Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-16 / 195. szám
Javuló ellátás a Baranya megyei szociállis otthonokban A sombereki szociális otthon parkjában Csökken a zsúfoltság Nagymérvű felújítások kezdődnek Baranya szociális otthonaiban — a pécsiek kivételével — 1420 idős embert gondoznak. Az indokolt elhelyezési igények ennél a számnál lényegesen magasabbak. Jelentősebb változás csak a tervidőszak végén várható, amikoris felépül a pécsi otthon első üteme, 150 ággyal. A VI. ötéves tervidőszak azonban nem csak ezért jelent változást a megyei szociális otthonok történetében. Nagymérvű felújítások is kezdődnek ezekben az esztendőkben. A sombereki kastély 1954- től működik szociális otthonként. Az évek során kisebb, nagyobb bővítésekkel érte el a jelenlegi, 140-es ágylétszámát. A többségben 8 9 ágyas termekből álló otthon nemcsak a nagy kórtermi ágyszám, hanem a szűkös konyhai kapacitás miatt is korszerűsítésre szorult. A kastéllyal összekapcsolva új épületet emeltek a sombereki Béke Őre termelőszövetkezet építőrészlegének dolgozói. Ennek a földszintjén kap helyet a 300 adagos konyha — innét viszik majd az ebédet a leendő öregek napközi otthonába is. Az emeleten pedig 10, egyenként 2 ágyas szobát alakítanak ki. Az épület kész, az ajtók, ablakok a helyükön vannak, befejezték a villanyszerelést is. Most már csak a festés, a műanyagpadló lerakása és a fűtésszerelés van vissza a tervezett átadási határidőig, ez év végéig. Ennek az épületnek az elkészülte egyben alapot jelent a továbblépéshez, a kastélyépület felújításához, a nagy termek kisebbé alakításához. A tsz építői hamarosan elkezdik ezt a munkát is, és várhatóan 1985 júliusában fejezik be. A felújításhoz, korszerűsítéshez szükséges 30 millió forintot a Baranya megyei Tanács adta az otthonnak. A helesfai, egykori Nádasdy kúria — ma szociális otthon — is a nagy átalakulás idejét éli. A következő években erre az egészségügyi intézményre is harmincmillió forintot költ a megyei tanács. Ősszel megkezdik a konyha építését az otthon központjában, az egykori bérlői épülettel szemben. A Szentlőrinci költségvetési üzem nem kockaházat tervezett és épít, hanem a meglévő épületegyütteshez jól illeszkedő U-alakú házat. A konyha háromszáz adagos lesz, és az épületben helyet kap egy étterem, az alagsorban pedig mosókonyha. A konyha és étterem új épületét, amely kilencmillió forintba kerül, jövőre adják át, majdmegkezdik az egykori bérlői épület felújítását, huszonégymillió forintért. Beépítik a ház tetőterét is és a belső átalakítások során újabb szobákat, szociális helyiségeket létesítenek, valamint végleges helyére kerülhet az otthon könyvtára, társalgója, orvosi rendelője. A jelentős bővítéssel megszűnik a ma már nehezen elviselhető zsúfoltság és mintegy nyolcvan lakó költözhet még ide. Komlón 40-nel több idős emberről tudnak majd gondoskodni, ha a gesztenyési iskolát szociális otthonná alakítják. A munkát várhatóan a jövő évben kezdik, s a tervidőszakban befejezik. Az átalakítás pontos költsége még nem ismeretes. A megyei tanács 6 millió forinttal támogatja a várost tervének megvalósításában. A máriagyűdi szociális otthon jelenleg öt helyen, öt különböző épületben funkcionál. Ebben a tervidőszakban a két egykori parasztházból kialakított intézmény egységet akarják felszámolni részben új épület létrehozásával, részben a meglévők felújításával. A tervek készülnek. A munka a VI. ötéves terv utolsó évében kezdődik. Mozsgóval, az értelmi fogyatékosok szakosított szociális otthonával kapcsolatban az biztos, hogy az épületet helyre kell állítani. A hogyan, mikor és mennyiért jelenleg még kérdéses. A felújítás terve nem újkeletű, de a munkák megkezdésekor pincéket találtak az épület alatt. Az Aknamélyítő Vállalat megerősítette, aztán megkutatták a környéket. A Baranyatervnél egy tanulmányterv készült, amely választ ad arra, hogy mit tudnak kezdeni ezzel az épülettel. A margitmajori szociális otthonban korszerűsítik a fűtést, kazánház épül és megoldják az önálló szennyvíztisztítást is. A munkát ez évben kezdi a kivitelező , a sósdi költségvetési üzem és a dombóvári UNIÓ Szövetkezet. A szigetvári turbéki értelmi fogyatékosok foglalkoztató intézetében központi fűtésre térnek át és műhelyt építenek. A műhely építésével a fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalat, mivel rendszeres foglalkoztatója az itt élő 18 éven felüli gondozottaknak a saját fejlesztési alapjából járult hozzá. A munkát idén kezdik és jövőre fejezik be. Mohácson, az elmebetegek szociális otthonában központi energiaracionalizálási hitelből és 1,5 millió forintos megyei tanácsi támogatásból korszerűsítik a fűtést. G. M.—T. É. 4. HÉTVÉGE Akik a hírekben szerepelnek Az UNIBER Petőfi brigádja Az idei építők napján kapta meg a „Szakma Kiváló Brigádja" címet a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat mélyépítési műszaki osztályának a Petőfi Sándor szocialista brigádja, s egyidejűleg négy brigádtag — Bán István, Bátai János, dr. Demján Róbert és Radó József — kapta meg a jogot a jelvény egyéni viselésére. — 1971. július 20-án alakult meg a brigádunk — emlékezik Bán István, aki a közelmúltig a vezetője volt a brigádnak. — Akkor mindöszsze heten voltunk, s éppen akkor történt egy átszervezés a vállalatnál: az egy műszaki osztály háromfelé vált és megalakították a városi, illetve a megyei magasépítési műszaki osztályt és a mélyépítési műszaki osztályt. Ez utóbbi voltunk mi. Kezdettől brigádszervezetben végezték a munkájukat, ami ma a vállalat teljes tevékenységének a negyedét teszi ki. Ez a munka — út- és közműépítések és felújítások előkészítése, lebonyolítása — legtöbbször a lábunk alatt történik. — Munkaterületünk valóban az utcán van, s kétségtelenül sok bosszúságot okoz az embereknek, de mi azon vagyunk, hogy minél kevesebb legyen ez a bosszúság. Mivel azonban nemcsak rajtunk múlik ez, rengeteg erőfeszítést követel az egyeztetés. A 12 esztendő alatt sok emlékezetes munkát szervezett és bonyolított le a brigád. Mind között a legnagyobb szabású — mert évekig tartott, s mind a mai napig nem ért véget — a város életében a legfontosabbak közé sorolható a pincékhez, üregekhez kapcsolódott. De ide sorolhatók a városszerte folyó közműrekonstrukciók és útépítések. A brigád eddigi tevékenysége sajátosan egybeesett azzal az időszakkal, amikor Pécs úthálózata, közlekedési struktúrája szinte gyökeresen átalakult. Hadd emlékeztessük az olvasót: amikor a brigád megalakult, Pécsett nem voltak még felüljárók, nem volt új 6-os út és sok olyan út, aminek a felsorolásához szűk ez a hely. Nem volt még Ivor-kertvárosi KAF (közműalagút és folyosó) rendszer sem! A brigád vállalásokat tett a korszerű technológiák megismerésére, alkalmazásuk elősegítésére — ennek , jegyében működtek együtt a BKV szakembereivel és másokkal, akik az új városrészben létrehozták ezt a korszerű közműépítési formát. A brigád szakemberei bábáskodtak mohácsi történelmi emlékhely, a pécsi felszabadulási emlékmű létrehozása körül, aműjégpálya építésénél, a szennyvíziszap-granuláló beruházásánál. Szinte az első pillanattól kezdve részt vettek az Egy napot Pécsért mozgalomban. Az első esztendőben csupán 80 óra társadalmi munkát végeztek. A teljesítés évről évre emelkedett és tavaly már 1212 órájuk volt, amiből egy főre 53 óra jutott. Volt egy emlékezetes és egyedülálló munkaakciója évekkel ezelőtt a brigádnak. Bán István így idézi ezt fel: — A siklósi városrész 1. szerkezeti egységében, ahol akkor épültek a kecskeméti házgyári házak, sehogysem találtunk kivitelezőt egy trafóház megépítésére. Mikor láttuk, hogy minden kötél szakad, magunk vállalkoztunk az alapozásra, a kőművesmunkákra. Tehették is, hiszen a legtöbbjük közép- vagy felsőfokú építőipari végzettséggel rendelkezik, s itt megmutathatták, hogy nem csak dirigálni tudják az építőipari munkákat, hanem sajátkezűig csinálni is. A társadalmi munkát illetően érdemes elmondani, hogy Pécs városa az elmúlt három esztendőben elismerte az Egy napot Pécsért mozgalomban nyújtott teljesítményüket: 1980- ban bronz, 1981-ben ezüst, 1982-ben pedig arany diplomát kaptak. S ezt követte most az eddigi legmagasabb szintű elismerés, a Szakma Kiváló Brigádja cím. És most hogyan tovább? — ezzel a kérdással már Szauer Józsefhez, a brigád mostani vezetőjéhez fordultunk. — A felterjesztésben még 23 főt sorolhattunk fel a brigád tagjaiként, azóta hárman más munkakörbe kerültek. Húszan vagyunk — ez a társaság indul a következő tennivalók felé, amit így foglalhatok össze: mindennapi feladatainknak eleget tenni a megbízók érdekei — és természetesen a lakosság érdekei! — szerint. Mindezt úgy, hogy öt év múlva megpályázhassuk a legmagasabb fokozatot, a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. H. I. Mágocsi pénzintézet Komlón Az OTP szívesen átadná az aprómunkát Takarékszövetkezeti gondok és megoldások A Pénzügyminisztérium engedélyével most a mágocsi Hegyhátvidéke Takarékszövetkezet szervezi komlói kirendeltségét. A hivatalos engedély szerint 2 500 000 forintra kell növelni részjegyalapját, s akkor megnyílhat a komlói üzlet. A takarékszövetkezetnél ennek az alapnak most a fele van meg, a komlói és a járásbeli részjegygyűjtés tehát komoly feladat. Komoly feladat elsősorban azért mert az utóbbi években a lakosság kevésbé hozza nekik a pénzt, helyette inkább viszi tőlük. Néhány számadat: 1977-ben a Hegyhátvidéke Takarékszövetkezetben közel 14 millió forint bevételt helyeztek el, s csak egymillió forint kölcsönt vettek föl onnét. Tavaly pedig 4 792 000 forint betét mellett közel kétmillió forintot vettek kölcsön. A két példa azonban végletes, mert a szövetkezet az idén félévkor 120 millió forint betéttömeggel rendelkezett és a kint levő kölcsönök összege 24 605 000 forint volt. A betét tehát azért növekszik, csak lassabban, mint eddig, s a kiáramlás, vagyis a kölcsönzés az eddiginél gyorsabb. Ebben a helyzetben mondja Kubik Albert, az takarékszövetkezet igazgatóhelyettes-főkönyvelője: — Az OTP-ben viszonylag kisebb a pénztömeg a személyi kölcsönökre, ezért mi engedélyt kértünk, hogy az említett betéti kölcsön arányok ellenére is növelhessük a kölcsönalapunkat. Vagyis a hozzánk belépő részjegytulajdonosok sokkal nagyobb reménnyel igényelhetnek személyi kölcsönt. Az építési-tatarozási és sok más fajta hitelre is van nálunk lehetőség, de azokat az OTP kedvezőbb kamattal adja ki. Így az építtetőknek inkább az OTP a takarékbankjuk. — A leendő komlói takarékszövetkezeti tagoknak a személyi és más kisebb kölcsönök nagyobb lehetősége az előny. De mi a takarékszövetkezet előnye a komlói kirendeltségben? — Eddigi területünkön 26 000 ember él, s a falvakban 9 kirendeltségünk van. Komló 30 000 lakosát egyetlen kirendeltséggel elláthatjuk. Vagyis gazdaságosabban dolgozhatunk. A bányászvárosban mindössze három alkalmazottal elláthatjuk a munkát. Igaz, az OTP megyei vezetése is, a Komlói Városi Tanács is ragaszkodott ahhoz, hogy ne a központban alakítsuk ki a kirendeltségünket, hanem attól távolabb. Ezért Somogtetőn veszünk egy házat. “De ott nincs postahivatal sem, tehát ellátatlan, számunkra szűz területet kapunk, s Komlón is arányosabb lesz a város pénzintézeti ellátottsága. — Mikor szeretnék megnyitni a komlói üzletet? — Bányásznapra. Reménykedünk, mert a szervezés elég jól indult, s sorra lépnek be az új komlói részjegytulajdonosok. De mit mond Huszka Gábor, az OTP komlói fiókjának vezetője: — Semmiképpen sem érezzük versenytársnak a takarékszövetkezetet. A mi létszámunkkal már nem gondtalan a sok nagyobb összegű építési kölcsön kihelyezése, s a vele kapcsolatos sokféle munka. Legalább leveszik a vállunkról a kisebb, számunkra aprómunkának számító pénzügyeket. F. D. A takarékszövetkezetek megszűnnek falusi bankoknak lenni. Eddig ugyanis az ország pénzügyi szervezetében élt a merev elhatárolás: a városokban, ipari településeken általában az OTP volt a lakosság takarékbankja, a falvakban pedig a takarékszövetkezet. A jövőben azonban megszűnik a nehézkes rend, és a takarékszövetkezetek a városokban is nyithatnak fiókot, kirendeltséget.