Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-22 / 171. szám
fcV- v 1 , ,*" VUag proletárieHregyesüljeteki Dunáintan napló Az MSZMP Borong megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ XXIV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1967. JÚLIUS 22. SZOMBAT Telnek a magtárak A meleg nyári idil kedvez a betakarítási munkáknak. A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai kerületében tegnapelőtt a fajtakísérletet, parcellákat arattak az aratócséplőgépek. A gazdaság öt búzafajtából hat-hat katasztrális holdat vetett és a CCC-vegyszer hatását a különböző fajtákra a betakarítás után értékelik. Most a szomszédos búzatáblát aratják a kombájnok. Oszágpusztán is kombájnszervbe fogadják a gabonát. A nedves termény Bethus gabonaszárítóba kerül, majd az OVB—20. gabonatisztítóba, utóbbinak a teljesítménye műszakonként hat-hét vagon gabona. Zsákolás után terhergépkocsik szállítják a búzát a Gabonafelvásárló átvevőhelyére, Pécsre, a Felszabadulás úti malomba. Bár az új siló még nem kész, a régibe ömlik a gabona, és szabadtéren, műanyagfóliában is tárolják az átvett gabonát. Az átvevőhelyre a Pécsi Állami Gazdaságon kívül más környező gazdaságtól is mintegy kétszáz vagon gabona érkezett. A búza átlagosan 79—80 hektoliter súlyú, szokolas felű. I Baranyával ismerkedett a francia küldöttség Vendégeink ma a Balatonra utaznak A Pécsre érkezett francia nemzetgyűlés küldöttsége dr. Prieszol Olgának, az országgyűlés jegyzőjének kíséretében tegnap a várossal és a megyével ismerkedett. Délelőtt a Pécs városi Tanácson fogadást adtak tiszteletükre, melyen résztvett Gergely Lajos, a megyei képviselőcsoport vezetője is. A fogadáson Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács vbelnöke mondott a városról tájékoztatót, a megye helyzetét dr. Nagy Gyula, a megyei tanács vbelnökhelyettese ismertette, majd a küldöttség tagjainak kérdéseire válaszoltak. A fogadásért és a tájékoztatóért a küldöttség vezetője, Jacqeline Thome-Patenotre, a nemzetgyűlés alelnöke mondott köszönetet. Vendégeink a fogadás után a székesegyházat tekintették meg, majd az új 400 ágyas klinikához hajtattak. A klinika bejáratánál dr. Donhoffer Szilárd, képviselő, az egyetem rektora fogadta a küldöttséget és kalauzolta őket. Ezután vendégeink a Tejüzemet látogatták meg, ahol Kirchner András igazgató kíséretében ismerkedtek az üzem munkájával. A látogatás után vendégeink tiszteletére az Olimpia étteremben díszebédet adtak, amelyen részt vett Rameisl Ferencné képviselő, a Megyei Nőtanács titkára és Garai Istvánné képviselő is. A díszebéd után Harkányba, majd a Villányi Állami Gazdaságba látogattak. A küldöttség ma a Balatonra utazik. A francia vendégeket tájékoztatja Horváth Lajos elvtárs, Pécs megyei jogú Város Tanácsának VB-elnöke. A kép baloldalán a tolmács mellett a francia delegáció vezetője Jacqeline Thome-Patenotre a nemzetgyűlés alelnöke. Miért szüntetik meg az előfelvételeket az egyetemeken és főiskolákon? A 60-as évek elején bevezetett egyetemi előfelvételi rendszert több meggondolás tette indokolttá. Az egyik például az volt, hogy sok tehetséges fiatal jelentkezett az egyetemekre és főiskolákra, s ezeknek előfelvétellel akarták biztosítani a helyüket a felsőoktatási intézményekben. Az előfelvételisek azonban a következő esztendőkben bizonyos mértékig lekötötték a felvehetők keretszámát, amely nem korlátlan és amelyet mindenkor a társadalmi, népgazdasági szükséglet határoz meg — ilyen formán a gondokat csak ideig-óráig enyhítette. Egy másik lényeges indok, pedagógiai jellegű volt. Úgy gondoltuk, hogy hasznára válik az egyetemre, főiskolára felvételt nyert fiataloknak, ha egy évet munkában töltenek. A gyakorlat azonban ezen a téren sem igazolta az előzetes várakozást. A fiatalok munkavállalása ugyanis az esetek nagy többségében formális volt, mivel a munkahelyet jórészt nem a leendő képzéshez alkalmazva választották meg. További negatív tapasztalat, hogy az előfelvételis egyetemi hallgató tanulmányai előmenetelében az első évfolyamon — különösen a nyelv szakon — határozottan észlelhető volt a folyamatos tanulás hiánya, a kiesett idő. Az előfelvételek megszüntetése mellett szól az is, hogy a felvételi keretszámok előlegezett igénybevétele inkább növelte, semmint csökkentette az úgynevezett divatos szakok iránti érdeklődést. Sok fiatal ugyanis azért ragaszkodott a divatos szakhoz, mert bízott benne, hogy ha a túljelentkezés miatt azonnal nem is veszik fel, előfelvételivel majd csak sikerül bekerülnie, így aztán egyes karokon, szakokon sokszoros túljelentkezés volt, addig például a felsőfokú technikumokba , amelyek száma az utóbbi években lényegesen megnőtt kevés volt a jelentkező. E meggondolásokból kiindulva, két év óta fokozatosan csökkentettük az előfelvételisek számát, sőt néhány egyetemen, illetve szakon az előfelvételt teljesen megszüntettük. A tudományegyetemeken az idén még viszonylag kis számban volt előfelvétel bizonyos szakokon. A következő esztendőben azonban az előfelvételi rendszer teljesen megszűnik. Szeretnénk megjegyezni, az előfelvételi rendszer fogalmát számos esetben tévesen értelmezték az egyetemre és főiskolákra felvett és katonai szolgálatra bevonuló fiatalokkal kapcsolatban. A honvéd törvény értelmében a 18. életévüket betöltött fiatalok — ha alkalmasak katonai szolgálatra — bevonulnak. Ez vonatkozik természetesen azokra is, akik egyetemre, lakóikra pályáztak és sikeresen megállták a helyüket a felvételi vizsgán, ők valójában nem előfelvételinek, hanem felvetteknek minősülnek. Rájuk továbbra is az vonatkozik, hogy egyetemi tanulmányaikat a kötelező katonai szolgálati idő letöltése után kezdik meg. á Kiadják Combét Agir : Az Algériai Legfelsőbb Bíróság úgy döntőt hogy helyt ad Kinshasa Kongó kormánya kérésének , kiadja Kongónak Csombét - jelentette gyorshírben a AFP. Az AFP rámutat: Csomb ügyében a végső döntés mos Bumedien algériai elnök kezében van. Amennyiben Csombét kiadják Kongónak, úg bizonyosra vehető, hogy a egykori katangai diktátort kongói bíróság korábban hozott halálos ítélete alapján kivégzik.