Dunántúl, 1935. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-17 / 63. szám

Vasárnap, 1935 március 17. DITNXNTITE Az egyetemiek a szekszárdi TSE-vel mérkőznek vasárnap A DVSC Pécsujhegyen játszik a KTSE-vel, a DPAC Bányatelepen fogadja az NTE-t — A PVSr­ Nagymányokra utazik az NSE-hez Pécs, m­árc. 16. — A vasárnapi bajn­floki fordulón a pécsi csapatok a pálya­­választók, az egyetlen PVSK kivételé­vel, így három mérkőzést bonyolítanak le vasárnap Pécsett, melyek közül egy belterületen, kettő pedig külterületen kerül sorra. A Tüzér utcai pályán az egyetemi csapat a szekszárdiakat fo­gadja, míg előtte a másodosztályú derbi­re kerül sor. A TSE elleni meccsnek a REAC a favoritja, annál is inkább, mert Móricz, Czifra és Stenge beállításával i a lényegesen megerősödtek az „Eb"-betű­­sök, meg a hazai pálya előnye is ezt a mérkőzést teszi legkönnyebbé a vasár­napiak közötti A mérkőzés délután fél 4 órakor kezdődik, míg előtte 2 órakor a Komlói SE játszik a PEAC második csapatával a II. oszt. bajnokságért. Az első osztályú meccsek közül csak ez egyetlen PEAC-FTSE találkozó ke­rül belterületen lebonyolításra és így fokozottabb mértékben kerül előtérbe a második osztály derbije, amelyen a bőr­­gyári és a vasutas csapat méri össze erejét. A találkozó véglegesen tisztáz­hatja a bajnokság kérdését. Ha a Kőrö­sök győznek, 5 ponttal megugranak a mezőnytől és kevés reményük marad a mögötte állói csapatoknak, hogy bele­szólhassanak a bajnokság kérdésébe. Vasutas győzelem esetén ismét nyílttá válik a másodosztályú­­bajnoksága kér­dése, mert a jelenleg is második helyen fekvő vasutasok egy pontra megközelí­tik az éllovas BTC-t. Mindenesetre vé­gig izgalmas, erős iramú összeütközést ígér a másodosztály derbije, amely dél­után 4 órakor kezdődik a Hun utcai pályán. Előtte 2 órai kezdettel a ZISE— BTC második csapatai vívják meg szö­­vetségidíj-mérkőzésüket. PÉCSÚJHEGYEN legjobb formában lévő vidéki csapat, KTSE játszik a DVAC csapatával. A mérkőzés teljesen nyílt, mindössze hazai pálya nyújt több esélyt az hegyieknek. PÉCSBÁNY­ATELEPEN a DPAC a legerősebb kanizsia csapatot, az NTE-t kapja. A papírforma az NTE- nek ad több esélyt, de a hazai pálya elő­nye és a bányatelepiek eddigi szereplé­se könnyen rácáfolhat a papírformára. VIDÉKEN két mérkőzés lesz. A PVSK kemény har­cot vív Nagymányokon az NSE-vel dön­tetlen körüli eredménnyel, míg Simon­­tornyán a KPAC és az SBTC össze­csapása derbi számba megy. A bajnokság állása a vasárnapi for­duló előtti I. osztályt­ól­ 13 7 3 3 23:17 13 7 2 4 25:15 13 5 6 2 21:16 13 5 5 3 28:20 13 6 3 4 27:23 13 6 2 5 27:25 13 5 3 5 23:23 13 4 4 5 19:21 13 4 3 6 17:27 13 4 2 7 21:31 13 2 5 ,6 20:23 13 3­­2 8 16:31 1. PVSK 2. PEAC 3. KPAC 4. DVAC 5. NZTE 6. NTE 7. SBTC 8. TSE 9. NSE 10. PAC 11. KTSE 12. OPAC 17 16 16 15 15 14 13 12 11 10 9 8 (9) (10) (10) (11) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) Császár GÉZA: Az Idegen közbeszólt. — Mint a kötelesség helyett a kényelmet választani. Torro bólintott. — Igen. Ahogy mondottam, nincsen más­­választásunk. Lenn vagy fenn. Bőség vagy nyomor, piszokban fetrengeni vagy Miami­­ban sütkérezni. Emberek vagyunk, de ön nem az. Az ördög tudja kicsoda. Ám ha ve­rekedni akar, tegye. Mi megszoktuk a har­cot, amelyhez jobban értünk mint ön, aki legfeljebb csak egy tehetséges dilettáns. Egy elkracholt Marsbell Napoleon, aki fegyverei­vel csak önmagát fogja megsebezni. Az idegen percekig hallgatott, aztán megkondult a hangja: — Önöket nem lehet meggyőzni. De fel­lázítom lelkiismeretlen­­üzelmeik ellen egész Amerikát. Az én fegyvertáram még nem me­rült ki. — A miénk se, —­ szólt közbe türelmet­len hangon Fergusson — sőt határozottan merném állítani, ebben a pillanatban mi va­gyunk előnyben... — Igen, — bólintott Torro, — önt túlsá­gosan elfoglalták az­ amerikai események. Közben elfelejtkezett egy hölgyről, aki Ja­pánban élt... Ez a hölgy ebben a pillanat­ban a mi hatalmunkban, van­ Fergusson úgy sziszegte­ ki a szavakat: — És nem is lesz többé soha az ön ha­talmában! Csend támadt. A két férfi tekintetében elszántság lobogott. A sarokban álló óra mély kongással verte el a hét órát. Bántóan fájdalmas, kirobbanásig feszült csend reme­gett a levegőben, amikor, megkondult az ide­­jfen ham­­as — Önök elrabolták Miss Liliant? Torro felelt: — Miss Lilian biztonságban van. — Akarom tudni, hogy hol van! — Tőlünk nem fogja megtudni annál is inkább, mert magunk se tudjuk. — Ön hazudik. — Most kivételesen nem. Úgy intéztük, hogy egyelőre mi magunk se tudjuk, így ön se szedheti ki belőlünk fantasztikus képessé­geivel ... Ennyi az egész. Elvégre védekez­nünk kell! Ön nagyon veszedelmes ellen­ség... — Egyetlen szavát se hiszem. Giovanni Torro, ön aludni fog. Torro elsápadt. Két keze a szék karfá­jába markolt, fel akart emelkedni, de teste erőtlenül visszahanyatlott. Fergusson meggyötörten nyögött fel: — Ne! Megöli azt a leányt! — Beszéljen! — Torro ismeretlen címre mindennap felad egy kábelt. A parancs az, megölni a leányt, ha egy távirat kimaradna! — Hitvány megállapodás. Torró ébredjen! A rendőrigazgató két szeme riadtan me­redt az idegenre. Alig tudta kihebegni a szavakat: — Rosszul. .. lettem ... — Nem lett rosszul. Azonnal közölje ve­lem azt a címet, amelyre naponként felad egy táviratot. Torre Fergusson felé fordult — Ön fecsegett? — Nem... De tudja, hogy Miss Lilian élete mindennél szentebb előttem! — Ostoba, érzelgős bolond! Kijátszotta legértékesebb ütőkártyánkat! Ön halomra dönti gyengeségével minden számításunkat! Az Idegen felé fordult és kiabálva foly­tatta: — Tőlem sohasem fogja megtudni annak a hölgynek a címét! Elpusztulhat ezzel a bo­londdal együtt! Fergusson halálsápadtan ugrott előre, kezében revolver csöve csillant meg.­­ — Lelövöm! — sikoltotta. — Lelövöm, mint egy veszett kutyát, ha veszélynek teszi ki Lilian életét! — Bolond! — sziszegte a rendőrfőnök. — Tisztára megőrült! Tegye el azt a revolvert! Fergusson eléje ugrott. Hangja valósággal üvöltött: — Megmondja? — Nem mondom meg! — Átkozott! — dörgött ki a szó Fergus­­sonból. A fegyver eldörrent. Giovanni Torro arcából egy másodperc alatt kiszökött a vér. És ebben a kísértetiesen sápadt arcban csodálkozástól kerekre tágult két szeme. Szája legörbedt, aztán furcsa mosolyra torzult. Susogó szavait alig értették: — Fergusson,­ ön a legnagyobb bolond, akivel valaha találkoztam... Most... most elintézett... Elhallgatott. Ingen, pontosan a szív tájé­kán átszivárgott a vér. Erőtlen két­­ karja lassan megmozdult. — Idegen, —hörögte —legyen átkozott ezzel a bolonddal együtt­... És pusztuljon el az a divatbáb is ... Legszebb terveimet... döntötték halomba ... De ... belepusztul­nak ... önök is .. . kívánom ... átkozottak... Fergusson eléje térdelt. Két szeme kö­­nyörögve kísérte a szavait:­ — Giovanni... az egész életet együtt verekedtük végig ! ... Erre emlékezzék most, amikor Lilian életét kérem... És bocsásson meg... Én szeretem Liliant... Önnek soha­sem mondottam meg ... Szégyellem ... Szé­­­yelem, hogy én, a tröszt mindenható feje­delme rabszolgája vagyok egy érzésnek ... hogy mindazt, amit’ rettenetes küzdelmekben kiharcoltam... mind odadobnám Lilian egyetlen mosolyáért... Torro, irgalmazzon neki!... A rendőrfőnök nem felelt, Sápadt arcá­ban két­­fehér szem­ meredt a trösztvezérre­— Torro! — sikoltott Fergusson, r­ápatol­ta«. A PERC első birkózó versenye Szigetvár, Kecskemét, Baja, PF­C versenyzők részvételével Pécs, márc. 16. — Nagy érdeklődés előzi meg az egyetemiek első birkózó­versenyét. Most két esztendeje, hogy a PEAC birkózószakosztálya megalakult, versenyzői több országos főiskolás ver­senyt nyertek meg, szerepeltek klubközi versenyen Bonyhádon, Szigetváron és most bemutatkoznak a pécsi közönség­nek is. A PAC birkózóival dolgoznak együtt. Másfél hónapja Miskey Árpád, a­ MAC bajnokbirkózója, többszörös ma­gyar bajnok, a Magyar Birkózó Szövet­ség hivatalos edzője oktatja a két egye­sület birkózógárdáját. Keze alatt a bir­kózók sokat fejlődtek tudásban, techni­kában, akciókészségben. A versenyt az új szabályok szerint tusig menő küzdel­mekben bonyolítják le és ez előre bizto­sítja a mérkőzések szép, izgalmas, vál­tozatos voltát. A PEAC birkózógárdája jól felkészül­ten várja a szigetváriakat és nagy győzniakarással indul a küzdelembe, an­nál is inkább, mert a mérkőzés reváns­­jellegű. Az előző mérkőzésen a sziget­váriak győztek és a PEAC most nagyon igyekszik, hogy kiköszörülje a csorbát. Az egyetemi csapatban Tatár, Kovács. 9. oldal SSRSOK Balogh, Varga II., Vermes, Bányai és Varga I. szerepelnek. A PAC gárdája is nagyszerű formában várja a versenyt. A múlt vasárnap ren­dezett kerületi bajnokságokon sajnálatos körülmények miatt nem indulhattak és most akarják bebizonyítani, hogy meny­nyire ott lett volna a helyük Tatabá­nyán és mennyi győzelemmel gyarapít­­hatták volna a pécsi birkózósport jó hírét. A nagyszerűnek ígérkező viadalt a „kisleventék" gyakorlatai és a PAC le­ventecsapatának mérkőzései vezetik be. A versenyt a budai külvárosi katolikus körben (Kossuth L. u.) rendezik vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel. (­ A PAC felkéri Dómján, Ivány, Muszthy I, Radnai, Pap, Dobó, Illy, Domsits, Firényi, Muszthy II., Borbély, Bölléder, Temesi, Keszthelyi Mihály já­tékosait, hogy vasárnap délután 1 óra­kor a főpályaudvaron pontosan jelenje­nek meg. Egyben felkéri az összes ifjú­sági játékosokat, hogy délelőtt fél 9 óra­­kor a második csapat játékosait és Cseh, Kovács, Bakán, Peresíts, Kövesdi, Tor­ma, Temesi, Mihály játékosokat, hogy 10 órakor a pályán pontosan jelenjenek meg. Tréningmérkőzés az MMTE ellen. (:) Asztalitenisz verseny. Klubközi asztalitenisz versenyt rendez vasárnap a Zsolnay-gyári Sport Club, amelynek ke­retében csapata a Pécsi Sport Club el­len mérkőzik. A Pécsi Sport Clubot a Kiss, Garai, Agulár és a Schnée, Rigó, Schwarcz K. összeállítású csapatok kép­viselik, akik ellen a Zsolnay a Hauke, Czett, Marsovszky összeállítású csapat­tal áll ki. Mindkét klub két csapattal veszi fel a küzdelmet, amely előrelátha­tólag igen szép és, nívós sportot fog eredményezni. A verseny után egyéni

Next