Dunántúl, 1927. március (17. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-16 / 61. szám

2. oldal. ’tan. 4. Elindultam, szép hazámból. .Népdal). Prónay-Szentgály: Felhő borult a magyarra. Énekelte az ifjusági kar. 5. Molnár M.: Be­reczki Pistika. Szavalta: Rákossy Eugénia VI. oszt. tan. 6. Bennet: Toccata e módi. Zongorán elő­adta: Simon Atala VI. oszit. tan. 7. Petőfi S.: Magyar vagyok. Sza­valta: Papp Ilona VIII. oszt. jan. 8. Petőfi­ Glatt: Dalaim. Lamperth Glatt: A haza szól. Énekelte az hiúsági kar. 9. Záróbeszéd. Meg­emlékezés Vasváry Pálról. 10. Himnusz. A szerv. áll. elemi fiúiskola ün­nepélye a „Hiszekegy“ éneklésé­vel kezdődött. Magyar Károly ig. tanító megnyitó beszéde után sza­valatok következtek. Szavaltak: Kovács Ferenc VII. o. t. Tapol­­czai Gábor VI. o. t., Fridrich Já­nos V. o. t. Frankó Zoltán IV. a) o. t. Landkammer IV. b) o. t., Vol­­lár Jenő III. a) o. t., Kajdi Endre III. a), Greschó János III b) o. t., Siptár Ernő III b)­o.­t. A nap je­lentőségét Thán Ede áll. tanítő méltatta. Az ifjúsági énekkar­­ „Talpra magyart“ énekelte 2 szó­lamra. A belvárosi leányiskolában a magyar Hiszekegy hangjai után a szavalok sorából kiemelkedtek: Barnabás Editke, Hamerli Nóri, Krausz Ilonk­a, Siffrich Margit, Túli Ibolyka, Kamilly Hedvig és Koroknay Györgyike. Az irreden­ta dalok után Péterfi Jenő: „Nagy apó és unokája cinál párjelenetét adta elő Trixler Annus és Szilasi Margit, Gliederer Margit, ifj. Bier­­mann Ferenc „Petőfi üzent“ köl­teményét szavalta el Hanny Etelka „Magyar lányok márciusi hódola­ta­“ című jelenetében, Steffek Ró­zsi, Siffrich Adél, Szieberth Gittus, Baumann Bözsike, Rubind Gizi és Ferk Ilonka emelkedtek ki. Az ünnepi beszédet D­e­k­­­e­v­a Ilona tanítónő mondta nagy hatással. Már­cius 15. ü­ünnepe Budapesten A magyar nemzeti és szociális egyesületek és szervezetek egyesü­lése nagy nemzeti ünnepséget rende­zett március 15-én. Az ünnepségen 47 különböző szervezetnek több ezer tagja vett részt. A szervezet zárt sorokban a legtökéletesebb rendben vonult fel a Petőfi-szobor­­hoz. A hazafias ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, amely után Haller István mondott ünnepi be­szédet. Barátosi Balogh Benedek a társadalmi egyesületek nevében beszélt, majd T­o­l­­­e­r János or­szággyűlési képviselő hangoztatta, hogy a dolgozó polgárság és mun­kásság azt követeli, hogy a kormány márciu­s 15-ét tegye magyar nemzeti ünneppé. A polgárság és munkásság másik kérelme pedig az, hogy a ma­gyar társadalomban mindenki sze­resse egymást, s akkor majd visszake­rülnek az országhoz az elszakított részek. A szép ünnepség a Szózat hangjai mellett ért véget. A magyar ifjúság, amely a maga ünnepének tekinti március idusát az idén is mint minden évben, lelkesen és díszes külsőségek mellett ünne­pelte meg ma délelőtt a magyar sza- badság évfordulóját, március 15-ét. Már jóval 9 órai előtt gyülekeztek zászlók alatt az ifjúsági bajtársi szervezetek az Egyetem teret kör­nyező utcákban. Az ifjúság száma meghaladta a 4000-et. 10 órakor az egyetemi hallgatók vitéz Bán­ság­­f­y György dr. fővezér és­­­V­e­­ö­r­ö­s László vezetésével zárt sarokban felvonult a Szabadság­ téri irredenta szobrok elé. A szobrok előtt meghajtották zászlóikat és el­énekelték a Himnuszt. Mindegyik szobortól hazafias beszédeket mon­dottak, ünnepélyesen megkoszorúz­ták a szobrokat, elénekelték a ma­gyar Hiszekegyet, majd zárt sorok­ban elvonultak. Délelőtt 11 órakor kezdődött a vigadói ünnepség. Az egyetemi énekkarok nemzeti imája után Gulyás Béla mondott meg­nyitó beszédet, majd Bakó László, a Nemzeti Színház örökös­e, tagja Petőfi verseket szavalt. Az ünnepi beszédet Domanovszky Sándor egyetemi tanár mondotta, majd N­é­­methy Ella az Operaház tagja énekelt. Balázs Árpád zeneköltő dalokat adott elő, végül pedig K­i­s­s Mihály a Turul szövetség Árpád bajtársi egyesületének vezére mon­dott záróbeszédet. A hazafias em­lékünnep az egyetemi énekkarok Nem, Nem, Soha énekével ért vé­get. Délután a Múzeumkertben tartot­­tak ünnepséget, ahol elszavalták a Talpra magyart ugyanarról a hely­ről, ahonnan Petőfi szavalta először­ a népnek. Az ünnepély végeztével zárt sorokban a Petőfi szoborhoz vonult az ifjúság, ahol a beszédek elhangzása után követelték március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvání­­tását. 01010101010109080 DUNANTUE Szerda, 1927. március 16. 4 Visszapillantás 1923: Hindu síremlék 1924:Páris grófnője 1925 : Tízparancsolat 1926 Aranyláz /­■ FILMESENIm 1927: DAGFIN —­ Főszereplők: Paul Richter, M. Albani, P. Wegener. Letartóztattak egy budapesti törvényszéki bírót Részesedett a vagyonfelügyelők munkadíjában Budapest, márc. 15.­­— Ma délelőtt Nagy­­István dr. tör­vényszéki bírót, aki a kényszer­egyezségi ügyek előadó bírája 20 másik személlyel együtt előállí­tották a rendőrségre. Azzal gya­núsították, hogy a vagyonfelügyelői állások ki­használására szövetkezett és évek során ily módon nagy vagyont szerzett. Állítólag Nagy István bíró a vagyonfelügyelőknek óriási munkadíjakat állapított meg, amelyeket azután azok a bí­róval megfeleztek. Az ügyben a tábla fegyelmi taná­csa már vizsgálatot folytatott há­rom hónapon kereszül, azután át­adták az iratokat a rendőrségnek, amely teljes agilitással látott hoz­zá ezen rejtélyes ügy kinyomozá­­sához. A rendőrség az általa ösz­­szegyűjtött adatokat Sztrache főügyésznek referálta, aki a tárgyi bizonyítékok alapján hivatali vis­z­­szaélés, zsarolás és megvesztege­tés bűntette címén indít­a meg az eljárást Nagy István­­és társai el­len. Ma délután 2 óráig Nagy Ist­ván dr. törvényszéki bíró ügyével kapcsolatban 22 egyént állítottak elő. Az ügyészséghez 7 beadvány érkezett, amely 46 konkrét esetet tár fel. Nagy visszaéléseiről, amennyiben a kényszeregyezségi ügyekben jog­talanul járt el előzetes megegye­zéseket kötött. A MTI. jelenti éjjel, Nagy Ist­ván dr. törvényszéki bíró ellen 1926. decemberében annak gya­núja miatt, hogy mint a kényszer­egyezségi ügyek előadója, súlyos szabálytalanságokat követett el, fegyelmi eljárás indul meg és ez­zel kapcsolatban felfüggesztették állásától. Az államrendőrség az ügyészség megkeresésére Nagy István dr. ellen nyomozást tett fo­lyamatba, amely kiterjedt az ügy­ben részeseknek mutatkozó sze­mélyekre is. Nagy István dr. ellen indokoltnak mutatkozott az előzetes letartóztatás, amelyet el is rendeltek. Az ügyben szereplő többi egyén előzetes letartóztatá­sa tárgyában még nem történt döntés. Bebbbbbbbbbbbbbbbbbi A csillagos ég Farka­alvi Kornél főreáliskolai ta­nár előadása az egyetem természet­­tudományi szakosztályában Pécs, márc. 14. — Sokan voltak a kíváncsiak, akik eljöttek az egye­tem természettudományi szakosztá­lyának szombati előadására tanulni s élvezni a csillagvilág csodáit, egy népszerűen tudományos előadás ke­retében. Kíváncsiságukat eléggé ki­elégíthette a céltudatosan nagy gonddal készült előadás. Farkasfalvi Kornél dr. fő­reáliskolai tanár az előadás kezde­tén röviden ismertette a csillagászat történetét majd rátért a hét, hó és év fogalmának a kialakulására. Be­szélt arról is, hogy az ókorban is mennyire el volt terjedve a tudomány, amelynek legkiválóbb művelői az egyiptomiak és a babiloniak voltak, ezután rátért a világ leghíresebb obszervatóriumainak ismertetésére, melyeket nagyon szép képekkel il­­usztrált s így hozta közelebb a kö­zönséghez. Első helyen természete­sen a greenwichit említette, melynek nagy jelentősége elsősorban az, hogy az egész világon innen számítják a délköröket. A németek sok csillag­­vizsgálója közül messzire kimagaslik a potsdami, a világ legtökéletesebb lencséjével, ezenkívül az erópai hí­rességek még a párisi, pulkovai (Oroszorsz.) és a wieni. A világ legpazarabb obszervató­riuma a Kaliforniában lévő Sick-féle intézet, mely az 1300 m. magas Ha­milton hegy tetején épült objektív lencséjének átmérője 91 cm., súlya 5 q, bármily hallatlannak is tessék, az, hogy egy lencse átmérője 91 cm., az amerikai stil ezt is felülmúlta, a világon a legnagyobb Jerke obszervatóriumában ennek objektív lencséje 102 #1* mert ma lencse van s £®cm. átmérőjű. Mily szomorúan nagy volt megle- I­­petésünk, amikor ily méretek után a magyar csillagvizsgálók szomorú sor­solt. A muH. ,zúzád SBBSBSfBBaSBGaBfiBBBBBBer. egyik leghíresebb obszervatóriuma volt a gellérthegyi, mely 1336—■ 1348-ig működött, mikor is a szabad­ságharc egyik csatájának áldozatául esett. Híres volt a ógyallai csillag­vizsgálónk is, melyet az összeomlása­kor a csehek vettek el tőlünk. Most új 5-ik csillagvizsgálónk a készülőben van a Svábhegyen. E készülő műnek lelkes barátait vart hivatva tömöríteni a „Stella" Csilla­gászati Egyesület, melynek becsület­­es igyekezete, amint azt József Fe­­renc dr. királyi herceg mondotta el­nöki beszédében, hogy megmutassuk, hogy a „magyar kultúrát letörni nem lehet, sőt ellenkezőleg, mennél súlyosabbak a sors csapásai, az an­nál inkább fejlődik." A Stella egyesület, mely azáltal, hogy a tudományt népszerűsíti meg­mutatja, hogy a csillagoknak szépsé­geit lehet élvezni minden nagyobb obszervatórium s minden nagyobb matematikai ismeret nélkül is. Fel­hívjuk ezért Pécs város közönségét, hogy minél számosabban lépjenek be ebbe az egyesületbe, melynek évi tagdíja 5 pengő s melyért minden tag minden évben kap egy igen előkelő tartalommal rendelkező Almanachot. Ezenkivül ad ki az egyesület csilla­gászati folyóiratot is, mely nemkü­lönben hasznos és érdekes cikkek­kel szórakoztatja olvasó közönségét. Beiratkozni az egyesületbe Hor­váth Viktor dr. főreáliskolai igaz­gatónál lehet a Líceum épületében. Lépjünk be tehát minél számosab­ban ebbe az egyesületbe, hogy ez­által segítsük a svábhegyi csillag­­vizsgáló intézetet ,a magyar kultú­rának szemét, mely állandóan az ég felé néz s talán meglátja azt a szebb és jobb jövőt, melyben ennek a zak­latott, sokat szenvedett nemzetnek kell hogy osztályrésze legyen.“ sPs. fS‘t-HT f m LAURA LA PLANTE a legbájosabb filmművésznő legújabb szenzációs alkotása: TÁNC A NŐ KÖRÜL it Budapesttel egyidőben legközelebb az Apollóban. tímát vázolta­k előadó. Mit hiszen M a * távolt nekünk híres obszervatóriu­ «•■■■HXK*MiHBaBBsa.aBuaBUBBBBMBaaBHaaaaaaaaan«f A címre tessék ügyelni! ph­|Tg| Harisnyaház Dulla Király­ u. 15. (Hattyú-épület) megérkeztek a legszen­zációsabb szinti harisnyák,kesztyűk térdzoknik és gyermekharisntyák

Next