Dunántúl, 1915. március (5. évfolyam, 49-73. szám)

1915-03-28 / 71. szám

2. oldal. Angol kudarc Berlin, március 27. A német tengeralattjárók fellépése következtében az angol hadihajók a német kikötők blokádját feladták. Elpusztult orosz hajók Kopen­hág­a, március 27. Szebasztopolba valószínűleg aknára futott megsérült orosz cirkáló érkezett. A városban elterjedt hír szerint a Fekete­­tegeren ütközet volt. Pár nap előtt Szebasztopol magas­ságában elsü­lyedt egy hadiszerrel megra­kott orosz gőzös. A legénység odaveszett. Batumhoz közel a Nagy Péter orosz olajszállító hajó felrobbant és elsü­lyedt. A legénység itt is elpusztult. A japán konfliktus Kopen­hág­a, március 27. A Politikennek Pétervárról jelentik. A kínai parlament kiküldött bizottsága elhatározta, hogy a Japán követelések eluta­sítását javasolja Juansikajnak. Berlin, március 27. A mai lapok jelentik, hogy a konflik­tus Kína és Japán között a végsőkig el­mérgesedett. Eddig 95.000 főnyi japán sereg szállott partra Kínában megfelelő nehéz ágyuütegekkel. K o p e n h á g a, március 27. A Novoje Vremja pekingi táviratban jelenti, hogy az ottani japán követség fel­szólította a Kínában élő japán állampolgá­rokat, hogy haladéktalanul utazzanak haza. A Dardanellák ostroma Berlin, március 27. Athénen keresztül táviratozzák Tene­­doszból. A szövetséges flotta tegnapelőtt be­hatolt a Dardanellák bejáratába. Délelőtt tíz órakor a Sáros-öbölből kisebb osztagokat partra szállítottak. Az Indomitable és a Queen angol sorhajókon kívül, melyek a szövetséges flotta megerősítésére már megérkeztek, ide várják még a következő francia sor­hajókat: IV. Henrik, Danton, Diderot, Con­­dorcet és Mirabeau, valamint a Courbet dreadnoughtot. A déli harctér Bukarest, március 27. A Dimineata jelenti Turn-Severinből. Kedden reggel 9 órakor egy osztrák­magyar repülőgép jelent meg a szerb te­­terület fölött. A szerb tüzérség Toklánál rálőtt a gépre, de nem találta el, mire az sértetlenül visszatért. Ugyanezen a napon délután 5 órakor egy másik osztrák-ma­gyar repülőgép jelent meg Kladova és Te­kla fölött és több bombát dobott a szerb hadállásokra. A bombák több katonát meg­öltek, másokat megsebesítettek. A szerbek ezúttal is eredménytelenül lövöldöztek a gépre. Egy másik kladovai jelentés sze­rint több osztrák és magyar repülőgép jelent meg a környező szerb városok fölött. DUNÁNTÚL Vasárnap Március 28. Az angolok vesztesége B­é­c­s, március 27. Hágából jelentik. A Daily Citisen a hivatalos jelentések alapján kiszámítja, hogy a St. Eloi körül vívott ütközetekben az angol sereg össze­sen 21.000 embert vesztett. Orosz jelentés a kárpáti harcokról Bukarest, március 27. A legutóbbi orosz hivatalos jelenté­sek szerint a Kárpátokban folyó heves küzdelmekben lényeges változás nem állott be. Az oroszok folytatják támadásaikat az Ondava és Labore folyó mentén és tá­madnak azon az útón is, amely Bártfa felé vezet. Elbocsátott orosz tisztek Zürich, március 27. Pétervárról ideérkezett távirat je­lenti, hogy az orosz hadügyminiszter igen sok mindenféle rangú tisztet bocsátott el azok közül, akik a balti tartományokból valók. Munícióhiány az oroszoknál Rotterdam, március 27. A Times vezércikkben foglalkozik a tüzérségi lőszerkészletek nagy fontosságá­val és azt írja, hogy az angolok a hadveze­tés mai lényegét csak úgy fogják megért­hetni, ha megtanulják, hogy milyen fon­tossága van a modern háborúban annak, hogy a küzdő sereg megfelelő lőszerkész­letekkel legyen ellátva. Przemysl eleste például — mondja az angol lap — a le­hetőségek egész sorát támaszthatja az orosz hadvezetőség számára. Nemcsak a Kárpátok felé és nemcsak Krakó irányában, hanem még a Bzára­­szakaszon is javulhat az oroszok helyzete, ha megfelelő lőszerrel, különösen tüzérségi lőszeranyaggal van ellátva az orosz had­sereg. Azonban az onnan érkező jelenté­sek szerint Oroszország a lőszerellátás te­rén épp oly nehézségekkel küzd, mint má­sik két szövetségese, sőt el lévén zárva a világtól, az ő nehézségei talán még na­gyobbak, mint a mieink. L E G UJ A BB. Bombavetés Salzburgra Egy ellenséges aviatikus Salzburgra öt bombát dobott. A kár jelentéktelen. Minisztertanács Ma délután Tisza elnöklésével minisz­tertanács volt. Hős pécsi tisztek A király az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásukért Magay Béla pécsi 19. honvédgyalogezredbeli főhadnagynak a hadiékítményes 3. osztályú katonai ér­demkeresztet és Sándor Rezső pécsi 19. honvédgyalogezredbeli tartalékos had­nagynak a Signum Laudist adományozta. Pénzintézeti központ létesítése. Már a háború kitörését megelőzőleg is meglehetősen általánossá vál­t az a nézet, hogy a pénzintézeti kérdés hazánkban nem maradhat a mai rendezetlen állapotban, ha­nem hogy annak törvényhozási vagy bizo­nyos szervezkedéssel kapcsolatban önkor­mányzati úton való­ rendezése maguknak a pénzintézeteknek — még pedig kivétel nél­kül visszleszámítolás, hitelt nyújtóknak egy­aránt, — de a betevőd­és a hi­teli igénybevéte­lére utalt közönségnek is elodázhatatlan ér­deke. A háború kitörése óta­ észlelt jelensé­gek és beállott viszonyok ugyan megnyug­vással töltenek el bennünket a tekintetben, hogy, pénzintézeti szervezetünk egészben véve sokkal erősebb, ellenszállóké­peseb és egészségesebb, semmint bárki is gondolta volna, de mégis kétségtelen, hogy a pénzin­tézeti kérdés rendezése, ami szükségesnek mutatkozott már a háború előtt is, elodázha­tatlanná vált a háború és annak közgazdasági kihatásai folytán.. Közgazdasági helyzetünknek a háború megszűntének idejére való megerősítése ér­dekében a kormány a pénzintézeti kérdés rendezését a legközelebbi időben óhajtja fo­ganatba venni, s minthogy a kérdésnek igen bonyolult volta folytán, a törvényhozási uton való rendezés, az ezzel szükségképen amikor a háború egészen különleges jelensé­geket vetett felszínre, célszerűnek nem mu­tatkozik, a kormány egy olyan kellő erkölcsi súllyal és anyagi eszközökkel rendelkező pénzintézeti központ létesítésének a tervével foglalkozik, amely képes legyen önkormány­zati alapon megoldani, vagy legalább megin­dítani a pénzintézeti reformot, a későbbi időknek tartatván fenn annak az eldöntése, hogy­ az így szer­zenei­ tapasztalatok alap­ján van-e szükség bizonyos törvényhozási intézkedések foganatosítására is. A „Pénzintézeti Központ“ tervezete a pénzügyminisztériumban elkészülvén, azt a kormány ezennel a nyilvánosságra hozza, hogy ahhoz az összes érdekkörök és a gaz­dasági kérdésekkel foglalkozók hozzá­szól­hassanak. Amint értesülünk, a pénzügyminiszter ezt a tervezetet, amely véglegesnek sem­miképen nem tekinthető, még a parlament l­egk­özelebit­ összeillésig előtt,­ széleskörű szaktanácskozmány tárgyává óhajtja tenni. E szaktanácskozmányon és a terv publcistikai bírálata során felmerülő­ esz­mék és javaslatok figyelembevételével fog­ja azután a pénzügyminiszter kidolgoztatni a „Pénzintézeti Központ“ alapítási terveze­tét és alapszabályait és fogja felhívni a ma­gyar szent korona országai területén rész­­■ vénytársasági alapon működő összes pénz­intézeteket az alapításban való részvételre. Úgy, hogyha az alapításban való részvételre kellő számú pénzintézeti jelent­kezik s ha ekkorára a törvényhozás a leg­közelebb összeülő országgyűléstől kérendő szükséges­ felhatalmazásokat megadja, a „Pénzintézeti Központ“ még a nyár előtt meg fog alakulhatni. A pénzügyminisztériumban kidolgozott tervezet lényege az, hogy a pénzintézetek egy­­­zövetkezeti formában létesü­lendő oly autonóm szervvel bírjanak, amelynek fel­adata a tagjai sorába lépő pénzintézetek kellő irányításával s a kisebb tőkével mű­ködők ellenőrzésével odahatni, hogy tőke­erejükkel arányban álló működést fejtsenek ki, a természetes körzetük éső gazdasági érdekek kielégítésével foglalkozzanak, egyes üzletágaik között mindenkor kellő arány álljon fenn s betéteik a lehető legnagyobb­ biztonságot nyújtó módon fektettessenek be. A központ célja nem az lenne, hogy tagjai­

Next