Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló mi­.évfolyam,1­9.zám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. május 23., szombat­­ra: 80 fillér Az életükkel játszanak M­egdöbbentő balesetről adott hírt lapunk pén­teki száma. Villanyt sze­relt kertvárosi lakásá­nak udvarán egy fiatal vájár, miközben halálos áramütés érte. A szerencsétlenséget meggondolatlanság, szabály­szegések sorozata okozta. A tragikus eset kapcsán érde­mes elgondolkodni, miért játszanak oly sokan életük­kel? A technika fejlődésével ro­hamosan nő a veszélyforrá­sok száma. Ma már az egy­szerű hétköznapi eszközök használatához is megfelelő szabályok betartása szüksé­ges. Tízezer­számra kezelnek mosógépeket, centrifugákat, bonyolult műszaki berende­zéseket olyanok, akiknek la­kásában néhány éve még vil­lany sem volt. Az elektromos háztartási gépek működteté­séhez feltételezett ismeretek még nagyon sok helyen hiá­nyoznak. Ez a tudatlanság sok esetben a balesetek fő forrása. Barkácsoló nép vagyunk. Ez kétségtelenül jó dolog A veszélye, hogy sokan olyan dologban is szakembernek tartják magukat, amihez csak felszínesen értenek. A felesé­gek szívesen dicsekednek ügyes férjükkel, aki villanyt szerel, megjavítja a vasalót, lakást fest, ablakot üvegez, vagy­ éppen víkendházat épít. Szerencsés esetekben „csak” égés, mérgezés, csonkulás, vagy éppen rokkantság az ilyen felelőtlen ügyeskedések következménye. A mentők esetnaplóiból kiderül, milyen gyakran okoz balesetet a há­zilag készített biztosíték, fu­­sizók által megjavított mosó­gép, villanydaráló. A gyárak­ban, üzemekben óvórendsza­bályok betartására kötelezik a dolgozókat. Életüket és testi épségüket megfelelő beren­dezések védik. Saját ottho­nában mindenki maga vigyáz az épségére. Ha vigyáz! S­orolhatnánk a példákat. Szinte hihetetlen milyen könnyelműség, nemtörő­dömség tapasztalható a veszélyforrásokkal szemben. Súlyos veszélyben volt a kö­zelmúltban az a két 14 éves fiú, aki az udvarban húzódó vezetékről „lopott” árammal kísérletezett a fáskamrában. Életüket a kiolvadó biztosíték mentette meg A rémült anya azzal védekezett, nem gon­dolta, hogy bajuk eshet, hi­szen a fiúk politechnikát is tanulnak az iskolában ... Ezekről az esetekről leg­többször nem értesül a nagy­­közönség. Apró figyelmeztető esetek csupán, amelyek saj­nos naponta előfordulnak és amelyek jelzik a tragédiák közelségét. Felrázza a közvéleményt, ha ilyen könnyelműen, értel­metlenül veszti el valaki az életét. Mindez azonban kevés az esetek megelőzéséhez. Mó­dot kellene találni arra, hogy a veszélyhelyzetek ismertté váljanak és a balesetelhárí­tási propaganda az iskolákba és a háztartásokba is eljus­son. A téli estéken a falusi asszonyok számára rendezett előadásokon az öltözködési és­ kozmetikai tanácsok mellett a háztartási balesetek meg­előzését is tűzzék napirendre. Több ilyen jellegű ismeret­­terjesztő és oktató filmre lenne szükség a mozikban és a televízióban, valamint a különböző rendezvényeken. Tenni kell a tudatlanság és felelőtlenség ellen, mert nap­jainkban még nagyon sokan játszanak az életükkel. Wesztl­y. A Pécsi Bőrgyár terméke a Fővárosi Tanács nagydíjasai között A Kesztyűgyár Marát női kesztyűje elnyerte a BÁV díját Kapunyitás a BNV-n Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter megnyitója (Kiküldött munkatársunk jelentése.) Tegnap reggel a vásárváros főterén a kormány tagjait és a meghívottakat Droppa Gusztáv, a HUNGEXPO ve­zérigazgatója és dr. Vitéz András, a BM­ igazgatója várta és üdvözölte. A meg­nyitón megjelent Fock Jenő miniszterelnök, Apró Antal és Tímár Mátyás miniszter­elnök-helyettesek, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, a kormány több tagja, a politikai, társadalmi és gaz­dasági élet számos vezető képviselője, a budapesti dip­lomáciai testület képviselői, a külföldi és a magyar ki­állítók, valamint a BNV al­kalmából Budapestre érkezett külföldi kormányküldöttsé­gek. A vásárt dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Az ünnepség résztvevőinek üdvözlése után a miniszter hangsúlyozta: az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt felszabadulásunk ju­bileuma évében rendeztük. Az elmúlt 25 esztendőben társadalmunk gazdasági ar­culata átalakult, gazdasági életünk gyorsan fejlődött. Az idén befejezzük a III. ötéves tervet, az elkövetkezendő öt­éves tervben az iparra, a mezőgazdaságra és a keres­kedelemre egyaránt sokrétű feladatok várnak. Célunk az, hogy többet, jobbat termel­jünk és jól elhelyezzük áru­inkat a külföldi piacokon. Bővíteni kívánjuk az együtt­működést mindazokkal, akik a velünk való gazdasági kooperációban kölcsönös e­l­nyök alapján érdekeltek. A BNV-n — hangsúlyozta be­szédének befejező részében Bíró József — már sok olyan gyümölcsöző üzleti kapcsolat alakult ki, amely az elmúlt években széleskörű üzleti ba­rátsággá fejlődött. A meg­nyitó résztvevői ezután vá­­sárnérésre indultak. A vásáron szép számban képviseltetik magukat a ba­ranyai üzemek is és mégegy­­szer emeljük ki: a Pécsi Bőr­gyár különleges eljárással készült, magas selyemfényű sertésvelúr bőre, amely ki­tűnő export-cikk, elnyerte a Fővárosi Tanács 12 nagy díja közül az egyiket, a Pécsi Kesztyűgyár pedig a Marát felsőrészes női kesztyűjével elnyerte a BNV díját. A vásár még 10 napig tart nyitva, és nyilván számosan megtekintik Baranyából is. Egy jó tanács. Érdemes meg­venni a Figyelő című gazda­sági hetilapunk május 20-i számát — egyébként majd­nem fél kilót nyom ez a 02 oldalas szám, tele a BNV kiállítóit ismertető cikkhir­detésekkel — és Budapestre utazván, a vonaton áttanul­mányozni. Miklósvári Zoltán Képünkön, a megnyitót követően a vásár megtekintésére indulnak a vendégek. Felhívás a tanácsi intézményekhez, vállalatokhoz Segítsük az árvízkárosultakat! A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi­ ülésén rendkívüli napirendi pontként tárgyalt a Szabolcs-­ Szatmár megyei súlyos árvízhelyzetről. Az ülésen a következő felhívást adták ki: A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, vala­mint Pécs m. j. városi Tanács vb vezetői foglalkoztak azzal a súlyos árvíz-katasztrófával, amely Szabolcs-Szatmár megyét érte. Kötelességüknek érzik, hogy erejükhöz mérten segítsé­get nyújtsanak az árvízsújtotta megye lakosságának, ezért a következőket határozták:­­ Költségvetési megtakarításból Baranya megye e­g­y e­­■ f­ő­r­e 5 millió forintot, Pécs m. j. város 3 millió forintot juttat az árvízkárosult községek megsegítésére. Ugyanakkor a Megyei Tanács V. B. felhívja a járási, városi és községi tanácsokat, hogy költségvetési megtakarításaikból és pénzmaradványaikból hasonló módon tegyenek felaján­lásokat.­­ A hajlék nélkül maradt Szabolcs-Szatmár megyei ■ gyermekek nyári elhelyezésének érdekében a megye 300, Pécs város 375 gyermek 212 hetes üdültetését biztosítja balatoni gyermeküdülőiben.­­ Az árvízkárok jelentősen érintették Szabolcs megye­i kommunális, szociális, egészségügyi és kulturális in­tézményeit. Ezért a végrehajtó bizottság felhívással fordul a tanácsi intézményekhez és vállalatokhoz, hogy lehetőségeik­hez mérten, nélkülözhető állóeszközeik felajánlásával siesse­nek az árvízkárosult Szabolcs megyei intézmények és válla­latok segítségére.­­ A két vb. felkéri Szabolcs-Szatmár megye Tanácsá­­nak Végrehajtó Bizottságát, hogy jelöljön ki egy ár­vízsújtotta községet, melynek patronálását a Pécs mr. j. városi Tanács vb-vel közösen — a Baranya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága elvállalja. E községekbe irányítanák a ter­melőszövetkezetek által felajánlott terményeket, állatokat, az intézmények és vállalatok részéről nyújtott egyéb tárgyi és anyagi javakat, valamint a lakosság köréből érkező ruha­­neműeket, eszközöket. A tanácsi szervek, valamint vállalatok és intézmények sürgősen tájékoztassák felajánlásaikról a Baranya megyei, illetve Pécs m. j. városi Tanács vb.-titkárságát. Pécs, 1970. május 22. PALKÖ SÄNDOR vb-elnök.. Az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztatója Makóról elszállították az asszonyokat, gyerekeket és öregeket A Maros mentén és a Ti­­i­sza középső szakaszán pén­teken is megfeszített erővel folyt a védekezés. Tegnap hajnalra a Maros Makónál a tetőzés óta 31 centimétert apadt, de még mindig 13 centiméterrel magasabb, mint a korábbi maximumok. Nagy erőket vontak össze a Makó alatti buzgárcsoport­nál. Műanyagfólia-szigetelés­­sel, homokzsákterheléssel és szádfalazással, több buzgárt elfojtottak, de a veszély még nem múlt el. A jelentések szerint befejeződött Maros­­lele lakosságának átköltözte­tése, és éjszaka Makóról is elszállították az asszonyokat, gyerekeket és öregeket. A Tisza Tokajnál éjfél óta te­tőzik, lejjebb árad. A Kö­­zépső-Tisza mentén megerő- - sített figyelőszolgálat ellen­őrzi a gátakat. A BCM építőinek kongresszusi felajánlása 450 ezer tonna cement terven felül „Előre a 450 ezer tonna többletcementért!” — e fel­irat alatt, illetve szellemében került tegnap délután sor Beremenden a BCM építése történetének eddigi legna­gyobb munkásgyűlésére. Kö­zel ezer építőmunkás gyűlt össze délután 3 órára, hogy meghallgassák Bondor Jó­zsef építési és városfejleszté­si minisztert, aki a nagygyű­lést megelőzően a beruházás vezetői társaságában megte­kintette a legfontosabb mun­kahelyeket. A gyárlátogatá­son részt vett Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizott­sága tagja, a Megyei Párt­­bizottság első titkára, dr. Nagy József, a Megyei Párt­­bizottság titkára, Juhász Ot­tó, az Építők Szakszervezeté­nek titkára, dr. Szabó József országgyűlési képviselő, a Siklósi járási Pártbizottság első titkára és Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. A magasrangú vendégeket a BCM területén dolgozó ti­zenhat vállalat vezetése kép­viseletében dr. Talabér Jó­zsef, a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet igazgatója tájékoztatta az eddig végzett munkáról, illetve a soron kö­­vetkező feladatokról. A körséta befejeztével Bondor József rendkívül jó hangulatban jelentette ki: a vártnál kellemesebb benyo­mások érték s ennek megfe­lelően minden eddiginél op­timistább is. Ez az optimiz­mus hatotta át beszédét is, melyben egyebek mellett be­jelentette: a BCM dolgozói felajánlották, hogy az erede­tileg tervezett határidők le­rövidítésével 450 ezer tonna többletcementhez juttatják a népgazdaságot. A magyar építőipar az elmúlt évtize­dekben, de különösen az el­múlt öt évben óriási felada­tokat oldott meg. A felsza­badulás óta nem kevesebb, mint 1 millió 100 ezer lakás épült, ez azonban csak az egyik oldal. A másik: évről évre százmilliós nagyság­rendben maradnak el beru­házások — az építőipari ka­pacitás hiánya miatt. Nem túlzás — mondotta a minisz­ter —, ma a népgazdaság to­vábbi, lendületes fejlődésé­nek egyik legfőbb akadálya az építőipar fejletlensége. Mindezt tudomásul véve a párt és a kormány határo­zatot hozott: a IV. ötéves tervben 50 százalékkal nö­velni kell az építővállalatok kapacitását. Az építési tevé­kenység kibővítése azonban elképzelhetetlen megfelelő mennyiségű és minőségű épí­tőanyag — mindenekelőtt cement nélkül. Bondor József nagy tet­széssel fogadott beszéde után Juhász Ottó, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének titkára kért szót, a központi vezetőség és elnökség üdvöz­letét, s jókívánságait tolmá­csolva. A BCM dolgozói kép­viseletében Bencsik István pártszervező elmondotta: ez idő szerint 92 szocialista bri­gád dolgozik a különböző munkahelyeken. A szoc­ali­ta munka­verseny­ben fel­ajánlást tett brigádtagok száma 1275. A munkafegye­lem szilárd, a munkakedv kitűnő. A Beremendi Ce­mentmű dolgozói országos jelentőségű munkasikerekkel kívánják köszönteni pártunk közelgő, X. kongresszusát. Békés S. A vendégek megtekintik a BCM építkezését. Középen, szemüveggel: Bou­dor József elvtárs. Erb János felvétele

Next