Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
Ar 1:! forint Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 274. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. nov. 22., vasárnap Köszöntjük a pártkongresszust! Hazánk népe már hosszú hónapok óta készül az ünnepélyes pillanatra, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának megnyitására. Nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is készültek, munkafelajánlásokkal, vitákkal, országos méretű tanácskozásokkal jelezve, hogy a pártkongresszus egész népünk életét meghatározó esemény. A múlt tapasztalatai szerint is emelkedett hangú munkatanácskozás pártunk kongresszusa. Népünk küzdelmes, forradalmi útjának határkövei, kilátópontok, amelyekről egyaránt látható a múlt minden erőfeszítése s az előttünk álló szép feladatok is. A kongresszus számadás, felelős beszámoló dolgozó népünknek, közös erőfeszítéseink eredményeiről és a jövő érdekében közösen vállalt tennivalóinkról. A X. kongresszusnak bőségesen lesz mondanivalója. Hiszen hazánk az elmúlt négy esztendő alatt is sokat fejlődött, gyarapodott. Pártunktól idegen a dicsekvés, a kommunisták szerényen, tárgyilagosan ítélik meg az eredményeket. De ami megtörtént, ami hazánkban épült, az senki előtt nem titok. A fejlődés, amely az utóbbi éveket jellemezte kivívta nemcsak tulajdon népünk, de hazánk határain kívül élő barátaink, sőt ellenfeleink elismerését is. S ha akadt is elszalasztott lehetőség, ha több szorgalommal, jobb szervezettséggel még magasabbra juthattunk volna is — nincs okunk szégyenkezni a világ előtt. Tovább építettük hazánkban a szocializmus bázisait. Szívós munkával, sok küzdelem árán megerősítettük szocialista életünk rendjét, emeltük színvonalát. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével szabadabb utat nyitottunk a kezdeményezéseknek, az ötleteknek, a szocialista gazdaságot erősítő bátor vállalkozásoknak. Építettünk üzemeket, lakóházak, áruházak, iskolák sorát adtuk át. Kényelmesebbé, kulturáltabbá vált az élet. Nemcsak városaink élete vált otthonosabbá és korszerűbbé, de a legkisebb falvak népe is jobb körülmények között él. A külső jegyeknél is jelentősebb azonban az a változás, amely társadalmunk mériében, a gondolatokban, az érzésekben mutatkozik meg. A szocialista hazához, az új társadalomhoz való mind szorosabb kötődés napjait éljük. Az emberek sokasága ma már városon és falun egyaránt tudatosan vallja jónak és magáénak azt az élet- és társadalmi formát, amelynek építését évekkel ezelőtt talán nem minden kétkedés nélkül vállalta. Ez a politikai irányvonal nehéz, sorsdöntő időkben, az 1956-os ellenforradalmmmi lázadás felszámolása során kovácsolódott ki. Pártunk gyökeresen szakított az előző vezetés hibáival, helyreállította a pártélet lenini normáit — a bizalom és rend légkörét teremtette meg az egész társadalom életében. Megszüntette a torzulásokat, a munkásosztályra, a népre támaszkodva, a Szovjetunió segítségével, a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom támogatását élvezve vezette és vitte győzelemre a harcot. Fejlődésünk immár 14 éve töretlen. Egyetlen nap, egyetlen lépés sem volt azonban könnyű. Olyan történelmi jelentőségű feladatokat oldottunk meg, mint a munkásosztály hatalmának helyreállítása és megszilárdítása, az ellenforradalmi lázadást kísérő eszmei zűrzavar leküzdése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus teljes felépítése útjának kijelölése, a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése, a nemzet szocialista egységének megszilárdítása. Pártunk a forradalmi tettek pártja. Munkájában, a célok kijelölésében azonban mindenkor a helyzet reális értékelésére törekedett és törekszik. Ismerjük gondjainkat, világosan látjuk társadalmunk egyes nemkívánatos jelenségeit, mégis meggyőződéssel mondjuk, hogy a 14 éve folytatott politika helyes és bevált. Amikor azonban a kommunisták, az ország népe az eddigi politika folytatását, megerősítését kéri a kongresszustól, akkor ezen természetesen nem azt értik, hogy semmin sem kell változtatni, javítani. Politikánk szellemén, alapelvein természetesen nem kell változtatnunk. Az elmúlt hónapokban lezajlott taggyűlések és pártértekezletek azonban sorra vették mindazokat a módszereket és részkérdéseket, amelyeken éppen a kipróbált politika következetesebb és hatékonyabb érvényesülése érdekében javítanunk kell. A közvélemény azt várja a kongresszustól, hogy ezekben a kérdésekben megfelelő körültekintéssel, elvi határozottsággal döntsön, hogy — mint ahogy ezt az irányelvek is rögzítik — meggyorsuljon a szocialista társadalom építése, magasabb színvonalon végezhessük el munkánkat az elkövetkező években. Ez egész népünk érdeke. Népünk jó politikai légkörben, dolgos, alkotó élet közepette, a becsülettel elvégzett országépítő munka jóleső érzésével készült pártunk X. kongresszusára. Tudjuk és valljuk azonban azt is, hogy pártunk nem állhat meg történelmi útján, ezért tovább kell keresni a fejlődés során napirendre kerülő új feladatok megoldását. Semmi sem idegenebb pártunktól, minthogy csalhatatlannak, tévedhetetlennek tekintse magát. Ereje éppen abban van, hogy mindig kész a viszonyok változása alapján korrigálni önmagát, az elvi hűséget párosítja a valósághoz való alkalmazkodással. Ezeket a felelősségteljes tennivalókat veszi fontolóra a párt kongresszusa. Ennek a nagy munkának stratégiáját és részletterveit dolgozza ki és állítja népünk elé e nagyjelentőségű tanácskozás. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát ezért is kíséri cselekvésre kész várakozás, egész dolgozó népünk megkülönböztetett figyelme, jó kívánsága. B. J. Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongreszszus óta végzett munkát, számot adjon az elért fejlődésről, s a küldöttek véleményét, javaslatait figyelembe véve kijelölje az elkövetkező időszak feladatait, útmutatást adjon azok végrehajtásához. Ennek alapján a Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság beszámolója, b) javaslat a szervezeti szabályzat módosítására, c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, d) a Fellebbviteli Bizottság jelentése, e) a párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény —, a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjai, az Országos Főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői; meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, a tudományos és művészeti élet ismert képviselőit, a szocialista építőmunka élenjáróit, közöttük szocialista brigádvezetőket, termelőszövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, járások, városok, községek szakmai és mozgalmi munkában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek sorában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt munkálkodó pártonkívüliek képviselői, neves közéleti személyiségek. A kialakult hagyományokhoz híven számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. A tanácskozásról a közvélemény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a sajtó, a rádió és a televízió útján. A televízió hétfőn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, helyszíni közvetítést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának a beszámolójáról. Keddtől szombatig minden este 19.50 órai kezdettel „A kongreszszusról jelentjük” címmel külön műsort sugároz a televízió. Pénteken este ismét a helyszínről tudósít majd bővebben a tv, szombaton pedig összefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus eseményeiről. Hétfőn 11.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásban közvetíti a megnyitót, illetve a Központi Bizottság beszámolóját. A Déli Krónika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti eseményeiről, az Esti Krónika pedig összefoglalja az egész napi tanácskozást, s hangképekben tudósít az egyes felszólalásokról. Pártunk X. kongresszusa tiszteletére Rekordsorozat a bányaüzemekben Pontos számokat tegnap délután még senki sem tudott, egy azonban biztos: a kongresszusi műszakok teljes sikert hoztak. Mint ismeretes, az István-aknai Horváth János szocialista brigádja november 12-én felhívással fordult valamennyi mecseki bányaüzem dolgozóihoz : nyilvánítsák november 21-ét termelőnappá, s tartsanak minden munkahelyen kongresszusi műszakokat. A felhíváshoz sorra csatlakoztak a szocialista brigádok, üzemek, s tegnap reggel — a szabad szombat ellenére — minden eddiginél nagyobb számban szálltak le dolgozók a pécsi, illetve komlói bányaüzemekben. A délelőttös műszak hivatalos adatait a központi diszpécser tizenkét órakor bocsátotta rendelkezésünkre. Eszerint Pécsbányán 211, Szabolcsbányán 303, Vasason 296, Kossuth-bányán 527, Bétán 238, Zobákon 432, Szászváron pedig 90 bányász állt munkához. A termelés már az első órákban meghaladta a korábbi napok átlagát. Tizenkét óráig 6494 csillét töltöttek meg, illetve 4317 tonnányi szenet szállítottak ki az aknákon. A pénteki termelést — mely egyébként szintén rekord volt a vállalat történetében: több mint 16 ezer tonna szenet küldtek felszínre, minden jel szerint felülmúlták szombaton. Vasasbányán Gergő György főmérnök közölte: 220 vagonra számítanak. A dolgozó létszám magasabb volt mint az egyszerű hétköznapokon. Különösen szép eredményeket produkált Ormos István szocialista brigádja. Ormos István a megyei pártértekezlet küldötte volt. Nagyszerű híreket kaptunk Kossuth-bányáról is. Az 527 leszálló 400 vagon szenet ígért. Zobák-aknán a délutáni órákban igazi ünnepi hangulat volt: a sok megpróbáltatást átélt üzem dolgozói elérték eddigi legmagasabb teljesítményüket. Gálfi István főmérnök telefonnyilatkozatában egyetlen mondatot mondott: szeretném minden dolgozónkat megcsókolni. Bocskár Bálint, a Pártbizottság titkára elmondotta: pénteken 282 vagon szenet küldtek felszínre, ami már egészen közel van az akna maximális kapacitását jelentő 300 vagonhoz. A kora délutáni órákban ismét beszéltünk Vasassal. Méder Miklós párttitkár közölte: most már biztosnak látszik, hogy Bálás Sándor külfejtési szocialista brigádja a kongresszusi műszak keretében befejezi éves tervét. Vasasbánya a tegnapi nappal egyébként üzemi szinten is utolérte magát: ledolgozták többszáz tonnás lemaradásukat. Dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának helyettes titkára érdeklődésünkre elmondotta: a második és harmadik szakban is jelentős termelést várnak. A kongresszusi műszakokat minden ütemben a párt-, KISZ- és szakszervezeti szervek segítségével készítették elő, s ennek nagy szerepe van az eredményekben. Az önkéntesség elvét sehol sem engedték megsérteni. Elutazott a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügyminisztere, — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, — szombat délben elutazott Budapestről. A török külügyminiszter és a kíséretében lévő személyiségek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter. Baranya küldöttei A X. pártkongresszuson — a megyei pártértekezleten megválasztott — Baranyát képviselő küldöttek: Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Antal Sándorné, a Szigetvári Cipőgyár dolgozója, Ambrus Jenő, a Pécsi Városi Pártbizottság első titkára, Balczer Károly, a Mohácsi Bútorgyár dolgozója, Baranyai Antalné, a Pécsváradi Községi Pártbizottság titkára, Berensek Antalné, a Pécsi Kesztyűgyár Pártbizottságának titkára, dr. Bihari Ottó, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Dittrich József, a Szigetvári járási Pártbizottság titkára, Egri Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára, Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, Juhász István, a Mecseki Szénbányák vájára, Kása Sándorné, a Vajszlói Termelőszövetkezet brigádvezetője, Kovácsovics György, a Szederkényi Termelőszövetkezet párttitkára, Laki Istvánné , a Pécsi II. ker. Tanács vbelnöke, Lendvai Gellért, a Mecseki Ércbányászati Vállalat főmestere, Lőrincz Tibor, a B. m. Állami Építőipari Vállalat dolgozója, Matakovics Jánosné, nyugdíjas, Neubauer József, a Komlói városi Pártbizottság titkára, Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke, Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Remeczki Mihály, a MÁV dolgozója, Roskó Zsigmond, a Siklósi Termelőszövetkezet elnöke, dr. Vida József, a Sásdi járási Pártbizottság titkára te Zámbó István, a Bihari Állami Gazdaság igazgatója. A megye területén lakó küldöttek ma, a kora délutáni órákban utaznak fel Budapestre. Növekedett az ipari dolgozók aránya Jabb kötet a népszámlálásról Az 1970. január 1-i népszámlálás teljes anyagából egyszázalékos mintavétel — lényegében százezer lakosra kiterjedő adatgyűjtés — alapján részletes feldolgozást készít a Központi Statisztikai Hivatal, ez a kötet az év végére készül el. Ennek fontosabb — főleg a népesség demográfiai és foglalkozási öszszetételére, valamint a lakáshelyzetre vonatkozó — adatait azonban most külön közzétették. A jelentés szerint az ország 10 316 000 főnyi lakosából —a január 1-i állapot szerint — 5 millió 5 ezer a férfi, és 5 millió 311 ezer a nő. 1960—1970 között tovább tartott a népesség öregedési folyamata: a gyermekkorúak száma 14 százalékkal csökkent, az öregkorúaké 28 százalékkal nőtt. Ami a családi állapot változását illeti, a házasok aránya mindkét nemnél kisebb mértékben csökkent, az elváltak száma jelentősen növekedett Az iskolai végzettség színvonala tovább javult az utóbbi évtizedben: az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya több mint másfélszeresére emelkedett s az érettségizettek, illetve a felsőoktatási intézményben oklevelet szerzettek száma is tovább nőtt A gazdasági tevékenység szempontjából is jelentősen változott a népesség összetétele. Az aktív keresők száma a 60-as évek elején tapasztalt átmeneti csökkenés után eleinte lassú ütemben, az utóbbi években jelentősen emelkedett, s számuk az idén elérte az 5 milliót; a nyugdíjasok, járadékosok száma csaknem megháromszorozódott, s mivel több mint 140 000 nő részesül gyermekgondozási segélyben, ilyen módon az úgynevezett inaktív keresők (nyugdíjasok, járadékosok, segélyezettek stb.) együttes száma megközelíti az 1 400 000-et. A száz keresőre jutó eltartottak száma e tíz év alatt 100-ról 78-ra csökkent. A különböző népgazdasági ágak helyzetét a foglalkoztatottak száma alapján vizsgálva kiderül, hogy míg 1960-ban az iparban és építőiparban dolgozók együttes aránya nem érte el a mezőgazdasági keresőkét, addig az idén az ipari dolgozók száma egymagában is jóval felülmúlja a mezőgazdasági foglalkozásúakét. Egyébként az ipari és építőipari dolgozók együttes száma tíz év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké nagyjából ennyivel csökkent