Dunántúl, 1919. április (9. évfolyam, 61-85. szám)

1919-04-25 / 81. szám

2. oldal­­ zése mellett. Ez az állapot a békekötésig volna fentartandó. Amikor a tervezet pontosan kör­­vonalazza a magyar hatóságok önkormányzati szabadságát, ugyanakkor részletesen megem­lékezik a szerb-horvát-szlovén kormány meg­bízottjának ama hatásköréről, amelyet ellen­őrző működésének­ gyakorlásában a város el­ismer. A mai értekezletnek a memorandum általá­nos vitája volt a tárgya. A tervezet alapelvei felől beható vita indult meg, amelyben a jelen­levők mindegyike részt vett. Széles nemzet­közi jogi alapon indult meg a memorandum ál­talános fejtegetése. Ennek során gyakran tör­tént hivatkozás a hágai egyezménynek a meg­szállásra vonatkozó részeire. __ A vita délután 4 órától esti negyed 9 óráig tartott és pusztán a javaslat általános érde­mére vonatkozott, de azt a lehetőségig ki is merítette. A tervezet egyes szakaszainak vi­tája a szombaton, április 26-án délután tartan­dó értekezleten kerül sorra. Nendtvich Andor polgármester a mai tár­gyalás befejezése után munkatársunknak a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — A tárgyalás részleteiről nem beszélhetek. Ma csak az általános vitát folytattuk le, a rész­letekre szombaton kerül a sor. Kilátás és re­mény van arra, hogy sikerülni fog megtalál­nunk azt a formát, amely mellett a szerb kor­mány küldötteivel való együttműködés módját biztosíthatjuk. DUNÁNTÚL Péntek, 1919. április 25. A pécsi segélyalap 5 év alatt negyedmillió a gyűjtés Tovább folyik az adakozás Pécs, április 24. (A Dunántúl tudósítójától.) A világháború első napjaiban született meg a gondolat, hogy a társadalom nyissa meg az erszényét azok részére, akik a hadbavonulás folytán kenyérkereső nélkül maradtak. A gyűj­tésre bizottság alakult, amely a régi idők szel­lemében lelkes hangú felhívásokkal, táncmu­latságokkal, különféle katona­napok rendezé­sével iparkodott a nagy szegénységen segíteni. A kisemberek, a sovány jövedelemmel bírók megértették a nemes célt. A háború kitörése óta hétről-hétre közreadott jelentésekből kitű­nik, hogy a tehetősek, akik a háborús konjunk­túrák révén nagy vagyonra tettek szert és ta­lán részük is volt az általános nélkülözés elő­idézésében, csaknem teljesen távol tartották magukat az adakozástól. Az a 298.000 korona, amely a mai napig a pécsi segélyalapra be­folyt, kizárólag morzsákból gyűlt össze. Azok­ból a morzsákból, amelyeket a megértő kisem­berek sovány jövedelmükből megnélkülözve juttattak a segélyalapnak, vagy azokból, ame­lyeket a vagyonosoktól pumpoltak ki. Hogy ez így volt, arra jobb bizonyság nem kell, mint az, hogy 5 év alatt minden agitálás mellett is mindössze egynegyed milliót tudtak gyűjteni. Érdekesen jellemző, hogy miért akarták a segélyalap gyűjtését a napokban beszüntetni. A napilapok, amelyek eddig leközölték a se­­gélybizottság heti elszámolásait, az utóbbi időkben nem látták szívesen ezeket a jelenté­seket. Abból indultak ki, hogy az adománynak jótékony hatása igazán akkor van", ha az nem nyilvánosság útján kerül kitűzött nemes céljá­hoz. A segélyző bizottságnak módjában van az adományokat más után is nyugtázni, ha az az elszámoláshoz szükséges, vagy valaki kívánja. Mindezek dacára a gyűjtés tovább folyik. Sok eredményt ezután se várhat a segélybi­zottság. A megváltozott viszonyok mellett nem is lesz arra szükség, hogy ilyen könyöradomá­­nyokból segélyezzenek olyanokat, akik jogosan elvárhatják, hogy munkájuk mellett a megélhe­tésüket biztosíthassák. Ennél azután nagy sze­rep vár azokra a nagy vagyonokra, amelyek a háború nyomorúságai között nem mutattak megértést. A pécsi segélyalapot egyébként a kereske­delmi és iparbank kezeli, részben folyószám­lán, részben betétkönyveken. Az utalványo­zást a városi szegényügyosztály javaslatára a polgármester végzi. Természetesen a legutóbb kimutatott 298.000 korona nem a meglevő va­gyona a segélyalapnak. Ennek az összegnek legnagyobb részét 5 év alatt szétosztották a szegények között. Hogy a további gyűjtés med­dig tart és hogy a viszonyok változásával mi lesz a sorsa a megmaradó összegnek, az egy­előre bizonytalan. Addig is azonban jusson eszükbe a,, tehetőseknek a segélybizottság jel­mondata: ne feledkezzünk meg a szerencsét­lenekről. CDBCDaC3HCDaC3iSCZ!SCDaCDaCZ>BCZiHCI5BC=>IIOHCDHCZ)HCDIIC38C3SOC3BC=>igCDaC3 3SCD Nli történik Budapesten? Álhírek és rémhírek — A fővárosban teljes a nyugalom A tanácsköztársaság kormánya nem mondott le. Pécs, április 24. (A Dunántúl értesülése ) Néhány nap óta a legkülönbözőbb álhírek szállingóznak Budapest sorsáról. Ezeket az álhíreket túllicitálja néhány meggondolatla­nul, sőt vakmerően terjesztett ijesztő rémhír is. A közönség ijedten és nyugtalanul kapkod ezek után a tendenciózus hírek után és ahe­lyett, hogy nyomtalanul eleresztené füle mel­lett, ahelyett hisztérikus kitöréseiben az álhí­rek és rémhírek nagyításaiban látja Budapes­ten tartózkodó hozzátartozóit. A „Dunántúl“ megbízható forrásból álla­­■a­pítja meg, hogy ezek a Pécsett terjesztett mendemondák valótlanok. Valótlan, hogy a kormány lemondott, valótlan, hogy Kun Béla öngyilkos lett, valótlan, hogy a szovjet kor­mány tagjait letartóztatták. De ez a sok­álhír még nem minden. Itt Pécsett már azt is tudni vélték, hogy a szovjetkormányt egy Lovászy-féle kabinet váltotta fel a kisgazdákra támaszkodva. Azt is híresztelték, hogy Wekerlét, akit a gyűjtő­­fogházban szélütés ért, mint polgári túszt ki­végezték. Mindeme valótlanságok mellett szinte felsorolhatatlan az a sok álhír, ami itt szájról-szájra jár. Ezekkel a vad álhírekkel szemben a kö­vetkezőket tudtuk meg Budapestről: Budapesten csend és nyugalom van. Mind­össze annyi a változás a régi és a mai Buda­pest között, hogy a kávéházak zárva vannak. Kun Béla hadügyi és külügyi népbiztos egy bécsi újságíró előtt nyilatkozott a magyar­­ helyzetről és így világította meg a mai álla­potokat: — Eszem ágában sincs öngyilkosnak lenni. Meglehetős egészségesnek érzem magam. A tanácsköztársaság sem halt meg. Jól tud­juk, hogy kik kürtölik szét ezeket a híre­ket Bécsben. Erősen dolgozik ott a magyar reakció. — Sem optimista, sem pesszimista nem vagyok. A mai helyzetről nem az érzelmek, hanem a tettek döntenek. A román front­ról első nap érkezett szomorú hírek után a helyzet ma már javult. A vörös gárda ered­ményesen ellenállt, sőt némely helyen elő­nyomult. — A telefonszárlat és a kávéházak bezá­rása a burzsoázia ellen irányuló rendszabá­lyunk, mert telefonjuk csak nekik van, a kávéházak pedig gócpontjai az uralmunk ellen folyó polgári uszításnak. Meg vagyok győződve, hogy a proletariátus diktatúrájá­nak gondolata diadalmaskodni fog. A népbiztos legújabb nyilatkozata egyszer­re halomra dönti az álhírek, hazugságok és lehetetlennél lehetetlenebb kombinációk so­kaságát. Értesülésünk szerint Budapesten semmi je­le az ellenforradalmárságnak. Az üzletek, a férfiruha üzleteket kivéve , amelyeket kor­mányrendeletre zárattak be, nyitva vannak. Az üzemek, munkások rendesen dolgoznak. A vonatok is közlekednek. Kétségtelen, hogy a román offenszíva híre meglepetést keltett a magyar fővárosban és a kedélyeket lehangol­ta, d­e mindez csak átmeneti volt. Ma már teljes a bizakodás.­­ Egy napig álltak a vonatok Holnaptól újból rendes a közlekedés Pécs, április 24. (A Dunán­ tudósítójától.) A széntermelés csökkenése annyira haladt, hogy ma már a vasutak is megálltak. Az ünnepek óta még nem volt olyan nap, amikor a termelés felülmúlta volna a duna­gőzhajózási társaság üzemeinek szé­nszükség­­letét. Sőt a napi 26 vagyon szenet sem érték el, amire az üzemeknek szükségük van. Ezért a társaságnak a rendelkezésére álló új mintegy 6 heti készlethez kellett fordulnia, hogy üze­meinek működését akadálytalanul fenntartsa. Köziben azonban a magyar államvasutak szén­készletét sem sikerült fokozatosan pótolni. A pécsi főpályaudvaron mára már alig maradt néhány kocsi szén, ami csak egy-egy vonat­hoz elégséges, így történt, hogy ma reggel megállt a for­galom Pécsett és azon a környéken is, ame­lyek a vonatokat a pécsi bányák széntermelé­sével látják el. Ma reggel már nem jött meg az 5011. szá­mú személyvonat, amely a barcsi utasokat hozza. Délben nem indult el az 5204. számú vonat Bátaszékre. Ugyancsak elmaradt az este Pécsre érkező 5014. számú barcsi vonat, sőt holnap reggel sem jön meg az 5201. számú bátaszéki vonat. Csupán egy személyvonat indult el ma Pécsről és pedig déli 1 óra 17 perckor, az 1910. számú személyvonat Eszék­re. Ez magával vitte a főpályaudvaron levő, majdnem egész szénkészletet. A mai nap folyamán azonban­­ a vonatpa­rancsnokság intézkedése folytán hat vagon szén érkezett az állomásra, úgy hogy holnap reggel már ismét megindul a rendes személy­­forgalom a demarkációs vonalon belül, a leg­utóbbi menetrend szerint. A vasúti forgalom további korlátozása azonban újból előfordul­hat, ha a szénhiány nem szűnik és a szénter­melés nem fokozódik. *

Next