Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-10 / 339. szám

1980. december 10., szerda Karácsonykor költözhetnek a lakók? Távfűtés lesz Szentlőrincen Szentlőrinc is bekapcsolódik a távfűtéshálózatba. A Pécsi Távfűtő Vállalat a baranyai vá­rosok után elsőként ebben a nagyközségben biztosítja a szolgáltatást. A szentlőrinci új lakónegyed hatvan lakásával együtt az év végére 26 050 fo­gyasztót lát el. A vállalat üzemelteti az olaj­­tüzeléses helyi hőközpontot és a hozzá kapcsolódó vezetékhá­lózatot. Elsőként két kisebb ka­zánt állítanak üzembe, amely százhúsz otthont lát el. A la­kónegyed további fejlesztésével növelik a hőközpont teljesítmé­nyét is: öt év múlva ötszáz la­kás fűtését hat kazán biztosít­ja majd. A távfűtők már november végén készen álltak a hőköz­pont üzemeltetésére, de azóta már a harmadik műszaki át­adást tűzték ki, most december 12-re. Hol tart az építkezés? A hőközpont falai állnak, de visz­­szavan a vakolás. Ami ennél sok­kal fontosabb, nem készültek el a kazán és az olajtároló, valamint az épületek közötti vezetékek hegesztésével. A lakások belső szerelése is elhúzódik, mert a hőszolgáltatás nélkül a hideg épületekben nem dolgozhatnak a burkolók, a szakiparosok. Fenyvesi József, a PÉTÁV igaz­gatója a jelenlegi állapotokból ítélve nem bízik a hétvégi mű­szaki átadás sikerében. Az építők is csak az idő jobbra fordulásában bíznak. Az épületek generálkivitelezője a Szentlőrinci Nagyközségi Ta­nács költségvetési üzeme. A hőközpont építésére a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalatot kérte fel, mert nem rendelkezik a szerelésekhez, a különleges hegesztési eljárások­hoz szükséges szakiparral. Miért húzódott el az építkezés? Az eredeti tervek szerint a lakók már a karácsonyt új otthonuk­ban ünnepelhették volna. Árki Zoltán, a költségvetési üzem vezetője elmondta, november­ben nem kapták meg időben a csöveket és elfogyott a hegesz­téshez szükséges oxigén is. A MÉV segítette ki az építőket saját készletéből — ércbányász dolgozók kapnak lakást ezen a lakóterületen — , de mire min­den anyagot megkaptak, rend­kívül hidegre fordult az idő, s mínusz öt fok alatt nem he­geszthetnek. (Különleges, rönt­­genvizsgálatos eljárással dol­goznak.) Az építők ezekben a napok­ban valóban az időjárást figye­lik: néhány napos munkáról van szó, s ha enyhül az idő, a fűtésszerelők mellett a költség­­vetési üzem dolgozói is neki­­állhatnak és bíznak abban, hogy az ünnepekre átadhatják a lakásokat a tulajdonosoknak. G. M. Elhúzódott az építkezés, közbeszólt az időjárás Pécsi egyetemisták Pozsonyban Két fődíjat nyertek a Po­zsonyban rendezett nemzetközi tudományos diákköri konferen­cián a Pécsi Tudományegyetem közgazdász hallgatói. A szlo­vák fővárosban tizenegyedik alkalommal került sor a szo­cialista országok közgazda­ságtudományi egyetemeinek és főiskoláinak hagyományos seregszemléjére, amelynek idei fő témája a népgazdaság ha­tékonysága volt. Hazánkat négy pécsi intézmény képvi­selte a konferencián, köztük a Pécsi Tudományegyetem Köz­gazdaságtudományi Kara, amelynek két negyedéves hall­gatója — Dunavölgyi Mária és Oláh János — kapott fődíjat, a bányászati prognosztizálás, illetve a személyes anyagi ösz­tönzés és hatékonyság témá­jában írt dolgozatáért. Két év­vel ezelőtt ugyancsak pécsi diák volt az egyik pozsonyi fő­díjas. Karácsonyváró hangverseny Pécsett szerepelt a mecklenburgi fúvósötös A Mecklenburgi Állami Ze­nekar Fúvósötöse tegnap a Ságvári Endre Művelődési Házban Karácsonyváró cím­mel hangversenyt adott. Bara­nya NDK-beli testvérmegyéjé­nek zenekara négyszáz éves múltra tekint vissza. Kétszáz évvel ezelőtt a mecklenburg— schwerini udvari zenekar ve­zetője, Franz Anton Rosetti írta a zenetörténelem első fú­vósötösét — ez adja ma is a fúvós kamarazene gyökerét. A Pécsett is bemutatkozott fúvósötös 1958-ban alakult, el­sősorban olyan céllal, hogy olyan településeken is meg­szólaltassák a klasszikus és a jelenkori zenét, ahová a nagy­zenekarok nem juthatnak el. A fúvósötös rendszeresen sze­repel külföldön, hangverse­nyeztek az NSZK-ban, Bulgá­riában, a Szovjetunióban, Len­gyelországban és Csehszlová­kiában is. Tegnapi koncertjén Haydn-, de Boismortier-, Telemann-, Cliiano-, Rosetti-, Palestrina-, Rameau- és Farkas-műveket, valamint német karácsonyi da­lokat szólaltatott meg a ka­maraegyüttes, melynek tagjai: Oswald Emmert (fuvola), Die­ter Bach (oboa), Gerald Thie­­me (klarinét), Bernd Schwane­beck (kürt) és Günther Braeme (fagott). Dunántúli napló Életpálya és költészet Képünkön Bárdosi Németh János beszélget a diasorozat készítő­jével, Vöke Jánossal Fotó: Cseri László így közlekedünk mi A tél áldozatai Elhagyott kocsik, lerobbant akkumulátorok Hát, ez már - szerencsére - egészen más ... Vagyis keddre konszolidálódott a helyzet a pécsi utakon-utcákon, néhány hegyi szerpentin kivételével biz­tonságosan, különösebb bonyo­dalom nélkül lehetett közleked­ni. A főútvonalak városi szaka­szain csak az útmenti felhal­mozódott hótömeg emlékezte­tett a korábbi napok havazá­saira. Azért nem mindenkinek je­lentett kitörő örömöt az égi ál­dás megszűnése utáni hideg­hullám. Hiába, a szabadban tárolt autók akkumulátorai nemigen bírják a megszokott­nál hidegebb éjszakákat. Nem mostanában lehetett látni eny­­nyi nyekergő, beugrani nem akaró motort, autóját toló tu­lajdonost. Tegnapi közlekedési őrjáratunk során is találkoztunk ilyenekkel. Engels út, az Engel János úti kereszteződés előtti kanyar. A lehető legrosszabb helyen, fé­­lig-meddig az úttestre belógva egy éhtesebb Skoda. A motorja csak nem akar beindulni. A rendőrkocsi lefékez mellette, mire a gépkocsivezető szabad­kozik: — Gyenge az akkum, mivel eddig nem indult be a járgány, tolni kezdtem. Az sem segített. Megyek a „bikáért”, attól biz­tosan beugrik. A vontatástól várta járműve beindulását a Tolbuhin úton egy másik Skodás. Igaz, ez már valamivel újabb kocsinak né­zett ki, de egy furgon vontató­kötelére volt szüksége, hogy önállóan is útra kelhessen. Több, az út szélén hagyott, valószínűleg lerobbant jármű­vet is láttunk. Az egyik, az UP 05-84 rendszámú sárga, özönvíz előtti Gaz az újmecsekaljai mo­dellező bázis előtt várt további sorsára. Tulajdonosa vagy hasz­nálója sehol, a tartós üzemza­varra utaló elakadásjelző há­romszög nélkül, az úttesten zajló forgalmat a farával aka­dályozva parkírozott. Vezetőjé­nek postán küldik majd el a szabálysértési bírság befizeté­sére szóló utalványt. A hirtelen jött havazás, s az emiatt csúszóssá vált utak már eddig is több kocsi vesztét okozták. Megnőtt a biztosító gépjármű-kárrendezési fiókjá­nak forgalma is. Valószínűleg az a Trabant, amely a Honvéd utca egyik parkolójában hívta fel magára a figyelmet, a jeges úttesten kapott egy „pofont". Jobb oldala meglehetősen na­gyon „összecsukva", ablakai helyén pléd. Az így bebugyo­lált autóra nem mostanában számíthat tulajdonosa. Neki már tavaszig nemigen tud jót mondani a meteorológia ... H. L A magéra hagyott Gaz akadályozza a forgalmat a Verese Endre utcában Ez a karambolos Trabant valószínűleg nem mostanában vehet részt a forgalomban. Tulajdonosa mindenesetre addig takarókkal bu­­gyolálta be. Diaest Bárdosi Németh A Magyar Írók Szövetsége Dél-dunántúli Csoportja szerve­zésében tegnap este az írócso­port klubjában Vókó­­János ta­nár bemutatta hangosított dia­sorozatát, amely Bárdosi Né­meth János életét, munkássá­gát művészetét illusztrálta. A bemutatón családja körében részt vett az író is. Vókó János, a vasas-bánya­­telepi általános iskola igazga­­tójai nem először készít irodal­­mi témájú hangosított diasoro­zatot. Szinte valamennyi pécsi magyar- és történelemtanár sok iskolás ismeri a Pécs irodal­mi emlékhelyeit bemutató soro­zatát, művelődési házak is gyakran kérik műsorra tűzését. Ez a sorozat Tüskés Tibor füzete nyomán készült, s elsődleges célja az volt, hogy a vasasi gyerekeket hozza közelebb Pécs irodalmi, kulturális múltjához. — Sokan megismerték azt a sorozatot, úgy láttam, hogy ked­vező visszhangot váltott ki. Ber­ták László inspirált arra, hogy a múlt emlékei után Pécs iro­dalmi jelenét is megörökítsük egy-egy diasorozatban. Bárdosi Németh János szíves segítségé­­­vel és közreműködésével készít­hettünk róla műsort Pavlicsek Gézával, Spolár Jánossal, Há­mori Istvánnéval és Walter Jó­zseffel közösen. A szépen fényképezett száz­­ötvenkilenc képen sorra meg­elevenedtek Bárdosi Németh János életének stációi: Bárdos, Szombathely, Pécs, a Jelenkor. Vókó János kétórás interjút ké­szített Bárdosi Németh János­sal a képek készítése idején, ennek az interjúna­k a felhasz­nálásával és zenével tette tel­jessé a képeket. A diabemutató után a­ jelenlevők kötetlen be­szélgetésével folytatódott, s fe­jeződött be a találkozó.B. L. Harmincéves a MAE Baranya megyei Szervezete Háromévtizedes fennállását ünne­pelte a nyolcszáz szakembert tömö­rítő Magyar Agrártudományi Egye­sület Baranya megyei Szervezete de­cember 9-én Pécsett, az MTESZ- székházban. Ez alkalommal Arany­koszorús Egyesületi Jelvényt kapott Cser László, a Pécsi Á. G. igazgató­ja, dr. Cseh Sándor, a Bólyi Mező­­gazdasági Kombinát vezérigazgató­helyettese, Farkas János, a kétúj­­falui tsz személyzeti vezetője, Pusz­tai Ernő, a Vetőmagfelügyelőség igazgatója, dr. Reisinger Péter, a Baranya megyei Agrokémiai és Nö­vényvédelmi Állomás főmérnöke, Sass Lászlóné, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztály köz­gazdásza, dr. Túrós Sándor, a be­­remendi tsz elnöke, dr. Vass János, az egyházaskozári tsz elnöke. A MAE Baranya megyei Szervezete ugyancsak tegnap tartotta a kül­döttgyűlését, melyen megválasztot­ták a 29 tagú vezetőséget és öt évre az új vezetőket. Az elnök is­mét Czégény József lett, az elnök­helyettesek: dr. Baracs József, Du­dás József, dr. Vass János, a titkár d­r. Álló Miklós, a szervező titkár pedig Perényi György. A régi veze­tés teljes bizalmat kapott. 5 Rádió mellett... Cö.­.cö...! Hát ide a „bökőt", ha nem így van: ismét szóba került egy műsorban a két-nembeli­­ek szobafoglalási ügye, holott valamikor a nyár végén már egyszer élénk vita keveredett abból kifolyólag, hogy a vas­úti hálókocsikban, illetve szál­lodákban két-nembeliek, de nem házastársak, foglalhat­nak e szobát? Megengedhe­­tő-e - tette fel a kérdést egy illetékes , hogy két­ nembeli illető, gyanús körülmények kö­zött töltsön el egy éjszakát a meghitt kis szobácskában? Jóra vezet-e ez a lazaság? Amikor a közélet tele van er­kölcsi prédikációkkal? Vajon jó példát szolgáltatnak-e ez­zel serdülő ifjúságunk számá­ra? Amint annak idején hallgat­tam ezt a műsort, jómagam is megriadtam, tényleg, mi a jó­istent csinálhat egy férfi és egy nő a szállodában, sőt!­­ hálókocsiban?! — , bizony ez több gyan­ús körülmény. De ak­kor mindjárt megszólalt a MÁV illetékese, s kerek-perec kijelentette, hogy ők bizony ezt nem engedélyezik, még ha vőlegény-menyasszony viszo­nya is áll fönn, mert kérem­­szépen, hova jutnánk, ha . . . Valaki akkor rendeletre hi­vatkozott — a riporter meg azt mondta, rendben van, ide az­zal a rendelettel, tegyük hely­re a dolgokat és legalább nincs többé vita. Nos, elhang­zott egy halvány figyelmezte­tés: „Kérem, ilyen rendelet nincs, nem is volt!” Úgy tűnt, hogy a téma ezzel lezárult. Hónapok elteltével néhány nappal ezelőtt ismét hallom — ezúttal minisztériumi szinten — hogy valóban nincs semmiféle rendelkezés az ügyre vonatko­zóan. Csupán afféle megegye­zés született már a korábbi években a Szállodaipari Szö­vetségen belül, hogy azért nem árt óvatosan kezelni az ilyen eseteket. Egyedileg kell elbírálni: kiadható a szoba vagy sem? Hogy ki bírálja el? Természetesen a szálloda por­tása. Ehhez szabadkezet kap­tak. Hogy aztán a portás mi­lyen alapon dönt? Ez már ne­hezebb. Mert ugye, az mindjárt ki­derül a személyi igazolványok­ból, hogy nem férj és fele­­­séggel áll szemben. Idáig el­jutott a portás. És tovább? Szemrevételezi­­ szigorú, át­ható tekintettel a pult előtt to­­porgó hölgyet és a férfit. Élet­korban egymáshoz illőek. Ez már gyanús. A hölgy pirul. (Vagy a hapsi.) Ez is gyanús. Megkérdi, meddig maradnak. Eddig és eddig. Előre fizetnek. „Vacsorát a szobába kérik?" — „Nem. Csak négy üveg bort." Itt valami készül. Most már csak az van hátra, hogy a hosszadalmas faggatás adu­jaként a portás föltegye az utolsó keresztkérdést: „És mit csinálnak ott fönt a szobá­ban?” De ezt ugye, még­sem lehet . . . És arra sincs szükség, hogy a portás ilyen kínos vallatás alá fogja a vendégeket, hi­szen — amint ez ebből a ri­portból kiderült — a szálloda­­ipar íratlan szabálya szerint a portásnak­­ könnyedén kell in­tézkednie. Vagyis: a szálloda­­portásnak jogában áll megta­gadni a szobát, amennyiben a két vendég nem kívánatos cél­ra használja, így mondták, szó szerint. Már elnézést, és ha az a „cél” éppen hogy nagyon is kívánatos? Cö . .. cö...­ Rab Ferenc .

Next