Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

1 V Világ proletárja!, egyesüljetek! f­­­ts­m Kxvn.évfolyam,245.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 197°- 18-­ vasárnap Ara:l forint usa éve, 1950. október 22-én alakultak meg a tanácsok. A történe­lem mércéjével mérve húsz év nagyon rövid idő. De ebben a 20 évben olyan iramú volt a fejlődés, hogy szinte szétfeszítette az idő hagyományos mértékkel mért kereteit, s egy egész korszak­ra való eredményt hozott. Az is természetes, hogy az el­múlt húsz évben egész más gondokkal kellett megküz­deni, s nem húsz évre való feladatot kellett megoldani. A felszabaduláskor szét­zúzott régi államigazgatás tartalmában megváltozott, gyorsan demokratizálódott, vezető helyeire munkások, parasztok, haladó gondolko­dású értelmiségiek kerültek. Egész állami életünk fej­lődésében új határkövet je­lentett azonban a tanács­­rendszer létrejötte. Elsősor­ban azért, mert az állami ügyek vitelébe az egész né­pet bekapcsolta közvetlenül, vagy közvetve, küldöttei út­ján. A tanácsrendszer így a szocialista demokratizmus egyik forrása lett A tanácsok, mint döntő fontosságú állami szerveke, egész társadalmi, politikai, gazdasági életünkkel együtt gyorsan fejlődtek, jelentős sikereket értek el még a kez­­­­deti, nem éppen kedvező kö­rülmények között is. Az első évek túlzott köz­pontosítási törekvései fékez­ték a helyi kezdeményezések kibontakozását, homályosí­­tották a tanácsok szerepét A gazdasági munkában jelent­kező egyoldalúság, a túlfe­szített adóztatási és begyűj­tési­ feladatok, az ezekhez kapcsolódó adminisztratív módszerek, a demokratizmus gyakori megsértése, vagy éppen félretétele következté­ben a tanácsok nem tudtak szoros kapcsolatot kialakíta­ni a lakossággal, sőt a szük­séges tekintélyt sem tudták megszerezni. Ehhez járult még, hogy a nagy többségben kezdő, képzetlen, gyakorlat­lan tanácsi vezetőknek a még tapasztalatlan emberekből ál­ló apparátusnak olyan fel­adatokat kellett megoldaniok, melyek még egy jól begya­korolt szervezetet is komoly próbára tettek volna... Tanultak és tapasztalatok­ban gazdagodtak a tanács­tagok, tanácsban tevékenyke­dő vezetők és hivatali dol­gozók is. Mindennek ered­ményeként a tanácsok egyre eredményesebben töltötték be a szocialista államszervezet­ben számukra meghatározott szerepet, s a szocialista fej­lődés egyik bázisává nőttek. A tanácsok olyan nagy je­lentőségű, esetenként forra­dalmi jellegű eredményekben működtek közre, mint a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése és megerősítése, a nép­­gazdasági és helyi erőforrá­sok szakszerű és céltudatos felhasználása, a kulturális egészségügyi, kommunális, kereskedelmi ellátás színvo­nalának emelése. Nagy érde­mük van abban, hogy a falu kimozdult hagyományos ál­lapotából, s fokozatosan ki­bontakozik az új, szocialista falutípus, amely vonzó, és a városi ellátottságot megköze­lítő életkörülményeket bizto­sít lakóinak. A városokban és falvakban elkészült távlati fejlesztési tervek, a települések jövőbe­ni szerepkörét is meghatároz­va, a lakosság véleményére alapozva alakulnak ki, s így a lakosság támogatásával is valósulnak meg. Ezt bizo­nyítja az éves tervek megva­lósítása során önként fel­ajánlott és teljesített, egyre növekvő mértékű társadalmi munka, mely Baranyában ta­valy már 22 trllió forintot tett ki. A tanácsok továbbra is szá­mítanak a lakosságra: sze­retnék minél szélesebb körben bevonni az embereket az állami munkába, lakóhe­lyük fejlesztésének tervezé­sébe, s a tervek kivitelezésé­be is. Így az ember nemcsak fogyasztója, termelője, de ter­vezője is a társadalom érté­keinek. A tanácsok gazdasági sze­repének növekedése csak alá­húzza ennek a gyakorlónak jelentőségét Az ország TM067 különböző szintű tanácsa az állami költségvetés 20 száza­lékával gazdálkodik. A taná­csi ipar és élelmiszeripar 1969. évben kereken 19 mil­liárd forint árbevételt ért el, az ország összes beruhá­zásainak 15 százalékát a ta­nácsok bonyolítják le. Éven­te 16—17 ezer lakás meg­építésének gondja is a taná­csokra hárul. S ezeket a fel­adatokat a lakosság igényei­nek pontos ismerete, a rájuk való támaszkodás, vélemé­nyük és segítségük kikérése nélkül lehetetlen jól megol­dani. Nincs módunkban felsorol­ni azokat az eredményeket, amelyeket a tanácsok mun­kája nyomán a lakosság élet­­körülményeinek javítása ér­dekében végeztek. De Bara­nya minden községében ott a villany, 75 község kapott bekötőutat, a megye lakos­ságának 41,8 százaléka jó ivóvízzel ellátott —, az 1950. évi 2,5 százalékkal szemben — az általános iskolák felső­tagozatos tanulóinak 90,1 százaléka szakrendszerű ok­tatásban részesül, a megye orvosi ellátása az országban a legjobb, új üdülőhelyek épültek, évente átlagosan 2,5 százalékkal nő a mezőgazda­ság termelése­­, ez már nagyjából érzékelteti a me­gyében működő tanácsok sok irányú szervező tevékenysé­gének eredményeit. A tanácsapparátus politikai és szakmai erősödése mellett döntő, hogy felelősségüket mélyen átérző, valóban köz­életi emberré váló tanácsta­gok ezrei teljesítik egyre eredményesebben választóik megbízatásait, gyakorolják állami funkciójukat. Közel 500 olyan tanácstag van a me­gyében, aki 20 éve élvezi már a választók bizalmát. A tanácsok új fejlődési szakasz küszöbei áll­nak. A párt X. kong­resszusának irányel­vei vázolják a fejlesztés fő irányait Tömören meghatá­rozzák azokat a feladatokat melyeket a mind munkájuk tartalmát mind szervezetét illetően korszerűsített taná­csoknak magasabb szinten kell megoldaniuk. „Az ál­lamigazgatási munkában a szocialista demokratizmus­nak, a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésé­vel párhuzamosan növeked­jék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dol­gozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia.” Tehát egyik oldalon a szak­szerűbb, gyorsabb, felelősebb munka, másik oldalon a tár­sadalmi kontroll az, amely együttesen valósítja meg a ki­tűzött célt: erősödjön a ta­nácsok önkormányzati jelle­ge, növekedjék önállóságuk és hatáskörük. Mindez vi­szont feltétele annak, hogy maradéktalanul töltsék be szerepüket, kielégíteni a la­kosság sokirányú igényét, szolgálni a dolgozó nép ér­dekeit. Vértes Tibor, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára Húszévesek a tanácsok Grom i ko—Rogers eszmecsereH Hétfőn újabb megbeszélések Napirendem minden kulcsfontosságú világpolitikai kérdés Négy órán át tartott, s helyi idő szerint röviddel éjfél előtt fejeződött be Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter péntek esti munkavacsorája a New York-i szovjet ENSZ- misszió épületében. Az este folyamán Gromiko és Rogers egyórás négyszemközti be­szélgetésre vonult vissza. A napirend nélküli, kötet­len beszélgetés során, a szo­kásoknak megfelelően a ven­dég, vagyis az amerikai kül­ügyminiszter kezdeményezte a témák felvetését. A legtöbb időt a közel­­keleti helyzetnek szentel­ték, de a megbeszélések során foglalkoztak a Ber­linben folyó négyhatalmi tárgyalások és a szovjet— amerikai Salt-megbeszélé­­sek novemberben esedékes folytatásának témakörével is. Rogers külügyminiszter érte­sülések szerint magyarázato­kat fűzött Nixon elnök nem­régiben előterjesztett indokí­­í­nai csomagtervéhez. McCloskey amerikai kül­ügyi szóvivő szerint a meg­beszélések „tárgyilagos, nem barátságtalan és igen élénk” légkörben zajlottak le. A munkavacsorán amerikai részről jelen volt Gerard Smith, a Salt-megbeszélése­­ken résztvevő amerikai dele­gáció vezetője, Joseph Lisco közel-keleti ügyekkel meg­bízott külügyi államtitkár, Martin Hillenbrand európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár, Kenneth Bush bonni amerikai nagykövet, Samuel Depalma, a nemzet­közi szervezetekkel foglalko­zó külügyi államtitkár és Charles Yost, az Egyesült Ál­lamok álandó ENSZ-képvise­­lője. Hivatalosan egyik fél sem nyilatkozott a megbeszélések érdemi tartalmáról, de ame­rikai részről nem hivatalo­san „csalódásukat fejezték ki amiatt, hogy — mint su­galmazzák — a szovjet kül­ügyminiszter „határozottan visszavert” minden kísér­letet, amely az Egyesült Államok közel-keleti politi­kája s a Berlinnel kapcso­latos álláspontja iránti megértésre próbálta rábír­ni a Szovjetuniót. Mint ismeretes, Tel Aviv a fegyvernyugvás állítólagos megsértésére hivatkozva — Washington támogatásával — az egyiptomi légvédelmi ra­kéták kivonását követeli a Szuezi-csatorna övezetéből, s e követelés teljesítésétől te­szi függővé visszatérését a Jarring-misszió égisze alatt folytatandó megbeszélésekre, amelyeket egyébként Izrael kezdettől fogva bojkottált. A határozott szovjet állás­­foglalások csupán reagáltak a Fehér Házból elindított hidegháborús kampányra, a jordániai válság kapcsán rendezett amerikai erő­demonstrációra, a „kubai kérdés” provokatív felmele­gítésére és általában a Nixon-kormányzat „ke­ményhangú” megnyilatko­zásaira, amelyek nyilván­valóan az amerikai válasz­tók konzervatív és Izrael­­barát rétegeinek megnye­résére irányulnak a re­publikánus kormány szem­pontjából kulcsfontosságú kongresszusi választások küszöbén. Hétfőn este Rogers kül­ügyminiszter látja vendégül munkavacsorán szovjet kol­légáját a Waldorf Astoria Szállóban. Kádár János a csepeli párt­ért­ekezleten A Csepel Vas- és Fém­művek kommunistái a párt­­bizottság tanácstermében tartották pártértekezletü­ket. Sárdi Antal nyugdíjas, a munkásmozgalom régi har­cosa nyitotta meg a tanács­kozást, majd Borbély Sán­dor, a Csepel Vas- és Fém­művek pártbizottságának el­ső titkára szóbelileg egészí­tette ki a tröszthöz tartozó üzemek pártszervezeteinek, kommunistáinak elmúlt négyévi munkájáról szóló írásos előterjesztést. Az ér­tekezleten részt vett és fel­szólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. A tartalomból: Czinege Lajos beszéde­­Vlagdeburgban (2 old.) Napirenden: a kiesések pótlása (3 old.) Új arcú Dráva (3. old.) Örökös ásás helyett — közműalagút (4. old.) Pécsett: 53 millió útjavításra 50 millió tatarozásra Pécsett másfél éve hozták létre a kerületi tanácsok a költségvetési üzemeiket. Fel­adatul kapták a kerületek útjainak felújítását, járda­építést, parkfenntartást. A helyes elképzelések alapján létrejött üzemek sokat tettek feladatuk megoldásáért. A következő években azonban mind jobban nőnek a fel­adatok, — ezeknek a foko­zottabb megoldásáért szük­ségessé vált 1971-től az erők koncentrálása. A másik ok: a kerületi tanácsok a ter­vek szerint megszűnnek gaz­dálkodó egységek lenni, — ezért gondoskodni kellett a költségvetési üzemek jövőjé­ről is. A költségvetési üze­mek 1971-től megszűnnek, illetve útjavító részlegeik a Köztisztasági Vállalathoz, parkfenntartó részlegeik a Kertészeti és Parképítő Vál­lalathoz, építőrészlegeik pe­dig a Tatarozó Vállalathoz tartoznak majd. Az átszer­vezéstől a IV. ötéves tervben, illetve ennek keretén belül már jövő évben jelentkező munkák alaposabb és gyor­sabb elvégzését várják. Pé­csett a 6-os főútvonal kivé­telével úgyszólván valamennyi út tanácsi kezelésbe tartozik, van mit felújítani, javítani. A tervidőszakban mintegy 283 millió forintot — 1971-ben 53 milliót — fordítanak utak javítására, fenntartására, többet mint az eddigi évi átlag. Az állami lakások fel­újítására, tatarozására éven­te — az eddigi 40—12 millió forint helyett — 1971-ben mintegy 50 milliót költenek. Ezt a munkát segíti majd az ide kerülő részleg. De a szövetkezeti, magán és társas­házak javításának, felújítá­sának, tatarozásának fokozott igénye is jelentkezik majd — kapacitásról már most gon­doskodni kell. — Nő a gép­park is. Mintegy 5 milló fo­rint értékben vásárolnak kü­lönböző úttisztító gépeket. Itatott, illetve sima makadám-burkolattal látják el Kertvá­rosban az eddigi földes utcákat. Elkészült, illetve készülő­félben van a Viola, a Bimbó, az Egressy, a Kertész, a Bókás és a Gárdonyi utca és megkezdték a földmunkálatokat a­­ Nyárfa utcában is. Ez évben összesen 23 850 négyzetméter útburkolatot építenek be az említett utcákba. — A képen­ építik a Gárdonyi utca burkolatát. Erb János felvétele Tanácskozott a Pécs városi pártértekezlet (Tudósítás az 5. oldalon)

Next