Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

6 N­yugati Jelentések Bámulat, csodálat, elismerés! London (AP) A szovjet holdrakéta fellövéséről szóló TASZSZ közlemény hatalmas szenzációként került be a lon­doni lapokba. Egész Nyugat- Európa „tágraműát szemekkel, csodálattal és meglepetéssel“ szemléli a szovjet óriás hold­rakéta útját — közli az AP. A megkérdezett tudósok el­ismerték, hogy őket is megle­petésként érte a szovjet beje­lentés. Különösen a jelentés nyugodt, magabiztossága tett rájuk nagy hatást. Leginkább az ejti bámulatba az angol tudósokat, hogy a szovjet hold­rakéta hasznos súlya óriási számot — majdnem másfél tonnát — tesz ki. A nyugat­­európai közvéleményre rend­kívüli hatást tett, hogy az oro­szok ,nyájas biztonsággal­ közölték: vasárnap moszkvai idő szerint hét órára a rakéta eléri a hold térségét. New York. A szovjet­­eoz­­mikus rakéta Amerika teljes figyelmétől kísérve száguld a hold felé. Az amerikai rádió és televíziós állomások meg­szakították adásaikat és hét— tíz perccel a moszkvai rádió, illetve a TASZSZ közlése után máris gyorshírben jelentették a rakéta kilövését. A rádióál­lomások és a hírügynökségek az est folyamán újabb és újabb értesüléseket közöltek a rakétáról, közben pedig tudó­sok és politikusok vélemé­nyeinek adtak helyet. A UPI hírügynökség közli Los Angelesből, hogy az ame­rikai tudósokat megdöbben­tette a szovjet kozmikus raké­ta utolsó lépcsőjének hatal­mas súlya. A félresikerült amerikai holdrakéta utolsó lépcsője mindössze 59 fontot nyomott, míg a szovjet hold­­rakéta utolsó lépcsője 3,245 font súlyú (1472 kilogramm). . NAPLÓ Magyar tudósok a szovjet holdrakétáról A szovjet holdrakéta elérte a második kozmikus sebességet, belbocsátásához nyolcmillió méter tonna energiára volt szükség. Indulási tömege 300—400 tonna. Addig kering a Nap körül, míg a naprendszer működik A Magyar Távirati Iroda munkatársa kikérte a Magyar Űrhajózási Bizottság több tag­jának véleményét az első szov­jet holdrakétával kapcsolato­san. — Milyen új megfigyeléseket tesz lehetővé a holdrakéta gaz­dag tudományos felszerelése ? Almár Iátván, a bizottság titkára a következőket mon­dotta: — A Szovjet Tudományos Akadémia matematikai inté­zete nagy elektronikus számí­tógépe segítségével már 1955- ben befejezte a hold megkö­zelítésére alkalmas összes pá­lyák részletes elemzését, s amikor tavaly ősszel a Szov­jetunióban jártam, értesültem arról, hogy megkezdődtek a holdrakéták megfigyelésének előkészületei is. A szovjet ászt­­romantikusokat akkoriban ki­zárólag a holdutazás problé­mái foglalkoztatták már és so­kat vártak az első, sikeres kí­sérlettől. A január 2-án fel­bocsátott holdrakéta gazdag tudományos felszerelése bizto­síték arra, hogy e remények most beteljesüljenek. Különö­sen jelentősnek tartom azokat a vizsgálatokat, amelyek a hold mágneses terére és a ra­dioaktivitásra vonatkoznak, mivel hasonló kutatásokról mind ez ideig szó sem lehetett. A bolygóközi anyag, a meteo­rok és a kozmikus sugárzás elemzése viszont a további bolygóközi utazások szempont­­jából fontos, mivel eldönthe­tik, hogy mekkora a veszély, amely a világűrbe merészkedő embert fenyegeti. Az az egé­szen újszerű kísérlet viszont, amely nátriumgáz kibocsátása után mesterséges csóvát ho­zott létre az űrhajó mögött, kettős célt szolgált: egyrészt megkönnyíti a holdirakéta op­tikai nyomont követését, más­részt a nátriumfelhő szétszó­ródása tájékoztatást ad a boly­góközi tér fizikai viszonyairól.­­ Senki sem kételkedhet abban, hogy 1959. a sikeres holdrakéta-kísérletek éve lesz. A TASZSZ-iroda közleménye arról adott tájékoztatót, hogy a Szovjetunióban felbocsátott harci rakéta elérte a második kozmikus sebességet és útban van a hold felé vezető pályán. — Mi az a második kozmikus sebesség? — Először is —­­mondotta Sinka József, az űrhajózási bizottság titkára — tisztázni kell, hogy mit értünk kozmi­kus sebességen. Kozmikus se­bességnek azt a sebességet ne­vezzük, amellyel valamely test egy égitest nehézségi erő­terében, tartás,mozgásra ké­pes. Legkisebb sebesség a kör­pályán való mozgáshoz szüksé­ges. A föld esetében ez 8 ki­lométer másodpercemként és ezt nevezzük első kozmikus jelenségnek. A második koz­« Mekkora energia azükséges a holdrakéta felbocsátásához? — Nagy Ernő gépészmér­nök, kérdésünkre ismertette azt a megdöbbentően nagy munkamennyiséget, amely az 1 472 kiló súlyú utolsó rakéta­fokozat második kozmikus se­bességre való felgyorsításához szükséges. — E holdrakéta felbocsátá­sához 8 millió méter tonna energiára volt szükség. Ez ak­kora erő, amellyel 8 millió tonnát egy méter magasra le­hetne felemelni. “* Márra nagy lehetett a ra­kéta? mikus sebesség pedig az a se­besség, amellyel a rakéta olyan pályára lép, hogy nem tér vissza többé a földre. Ennek értéke a körsebesség 1.42-sze­­rese, tehát a föld esetében 11.2 kilométer másodpercenként. A szovjet holdrakét­a ezzel a sebességgel kezdte meg útját. •** A TASZSZ-jelentés közli, hogy a holdrakéta hőmérséklete plusz 15—20 Celsius fokon stabi­lizálódott. Ez bizonyára a jövő, embert is szállító űrhajójának szempontjából is fontos? — Valóban — mondotta Sinka József — de az adott hőmérséklet állandósulása a műszerek működése szempont­jából is nélkülö­zhetetlen. A holdrakéta ebből a szempont­ból — a hőgazdálkodás szem­pontjából — is égitestként vi­selkedik. A holdrakéta burko­latát úgy kell kialakítani, hogy az elnyelt és kisugárzott hőmennyiség állandó aránya álljon fenn. Csak az biztosít­hatja a belső tér hőmérsékle­tének a szerkesztők által elő­írt szinten történő állandósu­lását Mindennek megvalósí­tása az eddigi amerikai Pio­neer-oknál nem sikerült A feladatot először a szovjet űr­hajózási szakembereknek sike­rült megoldani. A szovjet holdrakéta már­t­­egy 6­8 000 kilométer távol­ságiban halad el a hold mel­lett. Feltételezhetően a nap közlemény alapján arra követ­ nehézségi erejének hatására a­reztethetünk, hogy a mester­séges égitestet a világtörténe­lem eddigi legnagyobb rakétá­jával indították útjára. Az egész rakéta adatait — mon­dotta — nem hozták nyilvá­nosságra, de a kiürült utolsó­­ Nagy István György mér­nök elmondotta: a hivatalos bolygókhoz hasonlóan kerin­geni kezd körülötte. Pályája azonban a bolygókénál sokkal elnyúltabb lesz. A pályának a naphoz legközelebb lévő pont­ja körülbelül 150 millió kilo­méter, legtávolabbi pontja pe­fokozat 1472 kilós súlyából a­dig körülbelül a Marsénak arra következtethetünk, hogy a rakéta indulási tömege 300— 400 tonna, ami azt jelenti, hogy a rakéta indulás előtt magasabb volt, mint a buda­pesti SZTK-palota tornya. megfelelő távolságban lehet Ez azt jeleníti, hogy a holdra­kéta a nap örök bolygójává válik és addig kering majd körülötte, amíg a naprendszer létezik. — Mi az oka annak — kérdés- UMmimiiim­mimmni tűk Sinka Józseftől — hogy az Indulás pillanatában 40 300 kilo­méter óránkénti sebességgel mozgó rakéta CO óra alatt jut el a holdig, hiszen a hold távolsá­ga 400 000 kilométer, s az ilyen sebességgel haladó rakétának alig több mint 9 óra alatt kelle­ne megtennie ezt a távolságot? — A rakéta nem halad mindvégig az utolsó fokozat kiegészítésekor nyert sebesség­gel, mert a föld nehézségi ere­je fékezi, s ezért sebessége állandóan csökken. Mivel a ra­kéta mozgását a föld nehézsé­gi erőtere befolyásolja, az nem egyenes mentén, hanem ellip­szis íven mozog. Bár a ra­kéta sebessége csök­ken, mégis a hold közelébe három km/rmp-mél nagyobb sebességgel jut el, ez pedig túlságosan nagy ahhoz, hogy a hold körül keringhessen. Sőt ez nagyobb, mint az a 2 300 m/mp-es sebesség, amely a holdról való elszökéséhez szükséges. Tehát a hold nem képes befogni a rakétát. Ahhoz, hogy a rakéta a hol­don leszállhasson, vagy majd­nem telibe kell találnia a hol­dat, vagy pedig le kell lassí­tani akkora sebességre, hogy a hold gyenge vonzóereje me­­g foghassa. 1959. JANUÁR 4. Vasárnap indul közel- és távolkeleti útjára az NDK kormányküldöttsége A Szovjetunióban kozmikus rakétát lőttek fel a hold irányában (Folytatás az 1. oldalról.) határozását elektronikus szá­mítógépeken végzik azoknak a mérési adatoknak alapján, amelyek automatikusan éhez­nek a koordináló kiszámító központba. A mérési eredmények fel­dolgozása lehetővé teszi majd, hogy adatokat szerezzenek a kozmikus rakéta mozgásáról, s meghatározzák a planétaközi térségnek azokat a részeit, amelyekben a tudományos megfigyelések történnek. A kozmikus rakéta repülé­sére vonatkozó adatok továb­bítását a Szovjetunió vala­mennyi rádióállomása rendsze­resen végzi. A tudományos-kutató intéze­tek, a tervező irodák, a gyá­rak és kísérleti szervezetek kollektívái, akik a planétaközi közlekedés új rakétáját meg­alkották, a rakétát az SZKP XXI. kongresszusának tiszte­letére bocsátották fel.­­ A TASZSZ január 3-án haj­naltól kezdve több jelentést adott a szovjet holdrarkéta út­járól. Szombaton budapesti idő szerint egy órakor a ra­kéta az Indiai-óceán fölött, a földtől több mint százezer ki­lométernyire volt. A Szovjet­unióban lévő megfigyelőállo­mások szüntelenül veszik a ra­kéta jelzéseit. Budapesti idő szerint négy órakor a rakéta több mint 137 000 kilométeres magasságot ért el. A röppályáról szóló adatok feldolgozása során kitűnt, hogy a rakéta, először az emberiség történelmében, elérte és felül­múlta a második kozmikus se­bességet, amely lehetővé tette a világűrbe jutást. A holdrakéta rádiói zavarta­lanul működnek. Jelzéseik jól vehetők. A rakéta tudományos felszerelése szünet nélkül kül­­­di adatait a földre; az adato­kat azonnal feldolgozzák és elemzik. A szovjet holdrakéta szom­baton magyar idő szerint 10 órakor elérte a 200 000 kilo­méteres magasságot, s ezzel megtette a föld és a hold kö­zötti távolság felét. A szovjet rakéta már másfélszer megha­ladta az amerikai légierők „Pioneer I.” elnevezésű raké­táját, amely 1958 októberében 128 000 kilométeres út után visszaesett és a föld légköré­ben elégett. 11 óraikor a szovjet űrrakéta 209 000 kilométerre volt a föld­től és folytatta útját a hold felé. Ebben az időben a rakéta Dél-Amerika felett haladt. A röppályáról szóló adatok feldolgozásakor bebizonyoso­dott, hogy a rakéta a hold kö­zelében fog elhaladni és az első mesterséges bolygóvá, a nap mesterséges útitársává vá­lik. A rakéta minimális távol­sága a hold felületétől 6—8 000 rögzítik kát. Az első mérések adatai szerint a rakéta felületi hő­mérséklete plusz 15—20 Celsius fok. Berlin (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége , Otto szerei jól működnek. A vevő-­ Grotewohl miniszterelnök ve­­állomások fennakadás nélkül­i vetésével - január 4-én ha­­tudományos adato-­­ táti látogatásra indul a Kínai - ■­­ Népköztársaságba és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságba. Vietnamba vezető útján Grotewohl miniszterelnök ere­ Szombaton délután magyar e­get tesz Nasszer személ­y­es idő szerint 14 órakor Peru te-1 meghívásának es ellátogat az miete fölött volt a hold felé­­ Egyesült Arab Köztarsasagba­ tartó szovjet űrrakéta. Ebben: A miniszterelnök ezenkívül, az időpontban a földtől valói Bagdadban és Új-Delhiben is távolsága 237 000 kilométer, a­z megszakítja útját, hogy Ratz­­holdtól való távolsága pedig A szem iraki és Nehru indiai mi­kilométer lesz, amikor elhalad­ mellette.­­ A rakéta tudományos mű-* 131 000 kilométer volt. A szov­jet tudományos állomások: moszkvai idő szerint 13 óra­i kor (magyar idő szerint 11 órakor) beszüntették rádiókap-­­csolatuikat a rakétával, mivel­ az a föld forgása következté­ben a horizont alá került. Az űrrakéta mozgása nyugati irányban folytatódik a Csendes óceán fölött, ahol jól megfi­­­gyelhető az észak- és dél­amerikai országokból. Számí­tások szerint a rakéta január­ 3-án magyar idő szerint 17, 19­ ország és az EAK és 22 órakor a következő földi é­nek kérdésében, s koordinátájú helyek fölött ha­ .. .. lad el: déli szélesség 8 fok 57 , két ország között, amilyen a­niszterelnökkel találkozzék. perc, nyugati hosszúság 131­ fok, déli szélesség 9 fok 18­­ perc, nyugati hosszúság 160­ fok déli szélesség 9 fok 45 perc, keleti hosszúság 155 fok, a rakéta távolsága a földtől a megfelelői időpontokban 265 000 284 000 és 311 000 kilométer le a Szovjetunió megfigyelő állomásai január 4-én moszk­vai idő szerint 1 órakor (ma­gyar idő szerint január 3-án 23 órakor) ismét megkezdik a rakéta figyelését és a tudo­mányos adatok vétel­ét, mivel a rakéta keleten a horizont fölé emelkedik. A rakéta egész tudományos berendezése és minden rádió­adója normálisan működik. A rakéta mozgásáról további ada­tokat január 4-én közölnek. fi o!*$z miniszlfiffilpij! Ma utazik K­a­i­ró (MTI). A kairói saj­tó nagy teret szentel Fanfani olasz miniszterelnök kairói lá­togatásának, amelyre január 6-án kerül sor. A lapok meg­írják, hogy De Gaulle felkérte Fanfanit: közvetítsen Francia­­ellentétei­nek kérdésében, s igyekezzék olyan jó viszonyt létesíteni a szuezi támadás előtt volt. Eisenhower elnök üzenete Washington (Reuter) Eisen­hower elnök üdvözlő üzenetet küldött szomiba­ton a Szovjet­uniónak az űrrakéta sikeres fellövése alkalmával. Hagarty, a Fehér Ház sajtó­­titkára újságírókkal közölte, hogy Eisenhower elnök üze­netében megá­llapította: „Az űrrakéta fellövése nagy lépés : afelé, hogy az ember eljusson­­ a világűr végtelen birodalmá­­­­ba. A tudósok és mérnökök,­­ akik e feladatot megvalósítot­­­­ták, teljes elismerést érdemel­nek, s szerencsét kívánunk : nekik e siker ak­admával.“ Fidel Castro csapatai elérték Havanát Havana (MTI): Fidel Castro csapatai pénteken reggel gép­kocsikon elérték Havanát, Ku­ba fővárosát. Kuba washing­toni követsége közölte, hogy dr. Manuel Urrutia elnökleté­vel Kuba szigetén megalakul az ideiglenes kormány. A város utcáin viszonylagos nyugalom honol, miután Fi­del Castro fegyveresei erélyes fellépéssel véget vetettek a Batista diktátor távozása után kezdődött rendzavarásoknak, fosztogatásoknak. Az a katonai junta, amely a bukott diktátor távozása után Eulogio Cantillo tábor­nok vezetésével átvette a ha­talmat, pénteken feloszlott és hatáskörét Ramon Barquin ez­redes gyakorolja. Az ezredes, aki Batista ellen szőtt fegyve­res összeesküvés miatt két esztendeig börtönben volt és csütörtökön szabadult ki, most a fegyveres erők vezérkarának főnöke lett. Barquin ezredes kiszabadulása után azonnal kapcsolatot ke­resett Fidel Castroval és kér­te, hogy Urrutia ki­jelölt elnök­kel együtt azonnal jöjjön a szigét fővárosába.­­Fidel Castro Santiago de Gubában, a kormány ideigle­nes fővárosában rádióbeszédet mondott. Kijelentette: „A ha­talom nem érdekel és nem akarom a hatalmat a kezembe keríteni. Szabadságot akarunk biztosítani a népnek“ — mon­dotta, majd hozzátette, a nép jól fel van fegyverezve és en­nek alapján nem szabad el­veszteni a hitet a győzelem­ben. Raúl Castro, a felkelés ve­zetőjének fivére hír szerint egy hadoszlop élén Havana felé tart, hogy átvegye a vá­ros katonai főhadiszállásának ellenőrzését. Fidel Castro ka­tonái péntek délelőtt Havaná­­ban állásokba vonultak a Tiempo című lap épületével szemben, ahol a „Tigriseknek­’ nevezett Batista testőrség tag­jai befészkelték magukat. Dél­előtt másfélórás harc folyt köztük, majd a lövöldözés délután újra kezdődött. Meg nem erősített hírek szerint a tűzharc során negyven-öt­ven személy meghalt és többszázan megsebesültek. A kubai kérdés Korunk egyáltalán nem sze­gény eseményekben. Ciprustól Berlinig, Közel-Kelettől a Pá­rizsból elindult európai valuta­­viharig, a nukleáris kísérletek eltiltásának kérdésével foglal­kozó genfi értekezlettől Taj­vanig olyan drámai gyorsaság­gal peregtek az elmúlt eszten­dő eseményei, hogy a krónikás, amikor számba vette 1958. nemzetközi kérdéseit, szinte beleveszett az események út­vesztőibe. 1959. indulása méltó az elő­ző évhez. A szilveszteri vidám éjszaka hangulata még mint könnyű fátyol kísérte az embe­reket, amikor az új év első nap­ján már­is berobbant az első jelentős nemzetközi esemény híre. A kubai polgárháború döntő fordulathoz érkezett. Fidel Castro felkelőinek feltar­tóztathatatlan előnyomulása, elsöprő erejű katonai sikerei után Batista, az Egyesült Ál­lamok által támogatott diktá­tor elmenekült. Két esztendővel ezelőtt tá­­­maett fel a harc a véreskezű, dolláron hizlalt diktátor s a cu­kor és dohánymonopóliumok uralma ellen. Nyolcvankét fel­kelő szinte puszta kézzel indult el érvényt szerezni a nép köve­teléseinek. A mozgalom egyre szélesebb méreteket öltött, a nagy politikai pártok szövet­ségre léptek Castroval és meg­alakították a kubai felszabadu­lás tanácsát. 1958 végére Ku­ba hat tartományából három már kezükre került, elfoglalták Santa Clara és Jaguagay váro­sát és megalkuvás nélkül foly­tatják a küzdelmet a forrada­lom teljes győzelméig. A szegények ügyvédje Ki is tulajdonképpen Fidel Castro? Fidel Castro, a kubai felke­lők 32 éves vezetője 1927 augusztus 13-án született. Mág a középiskoláit végezte, amikor tanulmányát megszakítva­­ már részt vett a Dominicai Köztársaság diktatúrája elleni sikertelen felkelésben később a havanai egyete­men megszerezte a jogi dokto­rátust és ügyvéd lett Havaná­­ban. Hamarosan ismeretessé vált, mint azoknak a szegé­nyeknek védőügyvédje, akik nem tudták megfizetni az ügy­védi tiszteletdíjat. Batista tá­bornok 1952. évi hatalomraju­­tását követően Fidel Castro fiatalokból csoportot szervezett és 1953 július 26-án megtá­madta a Santiago de Cuba-i Moncada kaszárnyát. Azt re­mélte, hogy a kezdeményezést 1956. december 2-án 82 tár­sával partraszállt Oriente tar­tomány déli partján, a kor­mány szárazföldi, légi és tenge­ri egységei támadták őket — csak 12-en maradtak életben. Castro az életben maradottak­­kal a Sierra Maestra dzsunge­­leibe vetette magát. Csoportja tevékenységének a „Július 21-i mozgalom” nevet adta. Néhány hónap múlva már több ezer kubai tömörült Fidel Cairo köré, de fegyvereik nem általános felkelés követi­ Orien­te tartományban. Elgondolása nem sikerült, a felkelők leg­nagyobb része elesett, a töb­biek fogsába kerültek. Fidel Castrot Raul nevű fi­vérével együtt 15 évi börtönre ítélték, de 1955-ben az általá­nos politikai amnesztia vissza­adta szabadságukat. Fidel Castro száműzetését New Yorkban és Mexikóban töltöt­te, ahol szervezte a kubai szám­űzötteket. Tevékenysége miatt Mexikóban egyhónapi börtönre ítélték, voltak. Akkoriban bukott meg azonban Jimenez diktatúrája Venezuelában és állítólag ve­­nezuelai forradalmi erők jut­tattak fegyvereket és más se­­gítséget Castroéknak. Fidel Castronak ma a­­ korszerűbb fegyverekkel fel­fegyverzett kipróbált gerill_ harcosai vannak, akik tevé­kenységükbe összevonják polgárháború, a gerilla *­ és őserdei harcmodor ere « " Castro mindenkor az első Ta­naiban harcol embereivel Szabadságharcosok a dzsungelben

Next