Dunántúl, 1942. április (32. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-14 / 83. szám
4 Nagy sikere volt a jótékony célA Tavaszi napnak Pécs, ápr. 13. — Vasárnap nagy sikerrel tartotta meg a Belvárosi Egyházközség a Tavaszi napot annak ellenére, hogy a városban annyifelé rendeztek különféle előadásokat. A délelőtti büffé mozgalmas volt és a város legjobb közönsége látogatta. A délutáni műsor, amelyet a város vezető közönsége, élén Virág Ferenc megyés főpásztorral megtekintett, minden tekintetben kifogástalan, nívós előadás volt. A műsort Németh Béla vezette be és konferálta ötletesen és ügyesen az egyes számokat. Jilly Endréné Somogyváry két költeményét kiváló előadó művészettel szavalta. A verbunkos táncot magyaros hévvel járták Sára István, v. Szabó Zoltán és a Zrinyi-intézet növendékei. A szólótáncszámot Noéz Márta bájosan sejtette. Az utolsó napon lemondott „Klanéta" c. jelenet helyett a Mindenszentek műkedvelő gárdája játszotta az „Évforduló" című vígjátékot. Igen rutinosan alakították szerepüket Reizler Margit, Rudolf Gyula és Gál Lajos. Dr. Dőry Dénesné, a hölgybizottság fáradhatatlan tagja, magyar műdalok éneklésével ragadta magával a közönséget. A zongorán kísérte Weininger Margit. A „Tavaszi nap" gazdag műsorának vidám tónusát háromnegyed órára megszakította a kegyeletes emlékezés, amellyel a rendezőség Széchenyi István jubileumi esztendejében a legnagyobb magyar géniuszának kívánt áldozni. Herczeg Ferenc „Híd" című remekművének harmadik felvonása került előadásra, Pécs műkedvelőinek közreműködésével. Dr. Góbér Emil, akit a város eddig, mint nagyszerű szónokot és esztétát ismert, most másik oldalról mutatkozott be, mint rendező és kiváló alakító művész. Nagy hozzáértéssel és tudással dolgozta ki a mű legapróbb részleteit is. Dr. Gőbel Emil nagyszerű alakítással rajzolta elénk azt a kétségbevett lelkiállapotot, amelyben Széchényi az ország sorsa fölötti aggódásában érzett. A szereplők mindegyike kitűnően állta meg a helyét és a lendületesen pergő előadás első fele épp olyan bájos és mulatságos zsánerképet adott a magyar biedermaier főúri világáról, mint amilyen történelmi sorsproblémák feszültségétől teljesen érzékeltette a második rész Széchenyi tragikus összeroppanását. Poétikusan szép és megindítóan őszinte volt Crescencia szerepében Kemény Márta. Elbűvölően kedves és elképesztően rutinos kis színésznőnek bizonyult Kati szerepében Demján Jutka. Fejedelmi hercegnő volt Bibó Angyal és fölényesen biztos fellépéssel mozgott Györgyi Éva. A betétet behízelgő kedvességgel énekelte Kötiy Mária. Baranyai Aurél Wesselényiét nemes phátosz lobogása sütötte. Mélységesen bölcs és méltóságteljes nádor volt Tamási Nándor. Elegáns raisoneur volt Blaun Antal, mulatságos dragonyos kapitány v. Szabó Zoltán, Sneidig kis herceg volt v. Rozgonyi Miklós. Előkelő Sándor Móric volt Kádár József és otthonosan mozgott a színpadon a jó megjelenésig Harczos Ottó, míg a kisebb szerepekben Őry Magda és Topscher Magda, Koszprim Lajos, v. Arató Miklós és Dőry Dénes. Azután bájos fiatal lányok és fiatalemberek páros tánca üdítette fel a közönséget, amelyet betetőzött a kis Horváth Trudi felejthetetlenül kedves szólótánca. A magyar táncos párok neve: Csapó Magda, Kamarás Klára, Koppány Laci, Maróth Sári, Pártos Margit, Pervein Elvira, Sike Cecilia, Szabó Sári, Arató Miklós, Czoboly István, Nagy László, Pártos László és a Zrínyi Miklós nevelőintézet növendékei. Az összes táncszámokat Stefán Irén mozdulatművésznő tanította be, a tőle megszokott hozzáértéssel és művészettel. MILÁNÓ: Több olasz közéleti előkelőség szombaton délután 3 órakor a milánói vásáron megtekintette a magyar kir. külkereskedelmi hivatal pavillonját. A vendégek a legnagyobb elismeréssel ■nyilatkoztak a látottakról és kijelentették, hogy a legszebb fekvésű és legjellegzetesebb pavillonja a kiállításnak, a ma(Ig) pavilion. A vendégeket a kiállítás magyar vezetősége tokaji borral vendégelte meg. DUNÁNTÚL Kedd, 1942 április 14. Újabb tolnamegrei jehovásokat kísértek be a pécsi ügyészség: fogházába Pakson, Decsen, Dunaszentgyörgyön és Dunafoldváron toboroztak híveket a hatóságilag betiltott, felforgató szellemű szektának Pécs, ápr. 13. — Hétfőn délelőtt újabb két tolnamegyei jehovás agitátort kísért be a csendőrség a pécsi ügyészség fogházába. Az őrizetbe vett paksi agitátorok, Gerstneker Ferenc 33 éves és Szinger Ádám 20 éves földművesek a húszoldalas csendőri jelentés szerint, hónapok óta titkos szervekedést folytattak a „Jehova Isten tanai“ elnevezésű és felforgató szellemű szekta népszerűsítése érdekében. A két megkótyagosodott fiatalember, akik hitüket is elhagyták, amikor a szekta tagjai és szervezői lettek, nemcsak Pakson, de Decsen, Dunaszentgyörgyön, Dunaföldváron és Dunapentelén is megfordultak és tagokat igyekeztek toborozni. Körútjukra nagymennyiségű zavaros és izgató tartalmú propagandaanyagot vittek magukkal és azokat a szerintük „vallásos“ összejöveteleken osztogatták. * 1 2 3 4 Gerstneker Ferenc és társa többé kevésbbé eredménnyel is jártak, mert több primitív és hiszékeny embert sikerült is beszervezniük a veszedelmes szektába. Az új tagok ezzel egyidejűleg elhagyták vallásfelekezetüket és a csendőrség így jutott nyomára a meg nem engedett szervezkedésnek. Az őrizetbe vett két agitátoron kívül, akik közül Gerstnek erről kiderült, hogy évekkel ezelőtt egy kommunista szervezkedésnek is a részese volt és ekkor el is ítélték, a csendőrség még Bekker Ferenc, Bekker Ferencné, Bekker Lajos, Niki Ferenc, Szinger Ferenc, Gerstneker Ferencné és Kern Ferencné paksi lakosok ellen indított eljárást. A paksi fehovások ügyét a közeljövőben tárgyalja a pécsi törvényszék. A gazdasági cselédek és az erdőgazdasági munkások legkisebb munkabére Pécsett és Baranyában Pécs, ápr. 13. — Vasárnapi számunkban már jelentettük, hogy Baranya vármegye gazdasági munkabérmegállapító bizottsága Pécsre és Baranyára vonatkozólag megállapította az ezévi legkisebb és egyben legmagasabb mezőgazdasági és erdőgazdasági munkabéreket. A mezőgazdasági munkabéreket vasárnapi számunkban kivonatosan már közöltük.. Az alábbiakban az éves gazdasági cselédek és az erdőgazdasági munkások munkabérét, illetve járandóságát ismertetjük. A gazdasági cselédbérek a következők: 1. Gabonajárandóság egy évre 16 q kenyérgabona, amelyből 8 q búza és 8 q rozs. A rozs búzával helyettesíthető az alábbi arányban: 1 q rozs megfelel 80 kg. búzának. Legközelebbi malomba be- és vissza szállítása a gabonának a gazdaság igájával történik. 2. 1200 négyszögöl tengeriföld, felszántva és bevetve, vetőmagot a cseléd adja, a három évnél nem régebben trágyázott területen, a pillangósnövény trágyázással egyenértékűnek tekintendő. 3. 200 négyszögöl kertiföld felszántva és elboronálva. 4. Egy tehéntartás, szaporulatával egy éves korig, ami alatt nyári legelő és 800 négyszögöl jó rét, vagy vetett takarmány egész évi hozama értendő. Megfelelő istállóról és tenyészigazolvánnyal ellátott apaállattal való pároztatás díjmentes lehetőségeiről a munkaadó köteles gondoskodni. Pásztort a munkaadó fizeti. Amennyiben a gazdaság tehéntartást nem ad, köteles napi 2 liter tejet és a földjárandóságon felül további 400 négyszögöl tengeriföldet a cselédnek adni. 5. Kettő öreg sertés tartása, ebből egy koca szaporulatával éves korig legelőn. A pásztort a munkaadó fizeti. 6. Baromfitartás eddigi szokás szerint, liba kivételével. A cselédállatok trágyájával a munkaadó szabadon rendelkezik. 7. Tüzelőjárandóság: legalább 180 darabos szén, vagy legalább 6 ürméter kemény hasábfa, vagy 8 ürméter kemény 5—9 cm átmérőjű dorongfa, vagy legalább 12 űrméter keményfa 2—5 cm, átmérőjű botfa, vagy legalább 200 kéve rőzse. 8. Lakás: az 1907. évi XLV. t.-c. és az annak alapján kiadott szabályrendelet rendelkezései szerint. 9. Só járandóság 24 kg. 10. Készpénzjárandóság 40.— pengő. 15 éven alul levő gyermekek közül a 4-ik és ezután következő minden gyermek után évenként és fejenként 50 kg. búza és 50 kg. rozs jár. A gyermekek számának megállapításánál évenként az április 1-én fennálló állapot a mérvadó. Az erdőgazdasági napszámbérek Az erdőgazdasági munkáknál a férfi napszámbérek rendes erdőgazdasági munkáknál: 1. osztályú munkás napszámbére 3.—5.—, 11. osztályúé 2.50—1.—, III. osztályúé 1.50—3.— pengő. A női napszámbérek I. osztályú női munkásnál 2.—3.60, II. osztályú és gyermekmunkás napszámbére 1,20—2,50 pengő. Ezenkívül a bizottság megállapította a szakmánybéreket is köbméterenként, illetve darabonként. Elsőosztályú férfimunkás az, aki a 19. életévét betöltötte, erdei munkában gyakorlott és nehéz munka kifejtésére is képes. Másodosztályú férfimunkás az, a) aki a 19. életévét betöltötte, de erdei munkában nem gyakorlott, vagy nehéz munka kifejtésére nem képes; b) aki a 19. életévét még nem töltötte be, de a 16. életévét betöltötte és teljes munkabírású. Harmadoszályú férfimunkás az, a) aki a 16. életévét még nem töltötte be; b) a 60. életévét betöltötte. Elsőosztályú női munkás az, aki 17. életévét betöltötte és a nők által végzett erdei munkában gyakorlott. Másodosztályú női munkás az, aki az elsőosztályú női munkások csoportjába nem sorozható. Napszámban végzett rendes erdőgazdasági (pl. erdősítési, csemetekerti, erdőápolási, erdei útjavítási és fenntartási, vagy ezekkel kapcsolatos nemű) munkákra mind a legkisebb, mind a legnagyobb erdőgazdasági napszámbéreket alkalmazni kell. Rendkívüli testi, illetőleg különleges szakértelmet igénylő erdőgazdasági munkákra azonban a legnagyobb erdőgazdasági munkabérek nem vonatkoznak. A munkabérmegállapító bizottság határozata hirdetmény formájában is megjelent és azt úgy Pécs város, mint a vármegye területén a hirdetőtáblákon kifüggesztik. II KERMOSz népművelési gyakorlati tanfolyamainak közös záróünnepélye Pécs, ápr. 13. — Április 11-én este fél 9 órai kezdettel zárultak be a Katolikus Legényegylet nagytermében, gyönyörű műsor kíséretében, a KERMOSz pécsi csoportja tagjai részére rendezett kirakatrendező és kereskedői, valamint kedélyképző művészeti tanfolyamok. Az ünnepélyen a városi hatóság részéről megjelent dr. Lajos József tanácsnok, a népművelési titkárság részéről Agócsy László karnagy, népművelési ének szakfelügyelő, de a nagyszámú közönség soraiban ott voltak a tanfolyamok előadói közül dr. Patton János hittanár, legényegyleti elnök, Kész József főkönyvelő, a kereskedői tanfolyam könyvviteli és üzleti levelezés tárgyainak kiváló sarkelőadója. A műsort Pallós István közismerten kiváló karnagy vezetése mellett, a Hárfa Dalkör nyitotta meg a Hiszekeggyel, majd Kernráth W. László, a KERMOSz elnöke üdvözölte a megjelenteket és megköszönte a tanfolyamok előadóinak odaadó szorgalmát, amellyel a nemzeti cél érdekében kifejtett eredményes munkájukkal a pécsi kultúrprogramba belekapcsolódtak és általa az egyesület erkölcsi színvonalát emelni igyekeztek. Ezután a Hárfa Dalkör énekelt szebbnél-szebb magyar népdal kórusszámokat. Nagy felkészültséggel és tetszéssel szavalta Végvári: „Eredj, ha tudsz" c. költeményét Ságody Sándor tanfolyami hallgató, mely után a kedélyképző művészeti tanfolyam hallgatói az énekoktatás alatt tanult magyar népdalokat énekelték el a közönséggel együtt, Bérczi Kálmán tanító, énekoktató vezetésével. A nagy tetszést aratott műsorszámok között Vándor Béla tanár, népművelés tanfolyami szakfelügyelő röviden ismertette a népművelés nagy nemzeti jelentőségét és beszámolt a KERMOSz tagjai részére rendezett tanfolyamok célkitűzéseiről és lefolyásáról. Utolsó előtti szám a „Jó éjszakát" c. egyfelvonásos színmű előadása volt. A jól felkészült és tehetséges szereplőket: Lőcsey Ferenc, Herke Lajos és Orbán Lajos kedélyképző tanfolyami hallgatókat szűnni nem akaró tapsviharral juutalmazta a darabtól meghatott közönség. Ki kell emelni Lőcsey Ferencet, aki a rab szerepét tökéletes hűséggel és nagy felkészültséggel alakította. Meglátszik, hogy a jeles műkedvelő gárda szereplőit Vass Irma, városunk közismert színművésznője készítette elő. Az ünnepély megrendezését és a konferálást Karch Endre magántisztviselő, egyesületi titkár és a KERMOSz tanfolyamok vezetője végezte nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel. A mindvégig nagy tetszést aratott ünnepi műsort a Hárfa Dalkör magyar népdal és a Himnusz kórusszámai zárták be. si gyapjú új beváltási árai Budapest, ápr. 13. (MTI) — A közellátási miniszter most kibocsátott rendeletével az 1942. évi nyitású gyapjú beváltási ára után erre az évre minőségre való tekintet nélkül kilogrammonként 50 fillér termelési árkiegészítés kifizetését rendelte el. A közellátási miniszter ugyane rendeletével az 1941. évivel szemben az 1942—43-ban beszolgáltatott gyapjútöbblet után fizetendő termelési prémium összegét kétszeresére emelte fel. A termelési prémiumot birkagyapjú után az alapminőségre vonatkoztatva, kilogrammonként 2 pengőben, bárány gyapjú után kilogrammonként 1.30 pengőben állapítota meg. A jelenlegi 4.30 P/kg. beváltási alapár erre az esztendőre tehát a kilogramm 50 filléres termelői árkiegészítéssel 4.80 P/kg-ra emelkedik, míg az 1941. évvel szemben beszolgáltatott gyapjú többlet beváltási alapára 6.80 P/kg. wmmmmmamhsaMmmwmmmm MURASZOMBAT: Az MTI jelenti Muraszombat április 12-én ünnepelte felszabadulásának első évfordulóját. Szombaton este a vendvidék fiatalsága örömtüzeket gyújtott a Szabadság-téren és ünnepi beszédekkel és szavalatokkal és énekkel tett hitvallást az őszintén átérzett történelmivé vált magyar hűségről. Vasárnap délben ünnepélyesen felavatták a Csíkszeredái tűzharcosok által ajándékozott országzászlót. Az ünnepség résztvevői hódolótáviratot küldtek a Kormányzó Uránió méltóságának.