Dunántúl, 1929. április (19. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-25 / 93. szám
Csütörtök, 1929. április 25. DUNÁNTÚL UBSEWOW ■■■■■■■■■■ APOLLO vS BasaesesssaBEiaas Csütörtök-péntek, április 25-26 LILA DAMITA és WLADIMIR GAIDAROW pompás együttese ASSZONY A KINPADON Filmregény az angol arisztokráea# kerék#, F8» szerepben: Lila Damit» és Vladimir Gaidar«» Előadások: fél 5, ülés 9és 9 órakor A két utolsó előadás teljes zenekarkísérettel! Park mozi; Szünet, iOIOiOIOgQBQgQIOll Életveszélyesen megrepedeszett és bedőlt pécsi lakások Pécs, ápr. 24- — A hosszantartó és rendkívül hideg tél nagy károkat okozott a pécsi házigazdáknak is. Az egy méter mélyre fagyott földréteg felengedése és a cserepedések igen sok lakás falát rongálták meg annyira, hogy a hatóság kénytelen volt elrendelni a kilakoltatást. Legsúlyosabb károsodás érte a Szakmáry utcában lakó vasutas családot, amelynek a feje felett, éjjel dőlt romba a ház. Ez a katasztrófa két emberáldozatot is követelt és azonkívül két derék vasutas családot juttatott koldusbotra. A többi eset nem ilyen tragikus, de miattuk mégis tizenkét családot kellett kilakoltatni a fenyegető veszedelem elől. A Mailáth utca 5—7. számú ház udvari részén három lakás vált nemrégiben életveszélyessé. A három családot ki kellett lakoltatni. Ugyanez a sors ért három családot a Zrigyi utca 11. számú házban is. A Szigeti-országút 93. számú házban egy magánosan, az udvarban álló lakás összedőlt. Szerencsére emberéletben nem esett kár. .A Szigeti-országút 63. számú házban három egy szobából álló lakás vált életveszélyessé. Itt a kilakoltatás folyamatban van. Az Antal-utca 1. számú házban egy lakást le kellett bontani, mert félő volt, hogy összedől. A Tímár-utca elején két egymással farkasszemet néző ház áll üresen. Az egyik már évek óta úgy áll a város szívében, mintha nem volna gazdája, olyan romhalmazban, mintha bomba találta volna. A város szépérzékét nem feszélyezi ez a szomorú látvány és így lassan-lassan megszokott kiegészítő része lesz a mintaváros, kulturváros Pécsnek. Az ezzel szemben levő házat már csak a támasztó gerendák óvják az összedőléstől. Mikor kerül sor annak a kijavítására, senki sem tudja. Szakértők azt állítják, hogy még több pécsi háznak van olyan építési hibája, amelyek aligha kerülhetik el sorsukat, ha közben témisztenik intézkedés. Szabón István nyug. pécsi postafőigazgató meghalt Pécs, ápr. 24. — A pécsi postapalotán gyászzászlót lenget a szél. A magyar postának egyikkiváló és nagy érdemeket szerzett, már nyugalomban levő volt vezetője, a pécsi úri társadalomnak pedig népszerű és közbecsülésben álló tagja dőlt ma ki az élők sorából. Szabón István nyug. posta és távírda főigazgató, a szerb megszállás alatt a pécsi postaigazgatóság vezetője, 66 éves korában, hosszas betegeskedés után ma visszaadta lelkét Teremtőjének. A halálhír őszinte, mély részvétet keltett nemcsak Pécsett, hanem az egész pécsi postaigazagtóság területén, ahol mindenki szerette és becsülte a nagy koncepciójú, mindenki iránt melegen érző férfiút. Az ő neve Pécs város legszomorúbb éveinek, a megszállás idejének történetébe kitörölhetetlenül íródott be, mert az ő rendíthetetlen magyarsága és lankadatlan kitartása sok tekintetben közremunkálkodott abban, hogy a Pécsett berendezkedő szerbek a pécsi postapalotát át nem vehették és az mindvégig magyar igazgatás alatt maradhatott. Szabón István Gömör megyében Királyiban 1863. augusztus 4-én született. Iskoláit Sárospatakon végezte. Postagyakornok Miskolcon volt, honnét mint fiatal postatiszt került Pécsre. 1897- ben nevezték ki fogalmazóvá, 1904-ben segédtitkár, majd titkár, tanácsos, igazgató és főigazgató lett. A szerb megszállás alatt a pécsi postaigazgatóság vezetője volt azzal a budapesti útbaigazítással: Sajnálunk benneteket, de nem segíthetünk rajtatok, tégy és intézkedj saját belátásod szerint. Szabón István nevéhez fűződik nemcsak a postaigazgatóság fennállása óta a legkomolyabb, legveszedelmesebb történelmi időszaka annak, hanem Pécs város történelmében is kimagasló szereplés. Az ő helyzete volt a legveszedelmesebb a szerb megszállás alatt. A megszálló hadsereg parancsnokának legfontosabb volt egész megszállás alatt, a távírda, telefon pontos működése, melyért őt tette felelőssé. Ezt megoldotta, ahogy kevesen tették volna az ő helyében, mert megvédte a magyar posta tekintélyét, s egész idő alatt az ő kezében maradt a vezetés, megtalálta a módot ahhoz, hogy a szerb tilalom ellenére is megvédje úgy a személyzetet, mint a postát igénybe vevő közönség érdekeit. Midőn a demarkációs vonallal elzártak bennünket az anyaországtól, a szerb parancsnok szerete volna, ha Szabón István átmegy Kaposvárra, de azt kívánta, vigyen magával 25—30 postáscsaládot. Szabón átlátott a terven, nem csinált vagonlakókat csonka hazánk terhére a pécsi postásokból, nem adta át az igazgatói széket a Belgrádból ide sietőknek, nem engedte át a postapalotát a szerbeknek, hanem maradva. Manasvárra 3—4 tisztviselőt küldött át az igazgatóság kirendeltségének vezetésére s szék családjáiról gondoskodott. Forgalom nem lévén a személyzet eltartására, kölcsönpénzt vett fel Pécs városától 700,000 koronát, Mohács—Pécs vasúttól 300,000 koronát, mely kölcsönt a „Baranya, 1919“ felülnyomott bélyegek árából fizetett vissza. Ebből küldött segélyt a Muraközből kiutasított postásoknak s a budapesti vagonlakóknak. Ezeknek a nehéz történelmi időknek emlékéül ebből tette le alapját egy később megépítendő „Postás szanatóriumnak” is. A vezetése alatt hűen kitartott nemcsak a pécsi postaszemélyzet, ele a déli végek megszállott területeinek minden postaszemélyzete dacára, hogy a szerbek megbotozták, elhurcolták őket azért, mert a magyar címert nem akarták eltávolítani. A politikai hullámok között is megállta helyét a személyzet az ő vezetése alatt dacára, hogy a legnagyobb fenyegetéseknek voltak kitéve, majd magas fizetést ígérő csábítgatásokkal igyekezték őket hűtlenségre bírni. Mindezek ellenére a postások inkább cséplést vállaltak, kapálni, erdőt irtani mentek, de kitartottak. Végre 1921. augusztus 21-én megtisztult a város az utolsó szerb kommunista ellenségtől s 1921. augusztus 22-én bevonult felvirágozva a nemzeti hadsereg, a postára a budapesti kiküldöttek és a kaposvári kirendeltség személyzete. Szabón István főigazgató 36 évi postaszolgálattal 1922. május végével helyeztetett nyugalomba és az akkor működő Baranyavármegye és Pécs sz. kir. város törvényhatósági átvizsgáló bizottság elnökévé nevezték ki. Szabonnak nagy érdemei vannak a pécsi „Polgári Kaszinó“ életrekeltése körül. Évtizedeken át vezette annak ügyeit mint igazgató, majd elnöke és Zsolnay Miklós halála után a Kaszinó polgársága öt díszterme részére megfestette és díszelnökévé választotta. Szabón fiatal éveiben sokat dolgozott a közügyekért is, így 1904-ben a Népkönyvtár megalakítása körül. Szabón ízig-vérig postás és a miénk volt. Szerette Pécs városát, ismert mindenkit, — ismerte őt mindenki. Szókimondó magyar ember volt s ez imponált Radovánovics szerb parancsnoknak is, aki szemébe mondta: gyűlölöm önben a magyart, de tisztelem mint a hazáját szerető em-Évekkel ezelőtt, súlyos betegség támadta meg, amelyből kilábolt. A legyöngült szervezet azonban nem tudott ellenállni a gyilkos kórnak s mára virradóra megszűnt élni. Temetése április 26-án, pénteken délután fél 5 órakor lesz a központi temető ravatalozó csarnokából. Halálát a neje és leánya gyászolja. A pécsgyárvárosi iparosok és kereskedők összetartása Válasz egy cikkre Pécs, ápr. 24. — Az alábbi sorokat vettük: A másik helyi lap április 24-iki számában „Az iparosválasztások a gyárvárosi elemi iskoláiban“ címmel megjelent cikk írója teljesen helytelenül informálódott ez összejövetelek célja felöl. Mert nemcsak e hétfőn jöttünk össze, hanem a múlt csütörtökön is, a jövőben pedig minden hétfőn tartunk ilyen összejövetelt, akár lesznek választások, akár nem! Célunk ugyanis, hogy ezeken az állandó jellegű összejöveteleken a gyárvárosiakat, érdeklő közös ügyeket megbeszéljük, megvitassuk, s ha kell, érdekeink és jogaink megvédésére együttesen is fellépjünk. Különben könnyen úgy járhatunk, mint a közelmúltban: csak ígéreteket kapunk, de járdát és harangot nem. Mire egyesek gúnyosan így vigasztaltak. A járda helyett repülőgépet kapunk, hogy a sáron átrepülhessünk, a harangra meg várjunk türelmesen, fő, hogy a kötél már meg van! Ez a mi célunk és nem — politikai Csodálkozunk kell továbbá azon a hangon is, amellyel a t. cikkíró úr a Keresztény Nemzeti Liga ellen támad. Jóllehet magam sem vagyok tagja ezen egyesületnek, de, — mint minden hazafias gondolkozású keresztény embernek — az a véleményem, hogy inkább állunk azon egyesület zászlaja alá, amely a nemzet felvirágoztatását tűzi ki célul, semmint olyanok mellé, amelyeket csak önző érdek vezet. Végül pedig határozottan vissza kell utasítanom a vádat, amelyet vitéz Váczy igazgató ellen emelt, hogy az iskolát is politikai célokra használja fel. Mert éppen ő volt az, aki ajánlotta, hogy valamelyik vendéglőben gyülekezzünk s ne az iskolában. Csak azon óhajunk meghallgatása után, hogy a vendéglői találkozás mégis költséges, egyezett az iskolai gyülekezésbe. S mivel föntebb már kimutattam, hogy nem foglalkozunk politikával, a cikkíró nagyon helytelenül járt el, midőn váddal illeti azt a férfiút, akinek mi hálával tartozunk, aki nem kimérve fáradságot és időt, bennünket összehoz, és egyetértésre, szeretetre nevel, hogy úgy mi, mint gyermekeink a hazának dolgos fiai legyenek. Egyébként pedig megköszönjük a cikkírónak, hogy felhívta a közérdeklődést szerény munkánkra, jóllehet mi azt nem akartuk most kez-detben nyilvánosságra hozni. Ruff József, kereskedő, 3. oldal, ehwertHeWweeimE Pécsre érkezők vegyék meg a Pécsi Útmutatót Jó szemüveggel jól lát. Cégünk 1801 óta íjt specialista jó szem- A ' üvegek készítésében, ilSss gramm