Dunakanyar, 1992 (28. évfolyam, 1-3. szám)
1992 / 3. szám
Idegenforgalmi tájékoztató irodák Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatala 1992. márciusában idegenforgalmi tájékoztató irodák létesítése érdekében pályázatot írt ki. Az irodahálózat létrehozását a kül- és belföldi turisták jobb informálása, a hazai idegenforgalmi kínálat eredményesebb propagálása érdekében kezdeményezték. Az előzetes elképzelések szerint a közel negyven irodából álló országos hálózat egységei a külföldiek által gyakran látogatott helyeken kezdenék meg működésüket: 7 a fővárosban, 18 a kiemelt üdülőkörzetekben (Balaton környékén 8, a Dunakanyarban 3, a Velencei-tónál 1, a Mátra-Bükk és Sopron-Kőszeghegyaljai üdülőkörzetekben 3-3), 8 a határátkelőhelyeken; és 5 iroda az idegenforgalmi szempontból frekventált regionális központokban (Győr, Kaposvár, Pécs, Kecskemét, Debrecen). Az idegenforgalmi tájékoztató irodák egységes nyilvántartási rendszert alkalmaznának, számítógépes információs bázisuk révén. Tevékenységük által helyi, regionális és az ország egészére kiterjedő, naprakész tájékoztatást tudnának adni a külföldi és hazai turisták számára — így az étkezési, közlekedési és szálláslehetőségekről, a kulturális és sportrendezvényekről, a rekreációs kínálatról és egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokról. A korrekt és megbízható informálást az irodák közötti információcsere, majd idővel a Tourinform számítógépes rendszeréhez kapcsolódó hálózat is segítené. A tájékoztató irodák megnevezése, külső megjelenése és nyitva tartása országosan egységesnek tervezett volt, és jelenleg is az. A feladatok ellátása érdekében irodánként 3-5 fő alkalmazását tartották szükségesnek. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal elsősorban pályakezdő fiatalok, valamint megfelelő képzettséggel rendelkező munkanélküliek alkalmazását javasolta — az irodavezető legalább középfokú szakmai képesítéssel kell, hogy rendelkezzen, az iroda alkalmazottjai legalább angol és német nyelven legyenek képesek információt adni. Ez esetben a munkavállalók részére kifizetett munkabér és járulékai együttes összegének 70%-át a Munkaügyi Minisztérium Foglalkozási Alapja, 30%át az illetékes önkormányzat fedezné (1994. december 31-ig). Az előzetes elképzelések szerint az irodahálózat létesítése 90 millió forintba fog kerülni, amelyből 30-40 milliót az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a hiányzó részt a helyi és a megyei önkormányzat fogja fedezni. Az idegenforgalmi tájékoztató irodák működésének megkezdését az 1992. évi idegenforgalmi szezon elejére tervezték. A pályázatok benyújtása, majd elbírálása után az érdekelt önkormányzatok — az első szerződéstervezet kapcsán — több megoldatlan gondot, állásfoglalást igénylő kérdést vetettek fel. Jogi nehézségek, tisztázallan kérdések, a szakismeretet igénylő munkaerő hiánya... következtében az irodahálózat működésbe hozása késedelmet szenvedett. 1992. június 30-án, Budapesten az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke adott tájékoztatást a tájékoztató irodák ügyében érdekelt megyei és települési önkormányzatok valamint az idegenforgalmi szervek képviselői számára és válaszolt a felmerült kérdésekre. A Dunakanyar kiemelt üdülőkörzetből Esztergom, Vác, Szentendre és Visegrád (ezen a településen az információs iroda létesítése utólagosan nyert elfogadást), valamint Pest és Komárom-Esztergom megye önkormányzata képviseltette magát az egyeztető megbeszélésen. Az időközben történt változások, valamint az önkormányzatok javaslatainak figyelembe vételével az Országos Idegenforgalmi Hivatal új szerződéstervezetet készített, amelyet 1992 júliusában az érdekelt önkormányzatok kézhez kaptak. A Dunakanyar üdülőkörzetben létrehozandó idegenforgalmi tájékoztató irodák főbb adatait a melléklet összesíti. Szentendre adatait ez nem tartalmazza, mivel a város önkormányzata 1992. szeptember 8-iki ülésén tervezte megvitatni az iroda ügyét és kialakítani állásfoglalását. A város polgármesteri hivatalának szakalkalmazottai nem kaptak felhatalmazást előzetes tájékoztatás adására a tervezett irodáról. Visegrádon gondot okoz a megfelelő, hosszabb távon is hasznosítható irodahelyiség, kijelölése egyeztetést igényel ill. annak sikertelensége esetén máshol tervezik azt realizálni. Gondot okoz a szakmai elvárásoknak megfelelő munkaerő is a nyelvtudással rendelkező munkanélküliek hiányában, előreláthatóan a Foglalkoztatási Alap által nyújtott 70%-os bértámogatást nem fogják tudni igénye venni. Vác városa az Országos Idegenforgalmi Hivatal szerződését már parafálta. Számukra tisztázatlan még az iroda alaptevékenységébe tartozó feladatok nagyságrendje, az iroda számítógépes adattárának gépi, technikai és informatikai háttere, a Pest megyei önkormányzat támogatásának nagysága. 1992. szeptember 14-i ülésén tervezi a város képviselőtestülete az iroda ügyét megvitatni, így a konkrét munka előreláthatóan — a működési feltételek megszervezése, kialakítása — októbertől indítható el. Esztergomban — hasonlóképpen, mint Visegrádon — gondot okoz a megfelelő nyelvtudású, a feladatkör ellátására alkalmas munkanélküliek felkutatása. A beruházás megkezdéséhez a városi költségvetést is módosítani szükséges. Bizonytalanok abban is, hogy a beruházáshoz és a bérekhez nyújtandó központi támogatásra mennyiben lehet számítani. A tájékoztató irodák helyzetéről a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége 1992. szeptember 18-ai ülésén Gábriel Tibor a titkárság csoportvezetője adott tájékoztatást. Az előterjesztő szóbeli kiegészítésében rámutatott arra, hogy a Dunakanyar üdülőkörzet idegenforgalmi szempontból centrális pontjain, Szentendre, Esztergom, Vác és Visegrád településeken támogatta az Országos Idegenforgalmi Hivatal idegenforgalmi tájékoztató irodák létrehozását. A titkárság augusztus elején megkereséssel fordult az említett települések polgármesteri hivatalaihoz, tájékoztatást kérve a kialakítandó irodák jelenlegi helyzetéről. Visegrádról, az ottani iroda elhelyezési gondjainak következtében — amely jelenleg is fennáll — szóbeli tájékoztatás jött, a Szentendrei Polgármesteri Hivatal munkatársai nem voltak feljogosítva tájékoztatás adására. Utalt arra, hogy a város polgármestere jelen van az ülésen és így az elnökség tájékoztatást kaphat az önkormányzat döntéséről. Németh Gábor, Szentendre város polgármestere ismertette, hogy az önkormányzat az Országos Idegenforgalmi Hivatal szerződéstervezetének ismeretében nem kíván szerződést kötni, hanem saját erőből hozza létre idegenforgalmi tájékoztató irodáját. A létrehozandó városi információs irodának elsőrendű feladata az lenne, hogy Szentendréről adjon DUNAKANYAR • 43