Dunántúl, 1940. október (30. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-01 / 223. szám

Kedd) 1940 október 1. DUNÁNTÚL b­reton flPOULO ?0—46 Kedd-szer­da - csfitörtő k, okt. 1-2-3. Tolnay Klári, Radnay Gábor, Patathy Jenő, Gőzön, Bi­lcsi, Makláry. Pethes gondűzően vidám bohózata, minden perce valóságos nevelő­verseny. ZAVAROS ÉJSZAKA Kacagtató bonyodalmakkal teli pompás vígjáték, egy bűbájos májusi éj kalandjairól. Világhiradó ! Előadások 5, 7 és 9, órakor. Breyer István dr. győri püspököt ked­den délelőtt fél tízkor temeti el Serédi bíboros hercegprímás.— Wagner Jauregg tanár, a külföldön is jól ismert p­szi­­chiáter, továbbá a láz és malária kezelés módszereinek felfedezője 83 éves ko­rában elhunyt. — Váradhegyfoki pré­post lett Gerinczy Pál dr., a jászóvári premontrei rend apátfőnöke. — Pártér­tekezletet tart a MEP okt. 2-án. — A román posta szept. 29-től átveszi a ma­gyar Erdélybe szóló leveleket, levelező­lapokat, ajánlott leveleket és táviratokat. A díjszabás azonos a Magyarország szá­mára megállapított illetékekkel. — Gö­rögország állítólag elhatározta az angol szavatosságról szóló lemondást és meg­beszélést kezd Olaszországgal a Görög­országban élő albán kisebbség helyze­téne­k rendezésére. — Szerdán délelőtt összeül a képviselőház. A miniszterel­nök beterjeszti az erdélyi részek vissza­téréséről szóló törvényjavaslatot. — Teleki földművelésügyi miniszter vissza­érkezett több napos jugoszláviai útjáról. — A német élelmezés Darré szerint biz­tosítva van. A kenyér és zsiratag marad. — Elhunytak: Halász Emánuel ny. pénzintézeti igazgató Budapesten, Nánásy Lajosné Szervácius Mária Deb­recenben, Gaál Zsigmond dr. ny. egye­temi ellenőr Budapesten, Dávid Imre gimn. tanuló Losoncon, özv. Hipp De­­zsőné Schumacher Aranka Budapesten, Csukly Károly ny. városi aljegyző Ka­posváron, Breitner József ékszerész Bu­dapesten, Torma Rudolfné Zákányban, Bezaglich Ferenc dr. ny. pénzügyi fő­tanácsos Budapesten, Gömöri Ármin ny. tanító Kaposváron, özv. dr. Drozdik Je­nőné Fejér Lily Budapesten, özv. dr. Tarján Mihályné Budapesten, Mesterhá­zi Gyula pékmester Kaposváron, Mes­­terovich Miklós vámtiszt Budapesten, Bódi Pálné Bessenyei Margit Debrecen­ben, Schummel Rezső ny. igazgatótaní­­tó Sopronban, Beranek József szitásmes­ter Orosházán, Piroska Károly gyógype­dagógiai tanár Debrecenben, özv. See­mann Kálmánná Sopronban, Sternné­ Do­­náth Lina Budapesten, Nedeczky Lá­ voló pékmester Debrecenben, Kessler Witt­­mann Irma Egerben, Persa Nándor ny. bizt. főtisztviselő Gyulán. — Hazaszál­lítják Angliából az angol-japán viszony romlása miatt a japánokat. — Halálra gázolta a villamos Budapesten özv. Haggenmacher Róbertné 65 éves háztu­lajdonosnőt. — Megmérgezte magát Debrecenben Szabó Ida dr. belklinikai orvosnő. Állapota nagyon­­ súlyos. — — Az olasz kormány október elsejével bevezeti a jegyrendszert az étolajra, vajra, szalonnára és zsírra. (MTI) — Hétfőn angol repülők bombázták Am­szterdamot. A zsidónegyedet érte találat. — IDŐJÓSLÁS: Élénk északnyugati szél, főként keleten sok helyen eső. A nappali hőmérséklet alig változik, az éjszakai lehűlés fokozódik, a talajmenti hőmérséklet egyes szélvédett helyeken mi át a fagypontot. Megbocsáthatatlan bűn lenne a pécsi egyetem bölcsészeti karának akárcsak ideiglenes szüneteltetése is — hangoztatták Baranya hétfői közgyűlésén A közgyűlés tiltakozó feliratot intézett a miniszterelnökhöz, a kultuszminiszterhez és a pénzügyminiszterhez a pécsi Erzsébet Tudományegyetem megcsonkítása ellen Pécs, szept. 30. — Baranyavár­­megye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta meg őszi rendes közgyűlését Blas­­k­o­v­i­c­h Iván dr. főispán elnök­letével. A közgyűlésnek két kiemel­kedő mozzanata volt. Az egyik Észak-Erdély és a Székelyföld visz­­szatérése feletti öröm, a másik pedig a közgyűlés egyhangú tiltakozása a pécsi egyetem, a Dunántúl szellemi végvárának tervbe vett megcsonkítá­sa ellen. A közgyűlésen a bizottság tagjai kö­zül többek között ott láttuk herceg Montenuovo Nándor, H­e­c­ken­be­r­g­e­r Konrád dr. és Fischer Béla felsőházi tagokat, Sipos Ist­ván dr. apátkanonokot, Angyal László, Bognár Gyula, Nagy Fe­renc, vitéz P­a­t­a­c­s­i Dénes, S­z­i­t­z János dr. országgyűlési képviselőket, K­o­s­z­i­t­s Ákos dr., Szűcs Ernő dr. és Teleki Sándor kormány­főtanácsosokat, valamint a vármegye közéletének még számos kitűnőségét. A közgyűlést Blaskovich Iván dr. főispán nyitotta meg emelkedett hangú beszéddel, amelyet lapunk ve­zető helyén közlünk, majd áttértek az alispáni jelentés vitájára. Az első felszólaló Angyal László képviselő volt, aki az újabb vértelen ország­gyarapodással kapcsolatban indítvá­nyozta, hogy Erdély egy részének és a Szé­kelyföldnek visszatérését örökít­sék meg a közgyűlés jegyzőköny­vében ,egyben pedig a törvény­hatósági bizottság intézzen felira­tot a kormányhoz, kifejezésére juttatva Baranya népének bizal­l­mát és hűségét a magyarság szebb jövőjét előkészítő kormány tagjai iránt. Beszéde további során Angyal László hódolatát fejezte a közgyűlés nevében az országgyarapító kormány­zó iránt, üdvözölte Telekit, Csá­­kyt, Mussolinit és Hitlert és a legnagyobb szeretet és elismerés hangján szólott a magyar honvédség­ről,­szélyeztetett jövője szempontjából való rendkívüli fontosságát.­­ Azt hiszem, e teremben mindenki egyetért velem, ha azt mondom, hogy a kormánynak abba az elhatározá­sába, mely szerint a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészeti karát — hacsak időlegesen is — megszün­teti , amely elhatározás a kultusz­­miniszter úr részéről az érdekelt té­nyezők előtt történt kijelentés« szerint megfellebbezhetetlen, d­e soha bele nem nyugszunk. — Az állásfoglalást az alábbi okokkal kívánom megvilágítani: 1. A pozsonyi, illetve pécsi m. kir. Erzsébet­ Tudományegyetem 1914. évi július hó 25-én a király őfelsége által jóváhagyott Szervezeti Szabályzatának 6. §.-a szerint ezen tudományegyetem a jog- és államtudományi, az orvostudo­mányi, a bölcsészet, nyelv- és történet­­tudományi-, valamint a mennyiség-, ter­mészettudományi és mezőgazdasági kar­ból áll. Ebből a négy karból azonban a mennyiség-, természettudományi és me­zőgazdasági kar felállításának elmaradá­sával csak három kar létesült. A pécsi egyetem tehát ma is csonka, amelyet tovább csonkítani már nem lehet, ha azt akarjuk, hogy egye­temünk továbbra is egyetem ma­radjon. Az egyetem fogalmának megcsúfolása lenne, ha a bölcsészeti kar működését beszüntetnék, amely fakultás nélkül sem a jogi­, sem az orvosi kar a hallgatók­nak teljes képzést nem adhat. A jogi­vagy orvosi kar ugyanis csupán szak­­képesítést nyújt a főiskolai hallgatóknak, akiknek pedig a szaktudáson kívül szük­ségük van még idegen nyelvekre is és legfőképpen szükségük van — mint a jövendő hivatal társadalom vezetőinek — különösen a mi sajátos összetételű népességi viszonyaink között és a kü­lönböző világnézetek harcának idején gondolkozásuknak magyar nemzeti szel­lemben való nevelésére, — amit pedig a bölcsészeti kar hivatása megadni. Kiküszöbölik a petróleum aránytalan elosztása miatti panaszokat A helyesléssel és lelkes éljenzéssel fo­gadott beszéd után Nagy Ferenc kép­viselő a gazdatársadalom érdekében szó­lalt fel. Elsősorban a mezőgazdasági ter­mékek árának megállapítását sérelmez­te A rossz termés következtében elke­rülhetetlen a gabona árának felemelése, hasonló a helyzet tej és tejtermékeknél és az élősertésnél, gabonaértékesítésnél és az is lehetetlen állapot, hogy most a téli eltérések idején nem lehet ecetet kapni. Felhívta az alispán figyelmét a szőlős­gazdák és a szőlőmunkások nehéz hely­zetére. Javasolja, hogy állítsanak össze kimutatást a nehéz sorban élő szőlő­munkásokról és azok támogatására min­dent kövessen el a vármegye. Végül a petróleumelosztás körül felmerült visszásságok megszüntetését kérte. P­a­t­a­c­s­y Dénes képviselő arra kérte az alispánt, hogy a vármegyei Közjóléti Szövetkezet, vagy szociális alap gondoskodjék azokról a leszerelt katonákról, akik bevonulásuk miatt nem tudták a nyáron megkeresni a maguk és családjuk számára a téli gabonaszük­ségletüket. Szintén szóvátette a petró­leum elosztás körüli panaszokat, továb­bá kérte az alispánt, tegye lehetővé, hogy a falusi lakosság zavartalanul be­szerezhesse tüzelőanyagszükségletét. A felszólalásokra vitéz H­o­r­v­á­t Ist­ván dr. alispán azonnal válaszolt. A me­zőgazdasági termelés rentabilitása érde­kében az illetékes érdekeltségek meg­hallgatása után hajlandó feliratot intéz­ni a kormányhoz a mezőgazdasági ter­mények ármegállapítása tekintetében. A szőlőmunkások megsegítését célzó kimu­tatást elkészítteti, amit pedig a petró­leumelosztás helyesebb megoldása te­rén tenni lehet, arra vonatkozólag már érintkezésbe lépett az illetékes fórumokkal, de most újból megsürgeti a kedvező döntést. A katonai szolgálat miatt hátrányos helyzetbe került mezőgazdasági munká­sok terménnyel való támogatására szin­tén ígéretet tett az alispán, akinek fel­szólalása után a nagy elismeréssel foga­dott alispáni beszámoló jelentést egy­hangúlag elfogadta a közgyűlés. Fischer Béla a pécsi bölcsészkar szüneteltetése ellen Ezután Öllő István vármegyei fő­jegyző általános figyelem közben beje­lentette, hogy Fischer Béla felsőházi tag, törvényhatósági bizottsági tag indít­ványt terjesztet a közgyűlés elé a pé­csi egyetemmel kapcsolatban. Az indít­vány úgy hangzik, hogy a közgyűlés intézzen tiltakozó fel­iratot a miniszterelnökhöz a pécsi egyetem bölcsészeti karának elvite­lére irányuló terv elejtése végett A bejelentés után Fischer Béla szó­lásra emelkedett és nagyhatású beszéd­del indokolta meg indítványát.­­ A Pécsi Erzsébet Tudományegye­temnek tervbe vett megcsonkítása — mondotta — teljes figyelmen kívül hagy­ja a Dunántúl kulturális élete további fejlesztésének nagy horderejét és e kulturális életben a nemzeti jelleg ural­kodó voltának szükségességét, e szüksé­gességnek a dunántúli magyarság ve­ Mindössze évi 83 ezer P*t takarítana meg a kormány a bölcsészkar megszün­tetésével­ ­. Az itteni bölcsészeti kar szünetel­tetésének eddig bevallott egyetlen célja a takarékosság. Vizsgálat alá véve ezen indokot, a következő megállapításra ju­tottam: A pécsi egyetem bölcsészeti kará­nak évi összes személyi és dologi kiadása 138.000 pengő Ha szüneteltetnék a bölcsészeti kart, az esetben is vissza kellene hagyni a jogi oktatás céljaira nélkülözhetetlen s az előbb említett Szerv. Szabályzat 77. §. szerint is szükséges egy bölcsészeti és egy történeti tanszéket. Megmaradnának tehát további teherként ezen tanszékek személyzeti kiadásai, továbbá a felszaba­duló, de a jogi­ és orvosi kar által igénybeveendő helyiségek karbantartá­sára visszatartandó 4 altiszt évi fizeté­se, az ezen helyiségek továbbra is meg­maradó fenntartási, fűtési és világítási kiadáséi, valamint a visszamaradó hót

Next