Dömölki János: A nemzetrontó vallásellenes irányzatok boszorkánykonyhái. A szabadkőműves szövetség, ahogy a politikusaink látták (1883-1943) (Hajdúnánás, 2020)
III. RÉSZ
én, Bethlen lemondása után, a kormányzó őt bízta meg kormányalakítással. 1931. augusztus 24-én alakult meg az új kormány, melynek személyi összetétele alig különbözött az előzőétől. Nagyszabású takarékossági programmal akarta csökkenteni az állami kiadásokat, tovább szűkítették a szociális juttatásokat, mérsékelték a nyugdíjakat, a pesti lakásából ő is gyalog járt fel a budai várban lévő hivatalába. Az 1931-es biatorbágyi vasúti merénylet után 1931. szeptember 19-én kelt rendeletével elrendelte a statáriumot, korlátozta a gyülekezési jogot, betiltott minden politikai jellegű népgyűlést, felvonulást, körmenetet. A szervezkedő kommunista mozgalom vezetőit (Fürst Sándor, Sallai Imre) elfogták és 1932-ben kivégezték. Bethlen 1932 szeptemberében nyílt levélben szólította fel a lemondásra, aminek örömmel tett eleget szeptember 21-én és visszavonult Szatmár vármegyei birtokaira gazdálkodni. A miniszterelnöki székben Gömbös Gyula követte. Bár Horthy 1936-ban titkos tanácsossá nevezte ki, a nyilvános politikai szerepvállalástól távol tartotta magát. Elnökként aktív szerepet játszott a Felsőház életében. 1939-ben a II. zsidótörvény elleni tiltakozásképpen lemondott e posztjáról és felsőházi tagságáról. A II. világháború idején támogatta a Kállay Miklós nevével fémjelzett politikát. Az adatok forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Károlyi_Gyula_(politikus,_1871-1947) (2019.02.17.). 1134 Farkas István (Tihany, 1869. - Dachau, 1944. május.) Budapesti déli kerületének szociáldemokrata képviselője. Szegény földműves szülők gyermeke, aki Veszprém kitanulta a cipészmesterséget. Felszabadulása után 1890-ben Nagyváradon a munkásság májusi ünnepén sodródott bele a szociáldemokrata mozgalomba. Szakszervezeti agitációja miatt több társával hamarosan „örök időkre” kitoloncolták a városból. Miután leszolgálta a katona idejét Budapesten a Szociáldemokrata Párt vezéralakjai közé emelkedett. Eleinte a szakmájában dolgozott, majd a szaktársainak bizalmából és rábeszélésére tisztviselői állást vállalt a Cipésziparosok és Segédek Betegsegélyző Pénztárában. Közben rengeteget tanult, s a Szociáldemokrata Párt irodalmának egyik legjobb ismerőjévé vált. Az Országos Cipész Szakszervezet első elnöke, 1911-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkára, majd főtitkára. A Népszava felelős szerkesztője és a Szocializmus munkatársa. 1922-ben választották először nemzetgyűlési képviselőnek. 1927-ben és 1931-ben országgyűlési képviselőnek választották. Az adatok forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1931-1936_1/9query=farkas%20istván%20szocáldemokrata&pg=8g&layouts (2019.02.17.). 1135 Keresztes-Fischer Ferencről van szó. 1136 Keresztes Fischer Ferencről van szó. 1137 Ghyczy Elemér helyesen. Ghyczy Elemér (Szentmihálypuszta, 1870. - ?, ?.) római katolikus, nős földbirtokos. Tanulmányai befejezése után szentmihályi birtokán gazdálkodott és tevékenyen részt vett a megye közéletében. Az I. világháború idején 1915 júniusában önként jelentkezett hadiszolgálatra, 3 évig teljesített harctéri szolgálatot mint a 4. honvéd tábori ágyúsezred zászlósa. Előbb Volhíniában, majd az erdélyi román harctéren küzdött. Vitéz magatartásáért kitüntetésben részesült. A háború befejezése óta ismét szentmihályi birtokán gazdálkodik. Az adatok forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1939-1944/?query=ghyczy%20elemér&pg=473&layout s (2018.02.17.). 1138 Keresztes-Fischer Ferencről van szó. 1139 Természetesen Rózsa Ferencről van szó. A szónok bizonyára eltévesztette a keresztnevet. 1140 Rozsnyói Pekár Gyula (Debrecen, 1866. november 8. - Bp., 1937. augusztus 19.) jogász, író, újságíró, politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter, az MTA levelező tagja. Az iskoláit Debrecenben, Budapesten és Bostonban végezte, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten folytatott. 3 évig jegygyakornok volt, majd Justh Zsigmond hatására az irodalomhoz pártolt. 1891-től a Horváth Gyula által alapított és szerkesztett Magyar Hírlap újságírója. Beutazta Európát, 3 évig tanult a Sorbonne-on, 5 európai nyelven beszélt. 1901-től tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak, ez utóbbinak 1920-tól 1936-ig elnöke is volt. 1901-1935 között, az őszirózsás forradalom és a „patkánylázadás” idejét kivéve, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. Mint a Fehérház Bajtársi Egyesület elnöke 736