Dunántúl, 1942. szeptember (32. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-05 / 201. szám

4 Pécs 22.000 lakása közül csak 35 az üres Elkészült az augusztusi kimutatás Pécs, szept. 4. — A maihoz ha­sonló súlyos lakáshiány csak a fel­­szabadulás után való időkben volt Pécsett .Akkor a város sok millióra rugó bérházberuházása mentette meg a fenyegető helyzetet. Most is a város próbál enyhíteni a már ka­tasztrófával fenyegető lakáshiányon. Hogy a lakáshiány milyen nagy, azt az a kimutatás tárja elő a maga va­lóságában, amely ma készült el a városházán az augusztusi hónapról. A valóság az, hogy Pécs 22.000 lakása közül mind­össze 35 az üres. A kimutatás szerint, üresen áll 24 egyszobás, 8 kétszobás és 3 négyszobás lakás. Városrészenkint ez a helyzet: A belvárosban üresen áll 4 egyszobás, 3 kétszobás és 3 négyszobás lakás. A budai városrészen üres 18 egyszo­bás és 4 kétszobás, a Szigeti város­részen pedig 2 egyszobás és egy kétszobás lakás. Egyik múltkori szá­munkban már megírtuk, hogy az üresen álló egyszobás lakás csaknem mind olyan, hogy egészségügyi és más okokból használhatatlan. A hely­zet tehát végeredményben az, hogy Pécsett csak a 13 több­szobás üres lakással lehet számolni. A segítség tehát sürgős. II város kérése: Gyűjtsü­k össze a vadgesztenyét takarmány céljára Pécs, szept. 4. — A vadgeszte­nyefák termése eddig a legnagyobb százalékban mint értéktelennek tu­dott anyag, megsemmisült és csak elenyészően kis százalékban került mint tüzelő és szarvastakarmány fel­használásra. A város polgármestere a „mindenben rejlő érték" elve alap­ján a nagy állati takarmányhiányra való tekintettel elrendelte, hogy a város köz- és magánterületein talál­ható nagymennyiségű termés össze­gyűjtésre kerüljön és a városnak a feldolgozás céljaira felállított Spe­ciális őrlő és hevítőberendezésén keresztül használható takarmány ál­lapotba legyen hozható. A város közterületein és útvonalain az összegyűjtést a köztisztaság és a kertészet emberei végzik. A magántulajdonban lévő geszte­nyefák termésének összegyűjtésé­re a város hatósága az érdekelt tulajdonosokat kéri fel. Amennyiben az összegyűjtés körül nehézség merülne fel, úgy bejelentés­re a város hatósága elvégezteti az összegyűjtést. A városi feldolgozó üzem­hez történő szállítást a köztisz­tasági üzem fogatai végzik, így an­nak elszállítására váró gesztenye­­mennyiség bejelentését a köztiszta­sági üzem vezetőségével, vagy an­nak megbízottjaival kell közölni. Külön nagy kéréssel fordul a ható­ság a Város területén lévő nagyobb intézmények, kórházak, iskolák, lak­tanyák vezetőségéhez, ahol tudvalé­vőig nagyobb mennyiségű geszter­­yefa helyeződik el, hogy a gyűjtést k térdekből a takarmähyhiätiyra ▼aló tekintettel forgalmazzák. DUNÁNTÚL Szombat, 1942 szeptember 5. iwemnHow SIFSS! ÜZEN A FRONT PÉCSI FIUK TÁBORI LAPJAI Pécs, szept. 4. — A mai postá­val az alábbi üzenetek érkeztek tábori postán a Dunántúl szerkesztő­ségéhez: Tábori posta 2—254—19. — 1942. augusztus 21. — Üzenünk az „orosz paradicsomból" Gyékényesbe, hogy jól érezzük magunkat, nincs semmi bajunk, minden gondolatunk haza száll. Ritkán kapunk levelet, írjanak sűrűbben. Gyékény­esi fiúk: W­i­d­­m­a­n­n János őrv., Takács György honv., Túri János, Tóth István, Szemes János, F­ö­d­e­r­m­e­c­i László honvéd, Túri Mihály tizedes és sokan mások. • Tábori posta 254—19. — 1942. augusztus 21. — Minden jót kívánok az összes ismerősöknek, a mielőbbi viSZon­tlátásra otthon. K­ü­b­­­e­r La­jos tizedes.* Tábori posta 217—72. — 1942. augusztus 29. — Örömmel köszön­töm a Dunántúl szerkesztőségét va­lahonnan egy eldugott oroszországi faluból. Szüleimnek kézcsókomat, ismerőseimnek üdvözletemet küldöm. Már jól vagyok, a nehéz napokon szerencsésen túljutottunk. Most újult erővel várjuk az új feladatainkat, hogy mint az eddigieket, sikeresen megoldhassuk. Strohl József örv., a Meinl rt. fiókvezetője. * Tábori posta 202—41. — 1942. aug. 8. — Üzenem Bármincz Lajos­nak 222—59 tábori postaszám alatt az orosz frontra, valamint haza nagyszüleimnek, szüleimnek és is­merőseimnek, hogy jól vagyok és egészséges az összes velem bevo­nult bajtársakkal együtt. Várom a viszontlátás napját. Itt küldök­­egy általam szerkesztett kis verset: VALAHOL OROSZORSZÁGBAN. Te hozzád szól most­­ pár sorom­­ drága fehér rózsa,­­ Ki tudom karodba zársz, ha eljön a régvárt óra. Mint esténként felnézek a nagy orosz égre Egy fénylő csillagot látok ragyogni délnek, Egy csillagot, mely úgy hív, integet­ő hív éd jöjj már, úgy féltelek. Ne félts fehér rózsám velem van a s Or Minden este, ha a kis harang megkondul Tudom, érzem, hogy imádkoztok értem A szép vadvirágos Mecsek tövében Látom gyermekem, összetett kézzel Ki imádkozón kis oltár előli térdéi, Fohászkodik az Orhozi óh édes szent Atyám Add vissza nékem drága jó apám! Aláírás G­ö­r­g­e­­­s János honvéd és legjobb barátja G­á­l Ferenc. Tábori posta 2—254—19. — 1942. augusztus 17. — Üzenetet küldünk messze Oroszországból a feleségnek, gyermekeknek, szülőknek, jó barát­kak, ismerősnek. Tudatjuk, jól érez­zük magunkat, nincs semmi bajunk, ne aggódjanak értünk, megsegít az Isten bennünket, írjanak sokat, mi is írunk. Kívánjuk a legjobb nyara­lást és szórakozást és sok boldogsá­got. Gondolatban mi is ott vagyunk. Hajdú József, Kovács Sándor honv., Widmann János őrvezetői Pölöske Ferenc tizedes és sokan mások pécsi fiúk. * Továbbadjuk az üzeneteket kiegé­szítve a mi üzenetünkkel, Isten áldja a fronton küzdő pécsi, baranyai fiú­kat. NE MULASSZA EL____________ Tabányi Mihályt Magyarország harmonika királyát meghallgatni művész patt­i­z­ma és Holnap a nevével. N­ÁDORBAN lépnek fel PULAY ETELKA énekel Megállapították a jogos önvédelmet és felmentettek egy drávapalkonyai legényt Pécs, szept. 4. — A pécsi törvényszék dr. Garay tanácsa pénteken foglalko­zott azzal a halálos végű verekedéssel, amely ez év április 20-án játszódott­­fe Drávapalkonyán, s amelynek áldozatául esett Hange Alajos 38 éves földműben A királyi ügyészség perbe fogta és halált okozó súlyos testi sértés bűntette miatt a Vádlottak padjára ültette Balaskó Kál­mán 21 éves árdvapalkonydi legényt, aki késével Hanget homlokán szúr­ta, hogy az sérüléseibe belehalt A petitek! A tárgyaláson Balaskó nem ismerte el bűnösségét, hanett a jogos önvédelemre hivatkozott. Előadta vallo­másában, hogy Hange és közte már ko­rábban haragos viszony állott fenn. A vádbeli napon mindketten részt vettek a falu kocsmájában rendezett műkedvelő előadáson. Hange ezt az alkalmat arra akarta felhasználni, hogy bosszút álljon. Mint utólag értesült és a tanuk is vall­ják, Hange többek előtt kijelentette, hogy „vért eresz belőle s még aznap le­számol vele". Éjfél felé elindultak Haza­felé. Alig lépett ki Balaskó a kocsma ajtón, amikor Hange, eléje állott és megtámadta. Megragadta a nyakát és elő­rántotta kését. Balaskó azonban nem ijedt meg, ő is a zsebbe nyúlt és zseb­késével Hangéra sújtott. A szúrás Han­­­­get balhalántékán találta, a penge beha­jtott a koponyaüregbe, úgyhogy a föld­műves összetett és agyvérzés következ­tébett meghalt. A halálos végű verekedés ügyében több tanút hallgatott ki a bíróság. Ezek egyöntetűen azt vallották, hogy Hange kötekedő természetű ember volt, a köz­ségben többször akadt nézeteltérése. A verekedés három szemtanúja,, K­á­s­á­d­i Pál, Felföldi László és Pápai Fe­renc azt bizonyította, hogy Hangó táma­dott rá Bataskára, s annak, ha csak nem akart áldozatul esni, el kellett hárítania a támadást. Dr. J­ü n g J i n­g Kálmán fő­orvos, törvényszéki orvosszakértő vélemé­nye szerint a szúrás vaktában történt, élülről érte az elhalt sértettet s behatolva a koponyaüregbe, megsértette az agy­­velőt, így következett be a halál. A bizonyítási eljárás alapján dr. Szabó Lajos királyi ügyész, a vádható­ság képviselője bejelentette, hogy az el­hangzottak alapján beigazoltnak látja a vádlott részéről a jogos önvédelmet s ezért elejtette a vádat. A sértett ügyvédje a vád képviseletét átvette és Balaskó bűnösségének megállapítását és megbün­tetését kérte. Ilyen előzelét­yek után hozta meg a törvényszék dr. Garay tanácsa ítéletét. Balaskó Lajost a vád és következményei alól felmentette, megállapítva, hogy a vádlott önvédelemből követte el tettét és a jogos önvédelem határát sehol sem lépte át. Az ítélet­em Lopások stranfUnlilbeit 74 pengőt loptak ki a bezárt szekrényből Pécs, szept. 4. — A pécsi strandfür­dőben előforduló gyakori lopások teszik indokolttá az alábbi panaszos sorokat: Többször olvastam nagybecsű lapjában, hogy a Balokányi Fürdőben, amíg a fü­r­­dővendégek a vízben vagy a napon tar­tózkodnak, a lezárt szekrényeikben levő holmijukat tolvajok átkutatják és érték­tárgyaikat ellopják. Az újsághíreken kí­vül naponta hallok ilyen panaszokat, mert a gyermekeim bérlettel rendszere­sen odajárnak fürödni és nap-nap után hallom tőlük, hogy kisebb-nagyobb érté­kek megint elvesztek, illetve a lezárt szekrényekből ismeretlen tettesek kilop­ták. A Barakányi strandfürdő rossz híre miatt én a magam részéről inkább a Hul­lámfürdőbe szoktam járni, mert ott még nem hallottam eféle panaszt. Azonban az ember sok dolga közepette, ha egy-két órát szakíthat magának a strandolásra, néha kénytelen azt a fürdőt választani, amelyik közelebb van. Ezért csütörtökön a Balokányi fürdőbe mentem. Úgy véle­kedtem, hogy az utóbbi időkben már olyan nagy értékeket loptak ki a szekré­nyekből, hogy egy Városi tulajdonban le­vő és a történtek ellenére is jó hírnév­nek örvendő fürdőben most már vissza­állították a magántulajdon biztonságát. Mindössze két órányi időm volt, dél­után 4-tőől 6-ig és ez alatt az idő alatt a lezárt szekrényemből kilopták a 74.­ pengőt tartalmazó pénztárcámat. A pénz­tárcám a nadrágom hátsó zsebében volt. A nadrágomon, összehajtva a többi ru­hám. Amikor kinyittattam, minden a leg­teljesebb rendben volt, csak éppen a pénztárcám hiányzott. A tolvaj mindent visszarendezett. három bejelentésére a kabinos azt felelte, hogy naponta ellop­nak valamit és még soha semmi sem ke­rült meg, sem a tolvaj, máskor tegyem a holmimat az értékmegőrzőbe. Ez azon­ban kissé nehéz eset, elvégre, ha ellopják a ruhámat és a fehérneműmet, mindjárt nagyobb károm lesz, mintha a pénztárcá­mat emelik el. Vagy most már nem lehet a Balokányi fürdőben másképpen füröd­ni, csak úgy, ha az ember az értékmeg­őrzőben vetkőzik le és minden ingóságá­ról értékelési jegyzőkönyvet vesznek fel? Minden­esetre, most már értem, hogy a fürdőközönség nagy része ráfért mégy olyan rossz, sőt feltűnően hiányos ruhá­zatban a fürdőbe, hogy az már sokaknak szemet szúrt. A fürdő, vezetőségének láthatólag nem okoz gondot a lopások megszüntetése, mert amíg öltöztem, az alatt a néhány perc alatt is jött két férfi és felszólította a kabinost, hogy nyissa ki a szekrényü­ket, mert ki akarják venni a pénztárcá­jukat. A kabinos minden további nélkül kinyitotta azt a szekrényt, amelyre az egyik rámutatott és nyomban tovább ment, hogy a másik által mutatott szek­rényt is kinyissa. Ezek a pénztárcákat magukhoz véve, a szekrényajtót ismét becsapták és eltávoztak. Valószínűleg hasonló módon mennek végbe a lopások is és így magyarázható meg az, hogy for­dultak elő olyan panaszok is, hogy a pénztárcájukból csak egy bizonyos ösz­­szeg tűnt el. Abban a reményben intéztem levelemet tisztelt Szerkesztő Úrhoz, hogy a Sajtó felszólalása már sok rendellenességet megszüntetett, ha ez után emeljük fel til­­takozó szavunkat amiatt, hogy a soroza­tos lopások ellen a Barokattyban semmi sem­ történik, így talán lesz foganatja és ez a szégyenteljes állapot végre megszű­nik és a munka után felüdülni vágyó közönség nyugodtan úszkálhat, nem kell folyton amiatt rettegette, hogy majd tel­jesen kifosztva, mezítláb, vagy idő nél­kül mehet haza. Vitéz Dom­bay Miklós. óra Felszámolnak minden zsidó üzletet Bulgáriában Szófia, szept. 4. — Bud. Ért. jelenti: Bulgáriában a zsidókérdés vég­leges rendezésével kormánybiz­tost bíztak meg, aki elrendelte az összes Zsid­ó üzletek felszá­molását. A felszámolásból be­folyó összegeket a Bolgár Nem­zeti Bank külön számlájára kell befizetni. Szeptember 15-től Szófiában min­­den zsidónak a zsidó csillagot kelt­ik­

Next