Dunakanyar, 1993 (29. évfolyam, 1-2. szám)
1993 / 1. szám
A Dunakanyar a szentistváni egyházalapítás óta az esztergomi érseki tartományba esik. Területén kétszer három egyházmegye csatlakozik, Kisoroszinál és Budapestnél különkülön. A határvonalak lebegését, a szomszédos helyek ide-oda tologatását látva az egyházmegyék topográfiai állandóságáról csak időnként beszélhetünk. A hódoltsági menekülések, áttelepülések, Mária Terézia apostoli királyi végzései, a drasztikus trianoni országamputálás és a még újabb római szentszéki módosítások nem múltak el nyomtalanul. A Dunakanyarban talán Pilis vármegyét érte legjobban a változás, amikor az ősi Veszprémi egyházmegyéből 1777-ben kivált új Székesfehérvári egyházmegyébe került. Budapest és környéke viszont az esztergomi érsekség alá tartozó szigetként állandósult, később pedig Nagybudapest terjeszkedett három egyházmegyére. Területünk legnagyobb része az esztergomi főegyházmegyébe (érsekségbe), kisebb részei a váci és a székesfehérvári egyházmegyékbe (püspökségekbe) esnek. Határai a vármegyék határait nemigen követik. A legrégebbi ismert egyházmegye térkép kéziratban maradt fenn 1675-ből. Pongrácz György váci püspök rendeletére készült Cseke Mihály ecsegi plébános és püspöki vikárius 1674-ben végrehajtott canonica visitatioja alapján. A Rómába felterjesztett információ mellékletének készült, kézi rajzú példánya Bécsben rekedt, másolata Vácott található. A térkép tulajdonképpen a török uralom alatt lévő Váci püspökség 158 templomos helyét jelöli meg, függetlenül attól, hogy katolikusok vagy protestánsok használták, illetve elhagyott vagy romos állapotban voltak. Topográfiai szemmel nézve gyenge vázlat, feltehetően valamelyik korabeli országtérképből másolt alapon sorakoztatja kis ábráit, de ezek helyzete közel sem jó. A helynevek írása sem egyezik mindenben a településjegyzékkel. Pestet a váci püspökségbe helyezte, Gödöllő neve kimaradt az ábra mellől. Katolikus földabroszok lévén, ezekről ágostai hitvallású evangélikus, vagy közönségesen lutheránus létemre nemigen tudhattam. Eredetileg a katolikus egyházigazgatás céljait szolgálták, de megsárgult lapjai ma már inkább kultúrtörténeti relikviákká avultak. Családjám egyik ágán, Eisenbach Mária nagyanyámén részben, de Luther fellépése előtt teljesen az én egyházam történetének relikviái is. Az egyházmegye korabeli helyzetét mégiscsak elsőként vázolta fel. Ami pedig igazán értékes, az a névírás eredeti magyarsága. A jegyzékben pl. Dunakeszi olvasható, a térképen régiesebb megfelelője: Körtvelyes-Keszi. További eredeti névírására példák: Dunaharasztya, Szabad Szállás, Csíktarcsa, Cseke Kata, Nyáros Apáti, Tiszaföld Vár stb Mennyivel gazdagabb lehetne helynévírásunk, ha a hasonló eredeti helyszíni felvételek ki tudja hány ezrei fennmaradtak volna (a germanista, szlavista etimológusok nem kis bánatára). Az egyházmegye-térképek készítésének gondolata az uradalmi áttekintőtérképek nyomán érlelődhetett meg. Gyér előzmények után 1800- tól kezdve Karacs Ferenc rézmetsző művész keze alól egész sorozatban kerültek ki az egyházmegye-térképek: a kalocsai (1801), a szombathelyi (1804-1807), a váci (1812), a székesfehérvári (1819), a győri (1821), az esztergomi (1822), a zágrábi (1825), a diakovári (1826) és talán az egri (1829). Azonos célból, de különböző módon kidolgozott ábrázolások, egyveretűségüket a rézmetsző sem tudta megoldani. Ezúttal a Dunakanyar egyházmegye térképeit szeretném bemutatni. Szerencsénkre a területünkre eső három térkép egy évtizeden belül készült, köztük tehát a korkülönbség nem nagy. A térképi alap vizsgálata másodrendű kérdés, lévén ezek korabeli földrajzi térképek átvételei. Lényegesebb a tervező mérnök és az egyházmegyei tisztségviselő munkájának, együttműködésének megismerése, az egyházmegyei adatok összehordása és megfelelő jelképekkel a térképbe való beillesztése. Mert a korábbi térképek közti egymásra hatás nyomon követhető ugyan, de az ábrázolási kép kialakításában tagadhatatlan a helyi alkotóközösség szerepe. Kebelbeli felhasználásra szánt reprezentatív térképekről van szó, ezek előállításában a főszerep az egyházfőé, aki a kiadást szponzorálta. így történhetett ez mindhárom térképünk esetében is, aminek jelét a térkép ajánlásában láthatjuk. Ismerkedjünk meg először a váci egyházmegye 1812. évi térképével. Címe: Mappa Dioecesis Vaciensis. Kámánházy László váci püspök saját költségén Karáccsal készíttette el 3000 példányban. Áldozatkészsége nem volt hiábavaló. A püspök nevében írott ajánlás József nádornak szól, a bal alsó szögletben olvasható, díszkeretben. A térkép magába foglalja a hat vármegye (Pest-Pilis-Solt, Csongrád, Heves, Külső-Szolnok, Nógrád, HRENKÓ PÁL Egyházmegye-térképek 180 év távlatából Gáspárik Kázmér váci nagyprépost DUNAKANYAR • 3