Dunántúl, 1920. szeptember (10. évfolyam, 173-197. szám)
1920-09-21 / 189. szám
Kedd Iá. inforga«. 189. szám. l**cs, iQSa. szeptember 71 Előfizetési &r . ■mywi tíHÉves Egész évre . 240 300 Félévre 120 150 Negyedévre . 60 75 Egy Hóra , . 20 25 Egy szám ára helyben 'i'40 fillér Egy szám ára vidéken 150 fillér Kiadóravatal: Lyceum-utca 4. szám. Kiadó telefonja: 222. Szerkesztőség: Laceum utca 4. szám. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint, Nyilttér soronkint 4 kor a tisztviselőkérdésről tárgyaltak az elmúlt hetekben a magyar parlamentben. Az egyik miniszter megígért nekik ,minden jót, fizetésrendezést, természetbeni ellátást, állami kölcsönt és egyéb szükségeseket a tűrhetetlen sorsuk enyhítésére. De aztán, mint rendesen, jött a szigort is pénzügyminiszter és alaposan lehűtette az illúziójukat. Egy olcsó sikerekre vágyó képviselő (Gaál Gaszton) pedig e fontott szakkérdéshez meglepő tájékozatlansággal és jóakarathiánynyal szólt hozzá. Elképedve olvashatták a szakemberek, hogy micsoda nagyrakerekített számokkal dobálózott, hogy fiktív tételét igazolja, hogy a háború egyik legsúlyosabb vesztesén, a tökéletesen tönkrement tisztviselői karon takarítsanak meg valamit — a deficites 100 milliókból. Nem kutatjuk azt, hogy mi lehet annak az „észszerű“ és „gyökeres“ megoldásnak a következménye, amit az illető képviselő ajánlott, hogy „jelentse ki őszintén az állam, hogy belátható időn belül elérkezik az időpont, amikor nem fizeti tovább tisztviselőit“, vagyis rövidesen szélnek ereszti és az elkeseredés, a tömegelégedetlenség hullámaiba dobja azokat, akiknek szellemi képzettségével járó mérséklete, türelmes munkája és rendszeretete elsősorban hivatott az állami konszolidáció és jogrend megvalósítására. De nézzünk csak a rideg számokkal szembe! Hasmét vették a jó urak a „250.000 tisztviselőt, 750.000 főnyi családtaggal együtt?“ Mikor a régi Magyar birodalom egy hivatalos statisztikáját véve elő, bárki megláthatja, hogy akkor volt összesen 213.900 köszolgálatbelije, családtagjaikkal együtt összesen 524.580 főnyi számban. Sem a háború alatt, sem a kommunizmus óta új állásokat nem kreáltak Magyarországon, nincs is annyi eltartani való tisztviselője, mint azt egyes politikusai hangoztatják. Mert a fegyverszünet óta hivatalosan is le kellett, számítaniuk a Horvát-zavonországra eső 47.700 azonos foglalkozásút, továbbá azokat, akik az új államok szolgálatába léptek, az elesetteket, a hadifoglyokat , akik, szintén ezernyi számban, más foglalkozásokra tértek át, aztán meg a cseheknek, románoknak ítélt, területeken maradiakat s egyáltalán nem, a jugoszláv területen maradtaknak csak igen kis részét fizetik. De ha mind megtartanák is őket, csak javára válnék az államnak, meríti valóban észszerű felhasználásukkal a gazdaságát és kultúráját emelhetnék! Tanulva a nyugati államoktól, ahol pl. Franciaországban 48, Németországban 36, Hollandiában 54, Dániában 53, Angliában 62 közszolgálatbeli jutott 1000—1000 főre, míg Magyarországban csvik 24. E számok beszélnek és megmondják azt, hogy felületes politikusok olcsó népszerűségkeresésének áldozata lesz egy ország intelligenciája ott, ahol széttagoltan, szervezetlen tömegben áll apolitikai élet gazdasági harcaiban. Várjon mikor ébrednek ők is öntudatra? Vagy megnyugodnak a kifacsort citrom sorsában? Dr. B. Rubrechtet bajor királlyá akarják kikiáltani. Bern, szept. 20 . A bajor szociáldemokrata pártot különböző helyi őrségek részéről figyelmeztették, hogy a szeptember 25-én Münchenben tarjtandó országos céllövészet alkalmával a helyőrségek Ruprecht trónörököst bajor királlyá akarják kikiáltani. Intézkedéseket tettek, hogy a birodalmi őrség ne támasszon nehézségeket. A magyar nemzetgyűlés A numerus clausus vitája — Ugron Gábor ablakait beverték — Rakovszky elnök a külügyi helyzetről — A nemzetgyűlés szünete Budapest, szept. 20. — A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén a numerus clausus vitáját folytatták. Dinich Viktor nem fogadja el a javaslatot, mert keresztény szempontból nem tartja elég radikálisnak. Azt kívánja, hogy a zsidókat tíz évre tiltsák ki az egyetemről. Menjenek kapálni. Szabó Balázsfélintézkedésnek tartja a javaslatot. Szeretett volna látni szelídebb jobbot is, mely a kizárt ifjakat elvezette volna a boldogulás útjára. Az egyetemről kiszorult keresztény ifjúság vegye kezébe a közvetítő kereskedelmet. Ugaron Gábor Prohászka beszédével foglalkozik, áld csodás logikával nyitan hadat üzent a liberalizmusnak. A szerencsétlenséget pedig nem az elmúlt liberalizmus okozta, hnem 90 %ban a háború, amelybe csak azért keveredtünk bele,, mert egy hatalmas nemzetnek a járszalagjához voltunk fűzve. Az a politika, amelyet a szabadelvű, majd pedig a munkapárt folytatott nem, volt tiszta liberális politika. Hogy a magyar középosztály ilyen kritikus helyzetbe került abban Tisza Kálmán a főhibás. Az egyetemi ifjúság megmételezője, a Galilei kör volt. A hallgatók egy részének kizárását antidemokratikusnak tartja Azzal, hogy a kizártaknak a tehetősek része külföldre fog menni, romlani fog úgy kulturális, mint gazdasági valutánk. Azt kérdi, hogy a zsidó származást hányadik fokig visszamenőleg fogják kutatni. Egyébként nem hiszi, hogy a nemzet tagjainak lenne egyetlen egy olyan egyede is, akiben tisztán meg van a turáni vér. Gunda Jenő: De asszimilálódtak! Ugrón: A zsidó faji konkurenciája elleni védekezés nem helyes úton történik. Ha egy fajjal szemben mesterséges eszközökkel akarunk védekezni, ez azt jelenti, hogy azt kiválóbbnak tartjuk saját fajunknál. Mi felvesszük a versenyt a világ minden fajtájával. Le kell szoktatni azokat a fajokat a hibáiról. Szomorúnak tartja, hogy az utóbbi időkben nap-nap után egy-egy szabadságjog megszorítása miatt kell itt védekezni. Bernolák Nándor személyes kérdésben kifejti, hogy a Stefánia egyesületben kommunistákat alkalmaznak és ilyenek nyernek dotációt. Az ebbe való beavatkozás, nem a közszabadság megsértése. Gömbös Gyula szerint a forradalmaknak az az egyedüli haszna volt, hogy rámutatott a veszedelmekre. A zsidóság vezető uralomra jutott a fajmagyarsággal szemben. Előrelátható volt, hogy elvesztjük a háborút, mert az antant államaiban a zsidóság aránya 1:227, a központi hatalmaknál pedig 1:56 volt Ha majd nálunk is 1:396 lesz a számarány, mint Franciaországban akkor beszélhetünk mi is liberalizmusról. Rubinek Gyula miniszter benyújtotta az 1920. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot. Szűcs Dezső Bernolák indítványával elfogadta a javaslatot. A szombati ülés Budapest, szept. 20. — A magyar nemzetgyűlés szombati ülésén Rakovszky elnök bejelenti Teleki miniszterelnök hivatalba lépését. Felolvassák az interpellációs könyvet. Szabó József a jövő vetés biztosításáról és a kenyér és liszt kiosztásáról, Csukás Endre a felekezeti tanítók fizetésrendezéséről, Kármán István vetőmagvak kiosztásáról, Tömöri Jenő a földmunkás katonák szabadságolásáról. Rotkovszky István elnök bejelenti, hogy a Neue Freie Presse szept 16-iki számában a magyar nemzetgyűlésről cikk jelent meg, amelyben megírja, hogy Rakovszky István 13 képviselővel Belgrádban látogatást óhajt tenni és ezt bejelentette Belgrádban, ahonnan az a válasz érkezett, hogy ez a látogatás most még nem történhetik meg mert a békét még nem ratifikálták. Erre a cikkre nézve határozottan, minden kételyt kizáróan kijelenti hogy az elejétől a végéig minden részletében koholmány és az a küföld félrevezetését célozza. Ugron Gábor bejelenti mentelmi jogának megsértését. Nyilván tegnapi beszédének következtében ismeretlen tettesek lakásának ablakát betörték. Azoknak az uraknak (csirkefogók!), akik a keresztény szeretet nevében ezt elkövették azt üzenem, szíveskedjenek kisebb köveket alkalmazni, hogy gyermekeim testi épsége veszélyben ne lobogjon. *Szterényi József válaszol Bemoláknak, aki a Stefánia csecsemővédő egyesületet támadta Bánóczy László, aki a Stefánia intézet élén áll Apponyi Albert felkérésére maradt a helyén. Az intézetnél megindult vizsgálat egyetlen egy terheltre sem tudott kommunista cselekedetet rábizonyítani. Bernolák fentartja állítását, hogy a Stefánia élén kommunista áll-Giesswein Sándor a numerus clausushoz szól. A javaslatot nem tartja időszerűnek és nem alkalmas arra, hogy kenyeret adjon azoknak, akik tudományos pályára léptek. Tény, hogy az intellektuális pályán nagy számmal van képviselve a zsidóság. A handlé fia egyetemre jár, de a kubikosfia nem. A középosztálynak a népből kell kiegészíteni magát. Nem lehet kasztrendszert létesíteni. A népnevelést kell intenzívvé tenni. Az iskolafejlesztés a legjobb módja a zsidókérdés kiküszöbölésének. Minél kevesebb az analfabéta, annál kevésbbé tud érvényesülni a zsidóság. A falu ma már nemcsak a zsidóra haragszik, hanem mindenkire, aki úr. Az egyetemi oktatásnak minden politikai kurzus felett kell állania. A szabadság nevében nem fogadja el a javasaltot. Milotay István a liberalizmus kérdésével foglalkozik, amely vörös fonálként húzódik végig a tárgyalás vitáján. Politikai tekintetben a liberalizmus jelentette a kisebbségek, az elnyomottak, a háttérbe szorultak védelmét, érvényesülését az állami életben s a nemzeti gondolat feltörekvését az abszolutizmussal szemben. Eredetileg tehát a liberalizmus is állami beavatkozást jelentett, de ha nézzük, hogy száz esztendő folyamán mivé lett ez, meg kell állapítani, hogy önmagát gyilkolta meg, mivel ellenkezőjét érte el annak, amit elérni akart. Megteremtette a plutokrata, a kapitalista, gazdasági és társadalmi rendszert, amellyel az elnyomásnak és kizsákmányolásnak új eszközeit, új formáit hozta be. A javasatot Bernolák indítványával elfogadja. Egyesi szám mára faelytoen I-4SS K« vidéken l'&ö K. 1 9asztényszocialista Útik megafeusa Magyarországon. Budapest szept. 20. — A magyar keresztény egyesülés párthelyiségében pénteken este Haller István elnöklésével megalakult a keresztényszocialista blokk. Haller István megnyitva az ülést, bejelentette, hogy a keresztény szocialista szervezkedés nemcsak Magyarországon, hanem Nyugaton is, valamint a Balkánon is megindult. Bajorországban már hatalmas lendületet vett a mozgalom, míg Bulgáriában most van alakulóban. A cél nemzetközi kapcsolatot teremteni a külfölddel a vörös internacionáléval szemben. A tömörülésnek semmi más célja nincs, mint tömöríteni a keresztényszocialista elemeket és ezek munkáját beállítani a magyar nemzet szolgálatába. Steiner Gyula országos keresztényszocialista kongresszus mielőbbi egybehívására tett javaslatot. Huszár Károly beszámolt külföldi útjáról. Elmondta, hogy Ausztriában a keresztény mozgalmak újra szőnyegen vannak. Hollandiában a keresztény kormányzat lefektetése mellett érvényre jut a keresztény gondolat. Ottléte alatt világkongresszust tartottak, amelyen 5.600.000 tag képviseletében 280 nemzetközi képviseleti tag volt jelen. Jelen volt a Magyarországgal akkor fenállott gazdasági blokk letörésénél, melyet a kongreszszus egyhangúlag hozott meg. Franciaországban fölkelőben van a keresztény evolúció munkája, Belgiumban erősebbek a hasonirányú mozgalmak, mint másutt. Amerikában két áramlat van, a teljes keresztényi gondolkozásunké és azoké, akik e tekintetben semlegesek. A közeljövőben Svájcban tíztagú nemzetközi keresztényszocialista bizottság fog összeülni, amely előkészíti a világszövetség szervezetét. Remény van rá, hogy a békeszerződés ratifikálása után az első világkongresszus Budapesten lesz. Addig is a világszövetség minden országa 5—6 tagú bizottságot küld Magyarországba a keresztényszocialista mozgalmak tanulmányozására és a fehér terrorról szóló hírek tanulmányozására. Többek hozzászólása után az értekezlet húsz tagú bizottságot küldött ki a szervezés további előkészítése végett. szünete Budapest, szept. 20. — A magyar nemzetgyűlés valószínűleg hétfőn végez a numerus clausus vitájával. Hétfőn Sándor Pál szólal fel. A jövő héten rövid szünetet tart a nemzetgyűlés. Ez idő alatt a költségvetést és a földbirtokreformról szóló javaslatot készítik elő a bizottságok. E javaslatok letárgyalása után hosszabb szünet következik. Az NHS. képviselőválasztások ! Belgrád, szept 20. — Az új parlamenti választásokelőkészületei folyamatban vannak. Tegnap történt döntés a képviselők számszerinti elosztására vontkozólag. E szerint Ószerbia 20 kvalifikált és 83 népképviselőt, Délszerbia 13 kvalifikált és 42 népképviselőt, Bosznia és Hercegovina 14 kvalifikált és 49 népképviselőt , Vojvodina 10 kvalifikált és 34 népképviselőt, Horvátország és Szlavónia és Szerémség 17 kvalifikált és 68 népképviselőt küld a parlamentbe.