Dunántúl, 1942. szeptember (32. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-05 / 201. szám

4 DUNÁNTÚL SJFSS! Szombat, 1942 szeptember 5, iwemnH—w Pécs 22.000 lakása közül csak 35 az üres Elkészült az augusztusi kimutatás Pécs, szept. 4. — A máihoz ha­sonló súlyos lakáshiány csak a fel- szabadulás után való időkben volt Pécsett .Akkor a város sok millióra rugó bérházberuházása mentette meg a fenyegető helyzetet. Most is a város próbál enyhíteni a már ka­tasztrófával fenyegető lakáshiányon. Hogy a lakáshiány milyen nagy, azt az a kimutatás táiía elő a maga va­lóságában, amely ma készült el a városházán az augusztusi hónapról. A valóság az, hogy Pécs 22.000 lakása közül mind­össze 35 az üres. A kimutatás szerint, üresen áll 24 egyszobás, 8 kétszobás és 3 négyszobás lakás. Városrészenkint ez a helyzet: A belvárosban üresen áll 4 egyszobás, 3 kétszobás és 3 négyszobás lakás. A budai városrészen üres 18 egyszo­bás és 4 kétszobás, a Szigeti város­részen pedig 2 egyszobás és egv kétszobás lakás. Egyik múltkori szá­munkban már megírtuk, hogy az üresen álló egyszobás lakás csaknem mind olyan, hogy egészségügyi és más okokból használhatatlan, A hely­zet tehát végeredményben az, hogy Pécsett csak a 13 több Szobás üres lakással lehet számolni. A segítség tehát sürgős. II város kérése: GyUjtsiík össze a vadgesztenyét takarmány céljára Pécs, szept. 4. — A vadgeszte­nyefák termése eddig a legnagyobb százalékban mint értéktelennek tu­dott anyag, megsemmisült és csak elenyészően kis százalékban került mint tüzelő és szárvastakarmány fel­használásra. A város polgármestere a „mindenben rejlő érték" elve alap­ján a nagy állati takarmányhiányra való tekintettel elrendelte, bogy a város köz- és magánterületein talál­ható nagymennyiségű termés össze­gyűjtésre kerüljön és a városnak a feldolgozás céljaira felállított Spe­ciális őrlő és hevítőberendezésén keresztül használható takarmány ál­lapotba legyen hozható, A város közterületein és útvdnaláin az összegyűjtést a köztisztaság és a kertészet emberei végzik. A magántulajdonban lévő geszte­nyefák termésének Összegyűjtésé­re a város hatósága az érdekelt tulajdonosokat kéri fel. Amennyiben az összegyűjtés körül nehézség merülne fel, úgy bejelentés­re a város hatósága elvégezteti az Összegyűjtést. A városi feldolgozó üzstnhez történő szállítást a köztisz­tasági üzem fogatai végzik, így an­nak elszállítására váró gesztenye- mennyiség bejelentését a köztiszta­sági üzem vezetőségével, vagy an­nak megbízottjaival kell közölni. Külön nagy kéréssel fordul a ható­ság a Város területén lévő nagyobb intézmények, kórházak, iskolák, lak­tanyák vezetőségéhez, ahol tudvalé­vőig nagyobb mennyiségű geszteJ Oyefa helyeződik el, hogy a gyűjtést k térdekből a takarmähyhiätiyrä ▼aló tekintettel «org.lmazzák. ÜZEN A FRONT PÉCSI FIUK TÁBORI LAPJAI Pécs, szept. 4, — A mai postá­val az alábbi üzenetek érkeztek tábori postán a Dunántúl szerkesztő­ségéhez: Tábori posta 2—254—19. — 1942. augusztus 21. — Üzenünk az „orosz paradicsomból" Gyékényesbe, hogy jól érezzük magunkat, nincs semmi bajunk, minden gondolatunk haza száll. Ritkán kapunk levelet, írjanak sűrűbben. Gyékény esi fiúk: W i d- m a n n János őrv.. Takács György honv., Túri János, Tóth István, Szemes János, F ö d e 1 m e 8 í László honvéd, Túri Mihály tizedes és sokan mások. • Tábori posta 254—19. — 1942. augusztus 21. — Minden jót kívánok az Összes ismerősöknek, a mielőbbi vlSZÓiitiátásra otthon. K ü b 1 e r La­jos tizedes. * Tábori posta 217—72. — 1942. augusztus 29, — örömmel köszön­tőm a Dunántúl szerkesztőségét va­lahonnan egy eldugott oroszországi faluból. Szüleimnek kézcsókomat, ismerőseimnek üdvözletemet küldöm. Már jól vagyok, & nehéz napokon szerencsésen túljutottunk. Most újult erővel várjuk az új feladatainkat, hogy mint az eddigieket, sikeresén megoldhassuk. Stráhl József Őrv., a Meinl rt. fiókvezetője. * Tábori posta 202—41. — 1942. aug. 8. — Üzenem Bárminez Lajos­nak 222—59 tábori postaszám alátt az orosz frontra, valamint haza nagyszüleímnek, szüleimnek és is­merőseimnek, hogy jól vagyok és egészséges az összes velem bevo­nult bajtársakkal együtt. Várom a viszontlátás napját. Itt küldök ‘egy általam szerkesztett kis verset: NE MULASSZA EL____________ VALAHOL OROSZORSZÁGBAN. Te hozzád szól most t pár sorom j drága fehér rózsa, j Ki tudom karodba zársz, ha eljön a régvárt óra. Mint eSténklnt felnézek a nagy orosz égre Egy fénylő csillagot látok ragyogni délnek, Egy csillagot, mely úgy hív, integet S hív óh jöjj már, úgy féltelek. Ne félts fehér rózsám velem van as Or Minden este, ha a kis harang megkondul Tudom, érzem, hogy imádkoztok érttm A szép vadvlrágos Mecsek tövében Látom gyermekem, összetett kézzeL Ki imáakozón kis oltár előli térdéi, Fohászkodik az Orhoti óh édes szent Atyám Add vissza nékem drága jó apám! Aláírás G é r g Í t s János honvéd és legjobb barátja G á 1 Ferenc. Tábori posta 2—254—19. — 1942. augusztus 17. — Üzenetet küldünk messze Oroszországból a feleségnek, gyermekeknek, szülőknek, jó barát­kák, Ismerősnek. Tudatjuk, jól érez­zük magunkat, nincs semmi bájunk, ne aggódjanak értünk, megsegít az Isten bennünket, írjanak sokat, mi is írunk. Kívánjuk a legjobb nyara­lást és szórakozást és sok boldogsá­got. Gondolatban mi is ott vagyunk. Hajdú József, Kovács Sándor honv,, Widmann János őrvezetői Pölöske Ferenc tizedes és sokan mások pécsi fiúk. * Továbbadjuk az üzeneteket kiegé­szítve a mi üzenetünkkel, Isten áldja a fronton küzdő pécsi, baranyai fiú­kat, Tabányi Mihályt Magyarország harmonika királyát meghallgatni művész patt­i — ma és Holnap á nerével. NÁDORBAN lépnek lel PULAY ETELKA énekel Megállapították a jogos önvédelmet és ielmeníettek egy drávapalhonyai legényt Pécs, szept. 4. — A pécáí törvényszék dr. Garay tanácsa pénteken foglalko­zott azzal á halálos végű verekedéssel, amely ez év április 2Ő-án játszódott 'fe Drávapalkonyán, s amelynek áldozatául esett Hange Alajos 38 éves földműbea A királyi ügyészség perbe fogta és halált okozó súlyos testi sértés bűntette miatt a Vádlottak padjára ültette Balaskó Kál­mán 2Í éves árdvapalkoHydí legényt, aki késével Hanget hömlokón szút-ta, hogy az sérüléseibe belehalt A pétitek! ^tárgyaláson Balaskó nem ismerte el bűnösségét, hanettl jogos önvédelemre hivatkozott. Előadta vallo­másában, hogy Hänge és közte már ko­rábban haragos viszony állott fenn. A vádbeli napon mindketten részt vettek a falu kocsmájában rendezett műkedvelő előadáson. Hange ezt az alkalmát arra akarta felhasználni, hogy bosszút álljon. Mint Utólag értesült és a tanuk is vall­ják, Hange többek előtt kijelentette, hdgy „vért eresz belőle s még aznap le­számol vele". Éjfél felé elindultak Haza­felé. Alig lépett ki Balaskó a kocsma ajtón, amikor Hange, eléje állott és megtámadta. Megragadta a nyakát és elő­rántotta kését. Balaskó azonban nem ijedt meg, ő is a zsebbe nyúlt és zseb­késével Hangéra sújtott. A szúrás Han- , get balhalántékán tatálta, a penge beha­jtóit a koponyaüregbe, úgyhogy a föld­műves összeeett és agyvérzés kővetke*­tébett meghalt. Ä halálos végű verekedés ügyében több tanút hallgatott ki a bíróság. Ezek egyöntetűen azt vallották, Hbgy Hange kötekedő természetű ember volt, a köz­ségben többször akadt nézeteltérése. A verekedés három szemtanúja,, K á s á d i Pál, Felföldi László és Pápai Fe­renc azt bizonyította, hogy Hangé táma­dott rá Batáskóra, s annak, ha csak nem akart áldozatni esni, el kellett hárítania a támadást. Dr. J ü n g í i n g Kálmán fő­orvos, törvényszéki orvosszakértő vélemé­nye szerint a szúrás vaktában történt, élűiről érte az elhalt sértettet s behatolva a koponyaüregbe, megsértette áZ agy- velőt, így következett be a halál. A bizonyítási eljárás alapján dr. Szabó Lajos királyi ügyész, a vádható­ság képviselője bejelentette, hogy az el­hangzottak alapján beigazoltnak látja a vádlott részéről a jogos önvédelmet s ezért elejtette a vádat. A sértett ügyvédje a vád képviseletét átvette és Balaskó bűnösségének megállapítását és megbün­tetését kérte. Ilyen előzöiétiyek Után hozta meg a törvényszék dr. Garay tanácsa ítéletét. Balaskó Lajost a vád és következményei alól felmentette, megállapítva, hogy a vádlott önvédelemből követte el tettét és a jogos önvédelem határát sehol sem lépte át. Az ítélet mm Lopások stranfUnlilbeit 74 pengői loptak ki a bezárt szekrényből Pícl, szept. 4. — A pécsi strandfür­dőben előforduló gyakori lopások teszik indokolttá az alábbi panaszos sorokati Többször olvastam nagybecsű lapjában, hogy a Balokányl Fürdőben, ámfg a Iflr- dövendégek a vízben vagy a napon tar­tózkodnak, a lezárt szekrényeikben levő holmijukat tolvajok átkutatják és érték­tárgyaikat ellopják. Az újsághíreken kí­vül naponta hallok Ilyen panaszokat, mert a gyermekeim bérlettel rendszere­sen odajárnak fürödni és nap-nap után hallom tőlük, hogy kisebb-nagyobb érté­kek megint elvesztek, illetve a lezárt szekrényekből ismeretlen tettesek kilop­ták. A Bálok&nyi strandfürdő rossz hír* miatt én a magam részéről Inkább a Hul­lámfürdőbe szoktam járni, mert ott még nem hallottam eféle panaszt. Azonban az ember sok dolga közepette, ha egy-két órát szakíthat magának a strandolásra, néha kénytelen azt a fürdőt választani, amelyik közelebb van. Ezért csütörtökön a Balokányl fürdőbe mentem. Úgy véle­kedtem, hogy az utóbbi Időkben már blyan nagy értékeket loptak ki a szekré­nyekből, hogy egy Városi tulajdonban le­vő és a történtek ellenére is jó hírnév­nek Örvendő fürdőben most már vissza­állították á magántulajdon biztonságát. Mindössze két órányi időm volt, dél­után 4-tfll 6-lg és ez alatt az idd alatt a lezárt szekrényemből kilopták a 74.— pengőt tartalmazó pénztárcámat. A pénz­tárcám a nadrágom hátsó zsebében volt. A nadrágomon, összehajtva a többi ru­hám. Amikor kinyittattam, minden a leg­teljesebb rendben volt, csak éppen a pénztárcám hiányzott. A tolvaj mindent visszarendezett. Károm bejelentésére a kabinos azt felelte, hogy naponta ellop­nak valamit és még soha semmi sem ke­rült meg, sem á tolvaj, máskor tegyem a holmimat az értékmegőrzőbe. Ez azon­ban kissé nehéz eset, elvégre, ha ellopják á ruhámat és a fehérneműmet, mindjárt nagyobb károm lesz, mintha a pénztárcá­mat emelik el. Vagy most már nem lehet a Balokányl fürdőben másképpen füröd­ni, csak úgy, ha az ember az értékmeg­őrzőben vetkőzik le és minden ingóságá­ról értékelési jegyzőkönyvét vesznek fél? Minden esetre, most már értem, hogy á fürdőközönség nagy része ráfért mégy olyan rossz, sőt feltűnően hiányos ruhá­zatban a fürdőbe, hogy az már sokakúak szemet szúrt; Á fürdő, vezetőségének láthatólag nem okoz gondot a lopások megszüntetése, mert amíg öltöztem, az alatt a néhány perc alatt is jött két férfi és felszólította a kabinost, hogy nyissa ki a szekrényü­ket, mert ki akarják venni a pénztárcá­jukat. A kabinos minden további nélkül kinyitotta azt á szekrényt, amelyre az egyik rámutatott és nyomban tovább ment, hogy a másik által mutatott szek­rényt is kinyissa. Ezek a pénztárcákat magukhoz véve, a szekrényajtót ismét becsapták és eltávoztak. Valószínűleg hasonló módon mennek végbe a lopások is és Így magyarázható meg az, hogy for­dultak élő olyan panaszok is, hogy a pénztárcájukból csak egy bizonyos ösz- szeg tűnt el. Abban a reményben intéztem levelemet tisztelt Szerkesztő Úrhoz, hogy a Sijtó felszólalása már sok rendellenességet megszüntetett, há ez ütőn emeljük fel uí- takozó szavunkat amiatt, hogy a soroza­tos lopások ellen a Baíokáttyban semmi será történik, így talán lesz foganatja és ez a szégyenteljes állapot végre megszű­nik és a munka Után félüdülni vágyó közönség nyugodtan úszkálhat, nem kell folyton amiatt rettégíijé. hogy majd tel­jesen kifosztva, mezítláb, vagy ihg nél­kül mehet haza. Vitéz Öom bay Miklós. ~ra Felszámolnak minden zsidó üzletet Bulgáriában Szófia, szept. 4. — Búd. Ért. jelenti: Bulgáriában a zsidókérdés vég­leges rendezésével kormánybiz­tost bíztak meg, aki elrendelte az összes ZSltló üzletek felszá­molását. A felszámolásból be­folyó Összegeket a Bolgár Nem­zeti Bank külön számlájára kell befizetni. Szeptember 15-tŐl Szófiában min» den zsidónak a zsidó csillagot kelt 7ir

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék