Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-19 / 168. szám

1983. június 19., vasárnap Lesz alkatrész a Honda­­traktorokhoz is! Hazánkban egyre több motoros kiskapu talál gaz­dára, amely megkönnyíti a kiskertek,­­háztáji földek művelőinek munkáját. A piacot két kertitraktor-már­­ka uralja: a japán licenc alapján gyártott jugoszláv Honda és a Veszprémi Me­zőgép Robi típusú gépei. Az első kisgépek forga­lomba kerülte óta hosszú évek teltek el, s egyre több alkatrészük szorul cserére. Csakhogy a szükséges da­rabokhoz nem mindig jut­nak hozzá a gépek gazdái. — Hogyan gondoskodik a kereskedelem e gépek al­katrészellátásáról? — kér­deztük meg Molnár Bélát, a Baranya megyei Agro­­ker alkatrészosztályának vezetőjét. — A Robi 50-es és 52-es típusokhoz mi árusítjuk a pótalkatrészeket. Megren­deléseinket folyamatosan szállítja a gyár, így a ma­gyar gyártmányú kertitrak­torok alkatrészellátásával feltehetően elégedettek a vásárlók. Gondjuk minden bizony­nyal a Honda-gépekkel van, amelyekhez nem áru­sítunk alkatrészeket. E gé­pek garanciális és garan­cián túli javítását is a­­la­­josmizsei Agroszer vállalta. Tudomásunk van arról, hogy ez a vásárlók igényeit nem elégíti ki teljesen, hi­szen az egyszerűbb javítá­sokat pillanatok alatt, ott­hon elvégezhetnék, ha vol­na hozzá megfelelő alkat­rész. Ám az Agroszer nem kereskedelmi, hanem szer­vizvállalat, tehát csak az általuk beszerelt alkatré­szeket adják el. Éppen ezért kötöttünk szerződést nemrégiben az Agroszerrel, amelynek értelmében né­hány hónapon belül már mi árusítjuk üzlethálóza­tunkban a Honda-alkatré­­szeket, s ezzel megoldódik a Honda-gond. Akinek most romlott el a Honda traktora, aligha várhat a kerti munkákkal hónapokig. Mint azt Gas­­teiger Lászlótól, az Agro­szer Baranya megyei kiren­deltségének helyettes ve­zetőjétől megtudtuk, két hét szükséges náluk a ja­vításra­. Ez idő alatt a hi­bafelvételi után elküldik anyagigényüket Lajosmi­­zsére ahonnan a legköze­lebbi hétfői vételezési na­pon már el is hozhatják ... Utána már a beszerelés van hátra. Reméljük, hogy valóban csak néhány hónapot kell már várnunk arra, hogy e hosszadalmas ügy­intézéstől mentesüljenek a Honda-traktorok tulajdono­séi. B. Zs. s Dunántúli napló Főpróbák előtt a Pécsi Nyári Színház Passiójáték a táncszínpadon Előkészületben Eck Imre új balettje Lassan két hete, hogy meg­kezdődtek a Pécsi Nyári Szín­ház szabadtéri próbái. Egé­szen pontosan­­ az első bemu­tató, a legnagyobb szabású produkció, a Máté-passió pró­bái a Szabadtéri Táncszínen. Eck Imre új táncjátéka - mű­faja szerint táncfantázia - lé­nyegét illetően már a hét köze­pén csaknem teljesen készen állt a közeledő főpróbákhoz. Mindössze két-három szabadté­ri próba maradt vissza­, amikor közbeszólt az időjárás. Ennek a változásait mindannyian át­éltük s érezzük az utóbbi na­pokban. Elmaradt a csütörtök esti és a péntek délelőtti pró­ba. A színpad csillogott a ned­vességtől — ilyen talajon nem lehet táncolni. Így a Máté-pas­sió próbái visszaköltöztek a ba­­lett-terembe. S szombaton, mi­kor ezeket a sorokat írom, még nagy kérdőjel: sikerül-e meg­tartani az este 8 órára kiírt öl­­tözéses próbát? . . . A formálódó új balett témá­ját, feldolgozását és megjele­nési formáját illetően egyaránt ígéretes. Mint Eck Imre egy ko­rábbi nyilatkozatában már je­lezte: a passió téma régóta foglalkoztatja. Krisztus kínszen­vedésének történetét Máté evangélista szerint a saját ko­rában - de a mában is érezve - szeretné ábrázolni, lehántva róla azokat a rétegeket, ame­lyek az évezredes keresztény kultúra hatására rárakódtak. Amikor ennek mélyebb lénye­ge iránt érdeklődtem, ezt vá­laszolta : — Természetesen nem a ba­rokk mű vagy az evangélium „profanizálására" törekszem. A cselekmény művészi aspektusát törekszem hangsúlyozni és nem a valláserkölcsi vonatkozásait. Tehát a művészi elemek a fő­hős emberi alakját emelik ki s helyezik a középpontba a mű gondolatiságának szolgálatá­ban. — Mit takar voltaképpen a táncfantázia műfaji jelölése? — A Máté-passió nem ha­gyományos oratorikus balett. Itt olyan táncközpontú komp­lexitásra törekszünk, ahol a szélesen áradó kórusok, a ze­ne, a szólóénekesek mellett a prózai szöveg, és a képzőmű­vészet is kellő súllyal kap sze­repet a fő gondolat közvetíté­sében. Tehát a Máté-passió valamennyi művészeti ág egy­ségének eszközeivel jelenik meg. Oly módon, hogy a tánc­dráma kötöttségeit, a táncköz­pontú komplex előadásmódot mind jobban törekszünk kitágí­tani s közelíteni a mozgásszín­ház felé — mondotta a Máté­­passió koreográfusa, díszlet­­tervezője és rendezője, Eck Im­re. A mű, ahogyan a műsorfü­zetből is kiderül, óriási appa­rátussal, nagy zenekarral, szó­listákkal, mintegy száztagú kó­russal s a teljes Pécsi Balett szerepeltetésével jelenik meg a szabadtéri színpadon. Jézus szerepében Dózsa Imrét, az Operaház balettigazgatóját láthatjuk s fő­szerepekben a Pécsi Balett valamennyi ma­gántáncosát, szólistáját. A Pé­csi Filharmonikus Zenekart és a KISZ Központi Művészegyüt­tesének Központi­­ Vegyeskarát Nagy Ferenc vezényli. Bemuta­tó: június 23-án este. W. E. Új raktárak az új gabonának Rövidesen megkezdődik a búza betakarítása, s a termés egy része új raktárakba, tá­rolókba kerül. Ezekben a na­pokban több helyen tartanak a műszaki próbák az új léte­sítményekben, mindenütt ké­szülnek a szállítmányok foga­dására. A Gabona Tröszt vállalatai­nál a raktározási lehetőségek még mindig szűkösek , a nö­vénytermelés jobban fejlődött, mint ahogyan bővült a silótér. Ezen a helyzeten javít az álla­mi célcsoportos beruházás ke­retében az új gabona felvásár­lásának idejére elkészülő or­szágosan 77 500 tonnás rak­tártér. Az új létesítmények több mint fele csarnoktároló, másik része pedig a mind job­ban terjedő fémsiló. A létesít­mények beruházási költsége háromszázmillió forint, ennek az összegnek hozzávetőleg har­madát költötték el idén az évek óta tartó fejlesztési prog­ramra. Hat helyen épült csar­noktároló, a két legnagyobb, egyenként tízezer tonna befo­gadóképességű Mohácson és Pakson van. Ezenkívül Somogy megyében két helyen, Marcali­ban és Kapolyon, továbbá Győr-Sopron megyében Csor­nán és Szolnok, megyében Jászberényben fogad először búzát az új raktár. Hat fém­silót adtak át, ezek általában hatezer tonna gabona elhe­lyezésére alkalmasak, egyetlen fémsilónak nagyobb ennél a tere; a Veszprém megyei De­­vecserben 7500 tonnát raktá­rozhatnak korszerű körülmé­nyek között. A továbbiak Szom­bathelyen, Szécsényben, Sás­­don, Biharkeresztesen és Tö­­rökszentmiklóson vannak. A gabonaipar a tsz-ekkel és az állami gazdaságokkal kö­zösen, együttes erővel és pá­lyázattal kiegészített támoga­tással is bővíti a tárolási lehe­tőségeket, összesen 7500 ton­na gabonát tarthatnak majd a három új létesítményben: a győr-bácsai, a péri és a sár­vári csarnokban egyenként 2500 tonna gabona fér el. Ezek az építmények a gazdaságok területén vannak kö­zel a ter­mőhelyhez. A tárgyalóteremből Emberölésért tizennégy év fegyház Németh András már nyugdí­jas volt, korábban a bányában dolgozott, havonta 6000 forintot hozott a postás. Feleségével három gyermeket neveltek fel, pedig . . . Már egészen fiatal házas korukban megromlott a kapcsolatuk. Németh hatalmas­kodó, anyagias természetű, ké­sőbb mindinkább az alkohol uralta ember volt, aki ráadá­sul feleségét gyakorta üldözte féltékenységével is. Jó tíz évvel ezelőtt már a fizetését sem ad­ta haza. Harmincnégy évi há­zasság után a bontóper vége válás lett. Ám a két ember to­vábbra is egy fedél alatt lakott külön-külön házrészben, bár a bíróság a­ hidasi ház kizáróla­gos használatát a volt feleség­nek ítélte. Nem telt egy hónap sem a válást követően, amikor — múlt év december 11-én —Né­meth András disznót ölt. Segí­tettek neki szomszédai is. A munkával nem végeztek estig, a kolbászba való töltelék még a tálakban volt, amikor haza­jött a volt feleség. (Megálla­podásuk szerint amikor az egyik disznót vágott, a másik elment hazulról.) Nagy Csetepaté, vi­ta kerekedett, Németh meg­egyezett a szomszédokkal: a munkát 13-án folytatják, akik ezt követően haza is mentek. Németh a matraca alatt egy nagy franciakulcsot tartott. Mint később mondta: félt a felesége támadásától ... A vita során előkapta a súlyos szerszámot, többször fejbesújtotta az asz­­szonyt, még a földön is tovább ütötte. Ezt követően a kamrá­ból benzin-olaj keveréket ho­zott be két kannával, leöntötte az asszonyt, meggyújtotta. Át­ment a szomszédba, megmond­ta, hol tartja összespórolt 300 000 forintját, s azt is: meg­ölte az asszonyt. Nem hitték, sokszor volt zajos veszekedés Némethéknél. Ám most igaz volt, Németh is azzal a szán­dékkal ment vissza, hogy végez vele is majd a tűz . .. Életben maradt. A bűncse­lekmény vizsgálata ismét az alkoholra irányította a figyel­met: Németh vérében 2,40 ez­relék volt. Az ügyet a Pécsi Megyei Bíróság dr. Bertha Pál tanácsa tárgyalta. Németh Andrást különös kegyetlenség­gel elkövetett emberölés bűn­tette miatt 14 évi,­ fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Hatvanhárom évesen kezdte meg büntetése letölté­sét. m. a. 3 Megkezdődött az őrsvezetők országos találkozója Szombaton Egerben megkez­dődött az úttörő őrsvezetők 15. országos találkozója. A meg­nyitó ünnepségen Gáti József, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese átad­­ta a Magyar Úttörők Szövetsé­ge és a Munkásőrség Országos Parancsnoksága „Csillagos iránytű” 1983. évi pályázatának díjait. A kiírásra, amelyre az úttörőközösségek a munkás­­mozgalom helyi hagyományait ápoló műveikkel nevezhettek, 2350 pályamunka érkezett. Kö­zülük — az Úttörőszövetség és a Munkásőrség közös zsűrijének döntése alapján­­ a tamási Bajcsy-Zsilinszky Endre, az aszódi Petőfi Sándor, a vajai Petőfi Sándor, az oroszlányi béke, a verpeléti Hámán Kató, a nagykállói Irinyi János úttö­­rőraj, valamint a szarvasi Del­fin a salgótarjáni Miki egér, a körmendi Omega és a vásá­­rosnaményi Béke őrs kapta meg a munkásőrség országos pa­rancsnokának jutalmát, a Vár­hegyi György szobrászművész által alkotott plakettet. A ta­lálkozó 120 résztvevője a meg­nyitó ünnepséget követően fák­lyás menetben végigvonult a történelmi városon és koszo­rút helyeztek el az egri hősök emléktáblájánál. Az őrsvezetők­­ országos ta­lálkozója szerdán tábortűzzel zárul Egerben. Ötszáz Tollseprű Hetven esztendős dr. Tóth István D­r. Tóth István kedves fe­lesége beenged férje szobájába! Bár jól tud­ja, hogy itt minden megannyi féltve vigyázott kincs, mozdíta­ni sem szabad a heverőn, író­asztalon, székeken, állványokon fekvő kéziratokat, könyveket, tárgyakat. Római kori vízveze­ték-darab, Verbőczi hármas­könyve — 1753-as kiadás. Egy 1850-es könyv, amely az oszt­rák császári birodalmat mutatja be, találomra belelapozok, a 14 milliós Magyarország a ti­zennyolcadik helyet foglalja el. Aztán Janus Pannonius összes versei, 1784-ben Telegdy Sá­muel adta ki. Janus, Balassival együtt, dr. Tóth István nagy szerelme, példaképe. Életének fáradhatatlan kutatója. A fa­lon három diploma: az állam­­tudományi, a filozófiai és a jog­­tudományi. Még tucatnyi okle­vele van, hiszen Szegeden ta­nári diplomát is szerzett, ami­kor például a Széchenyiben ta­nított, a kőműves szakmunkát tanulta meg sőt a szőlészeti tudományokból is hivatott ok­tatni. Későre jár­t kinn vihar ke­rekedik. Tóth Pista bácsi (alig­ha van ismerőse, aki ne így hívná) késik, még délután ki­ment a szőlőbe. Találomra le­veszek egy Weöres Sándor-kö­­tetet — Pista bácsinak dedi­kálta. Micsoda véletlen egybe­esés : a kiváló költőnk hetven esz­tendős, csaknem ugyanazon a napon született mint dr. Tóth István. Ma, június 19-én van a születésnapja. Világért sem szabad kimondani, hogy ün­nepli, hiszen az elmúlt pénte­ken reggel el is utazott, hogy még csak köszönteni se lehes­sen. Még néhány nappal előbb mondta: — Képzelj el egy olyan ál­lapotot, ami nem tőlem függ, márpedig én mindig is aktív irányítója szerettem lenni saját életemnek. A születésem nap­ját azonban nem én határoz­tam meg. A hetven esztendő azonban nála csak anyakönyvi adat. Most is, amikor mentegetőzve megérkezik, különös dolgot mond. Leesett a cseresznyefá­ról. Ebben persze az elképesz­tő, hogy felmászott ebben az iszonyatos viharban. Dehát, mindenáron gyümölcsöt akart hazahozni. Külsejéről, mozgá­sáról ítélve nem látszik hatvan­nak sem. — ... az ember életében te­het önző és szolgálhatja a köz­érdekeket is — mondja jelleg­zetesen dinamikus beszédmo­dorában, így igaz! S az is, hogy ő tulajdonképpen egész életében a közérdeket szolgálta, hiszen mi lehet közérdekűbb, mint a pedagógiai munka. Ezen kívül pedig a magyar nyelv tisztasá­gáért hihetetlen mértékben so­kat tett. Éppen tegnapi szá­munkban jelent meg az ötszá­zadik Tollseprű, amelyet immár 24-ik esztendeje ír dr. Tóth Ist­ván. Élesen kifigurázza a ma­gyar nyelvben elburjánzó ide­gen szavak használatát, az egy­re gyakrabban megjelenő nyel­vi torzszüleményeket. A legjobb 150 Tollseprű egyébként kötet­ben is megjelent. A magyar és a világirodalmat előadások százain tette közkinccsé, más­fél évtizedig a Hazafias Nép­front bizottságaiban a szó leg­szorosabb értelmében is a kö­zért dolgozott. Még mielőtt megkérdeném, hogy fáradozásait milyen erköl­csi elismerés kísérte, elmondja, hogy számára a legfontosabb Arany János halálának száza­dik évfordulóján (1982) Nagy­kőrösön kapott emlékérem. Életének nagyobb állomásait néhány perc alatt elmondja, azt állítja, hogy csak az a szel­lemi termék a fontos, amit ké­pes volt megalkotni, minden más mellékes. Sok száz tudo­mányos értékű cikkét, főiskolai jegyzeteit képtelen vagyok fel­sorolni, még talán a legutolsó évben megírtakat sem. Portré­jának felvázolásához mégis­csak szükség van néhány élet­rajzi adatra is. Bányászcsalád­ban, Pécsett született. Az öreg aranyhegyi házban petróleum­­lámpa mellett bújta a könyve­ket. Az elemi iskolában, a gimnáziumban kitűnően vég­zett, felvételi vizsga nélkül vet­ték fel a pécsi egyetemre. Itt négy évig a szerkesztője volt a Pécsi Jogásznak, segítőtársai között Volt Csorba Győző, eb­ben az időben jelentkezett ri­portjaival a Dunántúlban is. Hat évig az Állástalan Diplo­mások Országos Szövetsége tá­mogatására szorult, majd havi hetvenhat pengőért tanügyi fo­galmazó volt. Tizenöt évet okta­tott a Pedagógiai, majd később a Tanárképző Főiskolán, taní­tott a Bányaipari Technikum­ban, a Széchenyi Gimnázium­ban. A heverőn kinyitott Mategna­­kötet, több tucat portré között felfedezett egy kicsiny tanus­­arcot. Egérrágott, kézzel írott könyvben mutatja, hogy bizo­nyítékot talált: nem Cseznicén született a nagy humanista köl­tő. A több ezer könyv között egy pillanat alatt megtalálja John Milton immár 330 éves, megsárgult kötetét, miként gyorsan előkerülnek a főiskolai jegyzetek, amelyeket Tóth Pista bácsi írt. Éjfélre jár — reggel utazni akar. Ezen az estén ki tudja hányadszor, ismét megszólal a telefon: ezúttal nem arra kí­váncsiak régi hallgatói, vagy éppen ismeretlenek, hogy mi­ként kell helyesen, magyarosan leírni ezt, vagy azt a mondatot. Filmesztétikai kérdésekről kér­dik. Valahol társasági vita zaj­lik. Van időm megnézni a csi­szolt hegyikristály-díszt, a cí­meres kis tányérokat, a sóból mintázott tálat... Tóth­­Pista bácsi fáradhatatlanul mondja véleményét. Ez is közérdek . . . Lombos­ Jenő

Next