Dolgozó Nő, 1968 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
RIZS ÉS TÖLTÉNY Felvételünk a hősiesen küzdő Dél- Vietnamban készült, ahol a falvak otthonmaradt lakosai — öregek és nők — példás odaadással, kifogástalan szervezőkészséggel gyűjtik össze a rizsét a partizánok élelmezésére. Töltényt zsákmányolhatnak a partizánok az amerikaiaktól vagy a dél-vietnami bábhadsereg tagjaitól is, de rizsei csak hozzátartozóiktól, testvéreiktől kaphatnak. Ezeknek az asszonyoknak és öregeknek jelentős részük van abban, hogy az amerikai hadvezetőség tervei kudarcba fulladnak, hogy a világközvélemény előtt egyre jobban lelepleződnek az agresszorok. Mert nincs ugyan forróbban óhajtott vágyuk, mint a béke, de emberhez méltó békét, felemelt fővel köszöntött békét akarnak. IRENE PAPASZ NEMET MOND Az elmúlt év egyik szenzációja volt, hogy a világhírű görög színésznő, az Elektra című nagyhatású film főszereplője, akit a görögországi puccs külföldön ért, Rómában telepedett le. Filmtervei mindenképp ehhez a városhoz kötnek (újabban Orson Welles-szel készítenek közös filmet), de elhatározására nemcsak ideiglenes meggondolások késztették. Az utólagos események, a görög hazafiak ellen indított perek, az évtizedekre menő súlyos börtönbüntetések, amelyektől a katona vezetők hatalmuk megszilárdítását remélik, mindenképpen a színésznő előrelátását domborítják ki. A világ közvéleményének tiltakozása bebizonyította: az ókori görög szellem mai megnyilatkozásának, az európai kultúra bölcsőjét ringató szellem megtestesülésének nem az ország hivatalos vezetőinek állásfoglalásait kell tekintenünk, hanem a számkivetettségben élő Irene Papaszét és társaiét, a görögországi börtönökben sínylődő Theodorakiszét és a többi hazafiét. KŐKERESZT AZ ORSZÁGÚT MENTÉN, Piteşti közelében, az új szőlős telepítése közben a talajgyaluhatalmas, cirillbetűs szöveget tartalmazó kőbe akadt, s Budán Constantin, a régészkedő agrármérnök felfigyelt a kincsre, gondozásába vette, s meg is fejtette az 1634-ből származó szöveget: „Adică eu — mondja a szöveg — robul lui Dumnezeu lo Matei Basarab, Voivod şi domn Ţării Româneşti, văzând domne de plânsoarea acestor săraci, cari au vii în dealul Piteştilor...“ Hevenyészett átültetésben valahogy így hangzik: „Istennek szolgája, Matei Basarab, Havasalja vajdája és uralkodója, látván Izgalmas órák a „Groote Schuur-ban“ Még emlékszünk a decemberi izgalmakra, amelyekkel Louis Washkansky sorsának alakulását kísértük, még élénken él emlékezetünkben az a közel húsz nap, amikor az újság kinyitásakor először a capetowni híreket kerestük és máris újabb szívátültetési kísérletről értesülünk ugyanonnan, ugyancsak a Groote Schuur kórházból és ugyancsak Christian Barnard professzortól és munkatársaitól. Ma már elmondhatjuk: túl szép lett volna, ha a kísérlet egyből, minden komplikáció nélkül sikerül. A tudomány haladása néha áldozatokat is követel. De a tudomány végső győzelmébe vetett hit nem inoghat meg az ideiglem■«? kudarcok miatt sem. Így gondolhatta Philip Blaiberg is, aki önként jelentkezett a második műtétre, amelynek most már az első eset tapasztalatai alapján, talán nagyobbak a sikeresélyei. Ha Blaiberg életben maradna és az agyszélhűdés következtében meghalt félvér Clive Haupt szívével tovább élne, egyben a népek testvériségének gondolata is újabb, hatalmas érvvel gazdagodna. Mindenképpen korunkhoz méltó nagy vállalkozásoknak vagyunk szemtanúi. Az ügy sikeréért kétmilliárd ember „szurkol“, ezen szegények nyomorúságát, akiknek vagyon szőlejük Piteşti dombjain, s akiket kiuzsoráztak a borosgazdák, mivelhogy nem minden tíz veder után vesznek meg egyet rajtuk, ahogyan a régi időktől fogva szokásban vagyon, hanem zsarolván őket, többet követelnek, megesett rajtuk a mi szívünk s ezért fogadalmat tettünk ezen szent kereszten, aki borosgazda a mi uralkodásunk idejében, vagy az utánunk következők idején meg fogja szegni ezt a rendelkezést, nagyobb vámot szedvén, mint tíz veder után egyet... (Itt hosszú felsorolás következik, milyen összeggel váltható meg egy veder — E.E.) ••• megszegvén ezt az egyezséget, legyen az az ember elátkozott, és verje meg őt Jézus Krisztus és a niceai háromszáz és tizennyolc szent atya, és az örökkévalóságban senyvedjen együtt pár Judával és Ariellel“. Eddig a fogadalmi kereszt szövege. Budán Constantin, az amatőrködő régész, az Argeş mezőgazdasági kísérleti állomás igazgatója szeretettel tisztogatja a követ (1. kép), én meg azon töprengek: jó lenne itt, Piteşti közelében, a ştefǎneşti-i dombok tövébenahol már meredeken magasba törnek a nyolcszáz vagonos borászati kombinát falai (2. kép) — egy új követ vésni. Egy követ, amelyen a niceai szent atyák és a gazdasági ellenőrző szervek együttes haragjával átkozzák el azt a vakmerőt, aki e remek borvidék kincsét felvizezi vagy hanyagul kezeli, vagy hagyja kárba veszni. (E.L.) ( Világ proletárjai, egyesüljetek.! DOLGOZÓ NŐ társadalmi-politikai és kulturális folyóirat Kiadja Románia Szocialista Köztársaság Országos Nőtanácsa Megjelenik havonta. Megrendelhető minden postahivatalnál és levél kézbesítőnél. Szerkesztőség: Kolozsvár, Horea út 19. Telefon: 1—30—16, 1—35—99 Előfizetési díj egy évre 30.-lej, fél évre II.-lej, egyes szám ára 2,50 lej Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scînteii SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG CSŰRÖS MARGIT DANCSULY MARGIT ERŐS BLANKA (főszerkesztő) FÁBIÁN MAGDOLNA (főszerkesztőhelyettes) GÁSPÁL ZSUZSANNA GÓLYA ROZÁLIA KÁZMARIANA LÁSZLÓFFY ILONA PAMFIL VIORICA TRENKA ÉVA Dr. TÎRLEA IULIANA Képszerkesztő: CSEH GUSZTÁV Műszaki szerkesztő: SÁNDOR GYULA CÍMLAPON: Téli örömök (IOAN MICLEA-MIHALE felvétele) A serendi kincsek A Krisána tartományi Serend község mellett nemrégiben az időszámításunk előtti III. évszázadból származó dák kincseket fedeztek fel. A lelet egyike a legnagyobbaknak: csaknem 800 kiváló minőségű ezüstpénzből áll. A serendkincs az előzőleg Almáson és Körösfenyvesen felfedezett leletekkel együtt arról tanúskodik, hogy ezen a vidéken fejlett kereskedelmet űző dák törzs létezett, amely kiválóan ismerte a fémfeldolgozást. ►