Dolgozó Nő, 1969 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1969-09-01 / 9. szám

riumi vizsgálattal lehet felfedezni. Ilyen esetekben is számolnunk kell azzal, hogy a kisgyerek szervezetében lévő élősdi peteürítő szakaszban van-e vagy sem. Ezért ne nyugodjunk meg egy-két negatív eredménnyel, hanem négyszer­­ötször is vizsgáltassuk meg a székletet, ha a tünetek is indokolttá teszik. — Milyen tüneteket okoznak a bél­férgek ? — Feltűnő sápadtságot, makacs ét­vágytalanságot, és az enyhe hasfájástól az epilepsziára emlékeztető rángógör­csökig mindenféle tünetet. , — Hogyan szabadulhatunk meg ettől a veszélyes ellenségtől? — Ha az előírt gyógyszeres kúrát több­ször is megismételjük (ha a gyerek a tab­lettát nem tudja lenyelni, adjunk szirupot helyette), ha a gyógyszeren kívül este lefekvéskor a gyerek végbéltájékát Un­guent Oftalmic 3%-os kenőccsel be­kenjük; ha a gyerek körmét rövidre vág­juk, és minden alkalommal körömkefé­vel megmossuk; ha az ágyneműt és pi­zsamát (nem hálóinget) rendszeresen váltjuk, és a padlót enyhe cloraminos oldattal felmossuk; és ha magunkat is (mert sokszor mi felnőttek vagyunk en­nek az élősdinek a hordozói) a gyerekkel egyidőben kezeljük. És még ide kell sorolnom a nyers sár­garépakúrát is, amit, ha heteken át (na­ponta egy evőkanálnyit) rendszeresen adunk a gyereknek, valósággal csodát művet. "­­ Dr. LÖWI KÁROLY szünk, vállunk alatt egy párnával, egyik karun­kat fejünk alá tesszük, másik kezünkkel (ujj­hegyekkel) először az ezoldali mellünk belső felét tapintjuk végig, kívülről befelé irányuló simító mozdulatokkal, de úgy, hogy az emlő­ket odanyomjuk a mellkashoz. Ezután magunk mellett leengedjük és kinyújtjuk karunkat, de belülről kifelé haladva tapintjuk végig ugyane­zen mell külső felét. Hasonló módon járunk el a másik mellünkkel is. Figyeljük, hogy e tapin­tásos vizsgálódás közben nem találunk-e csomókat (göböket), amelyek borsónyi, diónyi stb. nagyságúak le­hetnek. Ha ilyesmit észlelünk, azonnal fordul­junk szakorvoshoz, mert egyedül ő illetékes eldönteni, hogy mi a jelentősége leletünknek. Kétségtelen, hogy ez az önvizsgáló módszer eredményes lehet, azonban sajnos, kétélű fegyver. Növelni fogja­ a rákos félelmi­ neurózi­­sok (fóbia) számát. Éppen ezért, leghatáso­sabbnak, legeredményesebbnek a kötelező időszakos (fél, egyévenként végrehajtott) aktív rákszűrő-vizsgálat­okát tartjuk. Dr. Sz. I. gyógyszert is tartalmaz. A hámozott mag kitűnő bél féregűző. Egy kúránál kb. 100 db héjától megfosztott magot kell elfogyasztania a betegnek, majd 3—4 óra múlva egy evőka­nálnyi ricinusolajat. Mivel a vegyi féregűző szerek nem járnak mindig eredménnyel és legnagyobb részük erős méreg, ezért csak hosszabb idő eltelte után szedhetők újra, ilyenkor jó szolgálatot tesz, ez az egyszerű háziszer. A keresztbe kettévágott és megszárí­tott mag teáját hólyag-és vizelési panaszok esetén isszák (egy marék magot 3 dl vízben öt percig főzünk). Naponta két ilyen adagot kel elfogyasztani 3—4 napig. Általános tudnivalóként jegyezzük meg a következőket: a gyógynövényeket (drogokat) hűvös időben kell szedni (nem közvetlenül eső után és nem harmaton). A virágokat és leveleket árnyékban, levegős padláson kell szárítani; a gyümölcsöket, magvakat, napon, kemencén aszalni (ötven-hatvan C*-nál nem magasabb hőmérsékleten) kiterítve, minél vé­konyabb rétegben. Száraz, tárolásra alkalmas állapotban akkor van a drog, ha a virágot, levelet ujjaink között könnyen szétmorzsol­hatjuk, a gyümölcsöt és a magvakat pedig mozsárban összetörhetjük. A megszárított drogokat ritkaszövésű textil-zsákocskákban hűvös helyen kell elraktározni (műanyag­ zsák­ban a drogok befüllednek, tönkremennek). A gyógyításnál annál jobb eredményt érünk el, minél több azonos hatású (pl. 2—3 féle vizelethajtó) növényből készítjük a teát. A gyógyteákat tetszés szerint ízesíthetjük cukor­ral, mézzel, citrommal, a cukorbetegek ter­mészetesen szacarinnal. Dr. SZILÁGYI ISTVÁN GONDOSKODÁS ÉS SZERETET A MAROS-MEGYEI TÁ­MOG­ATÓ­ BIZOTT­­SÁGOK MUNKÁJÁRÓL A Kelementelki apróságok — és azok, akik a legtöbbet fáradoznak az idény napközi kifogástalan mű­ködéséért Maros-megye nőbizottságának elnökét, Gáspár Zsuzsát kérdeztük meg, mit sikerült megvalósítaniuk a februárban megtartott megyei nőkonferencia erre vonatkozó ha­tározatából .­­ A határozat természetesen magába foglalta az összes lényeges feladatokat. Talán azt említeném meg részletesebben, amit a nőmozgalom egyik legfontosabb feladatának tartunk, a támogató bizottságok tevékenységét, a megyei nőbizottság patronáló munkáját. Egészségügyi kollektívánk éppen most vizsgálja a szülőotthonok, bölcsődék, napközi otthonok, gyermekházak, kórházak mellett működő támogató bizottságok tevékenységét. Sikerült csaknem az összes egységek mellett megszervezni őket, s mindegyik azon igyekszik, hogy valóban hathatós segít­séget nyújtson. A községi nőbizottságok mindenütt szívügyüknek tekintik az idénynapközi otthon kifogástalan működését. Kedden az asszonyok meszelték ki az óvoda helyiségeit, az udvarra virágokat ültettek, s gondozzák őket. Kelementelkén a nők nemcsak az óvoda kitakarításánál segédkeztek, de saját palántáikkal ültették be a zöldséges kertet, és ők is művelik meg. Evőesz­közöket is vásároltak az idénynapközinek, segítenek összegyűjteni a szülőktől az óvoda kony­hájára szánt élelmiszert. Erdőszentgyörgyön az óvoda és a szülőotthon támogatása egyformán gondja a nőbizottságnak. Szászrégenben a kórház mellett működő bizottság fejtett ki szép tevé­kenységet , az ágynemű felfrissítéséhez járultak hozzá a varrni tudó asszonyok. Nehezebb, összetettebb feladatokat kell elvégezniük a gyermekházak mellett működő bizott­ságoknak, hiszen ott az otthon melegét, a szülői szeretetet is pótolniuk kell. Nagyon szépen dolgozik a segesvári gyermekház támogató bizottsága — itt különben, akárcsak a nyárádszeredai és a mezőzáhi gyermekházak mellett a megyei nőbizottság patronáló munkáját is megszerveztük. A gyermekházak helyiségeinek otthonosabbá tétele mellett szeretnénk találkozásokkal, beszélgetésekkel, levélváltással lehetőséget adni a gyermekeknek arra, hogy érezzék: számít­hatnak asszonyaink barátságára, bizalmára. Legközelebbi plenáris gyűlésünkön éppen a támogató bizottságok tevékenységét elemezzük. Eredményeik felmérése, a jó módszerek népszerűsítése, az esetleges hiányosságok feltárása segítségükre szolgál majd a további munkában. « SEGÍTŐ KEZEK «...Szükségesnek tartom tájékoztatni Önöket, hogy az utóbbi hónapokban jelentős támogatást kapunk a nőbizott­ságoktól. — Különösen a gyergyócsomafalvi, a gyergyószent­­miklósi s a székelykeresztúri nőbizottság lelkes támogató munkája érdemelne nyilvánosságot — írja szerkesztősé­günknek Veres Ferenc, a székelykeresztúri Gyermekotthon igazgatója, s arra kér, látogassunk el a helyszínre. Példákat is említ. Tavaly nyáron negyvenhét árvagyermek vakáció­zott a nőbizottság jóvoltából Csomafalván, s az önkéntes szülők azóta is látogatásokkal, levelekkel, ajándékokkal, igazi szülői szeretettel segítik az otthon nevelőmunkáját. Szentmiklóson a «kikölcsönzés» nem egy esetben örök­bevétellel végződött. A keresztúri nőbizottság többek között 2500 lej értékű bútort vásárolt óvodásaiknak. Igyekeztünk a helyszínre, de a gyermekotthon igazgatója többnapos kiránduláson volt éppen egy nagyobb gyerek­sereggel. A városka pedig ünnepi lázban égett: apraja nagyja Petőfi Sándor halálának százhuszadik évfordulóját készült megünnepelni, így aztán, ha eredeti szándékunkat nem is tudtuk valóra váltani, hogy kimondottan a gyermekott­hont támogató bizottságok munkájáról szóljunk — ami talán el sem férne egy riportban — gazdagon kárpótolt a keresztúri nőbizottság sokirányú munkájának megism­erése. És kárpótolt maga a Petőfi ünnepség is, melynek sokáig emlékezetes sikerében Keresztúr asszonyai, lányai is de­rekasan kivették részüket. De lássuk most közelebbről a keresztúri nőbizottság és támogató bizottságának példaadó munkáját és eredményeit. Mester Ibolya tanárnő, a városi nőbizottság elnöke és Gálfalvi Magda tanárnő, a nőbizottság titkára, már beszél­getésünk elején is több­ször hangsúlyozták, hogy eredményeik nem egyeseknek, hanem az egész asszonyi közösségnek köszönhetők. — Támogató bizottságunk az ősszel alakult — mondották — és természetesen a városi nőbizottság vezetésével mű­ködik. Azóta 56 gyereket vettek ki (3—15 év közöttieket) az otthonból. A gyerekeket rendszerint szombat délutántól vasárnap délutánig viszik magukhoz egy kis családi me­legre. Hadd említsünk meg név szerint is egy-két kezde­ményezőt: Mihály Ilonát, Mosztok Rozáliát, Imre Lídiát, és Páll Ilonát, aki még homoródi nyaralására is magával vitte az otthonbéli kis Sanyikát. Állandó olvasókörük is van. Télen hetente, nyáron havonta gyűlnek össze. Szervező felelősei: Páll Ilona és Lázár Er­zsébet; vezetői: Keul Júlia és Péterfi Ibolya tanítónők. Mind­két kör jól előkészített politikai-kulturális-tudományos és egészségügyi munkatervvel dolgozik. Ennek köszönhető, hogy a kezdeti, körönkénti 20—30-as létszám, télire már 120—130-ra emelkedett. Az előadásokat műsorral, tánccal, tombolával egybekö­tött rendezvények — kürtőskalács-délután, kukorica-est — szokták követni. A beléptidíjakból s a tombola nyeremények­ből (torták és kézimunkák) gyűlt össze eddig 2770 lej, amiből a már említett bútort megrendelték az otthonnak (20 kicsi asztal 40 szék, őszire már kész is lesz). Ebből az összegből állták a gyermeknapi roller- és kerékpárverseny győzte­seinek kijáró csokoládé­díjakat is. Persze mindez, amit eddig elsoroltunk, talán csak jó mű­ködésében különbözik más nőbizottságok szokásos mun­kájától. De a keresztúri nőbizottságnak ezeken túlmenően arra is volt gondja, energiája, hogy a különböző munka­helyeken dolgozó nőkből és háziasszonyokból műszak utáni 5—6-os csoportokat szervezzen a kertészetben dolgozó s a rossz időjárás miatt a kapálással és gyomlálással el­maradt asszonytársaik s egyben a gazdaság segítségére. Minden tiszteletünk a keresztúri asszonyoké. B.M. : AZ UTÓBBI IDŐBEN­ TÖBB HELYRŐL A GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEKNEK NYÚJTOTT SEGÍTSÉGRŐL KAPTUNK HÍRT IASI Municipium Nőbizottságának el­nöke, Constanta Costin például ezt írja: «A város különböző körzeteiben 10 támo­gató bizottságot szerveztünk, így például a Gyermekek Házának, a Szülészetnek a buciumi gyermekotthonnak, hasznos se­gítséget nyújtanak az asszonyok. Külön ki kell emelnem a buciumi támogató bizott­ságot, amely egy bál 8300 tejes jövedelmét a Gyermekek Háza fehérnemű készletének gyarapítására fordította. A municipium nőbizottsága egy műsoros délutánt szer­vezett, tombolával. A tárgyakat az asz­­szonyok ajándékozták. A 20 800 tejes be­vételt a gyermekvédelmi egységek felsze­relésének gyarapítására fordították. A SEPSISZENTGYÖRGYI asszonyok is szép munkát végeztek az anya-apa nélkül nevelődő gyermekek, a gyermek­védelmi egységek támogatása érdekében Erről írtak Straff Zsuzsanna, Georgescu Rozália és Orbán Erzsébet. — A kézdivásárhelyi gyermekházat a városi nőbizottságunk patronálja. — írja Straff Zsuzsanna. — Már többször meg­látogattuk a gyermekeket. Kispárnát, plé­deket és nagyon sok játékot vittünk nekik A szemek örömteli csillogása volt a fizet­ség fáradozásukért. Georgescu Rozalia pedig ezt írja: Fenn az új telepen van egy óvodánk. Ezt patro­náljuk mi, a körzet asszonyai. Az épület előtt virágokat, rózsafákat ültettünk. A játékbabákat új ruhákba öltöztettük. Szó van arról, hogy ősztől napközit rendeznek be. Már el­kezdtük készíteni a kispárnákat. Orbán Erzsébet leveléből megtudtuk, hogy a Fürdő utcai gyermekotthon részére varrtak 25 alsólepedőt és 15 párnahuzatot, ugyanakkor az Olt utcai bölcsődének átad­tak 14 darab huzattal ellátott kispárnát. KÁNYÁD községből Nagy Ida arról értesített, hogy az asszonyok egy magyar népi mintájú falvédőt és két diványpárnát ajándékoztak a székelykeresztúri Gyer­me­kek Házának. Egyiket maga Nagy Ida, a má­sikat pedig Mátyás Erzsébet 16 éves lány készítette. Az ajándékot örömmel fogadták a Gyermekek Háza lakói. Az ARADI asszonyok is támogatják a­ napköziket és gyermekotthonokat. Davi­­dovits Katalin, az aradi Drăgăşani város­negyed nőbizottságának tagja kapta azt a feladatot, hogy a támogató bizottságot megszervezze. Ágyneműt, inget varrtak a gyermekeknek, s az utóbbi időben 150 papucsot készítettek. A NAGYI/ARADI 20-as számú nőbizott­­ság elnöke, Kiss Ilona arról tájékoztatott, hogy a 17-es számú óvoda részére 125 játéktárgyat, a 4-es iskola első osztályos gyermekei számára pedig könyvjelzőket készítettek az asszonyok. Kovács Gizella lakása valóságos műhellyé változott, ahol szorgalmasan dolgoztak Kiss Mária, Dun­­cu Etelka, Péter Klára, Korondy Mária, Breban Silvia, Csattó Margit, Bódis Mária, Sebessy Julianna. 25

Next