Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek ! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 13. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. január 18., számba* Ara *9 fillér A pedagógus­t közvetítő fatal pedagógus ismerő­söm tavaly végezte el a Tanárképző Főiskolát . Mikor találkoztunk, s az első hónapok benyomásairól, élményeiről faggattam, kese­rűen legyintett: „Nem is gondolják a főiskolán, meny­nyire mást várnak tőlünk talun az iskolában, mint amit a főiskolán tanultunk. Mert nagyon szép mindaz, amiről ott hallottunk, a kor­szerű módszerek, a techni­kai eszközök alkalmazása az órákon, az állandó kapcso­lat a tudomány legfrissebb eredményeivel, magasröptű viták, elméleti kérdések, ön­álló kutatás. Csakhát egy töredékére van szükség mind­ennek vidéken. Jó, ha nem olvasni tanítom a felsős ta­nítványaim némelyikét... Ha belegondolok, miből kel­lett vizsgáznom, mennyit idegeskedtem miatta, sajná­lom azt az időt, ami erre ment az életemből.” Klgondolkodtam azon, amit mondott Nem arról van szó, hogy nem szereti a hivatását, mert ugyanakkor lelkesedve beszélt a hálás gyerekekről, arról, amit a falu lakóival, légkörével való ismerkedés jelentett És eszembe jutottak azok a vi­ták, amelyek a szakfolyóira­tok és a Valóság hasábjain is folytak az elmúlt évben a felsőoktatás reformjáról,­­ar­ról, hogyan lehetne biztosí­tani hogy a kikerülő szak­emberek minél jobban ki­elégíthessék a népgazdaság igényeit, ne kelljen hosszú ideig átállniuk a konkrét követelményekre. Csakhogy van egy bökkenő: hogy­ amíg a korszerű ipar szakember­­igényét kielégítő oktatás né­mileg lehet „prakticista” fel­fogású, egy bázisismeret­­anyagon kívül gyorsan al­kalmazkodhat a napi kívá­nalmakhoz, a gyorsan fej­lődő technika szakemberigé­nyeihez (gondoljunk az üzemmérnök-képzés térhódí­tására), addig a jövő nem­zedékének általános felkészí­tése különleges „iparnak” számít. Itt nem lehet csak a napi kívánalmakra, ismere­tekre szorítkozni. Helyesen, szállóigévé vált, hogy a gyorsuló időben ma a jövő­nek képezünk embereket. A pedagógus ebben a folya­matban kulcsszerepet tölt be. Közvetít a sok mindent: ismereteket és emberi maga­tartást, tudást és példát az alkotó életre. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a „köz­vetítőbe” mit „táplálnak be” a felkészítése során, a főis­kolákon és egyetemeken. M­ert mi lenne, ha a fia­tal pedagógusunk csak annyit tudna, amennyi a tanítványainak tan­könyveiben is benne van, ezt némi módszertani-peda­gógiai körítéssel még meg­toldva. A valóság követelményeit, kívánalmait nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. De ez csak a követelmények egyik komponense. A másikat ro­hamosan fejlődő korunk, az szabja meg, amit egyelőre csak sejtünk, vagy megvaló­sítani szeretnénk. Az egyet­len, amit az említett pálya­kezdő tanár csalódásainak el­kerüléséért tenni lehet, hogy jobban felkészítik a fel­sőoktatási intézményekben a jövendő pedagógust a vár­ható nehézségekre, a gyakor­lati munkára, de ezt semmi­képpen sem a tananyag olyan csökkentésével, amely egy adott szint tartására ten­ne­­ alkalmassá, társadalmi méretekben konzerválná a pillanatnyilag meglévő napi igényeket. Karaikó László : Zárszámadás az Új Barázda Tsz-ben Az Elnöki Tanács elnöke Mohácson A mohácsi Új Barázda Tsz tegnap délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését. A Bartók Béla Művelődési Házban közel félezer tag gyűlt össze. Tapsvihar kö­szöntötte a bevonuló elnök­séget, élén a magasrangú vendéggel. A mohácsiak zár­számadásán megjelent Lo­soncai Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Egri Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Me­gyei Tanács vb-elnöke, Og­­nyenovics Milán, a Magyar­­országi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének főtitká­ra, Mohács város és járás párt- és állami vezetői, gaz­dasági vezetők és számos meghívott vendég. A szövetkezet múlt évi gazdálkodásáról Józsa István elnök számolt be. A beszá­moló közben egyperces fel­állással adóztak az elhalálo­zott tsz-tagok emlékének. Az elnök a múlt évet bevezető sorozatos elemi károk ecse­tel­ésével kezdte. Mostoha volt az 1970-es esztendő. Búzából csak 14 mázsa ter­mett holdanként, szemben az 1969. évi 21 mázsával. Hol­danként 8 mázsával hozott kevesebbet a kukorica. A kertészetben a kelkáposzta a vastag hótakaró alatt tel­jesen tönkrement. A fakiter­melést a Duna egész évi ma­gas vízállása hátráltatta, ne­hézségeik támadtak az állat­­tenyésztésben is. A vezetőség, a kora tava­szi kieséseket látva, számos intézkedést hozott 30 holdon mákot, 40 holdon zöldbabot és 100 holdon muhart vetet­tek. Célul tűzték ki a beta­karítás lehető legalacso­nyabb veszteséggel történő elvégzését Sikerült Egy si­keres húzás a sok közül: a Bolyi Á. G. növényvédő re­pülőgépével szakaszos vegy­szeres kukorica lombtalaní­­tást végeztek. Eredmény: de­(F­oly­tatás az L. oldalon.) Józsa István, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját a zárszámadó közgyűlésen A brazil rendőrség akadályozza Bucher szabadon bocsátását Le akarnak csapni a gerillákra Huszonnégy órával azután, hogy Brazília szabadon en­gedett 70 politikai foglyot, cserében Giovanni Bucher szabadságáért, a svájci nagy­követ még mindig nem­ ke­rült elő — jelentik a hírügy­nökségek Rio de Janeiróból. Az UPI tudósítója elmondta, hogy Bucher rezidenciája előtt egész éjszaka riporte­rek őrködtek és várták, hogy mikor adhatják hírül a szen­zációt de hiába. A 70 politikai foglyot — mint ismeretes — csütörtö­kön szállította el a kormány különgépe a chilei Santiagó­­ba. Az UPI jelentéséből ki­tűnik, hogy a brazil rendőr­ség nem könnyítette meg a­­gerilláknak ezt a lépést, amennyiben a Rio de Janei­ro-i utcákon mindenfelé őr­járatok cirkáltak, hogy bár­mely pillanatban lecsaphas­sanak. Időközben Santiagóban a szabadon bocsátott foglyokat egy szociális otthonban he­lyezték el. Hivatalos brazil körök pénteken este nyugtalansá­gukat fejezték ki amiatt, hogy elrablói még mindig nem engedték szabadon Gio­vanni Bucher svájci nagykö­vetet — jelenti az AP. Rio de Janeiro valameny­­nyi kerületét egyébként nagy rendőri erők ellenőrzik, URH-gépkocsik cirkálnak a város utcáin. Megbízható forrásokból származó értesü­lések szerint a biztonsági erők, Bucher szabadon bocsá­tását követően, azonnal „át­fésülő hadműveletet” végez­nek az emberrablók kézre­­kerí­tésére. Felavatták Asszuánban a gátrendszert Szovjet vezetők távirata az EAK vezetőihez Asszuán: Anvar Szadat, egyiptomi elnök és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöke péntek reg­gel ünnepélyesen felavatta az asszuáni gátat. A duzzasztó gát 11 éves munkával első­sorban szovjet segítséggel épült. A két elnök egyidejű­leg Gamal Abdel Nasszer el­hunyt egyiptomi elnök emlé­két megörökítő táblát leple­zett le. Pénteken délután Asszuán­ban, abban a szállodában, ahol Nyikolaj Podgornij és Anvar Szadat szállása van, aláírták a szovjet—egyiptomi deklarációt az asszuáni hid­­roenergetikai rendszer épí­tésének sikeres befejezéséről és üzembehelyezéséről A deklaráció többek között hangsúlyozza, hogy az asz­­szuáni gát és a vele össze­függő objektumok építése so­rán még jobban megszilárdul­tak a baráti kapcsolatok a Szovjetunió és az EAK népei között. Az asszuáni hidro­­energetikai rendszer minden­kor a megbonthatatlan szov­jet-arab barátság jelképe lesz. A deklarációt ünnepi ke­retek között írta alá Nyiko­laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöke. Leonyid Brezsnyev, Nyiko­laj Podgornij és Alekszej Koszigin üdvözlő táviratot küldött az Egyesült Arab Köztársaság vezetőihez, An­var Szadathoz és Mahmud Favzihoz, az asszuáni gát­rendszer üzembehelyezése al­kalmából. Eres asszuáni hidroenerge­­tikai óriás az arab—szovjet barátság igazi szimbóluma, meggyőző bizonyítéka annak, hogy milyen hatékony és gyümölcsöző a fiatal, fejlődő államok együttműködése­­ a szocialista államokkal” — olvasható a táviratban. JE nagyszerű, Gamal Ab­del Nasszer nevével elvá­laszthatatlanul összefüggő lé­tesítmény óriási jelentőségű az Egyesült Arab Köztársa­ság gazdaságának fejlődésére nézve” — írják üzeneteik­ben a szovjet vezetők és új sikereket kívánnak az Egye­sült Arab Köztársaságnak a társadalmi, gazdasági fej­lesztésért, az imperialista iz­raeli agresszió ellen, az igaz­ságosság és a szabadság esz­méinek diadaláért, a közel­­keleti béke megteremtéséért, vívott harcában. A Szocialista munka hőse címmel tüntették ki Vlagyi­mir Komar szerelőbrigád­vezetőt és Andrej Miljutyin szovjet energetikus mérnököt az asszuáni gátrendszer épí­tésében szerzett kiemelkedő érdemeikért. Tizenegy szov­jet szakembert tüntettek ki Lenin-renddel és az építők közül sokan kapnak más ér­demrendeket és érdemérme­ket. Cél: Komló város vízgondjainak enyhítése Ivóvíz, termálvíz a mecsekjánosi völgyben Az ivóvízellátással elég sok gondja van a Mecsek környéki településeknek. Nemrégiben az Országos Földtani Kutató és Fúró Vál­lalat földtani szolgálatának szakemberei egy ezideig fi­gyelmen kívül hagyott — új, a vízfeltárás szempontjá­ból nagy reményekre jogosí­tó — területre hívták fel a figyelmet Komló északnyu­gati részén, a mecsekjánosi völgyben közel 3000—5000 köbméter vizet lehetne na­ponta nyerni. Korábban ezen a terüle­ten csak kőszénkutató fúrá­sokat végeztek. A fúrások nyomán — vizsgálva a talaj szerkezetét Hónig Gyula geológus készített egy tanul­mányt, amelyben leírta a víznyerés lehetőségeit. Ez már tíz esztendeje volt — s azóta nem történt semmi. A közelmúltban az egyik kor­szerűen kiképzett fúrólyuk­ban komplex geofizikai mé­rést végeztek. Megállapítot­ták: viszonylag kis mélység­ben, több, víznyerésre alkal­mas homokréteg helyezkedik el. Érdekessége a dolognak, hogy ez a vízszint közel azonos szintben van Komló város szintjével, így az eset­leges kihasználást ez meg­könnyíti. • Nem kell átemelő. Tegnap délután a Techni­ka Házában a Magyar Hid­rológiai Társulat pécsi cso­portja ankéton vitatta meg Hónig Gyula tanulmányter­vét. E tanulmányterv másik érdekessége — a jó minőségű ivóvíz feltárásának lehetősé­ge mellett — az, hogy a szá­mított és becsült geotermi­kus adatok alapján remél­hető, hogy ugyanebben a völgyben melegvíz is van. A tanulmányról a geológus így nyilatkozott: — Mielőtt a víz kiaknázá­sa megkezdődne, igen alapo­san meg kell nézni a kör­nyéket. Minden oldalról vizsgálat alá kell venni a témát, minimum három ku­tatófúrást kell végrehajtani. Úgy érzem, hogy számítá­saim nem csaltak — s ha nem is sikerül ezzel az öt­ezer köbméterrel a város vízgondját egy csapásra meg­oldani — sokat lehetne ten­ni. Ha az ügyintézést gyor­sítani tudnánk, úgy megle­het, hogy az év közepén — vagy legalábbis a végén — már ebből a vízből is ihat­nának a komlóiak. A meleg­vízről annyit, hogy koráb­ban már találtak itt ilyet A vidék a sikondai résszel párhuzamos rétegben van. Előzetes becslések alapján öt­száz méter mélységben van — és attól lefelé — ez a termálhőmérséklet 28—30 fok. Az alsótagozatosok részére új általános iskolát építettek Csertőn a Gyermeknevelő Intézet szomszédságában. Eddig mind a falusi, mind az intézeti gyerekek a faluban lévő elavult iskolába jártak, február 1-vel viszont már korszerű tantermekben, egészséges körülmények között tanulhatnak a kisdiákok. Ezzel párhuzamosan készülőfélben vannak az új pavilonok is, ahová az intézeti gyerekeket költöztetik majd, így felszabadul az óvoda és az eddigi 60 gyerek helyett majd ismét 100 kicsit tudnak ellátni az óvodában. A be­ruházás egyébként 6,5 millió forintba kerül, de ehhez hozzá­tartozik egy tűzi víztároló, valamint a szennyvízelvezető rendszer ie. A héts­z az új iskola

Next