Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam,72.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja­iwo-március 20.,csütörtök Íj Tartalomból: Két diplomata elrablása Latin-Amerikában \ Tárgyalások |Nyugat-Berlinről || Termékbemutató a Bőrgyárban Megindult a tavaszi munka Baranyában A domboldalakon szántanak, vetnek — A sík területeken még mindig sok a belvíz — Ötvenesét hold szántásra, százhatvanezer hold pedig elvetésre vár Baranyában Dél-Baranya­­melegebb domboldalain a hét elején végre megindulhatott a ta­vaszi munka. A Villány, Sik­lós környéki termelőszövet­kezetekben szerdán már több ezren dolgoztak a határban. A borvidék nagyüzemeiben a szőlő metszése adta még szer­dán is a munka javát, így a diósviszlói tsz-bess is, ahol írvár negyedik hete metsze­nek, de a rossz időjárás több­ször is megzavarta ezt a fontos munkáit A metszés­sel egyidejűleg végzik a nagy­üzemi szőlőtelepítések­ kor­szerűsítését, az üzemek min­den második szőlősort kivág­nak, a 150 centis sortávolsá­got 300 centissé alakítják át, hogy a gépi művelhetőséget biztosíthassák. A vilánykö­­vesdi tsz hat hold híján az egész szőlőterületét korsze­rűsítette már. A gyorsabba® szikkadó domboldalakon azonban nem­csak a szőlő munkálatai in­dulhattak meg, de a szán­tás-vetés is. A szokatlan bő­séges téli csapadék okozta belvizek miatt igen felemás kép alakult ki még egy-egy gazdaságon belül is. Diós­­viszlán például a magasab­ban fekvő táblákon két nap óta vetik a borsót, a tsz rád­fal­vi üzemegységében ugyan­akkor az őszi vetések 25 szá­zaléka víz alatt áll. Ugyan­ez a helyzet a szomszédos siklósi Magyar—Bolgár Test­vériség Tsz-ben is, ahol az ősszel és télen elvetett pri­mőr zöldborsó már ki is kelt, s a hét elején elvetették a mákot és tegnap a lent, de megkezdték a zab vetését is, a mélyfekvésű terehegyi és harkányi táblákon azonban még mindig megfeszített ütemben dolgoznak a szi­vattyúk, hogy a hetek óta pangó belvizeket elvezessék. A hosszú tél rovására írha­tó a primőrborsó-terület je­lentős lecsökkenése is ezen a hagyományos termelőhe­lyen, az ősszel korán leesett a hó, s ezért az üzemek csak tavaszi vetést tudtak végez­ni, erre azonban nem min­den tsz vállalkozott. A bor­só két héttel később kerül piacra a szokásosnál és ez nagymértékben rontja min­denekelőtt a külföldi értéke­sítési lehetőségeket. A bel­földi piacon ezúttal sincs ve­szélyben a Villány környéki zöldborsó elsősége. Ezekben a napokban zajla­nak le a tavaszi gépszemlék, a villányi Új Alkotmány Tsz­­ben szerdán 35 traktor „vizs­gázott le”, a szemlebizottság elégedett volt a gépek mű­szaki állapotával, a pótalkat­rész-ellátást azonban — kü­lönösen az MTZ traktorok­nál és a cseh típusoknál — kifogásolják a villányköves­­diek­, de a siklósiak, a turo­­nyiak és a többi megkérdezte is. Pedig a traktor­­park tavaszi igénybevétele erősnek ígérkezik, nem ke­vesebb, mint 30 ezer hold őszi mélyszántás maradt el a tavaszra a termelőszövet­kezettekben. Ezen kívül több mint 43 ezer hold koratava­szi vetésű növény és 116 ezer hold kukorica, összesen 160 ezer hold talaj előkészítését és vetését kell elvégezni a következő hetekben Baranyá­ban. A kétlem** tavaszi idő következtében a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezetben is megkezdték az árpa és napraforgós borsó vetését. Képen: Andrics Lukács és Benkő István az egyik táblán borsó és napraforgó keverék vetéséhez készü­lődnek. Felszabadulási hálastaféta és tm­mpsévek a szovjet hősi emlékműveknél A Hatások üdvözlete a párt és kormány vezetőinek Öt országos útvonalon ér­keznek Budapestre a felsza­badulás évfordulója tisztele­tére rendezett díszszemlével egyidőben az országos csillag­staféta résztvevői, akik átad­ják a párt és a kormány ve­zetőinek a különböző közsé­gek, járások és megyék fia­taljainak szalagokra írt üd­vözletét Baranya megyében a hála­stafétát két lépcsőben bonyo­lítják le, a rendőrség, hon­védség, munkásőrség, Magyar Honvédelmi Szövetség, vala­mint a Magyar Testnevelési Sport Szövetség, határőrség és a KISZ összefogásával. Először a városi és járási csillagstafétákat rendezik meg, március 29-ig, úgy, hogy a járás területén lehetőség szerint valamennyi községet érintsen. A községeken átha­ladó stafétára — a szovjet hő­si emlékműveknél vagy a község központi helyén ün­nepség keretében a KISZ- alapszervezetek, úttörőcsapa­tok, az állami és tömegszer­vezetek képviselői fölkötik az üdvözlő szalagokat. Második lépcsőben a járási székhelyeken összegyűjtött, szalagokkal díszített kopjafá­kat a megyei csillagstaféta ke­retén belül rendőrségi moto­ros váltókkal eljuttatják Pécsre a Köztársaság téri ér­kezőhelyre, ahonnan újabb motoros váltókkal továbbít­ják és átadják Tolna megyé­nek, hogy az országos útvo­nalon Budapestre juttassák. Öt vállalat 1969 tükrében. Átlag 25 napi nyereség Az idei év fő feladata: a műszaki fejlesztés öt vállalat tartozik a Pécs városi Tanács ipari osztályá­nak kezelésébe­, a Fémipari Vállalat, Bútorgyár, Szikra Nyomda, Vegyesipari Válla­lat és a Fodrászipari Válla­lat. Ezen öt vállalat 1969-es eredményeiről és az idei esz­tendő műszaki fejlesztési ter­veiről tájékoztatott bennün­ket Fekete Alajos, a Városi Tanács ipari osztályának cso­portvezetője. Kérdéseinkre elmondotta, hogy a vállala­tok közül hárman megpá­lyázták a Kiváló vállalat cí­met — teljesítve a pályázati kiírás összes feltételeit — bár a másik kettő is nyere­séggel zárta az 1969-es esz­­­­tendát. A Kiváló vállalat cím­j­éért a Szikra Nyomda, a Vegyesipari és a Fodrász­­ipari Vállalat versenyez. A Szikra Nyomdában a jó munka eredményeképpen 6 millió 822 ezer forint nyere­séggel zárták az elmúlt évet — ez a nyereségrészesedés kifizetésénél pozitívan érez­tette hatását. A műszaki fej­lesztésre idén másfélmillió forintot irányoztak elő. A lehetőségekhez mérten a ré­gi elavult géppark cseréjét ebből a keretből fedezik. A Pécsi Vegyesipari Válla­lat nyeresége 4 millió 343 ezer forint A dolgozók kö­zött 1 millió 368 ezer forint jutott az elmúlt év eredmé­nyei alapján: ez egy főre 28 napi átlagkeresetnek megfe­lelő összeg. A Ruhaipari Vál­lalattól átvett konfekció rész­legben is megnyugodtak a kedélyek , itt is nyereség­gel zárták az évet. A válla­lat 1970-ben nyolcszázezer forintos fejlesztési alapból fog gazdálkodni, tizenhárom részlegébe új célgépek be­szerzését tervezik. A Fodrászipari Vállalat ki­zárólag személyi szolgálta­tást végez, ennek megfele­lően idén az üzlethelyiségek további korszerűsítését, új berendezések vásárlását ter­vezik: kétszázezer forint a fejlesztési alap. A dolgozók tizenharmadik havi részese­dése 27 napi keresetnek fe­lel meg , a felosztásra ke­rülő összeg 446 ezer forint. A Bútorgyárban sokáig úgy volt, hogy nem lesz nyere­ség, mégis 205 ezer forint került felosztásra, bár a gyár csak 152 ezer forint nyire­­zárta az évet A dol­gozók tizenkilenc napi része­sedése az előző esztendői­ tartalékalapjából ered. A műszaki fejlesztésre kétszáz­ezer forint áll rendelkezésre. Új vasvázas szint építenek a jelenlegi — udvaron lévő — fabarakk helyére, amelynek lebontása biztonságtechnikai okokból szükséges. A Fémipari Vállalat 691 ezer forint nyereséget fizet az 1969-es eredmények alap­ján, dolgozónként 24 napi részesedést. Az elmúlt évben megrendelt két láncfűző gép beállítását a közeljövőben tervezik, idén a saját alap­ból félmillió forintos mű­szaki fejlesztésre futja. Új fröccsöntőgép és esztergapa­dok beszerzése a cél. Átépítik a Gázművek egyik kemencéjét, mely az idő folyamán elhasználódott. Az építők a tervek szerint júniusra befejezik a munkát, s így az újjáépített kemence ismét szolgál­tathatja majd a kokszot és gázt. Fotó: ifj. Háda Sándor Ára: 80 fillér Új 120 kW-os transzfor­mátor-állomást építenek Siklós mellett a DÉVÁSZ dolgozói Az épülő Bere­­mendi Cement Művek gyártelepe ezen keresztül kapja az elektromos ener­giát. Jelenleg a távvezeték építők a transzformátor­állomás és a gyártelep kö­zött építik a vezetéket. Kielégítő az ünnepi ellátás Kétszázezer tajáé husvetra Ötszáz mázsa füstölt áru A Baranya—Tolna megyei Húsipari Vállalat illetékesei kedvezően nyilatkoztak az ünnepi ellátást illetően. Ta­valy ugyanebben az időszak­ban 450 mázsa füstöltáru — sonka, lapocka, kötözött son­ka, tarja, csülök­e került az üzletekbe. Az idén húsvét­­kor 500 mázsát biztosítottak. A közismert nehézségek el­lenére több lesz tehát az ef­fajta húsáru, mint 1969-ben. Ebből a mennyiségből teg­napig 440 mázsát szállítottak ki az üzletekbe, a hiányzó 60 mázsát folyamatosan szállít­ják. Baranya megye húsbolt­jai ezen felül, a heti ellátási mennyiségből 68 mázsa főtt húsárut is kapnak. Marhahús­ból 390 mázsa kerül a bol­tokba, ebből mindössze 85 mázsa a fagyasztott, a többi friss. 1075 mázsa sertéshúst is szállítanak, ennek a meny­nyiségnek fele saját vágásból származik, tehát friss hús, 25—30 százaléka import friss sertéshús, és 20—25 százalék­a fagyasztott A heti ellátási ke­ret 300 mázsa húskészítmény, melyből — a már említett 68 mázsa főttárun kívül — 232 mázsa kerül az üzletékbe.. A Baranya megyei Élelmiszer­­kereskedelmi Vállalat, szin­te dúskál a különböző árufé­leségekben. Vágott baromfi­ból a korábbi évek 36 va­gonjával szemben az idén 80 vagonnal biztosítottak, kor­látlan mennyiségben tudják ellátni a fogyasztókat. Heten­te 200 mázsa kerül a megye élelmiszerüzleteibe.­­ Élőba­romfiból is a keresletnek megfelelő mennyiséget biz­tosítják a piacokon. A slágercikk a tojás. Két­százezer darabot biztosítottak húsvétra , elegendő lesz. Július 9—12 Nemzetközi néptáncfesztivál Pécsett Felújítják a pécsi szabadtéri színpadot Ez év július 9—12 között Pécsett rendezik meg az L Magyarországi Nemzetközi Néptáncfesztivált, a Művelő­désügyi Minisztérium a köz­ponti szervek egyetértésével és a Baranya megyei és Pécs városi Tanácsa támoga­tásával. Papp Imre, a Pécsi városi Tanács vb-elnökhelyettese a rendezvénnyel és arra való készüléssel kapcsolatban a következő tájékoztatót adta: — E kiemelt nagy rendez­vényt természetesen ebben az esztendőben a felszabadu­lás jegyében készítjük elő, illetve szervezzük meg. Cé­lunk a nemzetközi összefogás­­ erősítése, hazánk és népünk művészeti eredményeinek propagálása. — A rendezvény lebonyo­lításához szükséges a szabad­téri színpad, több éves — főként az idei tél okozta — rongálódásainak felszámolá­sa, egyszerűbben az, hogy a szabadtéri színpadunk alkal­mas legyen a program lebo­nyolítására. Szakértői bizottság a hely­színen megvizsgálta a rongá­lódásokat és felmérte a hiá­nyosságokat A felújítási munkákra vonatkozó javas­latukat elkészítették. Esze­rint a színpad padozatát tel­jesen kicserélik, a nézőtéri padokat megjavítják, a néző­téri járatokat és a színpadi hullámpala állófalakat rend­behozzák, s helyreállítják a megrokkant öltöző épületet. A munkákra 445 000 forintot irányoztak elő. Az összeget a Pécsi Nemzeti Színház ren­delkezésére bocsátották, amely a II. kerületi Tanács költségvetési üzemével szer­ződést kötött. A munkálatok május 30-ra befejeződnek. — A szabadtéri színpadon nemcsak az I. Nemzetközi Néptáncfesztivált rendezzük meg, egyéb alkalmakra is igénybe vesszük. A Pécsi Nemzeti Színház itt rendezi meg a szokásos évi — há­rom, négy előadásból álló — Szabadtéri Színpadi Esték cí­mű sorozatát. Tárgyalásokat folytatunk az Országos Ren­dező Irodával is — fejezte be tájékoztatóját Papp Imre.

Next