Dunántúl, 1942. április (32. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-14 / 83. szám

4 Nagy sikere volt a jótékony célA Tavaszi napnak Pécs, ápr. 13. — Vasárnap nagy si­kerrel tartotta meg a Belvárosi Egyház­község a Tavaszi nap­ot annak ellenére, hogy a városban annyifelé rendeztek kü­­­lönféle előadásokat. A délelőtti büffé mozgalmas volt és a város legjobb kö­zönsége látogatta. A délutáni műsor, amelyet a város ve­zető közönsége, élén Virág Ferenc me­gyés főpásztorral megtekintett, minden tekintetben kifogástalan, nívós előadás volt. A műsort Németh Béla vezette be és konferálta ötletesen és ügyesen az egyes számokat. Jilly Endréné Somogyváry két költeményét kiváló előadó művészettel szavalta. A verbunkos táncot magyaros hévvel járták Sára István, v. Szabó Zol­tán és a Zrinyi-intézet növendékei. A szólótáncszámot Noéz Márta bájosan sej­tette. Az utolsó napon lemondott „Klanéta" c. jelenet helyett a Mindenszentek mű­kedvelő gárdája játszotta az „Évfor­duló" című vígjátékot. Igen rutinosan alakították szerepüket Reizler Margit, Rudolf Gyula és Gál Lajos. Dr. Dőry Dénesné, a hölgybizottság fáradhatatlan tagja, magyar műdalok éneklésével ragadta magával a közönsé­get. A zongorán kísérte Weininger Mar­git. A „Tavaszi nap" gazdag műsorának vidám tónusát háromnegyed órára meg­szakította a kegyeletes emlékezés, amellyel a rendezőség Széchenyi István jubileumi esztendejében a legnagyobb magyar géniuszának kívánt áldozni. Her­­czeg Ferenc „Híd" című remekművének harmadik felvonása került előadásra, Pécs műkedvelőinek közreműködésével. Dr. Góbér Emil, akit a város eddig, mint nagyszerű szónokot és esztétát is­mert, most másik oldalról mutatkozott be, mint rendező és kiváló alakító mű­vész. Nagy hozzáértéssel és tudással dol­gozta ki a mű legapróbb részleteit is. Dr. Gőbel Emil nagyszerű alakítással rajzol­ta elénk azt a kétségbevett lelkiállapo­tot, amelyben Széchényi az ország sorsa fölötti aggódásában érzett. A szereplők mindegyike kitűnően állta meg a helyét és a lendületesen pergő előadás első fe­le épp olyan bájos és mulatságos zsáner­képet adott a magyar biedermaier főúri világáról, mint amilyen történelmi sors­­problémák feszültségétől teljesen érzé­keltette a második rész Széchenyi tra­gikus összeroppanását. Poétikusan szép és megindítóan őszinte volt Crescencia szerepében Kemény Márta. Elbűvölően kedves és elképesztően rutinos kis szí­nésznőnek bizonyult Kati szerepében Demján Jutka. Fejedelmi hercegnő volt Bibó Angyal és fölényesen biztos fellé­péssel mozgott Györgyi Éva. A betétet behízelgő kedvességgel énekelte Kötiy Mária. Baranyai Aurél Wesselényiét ne­mes phátosz lobogása sütötte. Mélysége­sen bölcs és méltóságteljes nádor volt Tamási Nándor. Elegáns raisoneur volt Blaun Antal, mulatságos dragonyos ka­pitány v. Szabó Zoltán, Sneidig kis her­ceg volt v. Rozgonyi Miklós. Előkelő Sándor Móric volt Kádár József és ott­honosan mozgott a színpadon a jó megje­­lenésig Harczos Ottó, míg a kisebb szere­pekben Őry Magda és Topscher Magda, Koszprim Lajos, v. Arató Miklós és Dő­ry Dénes. Azután bájos fiatal lányok és fiatal­emberek páros tánca üdítette fel a kö­zönséget, amelyet betetőzött a kis Hor­váth Trudi felejthetetlenül kedves szóló­tánca. A magyar táncos párok neve: Csapó Magda, Kamarás Klára, Koppány Laci, Maróth Sári, Pártos Margit, Per­vein­­ Elvira, Sike Cecilia, Szabó Sári, Arató Miklós, Czoboly István, Nagy László, Pártos László és a Zrínyi Mik­lós nevelőintézet növendékei. Az összes táncszámokat Stefán Irén mozdulatmű­vésznő tanította be, a tőle megszokott hozzáértéssel és művészettel. MILÁNÓ: Több olasz közéleti elő­kelőség szombaton délután 3 órakor a milánói vásáron megtekintette a magyar kir. külkereskedelmi hivatal pavillonját. A vendégek a legnagyobb elismeréssel ■nyilatkoztak a látottakról és kijelentet­ték, hogy a legszebb fekvésű és legjelleg­zetesebb pavillonja a kiállításnak, a ma­­(Ig) pavilion. A vendégeket a kiállítás magyar vezetősége tokaji borral vendé­gelte meg. DUNÁNTÚL Kedd, 1942 április 14. Újabb tolnameg­rei jehovásokat kísértek be a pécsi ügyészség: fogházába Pakson, Decsen, Dunaszentgyörgyön és Dunafold­­váron toboroztak híveket a hatóságilag betiltott, felforgató szellemű szektának Pécs, ápr. 13. — Hétfőn délelőtt újabb két tolnamegyei jehovás agitá­tort kísért be a csendőrség a pécsi ügyészség fogházába. Az őrizetbe vett paksi agitátorok, Gerstneker Ferenc 33 éves és Szinger Ádám 20 éves földművesek a húszoldalas csendőri jelentés szerint, hónapok óta titkos szervekedést folytattak a „Jehova Isten tanai“ elnevezésű és felforgató szelle­mű szekta népszerűsítése érdeké­ben. A két megkótyagosodott fiatalember, akik hitüket is elhagyták, amikor a szekta tagjai és szervezői lettek, nemcsak Pakson, de Decsen, Duna­­szentgyörgyön, Dunaföldváron és Dunapentelén is megfordultak és ta­gokat igyekeztek toborozni. Körútjukra nagymennyiségű zava­ros és izgató tartalmú propaganda­­anyagot vittek magukkal és azokat a szerintük „vallásos“ összejöveteleken osztogatták. * 1 2 3 4 Gerstneker Ferenc és társa töb­bé kevésbbé eredménnyel is jártak, mert több primitív és hiszékeny em­bert sikerült is beszervezniük a ve­szedelmes szektába. Az új tagok ez­zel egyidejűleg elhagyták vallásfele­kezetüket és a csendőrség így jutott nyomára a meg nem engedett szervezke­désnek. Az őrizetbe vett két agitátoron kí­vül, akik közül Gerstnek erről kiderült, hogy évekkel ezelőtt egy kommunista szervezkedésnek is a ré­szese volt és ekkor el is ítélték, a csendőrség még B­ekker Ferenc, B­e­k­k­e­r Ferencné, B­e­k­k­e­r La­jos, Niki Ferenc,­ Szinger Fe­renc, Gerstneker Ferencné és Kern Ferencné paksi lakosok ellen indított eljárást. A paksi fehovások ügyét a közel­jövőben tárgyalja a pécsi törvény­szék. A gazdasági cselédek és az erdőgazdasági munkások legkisebb munkabére Pécsett és Baranyában Pécs, ápr. 13. — Vasárnapi számunk­ban már jelentettük, hogy Baranya vár­megye gazdasági munkabérmegállapító bizottsága Pécsre és Baranyára vonatko­zólag megállapította az ezévi legkisebb és egyben legmagasabb mezőgazdasági és erdőgazdasági munkabéreket. A mezőgaz­dasági munkabéreket vasárnapi számunk­ban kivonatosan már közöltük.. Az aláb­biakban az éves gazdasági cselédek és az erdőgazdasági munkások munkabérét, illetve járandóságát ismertetjük. A gazdasági cselédbérek a következők: 1. Gabonajárandóság egy évre 16 q kenyérgabona, amelyből 8 q búza és 8 q rozs. A rozs búzával helyettesíthető az alábbi arányban: 1 q rozs megfelel 80 kg. búzának. Legközelebbi malomba be- és vissza szállítása a gabonának a gazdaság igájával történik. 2. 1200 négyszögöl tengeriföld, felszánt­va és bevetve, vetőmagot a cseléd adja, a három évnél nem régebben trágyázott területen, a pillangósnövény trágyázás­sal egyenértékűnek tekintendő. 3. 200 négyszögöl kertiföld felszántva és elboronálva. 4. Egy tehéntartás, szaporulatával egy éves korig, ami alatt nyári legelő és 800 négyszögöl jó rét, vagy vetett takarmány egész évi hozama értendő. Megfelelő istállóról és tenyészigazolvánnyal ellá­tott apaállattal való pároztatás díjmentes lehetőségeiről a munkaadó köteles gon­doskodni. Pásztort a munkaadó fizeti. Amennyiben a gazdaság tehéntartást nem ad, köteles napi 2 liter tejet és a földjárandóságon felül további 400 négy­szögöl tengeriföldet a cselédnek adni. 5. Kettő öreg sertés tartása, ebből egy koca szaporulatával éves korig legelőn. A pásztort a munkaadó fizeti. 6. Baromfitartás eddigi szokás szerint, liba kivételével. A cselédállatok trágyá­jával a munkaadó szabadon rendelkezik. 7. Tüzelőjárandóság: legalább 18­0 da­rabos szén, vagy legalább 6 ürméter ke­mény hasábfa, vagy 8 ürméter kemény 5—9 cm­ átmérőjű dorongfa, vagy legalább 12 űrméter keményfa 2—5 cm, átmérőjű botfa, vagy legalább 200 kéve rőzse. 8. Lakás: az 1907. évi XLV. t.-c. és az annak alapján kiadott szabályrendelet rendelkezései szerint. 9. Só­ járandóság 24 kg. 10. Készpénzjárandóság 40.— pengő. 15 éven alul levő gyermekek közül a 4-ik és ezután következő minden gyer­mek után évenként és fejenként 50 kg. búza és 50 kg. rozs jár. A gyermekek szá­mának megállapításánál évenként az áp­rilis 1-én fennálló állapot a mérvadó. Az erdőgazdasági napszámbérek Az erdőgazdasági munkáknál a férfi napszámbérek rendes erdőgazdasági mun­káknál: 1. osztályú munkás napszámbére 3.—5.—, 11. osztályúé 2.50—1.—, III. osz­tályúé 1.50—3.— pengő. A női napszám­bérek I. osztályú női munkásnál 2.—3.60, II. osztályú és gyermekmunkás napszám­bére 1,20—2,50 pengő. Ezenkívül a bizott­ság megállapította a szakmánybéreket is köbméterenként, illetve darabonként. Elsőosztályú férfimunkás az, aki a 19. életévét betöltötte, erdei munkában gya­korlott és nehéz munka kifejtésére is képes. Másodosztályú férfimunkás az, a) aki a 19. életévét betöltötte, de erdei munkában nem gyakorlott, vagy nehéz munka kifejtésére nem képes; b) aki a 19. életévét még nem töltötte be, de a 16. életévét betöltötte és teljes munkabírású. Harmadoszályú férfim­unkás az, a) aki a 16. életévét még nem töltötte be; b) a 60. életévét betöltötte. Elsőosztályú női munkás az, aki 17. életévét betöltötte és a nők által végzett erdei munkában gyakorlott. Másodosztá­lyú női munkás az, aki az elsőosztályú női munkások csoportjába nem sorozható. Napszámban végzett rendes erdőgazdasá­gi (pl. erdősítési, csemetekerti, erdőápo­lási, erdei útjavítási és fenntartási, vagy ezekkel kapcsolatos nemű) munkákra mind a legkisebb, mind a legnagyobb er­dőgazdasági napszámbéreket alkalmazni kell. Rendkívüli testi, illetőleg különle­ges szakértelmet igénylő erdőgazdasági munkákra azonban a legnagyobb erdőgaz­dasági munkabérek nem vonatkoznak. A munkabérmegállapító bizottság hatá­rozata hirdetmény formájában is meg­jelent és azt úgy Pécs város, mint a vár­megye területén a hirdetőtáblákon kifüg­gesztik. II KERMOSz népműve­lési gyakorlati tanfolyamainak közös záróü­nnepélye Pécs, ápr. 13. —­ Április 11-én este fél 9 órai kezdettel zárultak be a Kato­likus Legényegylet nagytermében, gyö­nyörű műsor kíséretében, a KERMOSz pécsi csoportja tagjai részére rendezett kirakatrendező és kereskedői, valamint kedélyképző művészeti tanfolyamok. Az ünnepélyen a városi hatóság részéről meg­jelent dr. Lajos József tanácsnok, a népművelési titkárság részéről A­g­ó­c­s­y László karnagy, népművelési ének szak­­felügyelő, de a nagyszámú közönség so­raiban ott voltak a tanfolyamok előadói közül dr. Patton János hittanár, le­gényegyleti elnök, Kész József főköny­velő, a kereskedői tanfolyam könyvviteli és üzleti levelezés tárgyainak kiváló sark­­előadója. A műsort Pallós István közismerten kiváló karnagy vezetése mellett, a Hárfa Dalkör nyitotta meg a Hiszekeggyel, majd Kernráth W. László, a KERMOSz el­nöke üdvözölte a megjelenteket és meg­köszönte a tanfolyamok előadóinak oda­adó szorgalmát, amellyel a nemzeti cél érdekében kifejtett eredményes munká­jukkal a pécsi kultúrprogramba belekap­csolódtak és általa az egyesület erkölcsi színvonalát emelni igyekeztek. Ezután a Hárfa Dalkör énekelt szebbnél-szebb magyar népdal kórusszámokat. Nagy felkészültséggel és tetszéssel sza­valta Végvári: „Eredj, ha tudsz" c. köl­teményét S­á­g­o­d­y Sándor tanfolyami hallgató, mely után a kedélyképző művé­szeti tanfolyam hallgatói az énekoktatás alatt tanult magyar népdalokat énekelték el a közönséggel együtt, Bérczi Kál­mán tanító, énekoktató vezetésével. A nagy tetszést aratott műsorszámok kö­zött Vándor Béla tanár, népművelés tanfolyami szakfelügyelő röviden ismer­tette a népművelés nagy nemzeti jelen­tőségét és beszámolt a KERMOSz tagjai részére rendezett tanfolyamok célkitűzé­seiről és lefolyásáról. Utolsó előtti szám a „Jó éjszakát" c. egyfelvonásos színmű előadása volt. A jól felkészült és tehetséges szereplőket: Lőcsey Ferenc, Herke Lajos és Or­bán Lajos kedélyképző tanfolyami hall­gatókat szűnni nem akaró tapsviharral juutalmazta a darabtól meghatott közön­ség. Ki kell emelni Lőcsey Ferencet, aki a rab szerepét tökéletes hűséggel és nagy felkészültséggel alakította. Meglát­szik, hogy a jeles műkedvelő gárda sze­replőit Vass­ Irma, városunk közismert színművésznője készítette elő. Az ünne­pély megrendezését és a konferálást K­a­r­c­h Endre magántisztviselő, egyesü­leti titkár és a KERMOSz tanfolyamok vezetője végezte nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel. A mindvégig nagy tetszést aratott ün­nepi műsort a Hárfa Dalkör magyar nép­dal és a Himnusz kórusszámai zárták be. si gyapjú új beváltási árai Budapest, ápr. 13. (MTI) —­ A köz­ellátási miniszter most kibocsátott ren­deletével az 1942. évi nyitású gyapjú be­váltási ára után erre az évre minőségre való tekintet nélkül kilogrammonként­ 50 fillér termelési árkiegészítés kifizetését rendelte el. A közellátási miniszter ugyane rendeletével az 1941. évivel szem­ben az 1942—43-ban beszolgáltatott gyap­jútöbblet után fizetendő termelési pré­mium összegét kétszeresére emelte fel. A termelési prémiumot birkagyapjú után az alapminőségre vonatkoztatva, kilogram­monként 2 pengőben, bárány gyapjú után kilogrammonként 1.30 pengőben állapíto­­ta meg. A jelenlegi 4.30 P/kg. beváltási alapár erre az esztendőre tehát a kilo­gramm 50 filléres termelői árkiegészítés­sel 4.80 P/kg-ra emelkedik, míg az 1941. évvel szemben beszolgáltatott gyapjú többlet beváltási alapára 6.80 P/kg. wmmmmmamhsaMmmwmmmm MURASZOMBAT: Az MTI jelenti Muraszombat április 12-én ünnepelte fel­­szabadulásának első évfordulóját. Szom­baton este a vend­vidék fiatalsága öröm­­tüzeket gyújtott a Szabadság-téren és ünnepi beszédekkel és szavalatokkal és énekkel tett hitvallást az őszintén átér­­zett történelmivé vált magyar hűségről. Vasárnap délben ünnepélyesen felavat­ták a Csíkszeredái tűzharcosok által ajándékozott országzászlót. Az ünnep­ség résztvevői hódolótáviratot küldtek a Kormányzó Ur­ánió méltóságának.

Next