréért kétmilliárd ember „szurkol“, ezen szegények nyomorúságát, akiknek vagyon szőlejük Piteşti dombjain, s akiket kiuzsoráztak a borosgazdák, mivelhogy nem minden tíz veder után vesznek meg egyet rajtuk, ahogyan a régi időktől fogva szokásban vagyon, hanem zsarolván őket, többet kö­vetelnek, megesett rajtuk a mi szívünk s ezért fogadalmat tettünk ezen szent kereszten, aki borosgazda a mi uralkodásunk idejében, vagy az utánunk következők idején meg fogja szegni ezt a rendel­kezést, nagyobb vámot szedvén, mint tíz veder után egyet... (Itt hosszú felsorolás következik, milyen összeggel váltható meg egy veder — E.E.) ••• megszegvén ezt az egyezséget, legyen az az ember elátkozott, és verje meg őt Jézus Krisztus és a niceai háromszáz és tizennyolc szent atya, és az örökkévalóságban senyvedjen együtt pár Judával és Ariellel“. Eddig a fogadalmi kereszt szövege. Budán Constantin, az amatőrködő régész, az Argeş mezőgazdasági kísérleti állomás igazgatója szeretettel tisztogatja a követ (1. kép), én meg azon töprengek: jó lenne itt, Piteşti közelében, a ştefǎneşti-i dombok tövében­­ahol már meredeken magasba törnek a nyolc­­száz vagonos borászati kombinát falai (2. kép) — egy új követ vésni. Egy követ, amelyen a niceai szent atyák és a gazdasági ellenőrző szervek együttes haragjával átkozzák el azt a vakmerőt, aki e remek borvidék kincsét felvizezi vagy hanyagul kezeli, vagy hagyja kárba veszni. (E.L.) ( Világ proletárjai, egyesüljetek.! DOLGOZÓ NŐ társadalmi-politikai és kulturális folyóirat Kiadja Románia Szocialista Köztársaság Országos Nő­tan­ácsa Megjelenik havonta. Megrendelhető minden postahivatalnál és levél kézbesítőnél. Szerkesztőség: Kolozsvár, Horea út 19. Telefon: 1—30—16, 1—35—99 Előfizetési díj egy évre 30.-lej, fél évre II.-lej, egyes szám ára 2,50 lej Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scînteii SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG CSŰRÖS MARGIT DANCSULY MARGIT ERŐS BLANKA (főszerkesztő) FÁBIÁN MAGDOLNA (főszerkesztőhelyettes) GÁSPÁL ZSUZSANNA GÓLYA ROZÁLIA KÁZM­ARIANA LÁSZLÓFFY ILONA PAMFIL VIORICA TRENKA ÉVA Dr. TÎRLEA IULIANA Képszerkesztő: CSEH GUSZTÁV Műszaki szerkesztő: SÁNDOR GYULA CÍMLAPON: Téli örömök (IOAN MICLEA-MIHALE felvétele) A serendi kincsek A Krisána tartományi Serend község mellett nemrégi­ben az időszámításunk előtti III. évszázadból származó dák kincseket fedeztek fel. A lelet egyike a legnagyobbak­nak: csaknem 800 kiváló minőségű ezüstpénzből áll. A serend­­kincs az előzőleg Almáson és Körösfenyvesen felfedezett leletekkel együtt arról tanúskodik, hogy ezen a vidéken fejlett kereskedelmet űző dák törzs létezett, amely kiválóan ismerte a fémfeldolgozást. ►

Next