Dunántúl, 1943. június (33. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

4 Düstrilf Ttft­­romix­t, W43 t*. __ _fl_ _ __ __ _ __ _ val kátérést^ azt a helyéből, majd újabb IjHL TELI­­K WL ■ *4 I Híz előállást foglalva, rendkívül véres ————» veszteséget okozott az átkarolásra kül­_ —■ —___az_______k­ött bolsevistáknak. Emellett zsákmá­pfl P fx^#SIEI nyúlt még négy géppuskát és két akna­vetőt, majd pedig minden veszteség nél­­kül, mintaszerűen végrehajtva Wijcsót, csatlakozott zászlóaljához. 1943. február 7-én a Korocoem vívott elkeseredett küzdelemben tüntette ki ma­gát kiemelkedő rátermettségével és vak­merő személyes bátorságával Sziget­vár­y József alezredes, egyik gépkocsi­sé lövő ex-zászl­óaljunk parancsnoka. Az említett napom az ellenséges Mezőnek sikerült, helyet küzdelem után, elfoglal­nia Korocsa nyugati rétjét. Ennek visz­szafoglalása elsőrendűen fontos volt, nemcsak gépkocsizólövészeink, hanem több magyar seregt est általános helyzete A hivatalos hadijelanténak annak ide­jén több izben kiemelték a szovjet ellen küzdött honvéd páncélos hadosztály ér­demeit, amely a legnagyobb hősiességgel és önfeláldozással fedezte a gyalog sereg­testek menetét mindenütt, ahol ezt súlyos veszedelem fenyegette. Janz már derekától egészen a téli csata befejezéséig mindig a legválságosabb helyeken jelentek meg a páncélos hadosztály egységei és a harc­­kocsikötelékek, valamint gépkocsizó lö­vészek a vakmerő fegyvertények egész sorozatát hajtották végre. Kl­aus­z István zászlós 1943. január 18-án azt a parancsot kapta, hogy jár­őre élén teremtsen összeköttetést a Niko­­lajevka környékén harcoló gépkocsizó lö­vészeink, valamint az Ilonkánál már be­kerített magyar és német csapatok kö­zött. Klemsz zászlós a feladatát kimagas­ló bátorsággal és példás eredménnyel ol­dotta meg, annak ellenére, hogy bekerí­tett saját csapatainkat igen erős szovjet­kötelékek szorongatták. A kis magyar járőr halálfélelmet nem ismerő zászlósa nyomában meglepetésszerűen áttört a gyűrű legalkalmasabb pontján, bejutott a bekerített csapatokhoz s átadhatta azok parancsnokának a páncélos hadosztály biztató jelentését. . Utóbb, amikor e bekerített csapatok kitörtek a gyűrűből, hősiesen harcolt az áttörőoszlop élcsapataiban. Különösen kitüntette magát a gépkocsi- Zó lövészek harcaiban vitéz La­cz Csa­ba főhadnagy. 1943. január 20-án éjjel önként jelent­kezett egy romboló járőr vezetésére, amelynek célja az volt, hogy a nikola­­jevka vasútállomáson veszteglő vasúti szerelvény mozdonyának felrobbantásával szakítsa meg, illetve rongálja meg a vas­útvonalat az ellenség mozgásának hátrál­tatása céljából. Bár e feladat szinte megoldhatatlannak látszott, mert Nikola­­jevka körül igen jelentős bolsevista erők állottak, Lacz főhadnagy mégis habozás nélkül vállalta e rendkívül veszedelmes feladatot. Páratlan ügyességgel sikerült járőre tagjaival beszivárognia a vasútál­lomásra és ott az orosz erők kellős kö­zepén felrobbantotta a mozdonyt és sú­lyosan megrongálta a pályatestet. Érthe­tő, ha az ellenség valóságos hajtóvadá­szatot rendezett a vakmerő járőr kézre­­kerítésére, vitéz Lacz Csaba azonban ki­siklott a bolsevisták közül, sőt visszaté­rése közben még egy, az ellenség kezén lévő vasúti völgyhíd pályatestét is meg­rongálta. Mintegy 15 kilométernyi út után, amelyet nagyrészt az ellenség há­tában tett meg, visszavezette embereit saját csapatainkhoz. Vállalkozásának je­lentőségét és fontosságát a vasútvonal megrongálásán kívül fokozza az a körül­mény is, hogy azt igen nehéz utóvédhar­cok során a válságos helyzetben lévő és már majdnem körülzárt páncélos hadosz­tályunk harcterületéről kiindulva hajtotta végre. 1943. január 26-án Schultz Aladár tartalékos hadnagy azt a feladatot kap­ta, hogy zárja le az utat Nikolajevka dé­li kijáratánál, bocsátkozzék tűzharcba az ellenséggel és csak harc árán, halogatva vonuljon vissza. Schultz hadnagy meg­szállotta a megjelölt területet és felké­szül­ten várta a bolsevisták támadását. A hajnali órákban felbukkantak az ellenség felderítő csapatai, Schultz hadnagy a géppuskával, valamint egy árkász rajjal megerősített szakasza élén a legnagyobb hidegvérrel bevárta, míg a bolsevisták közvetlenül a védővonal elé érkeztek és ekkor pusztító tüzet zúdított rájuk. A szovjet erőcsapatok megmaradt részei visszahúzódtak, majd pedig az erősítések beérkezése után újult erővel indították meg támadásukat a honvédek ellen. Elkeseredett küzdelem fejlődött ki a mintegy nyolcszoros túlerőben lévő ellen­ség, valamint Schultz hadnagy csoportja­­ között, mégis sikerült heves viaskodás után — főként Schultz hadnagy hősies példájának hatása alatt a bolsevistá­kat visszavetni. A továbbiakban a kapott parancshoz képest halogató­ harcok közben vonta vissza szakaszát az addigi vonalba. En­­­­nek végrehajtása során azonban sikerült az ellenségnek előreküldött, átkaroló osztagokkal a kis honvéd harccsoport hátába kerülnie és annak vissazvonuló útját l­ezárnia. A hőslelkű fiatal tiszt vil­lámgyorsan felismerte válságos helyzetét és néhány gyújtó szót intézve emberei­hez, nyomban megrohanta a hátában álló csapatot. Lendületet rohanná­­ k szempontjából is. Az ellentámadás végre-­­­hajtására rendelt erők működése ked­­ a pillanatról pillanatra változó helyzet-­­ ben mindenáron összhangot kellett te­remteni . Szigetváry alezredes nyomhat: a legkevesebb küzdelem színhelyére sie­tett, a az irányítás személyes átvétele vé­­­­gett. Ott a helyzetet gyorsan felismerve valamennyi támadó rész felett azonnal­­ átvette a parancsnokságot és hatalmas lendületet vitt a támadásba. Példátlanul véres utcai harcok közben mindenütt ragyogó példát mutatva harcolt, amíg csak meg nem sebesült. Magát nem kí­mélő beavatkozásával, valamint szemé­lyes példájával oroszlánrésze volt abban, hogy sikerült az ellenséget visszavetni , ezzel szabaddá tenni az utat is az ellen­ség mögött harcoló s már-már elveszett­nek látszó saját kötelékek számot. Adakozunk a pécsi megyeri kertvárosi templom építésére Pécs, jún. 18. — A Dunántúl p­ün­­kösdvasárnapi számaihoz befizetési lapot mellékelt a megyeri kertvárosi Szent Er­zsébet fogadalmi templom építésére való adakozás céljából. A jelek szerint a pé­csi és baranyai keresztény magyar tár­sadalom megértéssel fogadta az építőbi­­zottság szerény kérő szavát Önkéntes adományokért, hogy tető alá kerül­hessen egy újabb pécsi templom. Az adakozás — úgy látszik — megindul és bár az emberek ma a nehéz megélhe­tési gondok és a legkülönbözőbb adako­zások miatt anyagilag nagyon igénybe vannak véve, mégis tudnak néhány fillért áldozni az egyik legszentebb célra, a templomépítésre. Az építőbizottságnak az volt a terve a befizetési lapok kibocsáj­­tásával, hogy sok kicsi adomány folyjon be. A készpénzfizetési emberek ma sok­szor nem tudnak jelentősebb összeget ad­ni, de ha néhány ezer ember 3—4—5 pengőt ad, akkora összeg jöhet be, amely lényegesen előbbreviheti az építést. Akadtak már jószívű emberek akik azt mondták, hogy adnának a templomépí­­tésre, de sokat nem tudnak adni, keve­set meg nem akarnak adni, mert azt gon­dolják, hogy kevéssel ilyen méretű épít­kezés nincs kisegítve. Ez sajnálatosan té­ves felfogás. Egyszerű matematikai szá­mítás szerint, ha a kibocsájtott tizenhét­­ezer befizetési lapnak csak a fele kerül postára — mondjuk 3 pengővel — 18—20 ezer pengős adomány jön össze. A ke­resztény Pécsnek 70 ezer lakosa van, szá­mítani lehet ennyi lakos közül bet­tant emberre, aki szerény anyagi körülmé­nyeivel be tudja látni, hogy mit jelent a templom az embereknek és éppen ezért filléreivel is támogathatja annak építését". A Dunántúl közleményeiből látni, hogy vannak sokan jós­zívű­ adakozók, akik mindkét pécsi, a megyeri kertvárosi és Erzsébet-telepi, valamint a seperi temp­lomra szépen adakoznak de talán még nem mozdult meg mindenki, aki kis ado­mányt könnyűszerrel adhatna. Nem áll sokaknak, még a jobbaknak is, aa se okoskodása, hogy minek ma templomot építeni, van Pécsett már elég templom. Rómának sok száz temploma mellé tudtak az utóbbi 20 év alatt még 30 templomot építeni. Nem is kell idegenbe mennünk, Budapesten is egymásután épültek ma, utóbbi időben templomok és még mindig nem elég. Ma nincs meg a régi emberek­nek az a vallásos szelleme, hogy kilomé­ternyire is elmennének templomba. A ro­hanó világ, itt is érvényesíti szellemét, minél gyorsabban elérni valamit. Ha ilyen a világ, segítsünk akkor hozzá, hogy templomok épülhessenek ott, ahol temp­lom nincs az emberek közelében. Keresztény és Magyar Testvér! Adtál-e már adományt? Vagy talán tudnál újból adni! Nemes és szent célra adsz, ahol az adással nem szegényebb, hanem gazda­gabb leszel! Töltsd ki a bérfizetési lapot és vidd postára! Mi készül a szíriai-török határon? Ankara, jan. 18. — Szíria észa­ki határterületét és a libanoni part­vidék több szakaszát katonai öve­zetté nyilvánították, ahol külföldiek számára tilos az ott tartózkodás és ti­los minden polgári közlekedés. Hír szerint nagy angol csapatösszevoná­sok történnek a török határ közelé­ben. Csütörtökön felfüggesztették a Szí­riai és a török határ között létesített határzárt. ÖTPERCES IDŐSZERŰ FÖLDRAJZ Szardíniáért már sokszor vívtak véres háborúkat A Földközi tengeri háború eseményei a világ érdeklődésének középpontjába ál­lították Szardínia szigetét. A sziget rend­kívül változatos múltra tekinthet vissza. Eltekintve attól hogy már a történelem előtti korszakban is emberlakta hely volt, a történelem folyamán sűrűn cserélt gaz­dát és nem egyszer vívtak véres háború­kat érte. Ez is mutatja, nagy­ob sztratégiai fontosságát. Kezdve a karthagóiaktól, a rómaiakon keresztül az olasz város-köz­társaságokés a spanyoloké, a franciáké, majd ismét az olaszoké volt a történelem folyamán. Ma több, mint egymillió lakosa van. A területe a közvetlen közelében fekvő szi­getekével együtt 24.000 négyzetkilométr. Vasútjainak hossza majdnem 1400 kilo­méter, amiből több, mint 400 kilométer normális nyomtávú. Újabban ismét teljes erővel folyik ásványkincseinek feltárása. A bányaipar ugyancsak nagy múltra te­kinthet itt vissza, már a rómaiak idejé­ben is voltak itt ezüst és ólomöntödék. Ezután a korok változásai szerint virág­zó bányászat volt, máskor ismét teljesen elhanyagolták ezt az iparágat. A mostani fejlődést nagymértékben elő­segítette az a két hatalmas duzzasztógát, amelyet a sziget két legnagyobb folyóján építettek és amelyek egyrészt összegyűj­tik a helyi vizeket és ezáltal nagy mér­tékben segítik elő az egészségtelen és ma­láriát terjesztő mocsarak kiszáradását, másrészt jelentős elektromos energiát is szállítanak az iparvidékek részére. 1925 óta a közmunkaügyi hatóság irányítja az összes gazdasági természetű tevékenysé­get. Ez foglalkozik a talaj javításával, a tervszerű erdőápolással és a mezőgaz­daság kiépítésével is. Jelentős tétele a mezőgazdaságnak az állattenyésztés. Az állatállománya leg­nagyobb részét a mintegy két milliónyi birka és kecske teszi ki, amit félmillió szarvasmarha, 150.000 sertés és több, mint százezer ló és szamár egészít ki. Ma már két úthálózata is van a szigetnek, amely a még eddig fel nem tárt ásványkincsek feltársát­ja lehetővé Csalogat a városi fürdőüzem Ölünk a villamoson és jól behazódtunk a gallér mögé. Kissé mintha a fogaink is vacognának. Hiába no, hideg van. Kite­kintünk az­ ablakon és megborzongunk. Úgy szakad az eső, mintha sajtárból ön­tenék. Hol a védekezés az ilyen kániku­lai időjárás ellen? Szemünk egy a kocsi­­ban kifüggesztett plakátra esik. Elolvas­suk. Azután nagy megnyugvással gondo­lunk a városi fürdőüzem vezetőségére. Az jól végzi a dolgát és fején találja a szeget. Már csalogatja a közönséget im­­ígye— A Hullámfürdő és a Balokányi für­dő hűs vizében nem érzi a kánikulát. Hát neen! Annyi bizonyos! Hí­s ká­nikula és talán még soha ilyen csúnyát kellemetlen esős, hűvös őszre nem em­lékezünk. Irigykedve gondolunk más vi­dékre, ahol hej, de másként áll a dolog, Svédországban például a hőmérő 10 fo­kot mutat a fagypont alatt. Torda me­gyében pedig havazik és a Kárpátokban alighanem kiettek már a kóbor farkasok egy-két pakulárt a bocskorából. Mi ez kérem? Hát a 20 éter­es hité­­fejadag mellé csak ilyen kárdku­láról gon­doskodik a város vezetősége? És ilyenkor akarják drágítani a fát meg e szenet? Elntseongiunk a télikabátban, a városi fürdők kies partján és eszünkbe jut a költő verse: Hal a boldogság mostanában? Barátságos, meleg szobában. Ezt a sóhajt­ásunkat valószínűleg ille­tékes helyen is a meghallják és a fürdők csalogató plakátjának szövegét kicserélik . Pecázni csak a Balokányi tó jegébe orgott léken kellemes kánikulai szórako­zás. — bő. — Lemondott a londoni emigráns szerb kormány London, Jan. 18. — Jovanovics tanár, a londoni délszláv emigráns kormány benyújtotta kormányának lemondását, Péter ex­királynak. A ki­rály a lemondást elfogadta és egyide­jűleg felhatalmazta Jovanovicsot, hogy nyilatkozatot tegyen Jugoszlá­via háború utáni politikájáról. Való­színűnek tartják, hogy a szerb szár­mazású, Jovanovics helyett egy hor­­vát személyiség alakít kormányt. Az angolszászok Szicília és Calabria helységeit, valamint a Vezúv környékét bombázták Róma, jún. 18. — Az olasz főha­diszállás 1119. közleménye: Német légikötelékek bombákat dobtak le Dzsídzseli kikötőberendezéseire. Az ellenséges légierő csütörtökön Szicí­lia és Calabria helységein kívül a Vezúv környékének kisebb községeit támadta, köztük Pompeit. Az oko­zott kár csekély. Vadászgépeink Co­­miso környékén lelőttek egy gépet. A pénteki hadijelentésben említett légitámadás áldozatainak száma ösz­­szesen 2 halott és 16 sebesült. Zürichi értesülés szerint csütörtö­kön folytatódtak a légitámadások Szicília több vidéke­ ellen. Az angol hadihajók ágyútűz alá vették a part­vidék egyes részeit. Zürichből jelentik. A Die Tat lon­doni tudósítója szerint az angol fő­városban úgy vélik, hogy küszöbön ál egy támadási kísérlet Szicília, vagy Szardínia, esetleg egyidejűleg sziget ellen.

Next