Dunántúl, 1920. augusztus (10. évfolyam, 148-172. szám)

1920-08-07 / 153. szám

.4. évfolyam "15SS szám. Szombat aummm *n én* . m dm iévre . . m !M Bfe©’«!ém . 68 73 e» un . . u n £*y wá» ám taiybOB +99 OUér 9q­ ***** ája vidéke* +M mm KtadAhinblt IpimMHitca 4. uHi> Kteta *e , 1920. augusztus 7. SiukaitMti Mftnn-dti 4, iiéik. fch­rttnitfiséf telető*« 450. ilém. (tavatok* now «tata ttroetta tsifszabta iten*. 4 k«t Mit várhatunk a szociáldemokrata párt vezetősége részé­ről megalakítandó Nemzeti Tanácstól, mit várhatunk a városházának újjáalakításától? Ezekre a kérdésekre vár feleletet Pécs vá­ros közönsége. A munkásosztálynak egy ré­sze gazdag reményeket fű­z a szociáldemo­­kratikus alapon történő berendezkedéshez, s máris fenyegető hangokat hallat azokkal szemben, akik nem is a demokratizálódás­nak, hanem a pártönkényes uralomnak ká­ros következményeitől tartanak. A város közönségének másik tömege, a munkásság­nak önállóbb gondolkozású tagjai és a pol­gárság nemcsak hogy bizalmatlan, hanem az eseményeknek logikus következtetésével a megkísérelt uralomnak bekövetkezhető csődje mellett olyan katasztrofális helyzet­től tart amely gazdaságilag is válság felé sodorhatja a várost és annak lakosságát. Mi, akiket logikátlansággal, hazudozással és egyéb rágalmakkal illet a pártsahó, nem becsüljük le sem a munkásvezéreket, sem a szociáldemokrata pártot, mint ahogy azt ők a város polgárságával teszik. Mi feltesszük, hogy a város uralmának átvételével, a tak­tikai és politikai célokon kívül a megvá­­lasztandókat nem vezeti más, mint a mun­kástömegek érdekeinek védelme, azok sor­sának megjavítása. De ha feltesszük a leg­jobb szándékot is, képes lesz-e ez a párt­vezetőség hivatott, új emberekkel pótolni a régieket? Képes lesz annak a bizakodó vá­rakozásnak megfelelni, amelyet a munkások egy része a jobb jövő remén­yében ma táp­lál? Képes lesz-e egy felizgatott, szenve­délyeit mérsékelni alig tudó tömeget visz­­szatartani, amikor az uralmának érzetében, hozzászokva a követelésekhez, újabb jo­gokért kiált? Elhihető-e, hogy a hatalmon kívül rekedt tömeg megelégszik a pártve­zérek elhelyezkedésével? Elképzelhető-e, hogy a polgárság és a munkásság egy ré­szének tétlen ellenállásával megbirkózik az új vezetőség? Lehetséges-e a mai gazdasá­gilag válságos időkben, amikor a város nagy tömege bizalmatlan, amikor a polgár­ság támogatására nem számíthatnak olyan városi politikát követni, amely a felfoko­zott igényeket kielégíteni képes? A szociáldemokrata pártvezetőség elbi­zakodva abban a tömegben, amely ma még támogatja, rálép arra az útra, amelyen nincs megállás. Ma még önszántukból mennek balfelé, holnap, holnapután pedig az a tö­meg kényszeríti őket, amely ma tapsol, mert nem látja, nem tudja, mit hoz a jövő. És ebben­ a balfelé tolódásban hol lesz a megállás? Ellenállás nélkül, győzelemmel vívhatja meg a rtinga osztályuralmi harcát a szociál­demokrata párt. Beülhet a városházára, él­het minden joggal, az erőszak fegyverével érvényt szerezhet az akaratának is, de a lelkeket nem­ fogja megnyerni, a város több­ségének bizalmát semmiféle eszközzel sem lesz képes magának biztosítani. Az a bizal­matlanság, amely működését kísérni fogja, csak növekedni fog, az elégedetlenség han­gulata csak erősödni fog, de megjósolhatjuk azt is, nem a békés, mindeneket eltűrő pol­gárság fogja uralmuknak sírját ásni, hanem önmagától fog összeomlatni, romokat hagyva maga után. Nem is említettük a polgársággal együtt­érző kisgazdatársadalmat. Ezeket sem fogja tudni soha a szociáldemokrácia mai politi­kája mellett a saját képére átformálni. Ese­ményeket lehet erőszakolni, az igazsággal szemben áligazságoknak ideig-óráig való uralmát is meg lehet teremteni, de a termé­szetes életet, a való helyzetből fakadó ki­alakulást legfeljebb késleltetni, de feltartóz­tatni nem lehet. A jövő nem ez a politika, amelyet a mai pártvezetőség folytat. A jövő a megértésé, az együttműködésé és hogy ez elkövetkezhessék, ahoz kell ez a szélső­séges politikai irányzat, amelyet a szo­­cialista párt mai vezetősége követ, ahol kell az a csalódás, amely mindazokra vár, akik a vasárnapi népgyűlésen, a választá­sokon részt fognak venni. Az az elmarad­hatatlan csalódás fogja a ma szemben álló polgárok és munkások közös békéjét, meg­értését és munkáját megteremteni. Tisza gyilkosai Sztanykovszky, Dobó és Budapest, aug. 6. — A keddi tárgyaláson folytatták Hüttner főhadnagy kihallgatását. Hüttner végeredményben azt állítja, hogy csak azért vállalkozott a gyilkosságban való részvételre, mert Friedrich azt mondta rá, hogy gyáva. Elmondta végül, hogy a köztársaság kikiáltásának napján híre járt, hogy Pogányék kommunista puccsot tervez­nek. Friedrich erre rábírta, hogy ölje meg Pogányt. Ő vállalkozott is erre, de közbe­jött okok ezt megakadályozták. Sztanykovszky Tibor, a második vádlott sem érzi magát bűnösnek, mert forradalom­ban tette, amit tett. A gyilkosságra vo­natkozólag elmondta, hogy október 31-én délután 4 órára voltak felrendelve az Asto­riába, ahol többek között ott volt Csernyák Kéri és Friedrich is. A villa skiccét Kéri mutogatta és ő osztotta ki a szerepeket. Pogány vállalkozott arra, hogy majd elinté­zi a dolgot, ő még az elinduláskor is habo­zott, bár Friedrich kapacitálta. Ezután rész­letesen elmondja a Roheim villában lefolyt eseményeket. Budapest, aug. 6. A hadosztálybíróság szerdán Dobó István és­ Vágó­ Wilhelm vád­lottakat hallgatta ki. Dobó mindent tagad, semmire sem akar visszaemlékezni, azt ál­lítja, hogy fogalma sincs a Tisza-ügyről, sőt alibit tud igazolni és meg tudja mon­dani, hol volt október 31-én reggeltől estig. A tárgyalásvezető megkérdezi tőle, ho­gyan lehetséges, hogy az ügyészi nyomo­zás során beismerő vallomást tett. Dobó ki­jelenti, hogy kilenc hónapig az igazság mel­lett kitartott, de azután olyan magas lázai voltak, hogy nem tudja, mit beszélt. Csak lelkiismeretfurdalása volt, mert azt mondta, hogy Kérivel és Fényessel beszélt. Saját magát nem féltette, mert tiszta a lelkiis­merete. Tárgyalásvezető: Lázas állapotban tet­te a beismerő vallomást? Dobó kijelenti, hogy van idő, amikor nem tud magáról és mindenfélét összebeszél. A kórházban az elmeállapotát figyelő orvos­nak is csak azért mondta, hogy tud a do­logról, hogy békét hagyjanak neki. Tárgyalásvezető: Csodálatos, hogy a lázas állapotban tett vallomása megegyezik Stanykovszky és Hüttner vallomásaival. Ezután a vádlott ellenforradalmi szere­pét akarja kidomborítani és azt mondja, hogy ő mindenkivel jót tett.''A tárgyalásve­zető erre csoportfényképet mutat fel, amely­nek közepén Heltai Viktor áll. A fényképen Dobó bőrkabátban van matrózsipkával a fe­jén, halálfejes jelvénnyel. Cseppet sem néz ki neflenforradalmárnak. Dobó: Nem is az enyém az a sapka. (Derüű­ség.) Tárgyalásvezető: De a fején volt. Elmondja továbbá Dobó, hogy nem tud­ja melyik napon történt a gyilkosság és csak a vizsgálat során olvasta az erről szóló cikkeket. — Odaadták az újságot olvasni, én pedig eltettem magamnak emlékbe. (Derültség.) A hadosztály bíróság ezután Vágó- Wilhelmet hallgatta ki, Vágó-Wilhelnet csak mint tanút halgatták ki a Tisza ügy­ben. Az a vád csak ellene, hogy megszökött a katonaságtól. Vágó először szökésének körülményeit mondja el, amely után a for­radalomig vállalkozással foglalkozott. El­mondja, hogy október 27-én látta, amint a bíróság előtt Vágó Wilhelm kihallgatása Fényes László két tenegrésszel sétál a Kos­suth Lajos­ utcában. Megkérdezte Fényest, miért sétál a két katonával. Fényes elmond­ta, hogy forradalom készül és a hazának elszánt emberekre van szüksége. Később Kérivel is megismerkedett, akinek megtet­szett és megbízta, hog­y a R­­áltanoda­ utcai iskolában a nemzeti tanács által gyűjtött, mintegy 140 lógós katonát élelmezze. Ok­tóber 28-án fenjárt a Károlyi pártkörben, ahol látta, hogy Kéri beszélget Dobóval. Dobó: Kérem, engem még mindig megfé­lemlítenek a Friedrich­ dolgában. Tárgyalásvezető: Hogy érti ezt? Dobó: Nem merek Friedrichről beszélni semmit Tárgyalásvezető: Ezt megint nem értem. Beszélt Kérivel, vagy nem? Dobó: Beszéltem. Tárgyalásvezető: Előbb azt mondotta, hogy nem. Dobó: A félelemtől nem mertem. Én idegbajos ember vagyok, nem tudom már, hogy mit beszéltem. Tárgyalásvezető: Tudja maga mit be­szél, csak azt nem tudja, hogy mit beszél­jen. Nem tud választani. Azt mondja, hogy magát megfélemlítették. Miért fél maga Friedrichtől. Dobó: Kéri rá akart beszélni a gyilkos­ságra, de én visszautasítottam. Vágó­ Wilhelm ezután elmondja, hogy egy ízben a minisztertanácson, november 1- én vagy 2-án jegyzőkönyvvezető volt. (De­rültség.) Október 31-én délelőtt az Astoriá­ban látta beszélgetni Friedrichet Kéri Pál­lal és többekkel, de hogy miről volt szó, nem tudja. Csak arra emlékszik, hogy Ké­ri mondotta: hagyjuk délutánra. Tisza m­eggyikolását egy katona jelentette Fényes­nek, aki az erkélyről közölte a tömeggel, hogy a nép akarata végrehajtatott. Tárgylásvezető: Hallotta Kérinek azt a kijelentését október 31-én délután, hogy Tiszának már csak egy fél órája van hátra? Vágó: Úgy emlékszem, igen. Mikor, visszajöttek Hatvany Lajos azt mondta Ké­rinek: No Palikám, ezt megcsináltad. Elmondja továbbá, hogy amikor Károlyi miniszterelnök lett, úgy be volt rúgva, hogy Pogánynak a katonatanács elnökévé történt kinevezését is aláírta. Tárgyalásvezető: ön mindenütt ott volt! Mik az ön impressziói arra nézve, hogy kik voltak a forradalom mozgató erői? Vágó: Fényes, Kéri, Friedrich. Tárgyalásvezető: Eddigi vallomásaiban nem állította, hogy Friedrich csinálta a lánchídi vérengzést és hogy ő ölette meg Tiszát. Vágó: Nem mertem, terror alatt állottam a polgári bíróságnál. Tárgyalásvezető: Miféle terror alat? Ez olyan szokásos kijelentés­ Vágó: A tiszta igazat mondom, a ren­dőrségen és a polgári bíróságnál nem mer­tem egy egyenes szót kimondani. Mikor Friedrichet említettem Kovács vizsgálóbíró előtt, azt mondotta, hogy mer ilyet monda­ni a mostani miniszterelnökről. Elmondta végül, hogy 1919. januárban Károlyinál járt, hogy a neki megígért mo­ziengedélyt kérje. Károlyival azonban nem tudott beszélni, mert részeg volt. A tárgyalást ezután csütörtökre halasz­tották. ítélet a Lipót körúti gyilkosság ügyében Budapest, aug. 6. — A rögtönítélő bíró­ság Rigóczky György egyéves önkéntest, aki Verebélyi bankigazgatót leszúrta, 12 évi súlyos börtönre ítélte, minden év július ha­vában magánzárkával és július 27-én sötét­­zárkabüntetés súlyosbítással. Illy László, akit Köteleken elfogtak és Budapestre kísér­tek, eleinte tagadott, de később beismerő vallomást tett, a fölbujtás vádja ellen azon­ban tiltakozik. A rendőrség Illyt mindaddig magáná tartja, míg a fölbujtók kézre nem kerülnek. Úgy hírlik, hogy még több letar­tóztatás várható azok közül, akiket a za­vargás szervezése körül felelősség terhel. Határkiigazítás Biharmegyében Budapest, aug. 6. — A határkiigazitó­­bizottságok már megkezdték munkájukat­­ Biharmegyében. Biharugra, Mezőgyán,­­ Geszt, Kőrösnagyharsány községek régi­­ közigazgatási határait állították vissza. E­­ területeket az illető magyar községeknek­­ adták át. HIVATALOS KÖZLEMÉNY. Baranya vármegye kormánybiztos-helyet­tese a vasárnapi népgyű­lés időtartamára, délelőtt 9 órától déli 72 óráig Pécs város területén szesztilalmat rendel el, amely idő alatt az összes szeszárusítással foglalkozó helyiségek (kabaré, vendéglő, pálinkaméré­sek) zárva tartandók. Egyes szám­lá*a feelvreen 1»40 K. vidéken 1*50 Bt. A magyar költségvetés 19 milliárd Budapest, augusztus 6. — A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén E­r­e­k­y Ká­roly megokolta azt az indítványát,­­hogy Korányi pénzügyminiszter pénzügyi politi­kájának felülvizsgálására szakbizottságot küldjenek ki. Azzal vádolja a kormányt, hogy semmit sem tesz a pénzügyi helyzet javítása végett. A pénzügyminiszter még mindig nem terjesztette be a költségvetést. Majd felolvassa a pénzügyminiszternek­­a karhatalmi parancsnokságokhoz intézett rendeletét a bankjegyekről. Korányi azonnal válaszolt. Tiltakozik Ereky beállítása ellen, mintha a zsidók kedvéért elárulná a keresz­tény nemzeti irányt. A Károlyi-kormány által törvénytelenül zár alá vett ingókat fel kellett oldani. A valutaspekulációval és csempészéssel szemben majd megtalálják a megtorlás módját. A költségvetést még nem lehetett összeállítani, mert a különböző kor­mányzati ágak nagyon össze vannak ke­verve. De már előre jelzi, hogy a költség­­vetés 19 milliárd lesz. A nagy vagyonadó sok tanulmányt igényel, de az első javasla­tot hamarosan benyújtja. Az Ereky által javasolt szakbizottság ellentétben áll a mi­niszteri felelősséggel és a kommunizmus bizalmi férfi rendszerére emlékeztet. Ezután azon vitatkoztak, hogy az elnök megengedheti-e olyan irat felolvasását, amelyet egy miniszter titkosnak minősít. Az elnök a mellett van, hogy titkos írások fel­olvasására zárt ülést rendelhet el. Majd úgy határoztak, hogy Ereky indítványát nem tárgyalják.­­Szabó József indítványozza a liszt­adagok felemelését és a lisztárak leszállí­tását. Nagyatádi Szabó István közélel­mezési miniszter hajlandó a termésrendeletet újból szakbizottság elé vinni ahol a képvi­selők is részt vehetnek a tanácskozáson. A 4 kilós fejadagot csak az a gabonából álla­pították meg, mivel az ur még szalmában van. A rekvirálást sohasem helyeselte, mégis nyolc havi minisztersége alatt 15.000 vagyon gabonát volt kénytelen a gazdáktól elvenni. De a rekvirálást nem tartja jónak, mert a nagybirtok kibújik alóla, a kisbirtok pedig eldugja készletét. Szabó József ezután két kenyeret mu­tat be, az egyik a háború alatti napi fej­adag, a másik a mostani. Bemutatja azonkí­vü­l a háborús és a mostani lisztadag meny­nyiségét üveg alatt. A közélelmezési m­inisz­ter újabb felszólalására Szabó József indít­ványát nem vették tárgyalás alá és az in­terpellációkra tértek át. Rubinek bejelenti, hogy a bajba jutott Vencellő községen, segíteni fognak. Wag­ner Károly egy a kommunizmus alatti sze­replése miatt hivatalvesztésre ítélt tisztvi­selőnek rendőrtanácsossá való kinevezése miatt. Kram­er Béla a hadirokkantak úrból való felülvizsgálása miatt. R­e­ö­k Iván a csepeli kikötő felépítése és a folyami hajó­zás fellendítése érdekében, P­a­t­e­k Béla egy községi és járási visszaélés ügyében interpellált. Perlaky György kérdi, van-e tud­­ása a külügyminiszternek, hogy Pécsett szerbek kivonulása után a szociáldemokra­ták a törvényes hatóságok kezéből maguk­hoz akarják ragadni a hatalmat. Teleki miniszterelnök kije­le­ntette hogy a­­ szerbek kivonulása után a P a bevonuló csapatok és a kermáfiv is biztosí­tani fogják a munkásságot arról, hogy ü­­zés nem lesz. Ha vannak bűnösök, azok a törvényes bíróság elé állítják. in­dox :oka §Hr. hírek Belgrád, aug. 6. — Radicsot, a horvá par­aszt párt vezérét két és fél évi lugos bőr tinire ítélték. — Benes cseh külügyminiszte Belgrádba utazott, ahonnét s­zombaton tár­gyalásai folytatására Bukarestbe utazott.­­Matkovics Ivó dr. nyug. törzsorvos szer. esetlenség következtében meghalt. — Vesz­nics dr. új formulát talált a kormányválsá megoldására, amely kielégíthetné az össze pártokat. At magyar kormányzópárt elfogadta kormányzó jogkörének kibővítését Budapest, aug. 6. — Az egységes m­gyar korm­ányzópárt szerdán este tartó értekezletén elfogadta a kormányzó jogk­rének kibővítésére vonatkozó javaslatot Appo­tyi nem csatlakozik egy párthoz se Budapest, aug. 6. — Politikai körökb az a hír terjedt el, hogy Apponyi Alb gróf belép az egységes kormányzópárt, Apponyi erre vonatkozólag kijelenti hogy semmi olyan elhatározása ninc, hogy égjük vagy másik párthoz ezide­­rint csatlakoznék.

Next