Dunántúl, 1920. február (10. évfolyam, 2-24. szám)

1920-02-21 / 17. szám

3L évlétszám 17 iző». Szombat fáét, 1920. február 21. .................................................................................................................................................................................................—^injTwwmnmmnj\wu\ru>^viwiArLaiaii ifitcfizetési ir; Szerkesztőség’ Lyreum­ utca 4 szánt. Szerkesztőség telefonj»' 650. szám. Mfia: úrae* Egész évre 180 . ■ 2Q6 Félévre . 90 . ;KW Negyedéve 4év: 50 Egy k­óra -V. ■Egy 'SEáGt ára-bdycen • -‘.Vüv---®® fWfcfcr j" Kéziratokat' nem­ 'adunk Egy S’ZÁm­á­ra vittéVen :«9 fiiRár v ' Kladdhlvsztffl­­.»'* Lftcsa-utca , Máin, Kiadó telefonja: 212. fissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyíl­ttér sorok­kint'J & kor k. A köztisztviselők érdekében­­napról-napra jelennek m­eg cikkek,, de megértésre, sajnos, sehol sem találnak. A tisztviselőkön ma már ígéretek nem segíthetnek, gyors és j­elentős segítség kelk Ez a segítség azonban nem történhetik naturáliákban. Ez eddig sem volt megvalósítható s ezután sem lesz. A tisztviselőknek naturáliákkal való ellátása oly körülményes és akkora szervezetet igényel, hogy sokkal célszerűbb, ha a tisztviselők az árakhoz némileg is viszonyítva kész­­pénzfizetést kapnak. A tisztviselői, kart mindenkor bi­zonyos álszemérem tar­totta, vissza, hogy nyíltan és őszintén bevallja, minő nélkülözések mellett volt ké­pes eddig is magát és családját fenntartani. Eladta apránként amije volt. Felélte magánvagyonát. Most azonban már nincs tovább, be kell kiáltanunk a­­nagyvilágba­, hogy éhezünk, fázunk, rongyosok va­gyaink családunkkal együtt! Ha van valaki, aki tisztviselőknél­ tanácsot tudott adni, hogy miképen lehet abból az 5—700 koronából egy hónapra családostól megélni, az valóban örök hálára kötelezné le a tisztviselői kart. 10 koronás lisz­tet, 56 koronás zsírt, 40 koronás húst, 1200 koronás fát, 42 koronás szenet, 1000 koronás cipőt, 2—3000 koronás ruhát, világítást stb. bár­mennyire is erőlködnek, de a ha­l 5—700 koronából még egy heti szükségletet sem képesek fedezni. Ezt valóban be kellene már látni. Azonban hinnünk kell, hogy a tizenkettedik órában be fogják látni illetékes körök és hatóságok, hogy a lisztvislők nyomorát továbbra is összetett kezekkel nem­ nézhetik. Ha az iparos, kereskedő, gyáros munkásainak képes heti 4-600 ko­ronát fizetni, akkor kell, hogy az intézmények­ és iskolák fenntartói is adjanak alkalmazottaiknak leg­alább oly segélyt, hogy jövedel­mükből a lehető legszerényebben meg is tudjanak élni. . Tény, hogy Pécsett jelenleg rend­kívüli állapotok vannak, mind­az­által az egyes intézmények és inté­zetek,­ fenntartóinak, vezetőinek módot kellene találniuk, hogy az alájuk rendelt tisztviselők, tanárok, tanítók rendkívüli havi segélyekben részesíttessenek. Hogy pénz nincs! Régi nóta! Mindenre jutott a múltban is, csak a tisztviselők helyzetének javítására nem. Minden egyes hatóságnak, is­kolafenntartónak most már régi­be kellene látnia, hogy­ „Nincs pénz“ kijelentéssel a gyomor kor­pását megszüntetni nem lehet, vala­mint nem lehet a ruhátlanságot sem. Minden egyes intézménynek, is­kolának stb­. van valamiféle alapja, amelynek segélyével tudna enyhí­teni alkalmazottai helyzetén. To­vábbá itt vannak a nagy tőkések, hadimillion­mosok stb., nem lehetne egy kis önkéntes vagy önkéntelen adózással vagy akármi módon a hatóságoknak, iskolafentartóknak stb. oda-h­atrá, hogy az itt Pécsett levő tisztviselők, tanárok, tanítók haladéktalanul legalább havi 1000 korona,­­drágasági segélyben része­süljenek?. De igen is lehetne, csak egy kis belátás, körültekintés és szociális érzék kellene hozzá. Hinnünk kell, hogy ezen nyílt kérelmünk illetékes köröknél meg­értésre fog találni s nem akarják, hogy a tisztviselői kar akkor, mikor egy villamos vasúti alkalmazott havi 2000 koronából nem képes megélni, a tisztviselő családjával együtt 500—600 koronából tudjon megélni. Hogy eddig sikerült, annak oka , hogy még volt mit eladni, fel­élni. De ma már semmi sincs, vesze­delmesen közeleg a fenyegető nyo­mor. Egy köztisztviselő. m ■■ v ■■■)■■■■■■ ■■•8 ■■ ■ ■■■■■ ■BBEäBvnasgr iihhi Riiimne n M sajti Mipmtjj isisért! - Becs, február 20. (A Dimántul éne­ülése.) A Neue Jhaese Presse a magyar kor­mány jegyzéke­­ alapján folytatandó tár­gyalások­­mellett foglal állást. A többi la­pokban sincs egyetlen­egy­ olyan hang sem, amely a magyar ajánlat visszauta­sítását követelné. A bécsi­­ lapok jelenté­sei­ mindössze arra­ szorítkoznak, hogy­­ a parlamenti pártok ellene vannak a ma­gyar jegyzék alapján való tárgyalások­nak. Mindamellett nyilvánosan efelől még csak a német nemzetiek nyilatkoztak. A nagyközönségben it magyar kormány jegyzéke rendkívül jó hatást keltett. A Neue Freie Presse különben első helyen közli dr. Uratz Gusztáv magyar követnek fejtegetéseit a magyar jegyzék­ről és többek közt megállapítja, hogy ha Ausztria felhasználja az alkalmat, akkor a­ nyugatmagyarországi kérdés lesz majd­ a híd, amelyen eljuthatunk a két független állam közötti új gazdasági szövetséghez. Ha elmulasztják ezt az alkalmat, anélkül, hogy kihasználnák, akkor nemcsak azzal kell­­számolnunk, hogy belátható időn be­lül nem áll be enyhülés a gazdasági hely­zetben, hanem az Ausztria,és Magyaror­szág közötti viszony általában is lejtőre­ jut, amelyen csak további lezüllés követ­keznék be. Ebben az ajánlatban ugyanis ezértcsak Nyu­gat-Magyarország sorsáról, hanem olyan kérdésekről is van szó, ame­lyek Ausztria és Magyarország egész jö­vője szempontjából nagyfontosságúak. Hitelt érdemlő források szerint dr. Ren­ner államkancellár ellenzi a magyar jegy­zék indítványainak elfogadását. Az ügyet a nemzetgyűlés főbizottsága elé fogja vinni amelynek válasza után jöhet csak­ sorra a válasz n­otifikálása. A pártok han­gulatából itélnt. Renner kancellár és a főbizottság között a jegyzék, megítélése tekintetében s­em igen lesz ellentét. A Reichspost szerint a nyugatmagyar­országi kérdést a st.-gem­aini szerződés Ausztria javára oldotta meg, az osztrák kormány tehát előnyös helyzetben van azokban a tárgyalásokban, amelyeket Magyarország ajánl. A jegyzék, mint a két állam között megkísérelt első barát­ságos lépés, annál is inkább barátságost fogadtatásra és tárgyilagos mérlegelésre tarthat igényt, mert az államkancellár csak legutóbb is a nemzetgyűlés ü­lésén hangsúlyozta az Ausztria és Magyaror­szág között fennálló szoros gazdasági ér­dekkapcsolatot. A Neues Wiener Tagblatt azt írja, hogy Magyarország ajánlata megérdemli a rokonszenves fogadtatást és gondos mérlegelést abban a régi hagyományos baráti szellemben, mely a két népet és közgazdaságaikat évszázadokon át egy­­máshoz kapcsolta. Remélhetjük azt is, hogy a hun­garniáta azországi kérdés nem lesz válaszfal a két nemzet között. Az osztrák lakosság örömmel fogja látni a két kormány közötti tárgyalásokat és ki­fejezést adhatunk­ annak a várakozásunk­nak, hogy Magyarország és Ausztria kö­zött, amelyek immár mint teljesen füg­getlen államok él­tek egymás mellett és mint gazdasági területek szerencsésen ki­egészítik e egymást, a legszívélyesebb szomszédi viszony fog megindulni. ■: A Neues Wiener Journal írja: A nyu­­gatmagyarországi kérdés Ausztria és­ Ma­gyarország között a mai napon vált leg­nagyobb fokban aktuálissá. fi belgrádi kormányválság — A Dunántúl értesülése. — Belgáról febr. 20. — Tegnap délben az a far terjedt el Belgrád­ban, hogy P­r­o­t­i­c­s Sztojan visz­­szaadta a kabinetalakításra vakó meghatalmazását ,mert a radikális párt és a Narodna Klub között nagy véleménykülönbségek merültek is. A Narodna Klub a valutakérdés új megoldását kívánja és több minisz­­teri tárcát akar. Ezt a hírt hivata­losan még nem erősítették meg. Az ellenzéki blokk a hírt azzal cáfolja meg, hogy az új kormány a holnapi nap folyamán megalakul. Begrád, febr. 20. —­ Bizonyos po­litikai körökben kevés reményt fűznek ahhoz, hogy koalíciós kabi­net alakul Az említett politikai körben úgy tudják ,hogy a régen? David­ovicsot vagy Drasko­vic­s­o­t bízza meg a kabinetalakí­tással. Belgrád, febr. 20. —­ A demokrata párt kijelentése szerint tárgyalá­sokról mindaddig nem lehet szó, míg az ,aki a kabinetalakításra megbízást kap, egyúttal nem kap felhatalmazást a mostani ideiglenes parlament feloszlatására is. Hit fizetett eddig Németország! — A Dunántúl ér­tésülése. — Berlin, febr. 20. — A Chicago T­ribune tudósítója beszélgetést folytatott Müller Hennáim bi­rodalmi miniszterrel, aki a követ­kezőket mondotta: — Az antant sajtóban az utóbbi időben gyakrabban lehetett olvasni­­ azt a gyanúsítást, mintha Német­ország nem akarná teljesíteni a bé­keszerződést. A miniszter rámuta­tott ennek az állításnak a helyte­len voltára. Úgy látszik, nincsenek tisztában azzal, hogy Németország már eddig mennyit teljesített a fegyversüneti és a békeszerződés­ben vállalt kötelezettségéből. Pon­tos megállapítások szerint ez a­­ szolgáltatás, amelyet a német bi­rodalom teljesített 36,722 millió aranymárkának felel meg. A miniszter végül kijelentette, hogy Németország ezután is erejé­hez mérten igyekezni fog kötele­zettségének eleget tenni. Félő azonban, hogy a mai zilált gazda­sági viszonyok mellett nem lesz ké­pes minden kötelezettségének meg­felelni. A német közgazdaságnak sürgős hitelre és nyersanyagra van szüksége. a 788.000 bolsevistával egy millió főből álló hadsereg áll szemben Pécs, február 20. (A Dunántúl értesülése. ) Egy vezérkari liszt, aki részt vett Oroszországban a vörösök ellen in­dított harcokban, a következő szen­zációs statisztikát­ közli a bolsevi­knek és az ellene harcolók számará­nyáról. A bolsevik­ek egész hadserege egy forradalmi katonai tanács pa­rancsnoksága alatt van ,Moszkvá­ban. A tanács tagjai Trotzkij elnök­lete alatt Podvorszki, Skijanski, Ka­menev, Smigli, Hussev és Rekov. Az egész front négy részre oszlik, északi, keleti, déli és nyugatira. Az északi front parancsnoka Gilis tábornok. Ez alá tartozik a­ hatodik hadsereg 32.000 emberrel. Ennek a hadseregnek egy része a Murmann­­partokon van 30.000 főnyi kúriaié k­­i kar. A déli front parancsnoka Parsky tábornok 146.000 emberrel. A keleti front parancsnoka Kole­­gajv tábornok 400.000 emberrel. A nyugati front Znesojev tábornok pa­rancsnoksága alatt áll 1801000 fő­nyi hadsereggel. A bolsevickiek összes hadserege te­hát 788.000 ember, 400.000 fegy­verrel, 17.000 karddal, 13.000 gép­fegyverrel és 2000 ágyúval. A had­seregben katonatanácsok már nin­csenek.­­ A bolservikiek ellen operáló kü­lönféle hadseregek és ezeknek had­­­­ereje a következő: Az észt csapa­tok száma 35.000 ember, parancs­nokuk Denison tábornok. A lett hadsereg 22.000 emberből áll. A litaui hadseregnek 12.000 embere van. Lengyelország 350.000 főnyi hadsereget állított ki a bolservikiek ellen. Ez a hadsereg három csoport­ban harcol és százezer főnyi tarta­léka van. A hadsereg első csoport­jában volt osztrák ezredes, a máso­dikban volt német ezredek, a har­madikban Holler ezredes csapatai vannak. Románia hét divíziót állított ki, a­melynek mindegyike 12.000 ember­ből áll. A román hadseregnek 36.000 főből álló tartaléka van. Kárcsak 85.000, Denikin 200.OOO és Judenics 20.000 emberrel harcol a bolseváciek ellen. A japánok 28.000 embert állítot­tak ki Mandzsuikban. A cseh had­sereg 55.000 emberből áll, miután kijelentette semlegességét, hamaro­san visszaküldi csapatait Csehor­szágba. Az angol csapatok az orosz és kaukázusi köztársaság déli ré­szén, a Batum—Tiflisz—Baku vo­nalon állták útját a bolsevikieknek a Mezopotámia felé való előnyomu­lásuk közben. A bolsevikiek ellen tehát egy ntollló főből álló hadsereg harcol. EBiH Sim­m­an Hanaflflsz Amerika kölcsöne a franciáknak. —­­A Dunántúl értesülése. — Paris, február 20. — A Chicago Tribu­­na fölveti az eszmét, hogy Franciaországi valutája megjavítása végett adja el ame­rikai gyarmatait az Egyesült­ Államoknak. A francia sajtó ezt a javaslatot egy ide­gességgel tárgyalja. Beratiger szenátor Mille­ramihoz intézett nyílt levélben tilta­kozik a gyarmatok eladása ellen. Egyes szám ára helyben 80 fillér, vidéken 100 fillér.

Next