Dunántúl, 1941. augusztus (31. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-06 / 178. szám
Scarfc, Ml —g—h» ü DUNftNTÜt, Meghalt Babits Mihály Budapest, ral. 5. — Bab i t estét hoztak (Gondoljunk csak Vörös-Jfl_ 1 '_ Mi ' _____1 . 1 . • 1 i _»* X A Mihály kiváló író, költő és esztétikus éjjel 12 órakor a Siesta-szanatóriumban meghalt Babits Mihály 1883-ban született Szekszárdon. A budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett és 1917-ig a középiskolai tanári pályán működött. Azóta tisztán irodalmi téren fejtett ki munkásságot. Szerkesztője volt a Nyugat című folyóiratnak. Már első önálló verseskötete is kivételes sikert aratott. Egymásután jelentek meg költeményei, regényei, tanulmányai, fordításai, amelyek mind kiváló termékei a magyar irodalomnak. Babits Mihály 1940 óta tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak, gondnoka a Bangartner Ferenc Írói alapítványnak. A Szekszárdon tartózkodó Babits Mihály szombaton rosszul érezte magát, szívroham lépett fel és ezért a fővárosi Siesta-szanatóriumba szállították. Vasárnap este műtétet akartak végrehajtani rajta, de nem lehetett már, mert a műtétet nem bírta volna el. Temetése csütörtökön délután lesz-e Az Ady nemzedék nagy triászának Utolsó tagja is eltávozott az élők sorából. Halála nemcsak egy nagy költőnek, a magyar műfordítógárda legkitűnőbbjének, kiváló esztétának és tanulmányírónak elmúlása, hanem egyben kortára is. Babits Mihály azok közé a kivételes egyéniségek közé tartozott, akik az elefántcsonttorony hűvös magányában is zászlója tudott lenni egy szemléletnek. Neve elválaszthatatlanul összeforrt a Nyugat nagy irodalmi forradalmával s még akkor is életet, tartalmat tudott ennek az irodalmi szemléletnek adni, amikor a fejlődés túlhaladta már s kezdett éppúgy hagyományaiból élni, mint minden egyéb irodalmi irányzat. Egyénisége egyike volt a leggazdagabbaknak, amelyek a magyar irodalom berkeiben feltűntek. Mint lírai költő a fauszti típust képviselte, a logikus alkotót, a forma és nyelvművészt. Művészetében végig lehet kísérni minden európai ízt, minden zamatot. Végtelen fogékonysága folytán átszűrt és magába eresztett úgyszólván minden „izmust", anélkül, hogy másolóvá vált volna, anélkül, hogy mély egyénisége rá nem nyomta volna bélyegét. Szerencsés keveréke volt a Költőnek és Művésznek, bár legtöbb alkotásában az utóbbit engedte érvényesülni az előbbi rovására. Sokoldalú tehetsége révén egyikévé vált legjobb műfordítóinknak. Beleélő képessége, a legjobb európai művészeken gazdagodott nyelvművészete segítségével a tartalmi hűséget pompásan egyeztette össze a forma boszorkányos utánélésével. Talán az egész európai irodalomban az övé a legjobb Dante fordítás. A Pávatollakban kiadott műfordításaitól a folyóiratokban elszórt alkotásaiig nyomon követhető az a vonal, amely nagy kultúrája révén végig vezet a görögöktől kezdve minden nagy európai alkotó átéléséig, úgy, hogy a legkisebb műalkotás tolmácsolásában kitudta érzékeltetni az egész ilven kötőt, annak minden jellegzetességével Súlyban az a Babits Mihály következik sokszor ellentétes irányú tehetsége felbontásánál, amely változatos irodalmi érdeklődésének művészi „kóstolásait" a lényeglátó esszéista, az óriási műveltségű tudós, az intuitive megélő szép lélek hármas szemszögéből tudta tudományosan is megvilágítani. Tanulmányai új szexaléle-martyt és Aranyt megvilágító íráséra, a Gondolat és írás stb. esszéire) ■ egészen különös beleéléssel tudta tükrözni a hozzá egyéniségileg közel álló alkotótípus szétboncolt lélektanát, alkotómódszerének milyenségét A szellem nagy konkvistádoraként végigjárta az európai irodalomban megnyilatkozó géniusz egész területét (Az európai irodalom története), hogy sajátos szemléletével sok fényt vessen olyan zagokba, ahova a hivatalos irodalomtörténet fénycsóvája már nem ért el. Sokrétű tehetsége a széppróza terén a regényt és a novellát is alkotógéniusa számára próbálta hódoltatni. Nagyobb lélekzetű alkotásai (A halálfiai, Elza pilóta) csakúgy, mint kisebb regényei vagy novellái nem revellálták olyan mértékben tehetségét, mint egyéb írásai. Inkább kirándulóhelyek ezek nyugtalan szelleme számára, mint tehetségének fokmérői. Tagadhatatlan, ezek az írások sem nélkülözik a legmodernebb nyugati szellem becsapódásának hatásait, hiszen a Gólyakalifától a Hat holdas rózsakertig minden írása (mint tengerszem láthatatlan összeköttetéssel a tengerhez) a szépprózában nyugaton végbement minden kísérletet változatot végig ízlelt. Nem egy rövid nekrológnak, az irodalomtörténetnek feladata kikutatni, hogyan és mennyire színezte művészetét szellemének ez a végtelen érzékenysége rokonsága, annyi azonban megállapítható, hogy amint tanulmányában új helyet keresett és jelölt ki az európai irodalomban a magyar szellemiségnek, éppúgy legjobb közvetítője volt ennek a tiszta európaiságnak a magyar parlag felé. Ebből a pár jellemvonásból a „poéta doctus" (nem a köztudatban élő pejoratív értelemben!) szintézise tevődik össze. Babits Mihály volt a kulturált költő Magyarországon szinte szokatlan típusának (a másik ágon Surányi Miklós áll) egyik legmarkánsabb arcélű képviselője. Lehet, hogy ez az óriási műveltség, ez a hatalmas látókör, végigkóstolása minden szellemiségnek, sokat eldugaszolt azokból a forrásokból, amelyek a spontán hatásokat kiváltották benne, tény azonban, hogy kaleidoszkópszerűen színes egyénisége olyan gazdaságban ragyog ennek ellenére, ami majdnem példátlan a magyar irodalomban. Lehet, hogy voltak újítóbb, mélyrelátóbb, profétikus alapállású művészei a magyar irodalomnak, Babits Mihályról el lehet mondani, hogy ő volt a legnagyobb litterátor, akit nemcsak sok tekintetben rokon alkotóvonásai, de egyebek miatt is bátran Arany János mellé lehet állítani. . A költő, aki leveleket tépett nyílt homlokára Iris koszorújából, fiatal évei elején számolt azzal, hátha megjön a tél is, a recitativoban visszaénekelte élete egy korszakát, hogy versenyt rohanva az esztendőkkel a sziget és tenger örök magányába meneküljön, most talán látja, hogy kártyavár volt az élet s Timár Virgil szellemi gyermeke, beállt a halálfiai közé s túl az életen, a hat holdas rózsakert árnyékain andalogva megbizonyosodjon, hogy a „borzongó bús bolyongó** megérkezett azoknak a nagy szellemeknek társaságába, a boldog elyziumi mezőkön, akiknek olyan szívesen társalgott szép életében, míg nemzete itt a földön tisztelettel emlegeti nevét legjobbjai között... (7*) Elkészült a Kiss József kilátó tatarozás! munkája 7000 pengőbe került a biztosítás Pécs, aug. 5. — Két hónappal ezelőtt megírtuk, hogy a Kiss József kilátótorony délkeleti sarka megrokkant, a toronykapu melletti kevésbbé megterhelt rész magasabban maradt, a többi rész kissé lesüllyedt s ennek folytán a torony fala megrepedt. A tényeknek megfelelő hír érthető megdöbbenést és aggodalmat váltott ki nemcsak a Mecsek Egyesület tagjaiban és vezetőségében, de a város ama társadalmában is, amely .az egyesület munkáját figyelemmell kíséri és az egyesület alkotásait értékeli. Megdöbbent mindenki, hogy a 32 évvel ezelőtt épített Mischl és Vukaljevics torony nem bírja az időjárás viszontagságait és rövid élete után roskadozik. A szakértők ridegen közölték, hogy Pécs látképéhez elválaszthatatlanul hozzátartozó torony napjai megvannak számlálva. Megállapították, hogy: „a terméskőfalazat csak a felületeken van némikép ciklop-szerűen kiképezve, belseje minden kötés nélkül kisebb-nagyobb kődarabokból készült, ragasztóanyagként használt habarcs igen silány minőségű, homokja lisztes finomságú és kötőanyag igen kevés van benne, mert a habarcs egész kis nyomással közben összemorzsolható. A hajszáleres, nem lapjára fektetett és rosszul kötött terméskő, melyeknek hézagain át a szélnyomással párosult eső beszivárgott a fal belsejébe, a rossz habarcsot átáztatta és télen a megfagyott víz kitágulván, a falaztatott évek során mindjobban megbontotta és széjjel feszítette". A komoly veszély elhárítására két megoldást javasoltak. Újból felépíteni a tornyot, vagy a pilléreket 4 méter magasságban kicserélni Az első megoldás költségesebb mint a második, viszont ez veszélyesebb és kockázatosabb. A második megoldást választották. Haladéktalanul lezárták a tornyot, annak kezelőjét kilakoltatták és 24 óra alatt nagy költséggel a biztosítási munkálatokat elvégeztették. Az építési munkálatokat v. Németh Béla építész nagy lelkiismeretességgel végezte, Károlyi Emil mérnök tagtárs tervei szerint Ma a torony új pillérekkel, erős cementbe rakott tetszetős lábazattal megerősödve, ismét nyugodt biztonsággal tekint Pécsre, meleg szeretettel köszöntve a nap minden órájában a város lakóit, s az érkező idegeneket. Köszönti és hívja a tiszta örömökre, a természet megismerésére a kirándulókat, a turistákat, hogy áldásként adja a telket, a szívet nemesítő ismereteket Tornyunk elkészült. Most már nem kutatják és nem is foglalkozunk azzal, miért merült fel közel 7.000 pengő kiadás, miért nem vettük észre korábban a hibát, amikor kisebb költséggel és kevesebb álmatlan éjszakával lehetett volna a bajokat elhárítsá. Vitéz Német Béla tagtársunk lelkiismeretes munkája biztosíték, hogy 32 év múlva egyesületünk vezetősége mentesítve lesz hasonló gondoktól. Nem mulaszthatjuk el, hogy köszönetet ne mondjunk városunk polgármesterének, aki nehéz időnkben Dulánszky Jenő főmérnököt küldte segítségünkre. Köszönetet mondunk Hervay Leó máv. műsz. főtanácsosnak és ifj. N e n d v i c h Andor mérnök tagtársainknak, akik önzetlenül fáradoztak a munkálatoknál és jó tanácsokkal szolgáltak. A torony előre nem számított rendbehozatali költsége bizony megbillentette költségvetésünket. Különösen érezzük ezt ma, amikor a Keleti Mecsekben egy ifjabb alkotással óhajtjuk létesítményeink számát emelni s továbbá a toronykezelőnk eddigi egészségtelen és szűk lakását is meg kell szüntetnünk. A Kiss József kilátó legjövedelmezőbb forrásunk volt és lesz minden időben. Múlt évben — bár azt majdnem 3 hónapon át más célt szolgált s emiatt a toronyba nem lehetett felmenni —, 1300 pengőt jövedelmezett. Reméljük, hogy városunk vezetősége és a Magyar Turista Szövetség nem fogja engedni, költségvetésünk felborulását, hiszen nem képzelhető el, hogy a Pécsre érkező idegen tekintete amikor a bűbájos Mecsek tövében épült várost szemléli a Tubestől a Haviboldogasszony kápolnáig terjedő elragadó panoráma legszebb pontján, a Misinatetőn emelt kilátótornyon pihenjen meg. Úgy érezzük, hogy a kilátótorony nem tisztán Mecsek Egyesület-i ügy, hiszen a köztudatban a Mecsek Egyesület és a város egy fogalom. Meg kellett menteni a tornyot még anyagi bukás árán is. Városunk polgársága máris megmozdult, mert e napokban 36 tag lépett be az egyesületbe évi 4—4 pengő tagdíjjal jővő segítségünkre. Dr. Koszits Ákos, Ujváry Kamilla, 50 éves tagjaink jubileumi évünkre való tekintettel örökös tagnak léptek be. Régebbi tagjaink közül özv. Wächter Edéné, dr. Entz Béla, Engel Róbert tagtársaink váltották ki még az örökös tagjegyeket. Belépésükkel 500 pengővel gyarapították bevételeinket. Köszönet érte! De külön köszönetet mondunk a legöregebb és legfiatalabb tagtársainknak, Szigriszt Lajos 50 éves alapító tagunknak, ki jubileumi évünkben a rendes tagok sorába is belépett és a 10 éves ifj. Keller József I. gimnazistának, aki a cukorkákra kapott pénzt összegyűjtve jelentkezett s az első díjat befizette. Aranyszívvel segítettek! Adományaikból szivet készítettünk, de nem aranyból, hanem cementből s azt a Kiss József kilátóban helyeztük el Végül, de nem utolsósorban köszönetet mondunk Károlyi Emil tagtársunknak, aki a toronylakás megoldásának a tervezetét is önzetlenül végezte. Páldi Géza IT FERENC JÓZSEF KESERŰ VÍZ Megérkeztek Budapestre a Hitler-ifjak. A levente intézmény vezetőségének meghívására a Hitler Jugend 65 főnyi csoportj kedden délben Budapestre érkezett A magyar határon tiszti küldöttség üdvözölte először a magyar földre lépő német ifjakat. A hivatalos fogadás a Nyugati-pályaudvar előcsarnokában volt.